Szeged és Vidéke, 1917. február (16. évfolyam, 27-49. szám)

1917-02-01 / 27. szám

csapataink rohammal elfoglaltak egy orosz erdőállást és abban több erős ellentámadást visszavertek. Tizen­négy tisztet és több mint kilencszáz főnyi legénységet elfogtunk, tizenöt gépfegyvert zsákmányoltunk. József főherceg vezérezredes arc­vonala. Az oroszok heves tüzelés után a valjeputnai országúttól délre fekvő állásainkat többször meg­támadták. Két erős támadás meg­hiúsult. A harmadik rohamnál si­került egy orosz osztagnak egy tá­maszpontunkba benyomulni. Mackensen vezértábornagy had­csoportja: A Duna közelében erős ellenséges osztagok előrenyomultak. A török őrsök visszaverték őket. Macedón-harcvonal: A Cserna­­hajlásban felderítőink egy portyá­zásról több olasz fogollyal tértek vissza. Ludendorff, első főszállásmester. A kultuszminiszter a Balkán-Akadémiáról. Somogyi Szilveszter dr. polgár­­mester budapesti útja alkalmával járt a kultuszminisztériumban is, ahol Jankovich Béla dr. kultusz­­miniszter is fogadta. A polgármester a miniszternek a Balkán-Akadémia ügyéről tett jelentést s erről a fo­gadásról ma a következőket mondta a Szeged és Vidéke munkatársának: — Budapesten a kultuszminiszter úrnak referáltam arról, hogy mit tet­tünk eddig a keleti főiskola érdeké­ben. Elmondtam, hogy társadalmi adományokból háromszázezer korona gyűlt össze s a város maga is negy­venezer korona évi hozzájárulást szavazott meg. Említettem még azt is, hogy a város az állam támogatására számít s kértem ez irányban a jó­indulatát. A miniszter úr kijelentette, hogy ő is nagy szeretettel foglalkozik ezzel a kérdéssel s az ő véleménye is az, hogy Szegeden elsősorban ezt a szakiskolát kell megteremteni. Ezt a törekvést készséggel igyekszik anyagi segítséggel is támogatni, azon­ban a dolognak ez a része inkább a pénzügyminiszter hatáskörébe tarto­zik. Az állam hozzájárulását azonban még a pénzügyminiszter kedvező vá­lasza esetén is csak az 1917—18. évi költségvetésbe lehet beilleszteni. A polgármester ezután megemlí­tette, hogy a város küldöttségileg fog járulni a miniszterhez s a küldöttség feliratot fog átadni. A miniszter ki­jelentette, hogy a küldöttséget öröm­mel fogadja. E beszélgetésnél jelen volt Teleky Pál gróf is, a Keleti Kulturközpont elnöke. Simonyi-Sem­adlam­ Sándor kilépett a néppártból. BUDAPEST, február 1. (Telefon­­jelentés.) A képviselőház folyosóján ma délelőtt azt beszélték, hogy Simonyi-Semadam Sándor, aki mint a Telepítő és Parcellázó Bank igaz­gatósági tagja ,összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen, kilépett a néppártból. A hírt a néppárti kép­viselők is megerősítették. SZENOED ÉS VIDÉKE, 1917 február 1 Franciaország szénkrízise. GENF, február 1. Párisból jelentik. A francia kamara foly­tatta a szénkrízisről szóló vitát. Egy képviselő előadta, hogy Páris napi szénszükséglete hetvenezer tonna, de csupán kétezerötszáz tonna érkezik Passyból. A gáztársaság szénkészlete már csak két hétre elegendő. A szénlerakó munkások St. Lazaireben sztrájkoltak. Harriot szállításügyi miniszter beismeri, hogy a válság nagyon komoly. A háború előtt Franciaországnak hatvan millió tonna volt a szénszükséglete, ebből negyven milliót maga termelt Francia­­ország. A német megszállás óta a belföldi termelés húsz millióra csökkent. Az Angliából való behozatal havonta két millió tonna, a hajótér hiánya miatt azonban augusztus óta csak másfél millió tonna a behozatal. Azt sem lehet elvitatni, hogy az ellenséges tengeralattjárók sok szénszállító hajót elsülyesztettek. A képviselőház ü­lése. BUDAPEST, febr. 1. (Telefonjelen­­tés.) A képviselőház mai ülését Szász Károly alelnök nyitotta meg 11 órakor. Közölte, hogy az összeférhetetlenségi állandó bizottság február 14-re terve­zett ülését közbejött akadályok miatt elhalasztották. Ezután következett a kivételes ha­talom igénybevételéről szóló javaslat általános vitája. Huszár Károly (nép­párti) az első fölszólaló. Nem fogadja el a javaslatot. A kormány arra hasz­nálja föl teljhatalmát, hogy a sajtó fölvilágosító és pacifikáló munkáját elnyomja. Szemére veti a kormánynak, hogy még most is ellenzi a választó­jog kiterjesztését, amikor a népmilliók már annyi áldozatot hoztak. A főrendiház ma délelőtt 11 órakor ülést tartott Jósika Samu báró elnök­lésével. A főrendiház elfogadta a kép­viselőház által letárgyalt javaslatokat. Fiatalkorúak züllése. A főkapitány rendelete. Ismertettük azt a beadványt, ame­lyet Márton József dr., a fiatalkorúak bírája intézett az iskolaszékhez. A beadvány megdöbbentő képet festett a gyermekek zülléséről, éjszakai dor­bézolásáról. Kávéházakba, vendég­lőkbe, mulatóhelyekre járnak tizenöt éven aluli fiúk, akiknek egy része bűncselekményeket is elkövet. A fiatalkorúak birájának jelentése arra késztette Szalay József dr. főkapi­tányt, hogy szigorú rendeletet bo­csásson ki a gyermekek züllésének meggátlására. A főkapitány rendelete így hang­zik . Köztudomású, hogy már 15 éven aluli gyermekek is mulatóhelyeken, kávéházakban, vendéglőkben minden felügyelet nélkül, sőt szeszes italokat fogyasztva, züllött erkölcsű nők tár­­saságába dőzsölnek. Minthogy ez a jelenség az ifjúság életerejére s ezzel a jövő nemzedék testi és szellemi épségére káros hatással van, sőt az állam és társadalom jövőjét veszé­lyezteti, szükségesnek látom figyel­meztetni a rendőrséget s általa a fölsorolt üzlettulajdonosokat erre a közrendre és közerkölcsre veszé­lyes állapotra és az ennek megaka­dályozására hivatott 239. számú 1915-iki közrendi szabályrendelet szakaszaira, amelyek szerint: „4. §. Kihágást követ el: 1. az a szülő, gyám, vagy gondviselő, aki 15-ik életévét még be nem töl­tött gyermeket korcsmában, kávé­házban, sör- vagy pálinkamérő­­helyiségben, vagy más, csupán felnőttek által látogatható nyilvá­nos mulatóhelyen egyedül időzni, vagy nyilvános éjjeli mulatságo­kon felügyelet nélkül megjelenni engedi. 2. Az előző pontban megjelölt üzletek tulajdonosa vagy meg­bízottja és a nyilvános táncmulat­ságot rendező, ha csupán felnőt­tek által látogatható helyiségben, illetve éjjeli mulatságon 15 évet be nem töltött gyermeket felügye­­let nélkül szándékosan időzni en­ged. 3. Végül a 12—15 év közötti gyermek, akit e tilalomra figyel­meztettek s a kérdéses helyiség­ben mégis megjelenik. 5. Minden kávéháztulajdonos, korcsmáros, italmérő vagy más mulatóhelyet föntartó tulajdonos az előző­­­ban foglalt tilalmat helyiségében a vendégek által könnyen észrevehető helyen és olvasható állapotban kifüggesztve tartani köteles. Ezen rendelet meg nem tartása 5 napi elzárásra átváltoztatható 100 korona pénzbüntetéssel bün­­tettetik.“ Fölhívom a rendőrtiszt urakat s a rendőrlegénységet, hogy ezt a ren­delkezést állandóan ellenőrizzék, ebből a célból időnkint razziát tartsanak a fölsorolt helyiségekben egyedül időző fiatalkorúakat távo­­lítsák el s a kihágási följelentéseket tegyék meg. A visszaeső üzlettulaj­donosok italmérési jogának elvonása iránt fogok eljárni. Nagy tüzek Angliában. ROTTERDAM, február 1. Lon­donból jelentik: A Drury Lane színház, a világ egyik legnagysze­rűbb színháza tegnap éjszaka óta lángokban áll. ROTTERDAM, február 1. Cardiff központjában óriási tűz keletkezett. A tűz majdnem teljesen elpusztította a város centrumát. Németország tiltakozása. Az ellenség kórházhajói, BERLIN, január 31. A német kor­mány memorandumot adott át e hó­nap 29 én az amerikai és a spanyol nagykövetnek a brit és a francia kormány részére való továbbítás vé­gett. A memorandum elmondja, hogy az ellenséges kormányok, különösen az angol, kórházhajóit már régóta nem csupán sebesültek, betegek és hajótöröttek szállítására, hanem ka­tonai célokra is használják és ezzel a hágai egyezményt, amely a genfi konferenciának tengeri harcban való alkalmazását szabályozza, súlyosan megsértik. Már az is gyanús volt, hogy a brit kormány a Gallipoli­­félszigeten a dardanellai hadjárat idején aránytalanul sok kórházhajót bocsátott a szövetséges kormányok rendelkezésére. Az 1915. évben 59 kórházhajót jelentettek be, de ekkor a háború kezdete óta már kilencvenet bejelen­tettek. A török kormány akkor a semleges hatalmakhoz intézett tilta­kozó jegyzékben közölte, hogy az angol kórházhajókat a csapatok és a katonai készletek visszaszállítására használják. Azonkívül az angol kor­mány a szokástól eltérően nem min­dig használta ugyanazokat a hajó­kat kórházhajónak, hanem ugyanazt a hajót egyszer a kórházhajó listá­jára írta, máskor pedig más jegy­zékre, a német kormány emiatt alig tudta idejében értesíteni a tengeri hadierőit a változásról és azt a ha­tározott benyomást kapta, mintha a hajók karakterének változtatásával bizonytalanságot és zavart akarná­nak az angolok előidézni. A memorandum így végződik: A német kormány e szerződésszegé­sekkel szemben jogosan háríthatná el magától az egyezményben foglalt összes kötelezettségeket, ezt azonban emberies okokból egyelőre nem teszi. Nem tűrheti azonban tovább, hogy csapatokat és muníciót szál­lítsanak a főhaditerületre a Vörös­kereszt álnok módon való felhasz­nálásával és kijelenti, hogy mostan­tól fogva a Flamborough—Ead— Terschelling és Quessant—Lanend között levő tengeri területen nem fog megtűrni ellenséges kórházhajót. Nyugati és déli Franciaországból nyugati irányban azonban továbbra is szabad útjük lesz az ellenséges kórházhajóknak. Egy bank elrejtett árni. SZABADKA, febr. 1. (Telefonjelen­tés.) A szabadkai rendőrség a horvát Országos Bank Kossuth utcai épüle­tének raktárában lefoglalt százhatvan­ezer korona értékű elrejtett árut. A nyomozás megállapította, hogy a bank eddig egymillió korona értékű árut halmozott föl anélkül, hogy vásárlásra engedélye lett volna.

Next