Szeged és Vidéke, 1917. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-02 / 1. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE, 1917 január 2 A NAP ESEMÉNYEI. 1917. Az 1917. esztendő megérkezett s az első napja sok jókívánság közt­e telt el. Üdvözlőbeszédek hangzottak s szerénytelenek lennénk, ha remél­nénk, hogy csak a fele is teljesedik mindannak, amit tegnap kívántak egymásnak. Talán még nem volt esztendő, amelyhez annyi reménysé­get fűztek volna. Az elmúlt esztendő utolsó hónapja sok ígéretet tett, amelyek beváltását az új évtől remél­jük. Ebben az évben várjuk a békét, minden boldogság forrását, amely­nek vize valamikor régen, három évvel, egy örökkévalósággal ezelőtt bedugult s azóta csak a szenvedé­sek bő zuhatagjai változtatják ten­gerré a világot. Mit hoz az új esz­tendő, mit nem hoz, nem tudjuk. Csak reméljük, hogy jót hoz. . . . És ha csalódunk . . .? Annyiszor csalódtunk már, hogy ebbe sem fo­gunk elpusztulni. * A szegedi munkapárt tisztelgése ezúttal elmaradt, de Rósa Izsó dr. képviselőt személyenként sokan üd­vözölték. Hasonlóképpen elmaradtak a városházán is az újévi tisztelgések Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter kívánságára. A tanács tagjai egyenként tisztelegtek a polgármes­ternél, kinek jókívánságaikat fejezték ki. A színház képviseletében A­­nássy Endre igazgató, Rogoz Imre szín­művész és Szabó titkár üdvözölte a polgármestert, Szalay József dr. főkapitányt és a tanács tagjait. A függetlenségi és 46 as párt intéző­­bizottsága megjelent Kószó István dr. elnöknél s Tóth Gyula alelnök rövid beszédben üdvözölte az elnö­köt. Kelemen Béla dr. országgyűlési képviselő nem tartózkodik Szegeden s így a hivatalos tisztelgés nála elmaradt. A király köszönete. Károly király a következő táv­iratot küldte Reichenauból Tisza István gróf miniszterelnöknek: — Tisza István gróf magyar mi­niszterelnökömnek, Budapest. A ko­ronázás magasztos ünnepének hatása alatt, szivem belső sugallatát követve, a királyné nevében is mély köszö­netet mondok magyar nemzetemnek hűségéért és ragaszkodásáért, amely a koronázás alkalmából oly lelkes és a magyar nemzetet jellemző mó­don nyert kifejezést. Biztosítjuk a nemzetet, hogy a szeretetét, amely­nek valóban fényes megnyilatkozása mélyen meghatott és őszinte benső örömmel töltött el, mindenkor szí­vünk mélyéből viszonozni fogjuk. Károly: Általános királyi kegyelem. A hivatalos lap hétfői rendkívüli kiadása közli a következőket: A ki­­­­rály megkoronáztatása alkalmából a­­ magyar igazságügyminiszter előter-­­­jesztésére 1916 december 23-án kelt legfelsőbb elhatározásával számos elítéltnek a királyi bíróságok által kiszabott kisebb büntetését általános kegyelem útján elengedte és egy­szersmind az igazságügyminisztert fölhatalmazta arra, hogy javaslatot tehessen a királyi bíróságok által az 1917. évi január 1-éig jogerősen el­ítélt oly egyének megkegyelmezése tárgyában, akik az általános kegye­lemben nem részesülnek, azonban kegyelemre méltóknak látszanak. Szilveszter. Talán egy békeidőbeli Szilveszter­­éjszakán sem volt oly nagy a mu­latni vágyás, mint a háború har­madik évében, egy sok vértől, sok könytől áztatott esztendő kimúlásá­nak utolsó perceiben. Családok es­télyt rendeztek, amelyre már napok­kal előbb szinte kötéllel fogták a vendégeket. Színházban, moziban, kabaréban egy hely nem maradt üresen s a kávéházakban egymás tyúkszemén ültek az emberek. A bor, pezsgő patakokban folyt. A fá­sultság, mely egész esztendőben nyomta a lelkeket, hirtelen föl­engedett s az ellenkező végletbe olvadt. A békehírek jó reménysé­gekkel töltötték el a sziveket s úgy üdvözölték az uj, 1917-ik eszten­dőt, mint a Megváltót, aki kezének egy intésével véget vet a szomorú­ságnak, a gyásznak, a pusztulásnak, sírokat nevetőkké, boldogtalanokat boldogokká varázsol. A záróra túl­terjedt a szokottnál. Két órakor még folyt a pezsgő, az utcán nyargaló szél muzsikaszót vitt a szárnyán. Az emberek mulattak és reméltek. A sok alkohol és sok reménység után a katzenjammer következett, éveken keresztül a Társaság tagjai­nak teljes bizalmát élvezhette. Le­mondásával a legközelebbi napok­ban foglalkozik a Társaság igazgató­­tanácsa, Tisza István gróf kitüntetése. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király megkoronáztatása al­kalmából Tisza István gróf minisz­terelnöknek a Szent István-rend nagykeresztjéhez a gyémántokat ado­mányozta. A korlátozott világítás ma lép életbe. A világítás korlátozásáról és a 11 órai záróráról szóló kormány­­rendelet ma lép életbe. A kávé­házakban, vendéglőkben és üzletek­ben felére redukálják a világítást, az üzleteket este 7 órakor, a nyilvá­nos helyeket 11 órakor bezárják. Back Bernát kitüntetése: Begavári Back Bernátot, aki néhány hónappal ezelőtt vonult be a szegedi honvéd­tüzérekhez, zászlóssá nevezték ki s az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért a kis ezüst vitézségi érmet kapta. Személyi dír. Rákosi Szidi asszony, a Nemzeti Színház nagyhírű művész­nője Szegeden tartózkodik. Unokája, Beöthy Zoltán huszárönkéntes, Beöthy László színházigazgató fiának meg-­látogatására érkezett Szegedre Szivák Imre fiának öngyilkossága. Budapestről írják: A Vas­ utca 7. számú házban tragikus esemény tör­tént Szilveszter estéjén. Szivák Imre dr. miniszteri titkár a dolgozószobá­jában forgópisztollyal fejbelőtte ma­gát. Mire a durranásra besiettek hozzá, már halott volt. A szerencsét­len sorsú fiatalember fia volt néhai Szivák Imrének, a budapesti ügyvédi kamara egykori érdemes elnökének Komárom város volt országgyűlési képviselőjének, aki évekkel ezelőtt szintén önkezével vetett véget életé­nek. Az ifjabbik Szivák az igazság­ügyi minisztériumban dolgozott a második ügyosztályban. Az adóügyi tanácsosi állás. Az adó­ügyi tanácsosi állásra újabb pályá­zat érkezett. Temesváry Géza dr. h. főkapitány, a rendőrbíróság veze­tője adta be kérvényét. Temesváry dr. megválasztása esetén érzékeny vesz­teség érné a rendőrséget. A központi választmány ülése. A központi választmány ma délelőtt fél 12 órakor tartotta ülését. Taschler Endre főjegyző beterjesztette a kép­viselőválasztók 1917. évi névjegyzé­két, amelyet a választmány lezárt és hitelesített. Gyermektragédia. Szérics Arzénné napszámosnő hétfőn délelőtt féltízkor eltávozott Zákány­ utca 36. számú­­ házban levő lakásáról. A szobában­­ egyedül hagyta Mária nevű négyéves­­ és Irén nevű kétéves gyermekeit. A­­ kályhát megrakta az asszony, ami­­­­kor elment hazulról. Amikor alig­­ egy óra múltán visszatért, gyermekeit­­ a szoba közepén földön fekve találta.­­ Kisebb lánya már halott volt, meg­­­­fulladt a kiáradó füstben. Négyéves­­ lánya eszméletlenül feküdt a földön.­­ A szerencsétlen asszony mind a két gyermekét ölbekapva, beszaladt a kórházba. A kisebb lányon akár nem­­ lehetett segíteni, a nagyobbik álla-­­­pota válságos.­­ X Cipőszükségletét fedezte a Hungária cipőüzletben, Korzó-kávé­­ház mellett.­­ Városi gépkocsi-fuvarozási üzem. Telefonszám 374. és 598. A tanítókhoz. A Néptanítók Lapja legutóbbi szá­mában a vezércikket Jankovich Béla dr. irta. A miniszter maga fordul közvetlen, lendületes hangon a taní­tókhoz, akiknek elismerését fejezi ki nemesen teljesített hivatásukért. És buzdítja őket, hogy a háború okozta rendkívüli körülmények között nevel­jék a mai gyermekeket, a serdülő ifjúságot rendkívüli hivatásérzékkel, rendkívüli szempontokkal. Törődjenek állandóan a növendékekkel az iskolán kívül s irtsák az eldurvulás tüneteit is, amelyek ma, különösen a serdülő ifjúságnál, szennyes beszédben, kímé­letlen magatartásban, lelketlenségben, sokszor bűnös cselekedetekben jelent­keznek. Szünetekben is gyűjtsék ma­guk köré az ifjúságot s vonják be a hatóságokat és a község értelmesebb polgárait is ebbe a nemesebb nevelői hivatásba. Mert a mai gyermek helyes nevelésétől függ a jövő, Magyarország jövője! A Dugonics Társaság alelnöke lemondott. Kovács János, a Dugonics Társa­ság alelnöke levelet intézett a Tár­saság elnökségéhez, amelyben be­jelenti lemondását. A közbecsülés­­ben álló, érdemes férfiú betegségére való hivatkozással mondott le az al­­elnökségről. Betegsége miatt külön­ben már hónapok óta távol tartotta magát a Dugonics Társaság ügyei­től. Az alelnöki székben hosszú MŰVÉSZET, színház. A színház műsora: Kedden Három a kislány, énekes játék. Páratlan 1 harmados. Szerdán Mágnás ■ Miska, operett. Páros 2 harmados. Csütörtökön Farsang, színmű. Be­mutató. Páratlan 3 harmados. Pénteken Farsang, színmű. Páros 1 harmados. Szombaton délután Leányvásár, operett. Szombaton este Farsang, szinmű. Páratlan 2 harmados. Va­sárnap délután Király házaso­­dik, vígjáték. Vasárnap este Csokoládé katona, opersír. Páros 1 harmados. A király házasodik. — Koronázási díszelőadás. — A koronázás estéjén, szombaton, diszelőadást rendeztek a szegedi színházban. Színre került Tóth Kál­mán „A király házasodik“ című víg­­játéka. A díszelőadás a honvédzene­kar nyitányával kezdődött, amely után Körmendy Kálmán a függöny elé lépett és elszavalta Juhász Gyula „Koronázás“ című versét. A ritka szépségű, ódás szárnyalású költői alkotás, amely a Szeged és Vidéke szombati számában a lap élén jelent meg, magával ragadta a hallgatósá­got. Egy ihletett költői lélek ünnepi áhítata, tűnő fájdalma és tobzódó reménye bontakozik ki csodás szí­nekben a lendületes verssorokban, amelynek minden szava a költészet igazgyöngye. A szavalat után Vézner Károly, a kegyesrendiek szegedi gimnáziumá­nak fiatal tanára konferált Tóth Kálmánról és előadásra kerülő, tör­téneti motívumokkal átszőtt vígjáté­­káról. Rendkívül tartalmas, gondola­tokkal mélyen szántott és költői ké­pekkel színezett előadásának kere­tébe hatásosan illesztette be IV. Károly király és Zita királyné meg­koronázásáról szóló fejtegetéseit. A közönség hosszas tapsokkal fogadta a valóban élvezetes előadást. Hatásos koronázási élőképek után kezdődött meg a darab előadása, közben a zenekar eljátszotta a Him­nuszt, amelyet az élőképek szerep­lői elénekeltek. A vígjáték előadásán Gömöry Vilma, Körmendy Kálmán, Almássy Endre, Vécsey Ilona, Szegő Endre, Matány Antal, Biró Erzsi, Szilágyi Aladár és Ihász Lajos sze­repeltek. Gömöry Vilma stílusos alakítása érdemel külön említést. Almássy Endre játéka is mély ha­tást keltett Kont Miklós szerepében. Szilveszteri kabaré a Korzó­­moziban. Egy budapesti művésztársaság Szilveszter­ estén kabarét rendezett a Korzó-moziban. A nívós és válto­zatos műsort teljes megelégedéssel fogadta a közönség, amely zsúfo­lásig megtöltötte a nézőteret. Pallai Annus, az Operaház primabelleriná­­jának pompás táncai rendkívüli tetszést keltettek. Nagyszerű pro­dukcióit hálás tapsokkal jutalmazta a közönség. Péchy Erzsi, a „Három a kislány“ vígszínházi előadásának

Next