Szeged és Vidéke, 1917. június (16. évfolyam, 125-148. szám)
1917-06-01 / 125. szám
Zavargásai) amerikában a véderátörvány alien. AMSTERDAM, május 31. Egy itteni lap szerint a 7mes-nak ezt jelentik Washingtonból: A kormány erélyesen lép föl a németbarátok, a pacifisták, szocialisták és a szolgálati kötelezettség bevezetése ellen izgató egyéb személyek ellen. A katonakötelesek összeírását a jövő héten kezdik meg. Az egész országban mindenütt tettek intézkedéseket az esetleges zavargások elhárítására. Több helyütt az összeírás ellen indított mozgalomnak jöttek a nyomára, a többi közt Virginiában, Texasban, Sattleben és Detroitban, ezeken kívül még néhány városban botrányokat, csináltak a német befolyás alatt lévő németbarátok. Sok izgatót elfogtak. A Times tudósítója megemlíti a hajóépítés körül támadt viszálykodásokat, éles bírálatot mond a jövedelmi adóról és a cenzúráról készített törvényjavaslatról. Az Egyesült Államok kormánya eszerint meg akarja tiltani a békefeltételek fejtegetését, továbbá az Egyesült Államoknak a semlegesekkel, másfelől pedig az Egyesült Államoknak a szövetségeseivel való nézeteltérésének tárgyalását. A tudósító nem tartja valószínűnek, hogy ebből a javaslatból valaha törvény lehetne. A páratlan PFAFF-varrógépek egyedül nálam kaphatók. Kerékpárok, beszélőgépek, hanglemezek, gummik, géprészekből gazdag raktárt tartok. Üzletem 18 év óta áll fönn és kizárólag a városi bérpalotában, a Gerliczy tejcsarnok mellett, a fahonvéddal szemben van. Szántó József gépáruház-tulajdonos. ” A zsidókérdés Romániában. STOCKHOLM, május 31. Jassyból érkező hírek szerint Romániában most homloktérben van a zsidókérdés. A román kormány nemrég kiadott kommünikéjében, amely a belpolitikai reformokról szólt, nem említette egyetlen szóval sem a zsidókérdést. Ezzel szemben a király kijelentette egy nála járt zsidó küldöttségnek, hogy a győzelem után a lakosság minden osztálya meg fogja kapni a teljes polgári jogokat. Sokkal kevésbbé határozott volt Bratianunak az a nyilatkozata, amelyet ebben a kérdésben a pétervári politikai körök előtt tett. Iorga román egyetemi tanár még most is vezére az antiszemita mozgalomnak és folytatja izgatását a zsidók ellen. Ennek azonban most már aligha lesz foganatja, mert az új munkáspárt, amelyet az orosz katonák támogatnak, egyre nagyobb befolyásra tesz szert és ez a párt fölvette programjába a zsidók egyenjogúsítását is. A minap nagy utcai tüntetés volt Odesszában, amelyen ezer meg ezer orosz és román vett részt. A tüntetők küldöttséget menesztettek az odesszai román főkonzulhoz, akit felszólítottak arra, hogy kormányánál tegyen lépéseket a román zsidók jogainak elismerésére. A főkonzul megjelent a tömeg színe előtt és megnyugtató kijelentéseket tett a zsidókérdés tekintetében. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1917 június 1 Angol békefeltételek, BERN, május 31. A Brsevya Viedmosti című orosz lap megkérdezte az angol közélet néhány kitűnőségét, mik Anglia háborús céljai. Bryce lord, volt washingtoni angol követ ezeket mondta: Belgium kiürítése és teljes kártérítés a német invázió okozta 2'pusztításért; a Kelet keresztény népeinek fölszabadítása a török uralom alól; Németország adjon garanciát abban az irányban, hogy nem lesznek többé agresszió szándékai Anglia és tengerentúli birodalmai ellen; a háborít után a szabad nemzetek a tartós béke biztosítására kössenek szövetséget. Loreburn lord válaszában azt fejtegette, hogy az orosz munkásság téved, ha azt hiszi, hogy Anglia önző imperialisztikus célokért hozza a háborút. Szerinte a háborút Németország hosszabbítja meg azzal, hogy nem publikálja háborús céljait. Ha ezeket közhírré tenné, egyszerre nagy változás állna be a helyzetben. Wells, az ismert angol regényíró így állapítja meg Anglia háborús céljait: Belgium fölszabadítása és kárpiótlása; az 1871-ben és most elfoglalt francia területek szabadíttassanak föl; Olaszország kapja meg a Trentinót és Triesztet, szabadítsák föl a lengyeleket Galiciában és Posenben, de föl kell szabadítani a szerbeket, a török uralom alól elvonni Örményországot, Arábiát és Palesztinát, evakuálni és helyreállítani Romániát. Németország hagyjon föl minden impetrialista szándékkal s adjon szabad utat Oroszországnak a Földközi tengerre. Segítsünk katonáinknak! Szinte eláll a szívverésünk a háborúnak attól a sohasem álmodott hevességétől, amely már tizedszer lángol föl az Isonzó mentén, de amely a most tapasztalt makacsságával még e háború legvéresebb eseményeit is messze túlszárnyalja. Ami pusztítást angolok és franciák ki tudtak eszelni, azt most mind az olasz harcvonalon egyesítették s maga a pokol az, amivel ott hős fiainknak megbirkózniok kell. És ezzel a pokollal szemben is megállják helyüket. A vezérkari főnök jelentései nap-nap után a magyar fiuk dicsőségét zengik, amely úgy látszik, hogy annál magasabbra szárnyal, minél hatalmasabb arányokat ölt a rázúduló veszedelem. A büszke csodálkozás mellett azonban, amellyel magyar lelkünket ez a legendás látvány elárasztja, éreznünk kell azt is, hogy hős csapataink teljesítőképességének szintén megvan a maga határa. Hagyományos harci erényeikkel azért ejthetik bámulatba a világot és állhatták el romboló útját a legrettenetesebb támadásnak, mert rendelkeztek minden feltétellel, ami sikereikhez elengedhetetlen volt és mert tudták, hogy messze a front mögött szilárdan összefogott az egész nemzet, amely az övékhez hasonló odaadással fogja föl és teljesíti háborús kötelességeit s amelyre kiapadhatatlan tartalékok gyanánt megnyugvással számíthatnak és támaszkodhatnak. Amíg az erőkifejtésnek és a győzelmi akaratnak ez a teljes összhangja frontjainkat s a frontok mögött lüktető nemzeti életet egybeforrasztja, addig példák, hőseink történelmi nagyságú példaadásai tanúskodnak róla, hogy összefoghatnak ellenünk a föld összes ördögei, még akkor sem bírnak velünk. Segítsünk tehát katonáinknak, hogy dicsőségük szédületes útján tovább haladhassanak. Segítsünk nekik azzal, hogy a hadikölcsön eredményével igyekezzünk legalább is megközelíteni azt a káprázatos önfeláldozásukat, amelynek sziklafalán tehetedetlenül omlik össze ellenségeink úgyszólván egy helyre összesített minden erőfeszítése. Segítsük őket úgy, hogy a hadikölcsönből fussa bőven úgy tökéletes fölszerelésüknek, mind emberséges ellátásuknak minden szükséglete. Senki sem állítja, hogy a segítésnek ez a mérve csekélység volna. Ne feledjük azonban, hogy háborúnk közvetlenül a döntés előtt áll s éppen ezért, miként katonáinknak, ebben a válságos időben nekünk is minden előző alkalomnál sokkal többet kell tennünk. Az új hadikölcsön aláíróinak sorából egyetlen magyar ember sem hiányozhat anélkül, hogy ne sütné magára katonáink és szent ügyünk elárulásának undorító bélyegét. Mozi, kabaré, cirkusz. A színtársulat június 17-én rendezi a szezon utolsó előadását, aztán Gyulára mennek a színészek, a nyári színkörbe. A színházi szezon után eddig még mindig talált szórakozást a szegedi közönség: nyári moziban, kabaréban, cirkuszban. Az idén azonban komoly veszély fenyegeti a közönség nyári szórakozását, mégpedig a záróra miatt. A színházak, mozik, kabarék záróráját tudvalevőleg esti tíz órában állapította meg a miniszteri rendelet, akkor, amikor a kávéházak és vendéglők záróráját tizenegy órában szabták meg. A kávéházak és vendéglők záróráját később kitolták éjfélig, a színházak, mozik, kabarék zárórája azonban változatlanul tíz óra maradt. Az érdekelt intézmények sürgették a kormánynál a záróra meghosszabbítását, addig azonban minden kísérlet sikertelen maradt. A korai záróra miatt az idén valószínűleg nem nyílhat meg a Korzó mozi nyári helyisége. A rendkívül kellemes nyári moziban most is szívesen szórakozna a közönség, a mozielőadásokat azonban a szabadban csak féltízkor lehetne kezdeni, mert addig olyan világos van, hogy nem vetíthetik vászonra a filmet. (Meg kell gondolni, hogy féltíz most voltaképpen félkilenc.) Minthogy pedig tíz órakor záróra van, a mozielőadás csak félóráig tarthatna. A nyári mozi tehát csak akkor nyílhatna meg, ha a zárórát meghoszszabbítanák tizenegyig. Beszélik, hogy kabarétársulatok is szívesen jönnének már ebben a hónapban Szegedre. A kabarénak is akadálya azonban a tízórás záróra. A Horváth Mihály utcai nyári színházszerű kabaréhelyiség már évek óta be van zárva, egy-két vendéglő kertjében azonban a nyári hónapokban hosszabbrövidebb ideig szerepeltek kabarészínészek. A fővárosban júniusban kevés kivétellel bezárják a mulatóhelyeket és a hajlék nélkül maradt tagok nagy része ilyenkor vidéki turnéra indul. Az idén azonban aligha jöhetnek Szegedre a kabaristák, mert csak este 9-től 10-ig játszhatnának. Budapesten még csak élnek valahogyan a kabarék, mert már 7 órakor megkezdik az előadásokat. Vidéken azonban, egy vendéglő kertjében, 9 óránál előbb nem kezdhetnék az előadásokat. A cirkuszokkal is baj van. A jobb cirkuszok közül, amelyekben az állatvilág tagjai is képviselve vannak, már alig működik egynéhány, mert az állatokat etetni a mai időben még akkor is lehetetlen volna, ha maga Lloyd George volna a cirkuszigazgató. A napokban olvastuk, hogy a párisi állatkertben csak a ritkább példányokat tartják meg; azokat az állatokat, amelyek később könnyen beszerezhetők lesznek, eladják vagy levágják. Mert nem tudják élelmezni az állatokat. Hol van az az idő, amikor még zsemlyéket adtunk a cirkuszban az elefántnak . . . Kisebb cirkuszok azonban még vándorolnak városról-városra. Valószínűleg Szegeden is fölülik majd sátorfájukat. És játszhatnak a tízig, íme: Így fest a nyári szezon előrevetett képe. Ha csak meg nem hoszszabbítják a zárórát. Remélni kell, hogy meghosszabbítják, mert a szórakozóhelyek tízórai zárórája igazán indokolatlan. Magyar találmány, magyar készítmény nem ért még el olyan sikert, mint a Diana Bósborszesz. Évről-évre rohamosan emelkedik a fogyasztás , ma már közel évi 10.000.000 palack Diana Bósborszesz kerül fogyasztásra kizárólag Magyarországban, de az ország határaint túl se eljutok már e páratlan szer himerő. Tengerentúli államokban ép úgysmerik és fogyasztják, mint idehaza. Magyarok, ha külföldre utaznak, okvetlenül magukkal viszik, mert aki egyszer megszokta, nem tud már meglenni nélküle. Igazán, szerénytelenség nélkül elmondhatják, hogy nem volt még készítmény, mely ily rövid idő alatt ily páratlan népszerűségre, közkedveltségre tegyen szert, ennyire nékülözhetetlenné váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a reklám, nem a szervezési munka, nem a kínálat hozta létre ezt a csodálatos sikert, hanem az az egyszerű tény, hogy aki egyszer bármilyen bajánál a Diana sósborszeszhez folyamodott segítségért, e biztos hatású háziszerben föltétlenül megtalálja amit keresett, s ezért aztán később is állandóan ragaszkodott hozzá, kijelentvén, hogy amíg csak lesz a világon Diana sósborszesz, házából ki nem hagyja fogyni. Ára 1kor: 30 fill. Kapható mindenütt. Főelámsítóhely: Diana Kereskedelmi r.-t. Budapest, Nádor utca 6. szám. Reklamációt, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesítésére vonatkozik, szíveskedjék akár telefonon, akár levelezőlap útján hozzánk bejelenteni.