Szeged és Vidéke, 1917. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1917-03-01 / 50. szám

A képviselőház ölese, Tisza István gróf beszéde. A képviselőház szerdai ülésén Siegescu József a nemzetiségi kér­désről beszélt. Politikai abszurdum­nak tartja egy mérsékelt nemzetiségi párt alakítását. A románság helyez­kedjék el a meglevő pártok keretein belől. A háború igazolta a magyar pártok között elhelyezkedett romá­nok politikáját. A visszatérő romá­nok ügyét meg kell vizsgálni és a bűnösöket halállal kell büntetni. Húszezer dezentorról van szó. Ez sajnálatos tény, de háborúban min­dig voltak dezentorok. Helyteleníti, hogy hazafiassági rendfokozatot lé­tesítsenek a nemzetiségek között. Schmiedt Károly fölszólalására vá­laszolva, azt mondja, hogy a ro­mánok mindenesetre jobb fokozatba jutnak, mint a szászok. Tisza István gróf miniszterelnök szólalt föl ezután. Pártkülönbség nélkül örömmel tölthet el minden­kit az a nyilatkozat, — mondta a miniszterelnök — amely itt elhang­zott. Sajnálja, hogy Siegescu szembe­állította a románokat és a szászo­kat. A mai időben fontos, hogy tel­jes harmóniában, elsősorban a győ­zelemért küzdjünk. A rondán betö­réssel kapcsolatosan megjegyzi, hogy sajnos, egyesek érintkezést kerestek az ellenséggel Sajnos, le kell vonni a konzekvenciát az erdélyi román intelligenciáról. Nem találtuk ezt az elemet olyan megbízhatónak, mint ahogy vártuk. A megtorlás módjá­val nem úgy kell élni, mint azt a túloldalon kívánják, hanem a hazai románság érzelmi világát közelebb kell hozni a miénkhez és biztosítani kell az állam hatékony befolyását. Andrássynak válaszolva, a minisz­terelnök tiltakozik olyan föltevés el­len, mintha a kormányt a nemzet nagy kérdéseinél pártpolitikai szem­pontok vezetnék. A Romániába való betörés ügyében Pallavicini őrgróf uraságoktól levetett valótlanságokkal állt elő. Majláth püspök is könnyű szívvel beszélt nyolcezer gyermek pusztulásáról, pedig csak néhány gyermek halt meg. Ezután a köz­pontokról beszél. Kijelenti, hogy a központok a háború után nem tart­hatók fönn, a kényszer-rendszabá­lyokból is csak annyi maradhat meg, amennyi okvetlenül szükséges. A jövő aratásig el vagyunk látva, készleteink elegendők. Az ipari mak­­szimálásnál vigyázni kell, mert egyes cikkek termelése és behoza­tala egyszerűen megszűnnék. Tisza végül kijelentette, hogy nem híve a koncentrációs politikának. A demokratikus politikának azonban hive. Földet és egzisztenciát, boldo­gulást kell adni a népnek, jogokat is, de amíg a jogok előfeltételei nincsenek meg, könnyelműség volna jogokat adni. A­­miniszterelnök beszéde után Pallavicini György őrgróf személyes kérdésben szólalt föl. Hajlandó min­den jövedelméről lemondani ezredé­nek rokkantjai számára, ha a mun­kapártból követik példáját. Minden olyan viszonyról is hajlandó lemon­dani, amely közte és a Hitelbank között fönnáll, ha a miniszterelnök szintén lemond hasonló viszo­nyáról. Tisza István gróf Palla­vicini célzását illetőleg kijelenti, hogy birtokának egy részét egy ken­der- és lenipari társaság vette meg, amely összeköttetésben áll a Hitel­bankkal. Ha erre akart Pallavicini utalni, ez olyan ízléstelenség, amely­­lyel nem kíván foglalkozni. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1917 március 1 A miniszterelnöknek e kijelentése után az ellenzék nagy lármát csa­pott, az elnök többeket rendreutasí­­tott. Károlyi Mihály gróf nem haj­lott meg a rendreutasítás előtt. A vitát zajos jelenetek után berekesz­tették és áttértek az interpellációk tárgyalására. Tisza István gróf a papírhiány ügyében kijelentette, hogy az osztrák kormánnyal tárgyalások folynak, hogy az osztrák gyárak a lekötött mennyiséget szállítsák. Mégis bekövetkezett az, amit tőlünk telhető­sig igyekeztünk elkerülni s amitől szerettünk volna kedves, hű vevőkö­zönségünket megkímélni. Olyan pél­dátlan módon drágultak meg az összes gyártási nyersanyagok, a mun­­kabérek, szállítási költségek, hogy csak emberfölötti nehézségekkel tudjuk a Diana-sósborszeszt régi kiváló minő­ségében és erősségében a közönségnek adni. Nem ember, aki nem ismeri e súlyos viszo­nyokat s aki ne találná ily körülmények között érthetőnek, sőt jogosnak, hogy a Diana-sósborszesz árát újra kellett szabályoznunk. De ha majd elkövetkezik a béke, és ismét helyreállnak a háború előtti állapotok, akkor mi is sietni fogunk érvénybe léptetni közönségünk részére azokat az eladási árakat, amelyek ré­gebben fennállottak. Ezidőszerint a Vb üveg Diana sósborüzesi ára K 1.30 nagy „ „ „ „ 3.50 legnagyobb üveg „ „ „ 7.— DIANA kereskedelmi r.-t. Budapest V., Nddar-utca 6. A besorozott diákok nem tesznek írás­beli érettségit. Pár héttel ezelőtt folyt le az 1899. évi születésű népfölkelésre kötelezett fiatalok sorozása, amelynek ered­ményeképpen persze a főgimnáziu­mok és reáliskolák hetedik osztályú növendékei, valamint a kereskedelmi iskolák felső osztályának hallgatói közül is sokan alkalmasak lettek a katonai szolgálatra. Most érkezett le a vidéki tankerületi főigazgatókhoz a közoktatásügyi miniszter legutóbbi rendelete, amely ezeknek a besoro­zott és katonai szolgálatra alkalmas­nak minősített tanulók tanulmányi idejének befejezéséről intézkedik. A kultuszminiszter rendelete­ értel­mében az 1899. évi születésű beso­rozott tanulók, akik a főgimnázium vagy a reáliskola VII. osztályába járnak, március elején megkapják eddigi előmenetelük alapján a VII. osztályról szóló végbizonyítványt. Ezzel a bizonyítvánnyal vétetnek föl azonnal a Vili. osztályba, ahol az itthon maradt Vili. osztályú tanulók­tól elkülönítve, külön tanfolyamot hallgatnak végig. Ennek a tan­folyamnak befejezése után leteszik a szóbeli érettségi vizsgálatot. írásbeli érettségi a miniszter rendelkezése szerint elmarad. Bevonulási idejük április 14 én lesz. Azok a besorozott tanulók, akik jelenleg a VIII. osztályba járnak, a február 28-án tartandó értekezleten kapják meg érdemjegyeiket, március 1 én teszik le az osztályvizsgát és legkésőbb március 3 án le kell tenni a szóbeli érettségi vizsgálatot. Az írásbeli itt is elmarad. Az új miniszteri rendelet értelmé­ben a Vili. osztályú tanulók nem kapnak az idén húsvéti szünetet. Darvassy István királyképe. Darvassy István sokat emlegetett királyképének históriáját így adja most elő egy ismerőse, Gy­ökössy Endre. Iványi-Grünwald Béla egyik jeles tanítványa, a kecskeméti művésztelep sokat tanult tehetséges tagja, Dar­vassy István, 1914-ben készült első kollektív kiállítására. Az ifjúságában is sokat ígérő piktor, a szegedi felső ipariskola tanára, akit művésztársai már évek óta nagyra becsültek, aki minden napját elmélyedő művészi tanulmányoknak, világotjártában is komoly stúdiumoknak szentelte, be akarta magát mutatni a nagyközön­ségnek is. De a hódmezővásárhelyi fiú, a magyar földből kinőtt ifjú festő szándékát, akaratát is keresz­tülhúzta a ránkszakadt világégés. Darvassy István itthon hagyta képeit s a debreceni 39-esek kaszárnyájá­ból­­ a harctérre indult. Az ecset vitéze a kardnak is hőse lett. A hí­res ezred híres katonája lett hama­rosan Darvassy István s a duklai harcok húsvét éjszakáján, mint zász­lós, méltóvá tette magát a nagy vi­tézségi éremre. Darvassy István már főhadnagy. S a háború előtt trónörökösünkké lett Károly főherceg ma már a mi megkoronázott királyunk. Darvassy Istvánban megszólalt a művész. A festeni akarás láza ingerelte ambí­cióját. Hazagondolt a hódmezővá­sárhelyi magyarokra, méltóságosan komoly házaikra, a házaikban falra akasztott királyképekre. Azt akarta Darvassy, hogy az ő magyar művé­szetével megfestett királykép kerül­jön a lelkével összenőtt magyarok biztos fundamentumú házainak hó­fehér falaira. Ambícióját a művészi láz nemes sarkantyúja ösztökélte. Kevesen is lettek volna hivatottab­bak a ma élő magyar piktorok kö­zött arra, hogy a magyarságnak megfessék az új királyképet, mint Darvassy István, aki egyéves önkén­­­tes korában a debreceni ezredben Bécsben szolgált s zászlóaljparancs­noka az akkor még őrnagy főherceg volt. Akit naponta látott s akinek szemébe mindennap a festőművész ösztönös és öntudatos nézésével né­zett bele. A három év óta dúló har­cok hősei között is megtalálta Dar­­vassyt Károly trónörökös s többször kitüntette megszólításával a lövőárok mélyén is. Darvassy tehát a király elé ter­jesztette kérését s a király, néhány nappal megkoronázása után, január 5-én már Badenbe, katonai kör­nyezetébe rendelte Darvassy főhad­nagyot, a magyar művészt, hogy ott bő alkalma legyen az igazán komoly értékű királykép megfestéséhez ok­vetlenül szükséges stúdiumokra. Többször is elébe ült félórákra, hogy a magyar nép méltó és érté­kes királyképhez jusson. Darvassy heteken át lázasan dolgozott Baden­­ben, a király szeretettel érdeklődött munkája iránt és amikor a napok­ban elkészült a kép fotográfiák nélkül — ott, a király környezeté­ben a királyról — a királynak és a magyarságnak , a művésznek külön kihallgatáson mondta el dicsérő el­ismerését IV. Károly koronás ma­gyar király. Ez az első magyar királykép igaz története. S ez a története a fiatal Magyarország egyik ifjú festője ko­moly sikerének. Svédország a múlt évben száz kereskedelmi hajót vesztett. BERLIN, március 1. A Vossisehe Zeitung jelenti Kopenhágából: 1916 ban Svédországnak száz ke­reskedelmi hajója ment tönkre, hatvan­négyezer tonna tartalommal. URAnilfl TELEFOM 872. Ma csütörtökön B Hordish szenzációs újjonságai! Lily Beck 3 fölléptével I — A szerelem vására. Egy ballépés története — három részben. — Elő arany­asszony. Társadalmi dráma három — fölvonásban. Előadások délután pontosan 5 óra­kor kezdődnek. Utolsó előadás 149 órakor.­­ Jegyek előre válthatók mindennap 3 órától a pénztárnál. A páratlan PFAFF-varrópépek egyedül nálam kaphatók. Kerékpárok, beszélő­gépek, hanglemezek, gumijű­k, géprészek­­ből gazdag raktárt tartok. Üzletem 18 év óta áll fönn és kizáró­lag a városi bérpalotá­ban, a Gerliczy tejcsar­nok mellett, a fahonvéddal szemben van. Szántó József­­ gépáruház-tulajdonos. s= Adakozzunk az eledeti hő­sök özvegyei és árvái ja­vára ! Hadsegélyező Hivatal fő- Dénstára, Budapest, Képviselőház. H­irdetéseket előnyös árakon fölvesz a Szeged és Vidéke M adóhivatalos Kálvária-u. C.

Next