Szeged és Vidéke, 1917. június (16. évfolyam, 125-148. szám)

1917-06-01 / 125. szám

Zavargásai) amerik­áb­an a véderátörvány alien. AMSTERDAM, május 31. Egy itteni lap szerint a 7­mes-nak ezt jelentik Washingtonból: A kormány erélyesen lép föl a németbarátok, a pacifisták, szocialisták és a szolgá­lati kötelezettség bevezetése ellen izgató egyéb személyek ellen. A ka­tonakötelesek összeírását a jövő héten kezdik meg. Az egész országban mindenütt tettek intézkedéseket az esetleg­es zavargások elhárítására. Több helyütt az összeírás ellen in­dított mozgalomnak jöttek a nyo­mára, a többi közt Virginiában, Texasban, Sattleben és Detroitban, ezeken kívül még néhány városban botrányokat, csináltak a német be­folyás alatt lévő németbarátok. Sok izgatót elfogtak. A Times tudósítója megemlíti a hajóépítés körül támadt viszálykodásokat, éles bírálatot mond a jövedelmi adóról és a cenzúrá­ról készített törvényjavaslatról. Az Egyesült­ Államok kormánya eszerint meg akarja tiltani a békefeltételek fejtegetését, továbbá az Egyesült­ Államoknak a semlegesekkel, más­felől pedig az Egyesült­ Államoknak a szövetségeseivel való nézeteltéré­sének tárgyalását. A tudósító nem tartja valószínű­nek, hogy ebből a javaslatból valaha törvény lehetne. A páratlan PFAFF-varrógépek egyedül nálam kaphatók. Kerékpárok, beszélő­gépek, hanglemezek, gummik, géprészek­ből gazdag raktárt tartok. Üzletem 18 év óta áll fönn és kizáró­lag a városi bérpalotá­ban, a Gerliczy tejcsar­nok mellett, a fahonvéddal szemben van. Szántó József­­ gépáruház-tulajdonos. ” A zsidókérdés Romániában. STOCKHOLM, május 31. Jassyból érkező hírek szerint Romániában most homloktérben van a zsidókér­dés. A román kormány nemrég ki­adott kommünikéjében, amely a bel­politikai reformokról szólt, nem emlí­tette egyetlen szóval sem a zsidó­kérdést. Ezzel szemben a király ki­jelentette egy nála járt zsidó küldött­ségnek, hogy a győzelem után a lakosság minden osztálya meg fogja kapni a teljes polgári jogokat. Sok­kal kevésbbé határozott volt Bratia­nunak az a nyilatkozata, amelyet ebben a kérdésben a pétervári poli­tikai körök előtt tett. Iorga román egyetemi tanár még most is vezére az antiszemita mozgalomnak és foly­tatja izgatását a zsidók ellen. Ennek azonban most már aligha lesz foga­natja, mert az új munkáspárt, ame­lyet az orosz katonák támogatnak, egyre nagyobb befolyásra tesz szert és ez a párt fölvette programjába a zsidók egyenjogúsítását is. A minap nagy utcai tüntetés volt Odesszában, amelyen ezer meg ezer orosz és ro­mán vett részt. A tüntetők küldött­séget menesztettek az odesszai román főkonzulhoz, akit felszólítottak arra, hogy kormányánál tegyen lépéseket a román zsidók jogainak elismeré­sére. A főkonzul megjelent a tömeg színe előtt és megnyugtató kijelen­téseket tett a zsidókérdés tekinteté­ben. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1917 június 1 Angol békefeltételek, BERN, május 31. A B­rsevya Vied­­mosti című orosz lap megkérdezte az angol közélet néhány kitűnőségét, mik Anglia háborús céljai. Bryce lord, volt washingtoni angol követ ezeket mondta: Belgium kiürítése és teljes kártérítés a német invázió okozta 2'pusztításért; a Kelet keresztény nép­einek fölsza­­badítása a török uralom alól; Németország adjon garanciát abban az irányban, hogy nem lesznek többé agresszió szándékai Anglia és tenge­rentúli birodalmai ellen; a háborít után a szabad nemzetek a tartós béke biztosítására kössenek szövetséget. Loreburn lord válaszában azt fej­tegette, hogy az orosz munkásság téved, ha azt hiszi, hogy Anglia önző imperialisztikus célokért hozza a há­borút. Szerinte a háborút Német­ország hosszabbítja meg azzal, hogy nem publikálja háborús céljait. Ha ezeket közhírré tenné, egyszerre nagy változás állna­ be a helyzetben. Wells, az ismert angol regényíró így állapítja meg Anglia háborús céljait: Belgium fölszabadítása és kárpiót­­lása; az 1871-ben és most elfoglalt francia területek szabadíttassanak föl; Olaszország kapja meg a Trentinót és Triesztet, szabadítsák föl a len­gyeleket Galiciában és Posenben, de föl kell szabadítani a szerbeket, a török uralom alól elvonni Örményor­szágot, Arábiát és Palesztinát, evakuálni és helyreállítani Romániát. Németország hagyjon föl minden impetrialista szándékkal s adjon sza­bad utat Oroszországnak a Földközi ten­gerre. Segítsünk katonáinknak! Szinte eláll a szívverésünk a há­borúnak attól a sohasem álmodott hevességétől, amely már tizedszer lángol föl az Isonzó mentén, de amely a most tapasztalt makacssá­gával még e háború legvéresebb eseményeit is messze túlszárnyalja. Ami pusztítást angolok és franciák ki tudtak eszelni, azt most mind az olasz harcvonalon egyesítették s maga a pokol az, amivel ott hős fiainknak megbirkózniok kell. És ezzel a pokollal szemben is meg­állják helyüket. A vezérkari főnök jelentései nap-nap után a magyar fiuk dicsőségét zengik, amely úgy látszik, hogy annál magasabbra szár­nyal, minél hatalmasabb arányokat ölt a rázúduló veszedelem. A büszke csodálkozás mellett azonban, amellyel magyar lelkünket ez a legendás látvány elárasztja, éreznünk kell azt is, hogy hős csapataink teljesítőképességének szin­tén megvan a maga határa. Hagyo­mányos harci erényeikkel azért ejt­hetik bámulatba a világot és állhat­ták el romboló útját a legrettenete­sebb támadásnak, mert rendelkeztek minden feltétellel, ami sikereikhez elengedhetetlen volt és mert tudták, hogy messze a front mögött szilár­dan összefogott az egész nemzet, amely az övékhez hasonló odaadás­sal fogja föl és teljesíti háborús kötelességeit s amelyre kiapadhatat­lan tartalékok gyanánt megnyugvás­sal számíthatnak és támaszkodhat­nak. Amíg az erőkifejtésnek és a győzelmi akaratnak ez a teljes össz­hangja frontjainkat s a frontok mö­gött lüktető nemzeti életet egybe­forrasztja, addig példák, hőseink történelmi nagyságú példaadásai ta­núskodnak róla, hogy összefoghat­nak ellenünk a föld összes ördögei, még akkor sem bírnak velünk. Segítsünk tehát katonáinknak, hogy dicsőségük szédületes útján tovább haladhassanak. Segítsünk nekik az­zal, hogy a hadikölcsön eredményé­vel igyekezzünk legalább is meg­közelíteni azt a káprázatos önfelál­dozásukat, amelynek sziklafalán tehe­­tedetlenül omlik össze ellenségeink úgyszólván egy helyre összesített minden erőfeszítése. Segítsük őket úgy, hogy a hadikölcsönből fussa bőven úgy tökéletes fölszerelésük­nek, mind emberséges ellátásuknak minden szükséglete. Senki sem ál­lítja, hogy a segítésnek ez a mérve csekélység volna. Ne feledjük azon­ban, hogy háborúnk közvetlenül a döntés előtt áll s éppen ezért, mi­ként katonáinknak, ebben a válságos időben nekünk is minden előző al­kalomnál sokkal többet kell ten­nünk. Az új hadikölcsön aláíróinak sorából egyetlen magyar ember sem hiányozhat anélkül, hogy ne sütné magára katonáink és szent ügyünk elárulásának undorító bélyegét. Mozi, kabaré, cirkusz. A színtársulat június 17-én ren­dezi a szezon utolsó előadását, aztán Gyulára mennek a színészek, a nyári színkörbe. A színházi szezon után eddig még mindig talált szórakozást a szegedi közönség: nyári moziban, kabaréban, cirkusz­ban. Az idén azon­ban komoly veszély fenyegeti a kö­zönség nyári szórakozását, még­pe­dig a záróra miatt. A színházak, mozik, kabarék záróráját tudvalevőleg esti tíz órában állapította meg a mi­niszteri rendelet, akkor, amikor a kávéházak és vendéglők záróráját tizenegy órában szabták meg. A ká­véházak és vendéglők záróráját ké­sőbb kitolták éjfélig, a színházak, mozik, kabarék zárórája azonban változatlanul tíz óra maradt. Az érde­kelt intézmények sürgették a kor­mánynál a záróra meghosszabbítását, addig azonban minden kísérlet siker­telen maradt. A korai záróra miatt az idén valószínűleg nem nyílhat meg a Korzó mozi nyári helyisége. A rendkívül kellemes nyári moziban most is szívesen szórakozna a kö­zönség, a mozielőadásokat azonban a szabadban csak féltízkor lehetne kez­deni, mert addig olyan világos van, hogy nem vetíthetik vászonra a filmet. (Meg kell gondolni, hogy fél­­tíz most voltaképpen félkilenc.) Mint­hogy pedig tíz órakor záróra van, a mozielőadás csak félóráig tarthatna. A nyári mozi tehát csak akkor nyíl­hatna meg, ha a zárórát meghosz­­szabbítanák tizenegyig. Beszélik, hogy kabarétársulatok is szívesen jönnének már ebben a hó­napban Szegedre. A kabarénak is akadálya azonban a tízórás záróra. A Horváth Mihály­ utcai nyári színház­­szerű kabaréhelyiség már évek óta be van zárva, egy-két vendéglő kertjében azonban a nyári hónapokban hosszabb­­rövidebb ideig szerepeltek kabaré­­színészek. A fővárosban júniusban kevés kivétellel bezárják a mulató­helyeket és a hajlék nélkül maradt tagok nagy része ilyenkor vidéki tur­néra indul. Az idén azonban aligha jöhetnek Szegedre a kabaristák, mert csak este 9-től 10-ig játszhatnának. Budapesten még csak élnek valahogyan a kabarék, mert már 7 órakor meg­kezdik az előadásokat. Vidéken azon­ban, egy vendéglő kertjében, 9 óránál előbb nem kezdhetnék az előadásokat. A cirkuszokkal is baj van. A jobb cirkuszok közül, amelyekben az állat­világ tagjai is képviselve vannak, már alig működik egynéhány, mert az állatokat etetni a mai időben még akkor is lehetetlen volna, ha maga Lloyd George volna a cirkuszigazgató. A napokban olvastuk, hogy a párisi állatkertben csak a ritkább példányo­kat tartják meg; azokat az állatokat, amelyek később könnyen beszerez­hetők lesznek, eladják vagy levágják. Mert nem tudják élelmezni az állato­kat. Hol van az az idő, amikor még zsemlyéket adtunk a cirkuszban az elefántnak . . . Kisebb cirkuszok azonban még ván­dorolnak városról-városra. Valószínű­leg Szegeden is fölülik majd sátor­fájukat. És játszhatnak a tízig, íme: Így fest a nyári szezon előre­vetett képe. Ha csak meg nem hosz­­szabbítják a zárórát. Remélni kell, hogy meghosszabbítják, mert a szóra­kozóhelyek tízórai zárórája igazán indokolatlan. Magyar találmány, magyar készítmény nem ért még el olyan sikert, mint a Diana Bósborszesz. Évről-évre rohamosan emelkedik a fogyasztás , ma már közel évi 10.000.000 palack Diana Bósborszesz kerül fogyasztásra kizárólag Ma­gyarországban, de az ország határaint túl se eljutok már e páratlan szer himerő. Tengerentúli államokban ép úgy­sm­e­­rik és fogya­sztják, mint idehaza. Magyarok, ha külföldre utaznak, okvetlenül magukkal viszik, mert aki egyszer megszokta, nem tud már meglenni nélküle. Igazán, szerénytelenség nélkül elmondhatják, hogy nem volt még készítmény, mely ily rövid idő alatt ily páratlan népszerűségre, közkedveltségre tegyen szert,­­ ennyire nékülözhetetlenné váljék. Ha kutatjuk e siker okait, azt látjuk, hogy nem a reklám, nem a szervezési munka, nem a kíná­lat hozta létre ezt a csodálatos sikert, hanem az az egyszerű tény, hogy aki egyszer bár­milyen bajánál a Diana sósborszeszhez folya­modott segítségért, e biztos hatású háziszerben föltétlenül megtalálja amit keresett, s ezért aztán később is állandóan ragaszkodott hozzá, kijelentvén, hogy amíg csak lesz a világon Diana sósborszesz, házából ki nem hagyja fogyni. Ára 1­kor: 30 fill. Kapható mindenütt. Főelámsítóhely: Diana Kereskedelmi r.-t. Budapest, Nádor­ utca 6. szám. Reklamációt, amely a lap késedelmes, vagy nem pontos kézbesí­tésére vonatkozik, szíves­kedjék akár telefonon, akár levelező­lap útján hozzánk bejelenteni.

Next