Szeged és Vidéke, 1917. október (16. évfolyam, 224-250. szám)

1917-10-01 / 224. szám

1917 október 1 SZEGED fis VI­DÉKÉ. Czernin a királynál. BÉCS, október 1.­­Telefonjelen­tés.) A király tegnap Czernin gróf külügyminisztert külön kihallgatáson fogadta. Két választójogi nagygyűlés. POZSONY, október 1.­­Telefonje­lentés.) A pozsonyi választójogi blokk tegnap délután nagyszabású népgyű­­lést tartott. A gyűlésen Batthyány Tivadar gróf beszélt. Elmondta, hogy Vázsonyi néhány hét múlva a parla­ment elé terjeszti a választójogi ja­vaslatot és már­­a figyelmezteti azokat a köröket, amelyek azt hirde­tik, hogy kormánykörökben bizonyos eltérések vannak, tévednek, ha ezt hiszik. — Mi, — úgymond — akik a blokkban egyesültünk, kivívtuk, hogy a választójogi reform, mint kormány­­program elsőnek tűzetett ki és mind­annyian, akik erre vállalkoztunk, alaposan, az emberi képességek sze­rint a legjobban akarjuk megvalósi­­sítani. Jogunk és kötelességünk megvédeni a hazát a h­arctéren, de jogunk az is, hogy a hazánk békés védelmi munkájában mindnyájan részt vegyünk. A választójogi reform ellenzőinek táborából elhangzó ama argumentummal szemben, hogy a nemzeti szupremáciát meg kell tar­tani, azt válaszolom, hogy a magyar nemzeti szupremáciát nem kell más­kép biztosítani, mint az egyenlőség és igazság alapján. Batthyány Tivadar gróf után Buchinger Manó beszélt. KOLOZSVÁR, okt. 1. (Telefonjelen­tés.) Tegnap délután megalakult az erdélyi választójogi blokk. Az alakuló gyűlésen a kormány részéről Apponyi Albert gróf és Földes Béla jelentek meg. Vázsonyi táviratilag kimentette magát. Földes Béla kifejtette, hogy a tár­­sadalom békéjét nem lehet a választó­­jogi reform nélkül biztosítani. Ezután Kokányi Dezső, majd Apponyi Albert gróf beszélt, aki kijelentette, hogy azoktól, akik a háborúban teljesítik kötelességeiket, vérlázító lenne meg­tagadni a jogot. A háborúban kiöm­lött vér az égre kiáltana a megtaga­dók ellen. Felelősségének tudatában mondja, hogy a reform az állam nemzeti jellegére semmiféle veszéllyel nem jár. A kultuszminiszter után Apáthy István dr. egyetemi tanár, Kemény Árpád báró és még többen beszéltek. Révész tánc-­­ tanintézetében (Tisza-szálló I. .em., kisterem) a tanitán október 4-én megkezdődik. Kurzusok délután­ 5 — 8 óráig. — Szitkolások! Szeptember hó­s6-tól naponta déli 12 és 1 óra között a Tisza ■kistermében. fiyermekkariai­­lagánézik. Haladók rá~ véra Tanárnap d. n.-ként gyakorló órák. Hogyan tett beismerő vallomást Meinx Walter Bialoszkovszky detaktivnek? A temesvári cs. és kir. hadosz­­tálybíróság a szegedi törvényszék esküdtszéki termében ma folytatta Meinx Walter élelmezési főhadnagy és társai hadseregszállítási bűnperé­­nek tárgyalását. A hadbíróság foly­tatta Meinx Walter kihallgatását. Stössinger tárgyalásvezető főhadnagy­­hadbíró a főhadnagy elé tárta Zsif­­kovits százados hadbíró honvéd­ügyész előtt, a rendőrségen és Czu­­ezor százados hadbíró, temesvári katonai vizsgálóbíró előtt tett vallo­másait, amelyekben beismerte a vád­beli cselekményeket. A tárgyalás előző napjain Meinx tudvalevőleg visszavonta a vallomásokat, amelyekre kijelentése szerint, lovag Bialosz­kovszky kényszerítette. Tárgyalásvezető hadbíró (Meinx­hez): Mondjuk, hogy önt kényszerí­­­tette beismerő vallomásra a rendőr­ség, de honnan vette a rendőrség a számokat? Honnan vette azt, hogy Böhm két vagyon kukoricával szál­­lított kevesebbet, mint amennyit számlázott. Meinx: Bialoszkuvszky kérdezett és én minden re igén­nel feleltem. — Hogyan kérdezte a detektív, erőszakosan ? — Nem. Azt mondta Bialoszkuv­­szky, mondja kedves tiszt úr, nem szállított e Böhm két vagyon kuko­ricával kevesebbet.? — De honnan vette éppen a két vagyont ? — Nézte a számlákat, azokból kérdezett. — És ön miért hagyott mindent a detektívre ? — Mert olyan lelkiállapotban vol­tam. Stössinger főhadnagy-hadbíró most a következő kérdést intézte a vádlott­hoz : — Talán szu­ggerálta magát Bia­­loszku­vszky - Meiix: Igen, igen. Dohány Gyula dr. főhadnagy had­bíró, ügyész a katonai perrendtartás értelmében tiltakozott a tárgyalás­vezető e kérdésének föltevése ellen. A perrendtartás szerint feleletre uta­sítást adó kérdések föl nem adhatók. Az ügyész kérte a tárgyalásvezető kérdésének jegyzőkönyvbe foglalását. Stössinger főhadnagy-hadbíró: A kérdést nem foglaltatom jegyző­könyvbe. Ügyész: Akkor kérek erre bírói határozatot. Tárgyalásvezető: A bíróság majd később határoz. Az ügyész semmiségi panaszt je­lentett be a kérdés föltevése miatt. A tárgyalásvezető ezután így foly­tatta a kérdéseit: " Hát mit csinált magával a de­tektív, hogyan szuggerálja? Beszél­jen világosan, nehogy megint félre­értsen és újabb semmiségi panaszt kapjunk az ügyész úrtól. Ügyész: Tiltakozom az ellen, hogy az itt végzett vádlói teendők fölött a tárgyalásvezető főhadnagy-hadbíró úr kritikát gyakoroljon. Kérem az előbbi megjegyzésnek is jegyző­könyvbe vételét. Tárgyalásvezető: Ezt nem rende-­­lem el. Ügyész: A katonai bűnvádi per­­rendtartás 314. paragrafusa értelmé­ben a tárgyalás egyes mozzanatait a feleknek joguk van jegyzőkönyv­ben megrögzíttetni. Kérem a bíróság határozatát, hogy a határozat elleni esetleges jogorvoslatot bejelenthessem Erre a tárgyalásvezető jegyző­könyvbe diktálta az egész párbeszé­det és azt a kijelentését is, hogy csak a vádlottat akarta figyelmez­tetni, de nem volt szándékában az ügyészt kritizálni. Meinx így folytatta vallomását: — Bialoszkovszky ígéreteket tett és fenyegetett. — Mit ígért önnek a detektív? — Azt mondta, hogy neki a trón­örökös jóbarátja és ha akarata, há­rom nap alatt a harctérre kerülök és elkerülöm a büntetést. — Hát a fenyegetése miben állt ? — Azt mondta, neki fölhatalma­zása van a minisztertől, hogy akit akar, fölvehet a veszteséglis­ztába. — Hogyan értette ezt ön ? — Hogy Bialoszkurszkynak gondja lesz rá, hogy én is bekerüljek a veszteséglisztába. — Ez volt az egész és ön ezt elhitte, ez hatott önre? — Semmi befolyásolásra nem volt szükség, mert olyan lelkiállapotban voltam, hogy mindent ráhagytam. Bialoszkurszky nekem mint szol­gálaton kívüli ulánus főhadnagy mu­tatkozott be és különös súlyt tulajdo­nítottam a szavának. A tárgyalásvezető ezután a részle­tekre tért át. — Miért kért tízezer koronát Böhm­­től nem szállított árukért, amelyekről nyugtázott számlát is kért? — Azért, mert nekem volt két­­háromezer korona kiadásom legény­ségi élelmezésre, amire nem volt födezetem. Így a mintegy tízezer koro­nát, ami fiktív számlák által a pénztár­ban javamra maradt, a födözetlen kiadásokra akartam fölhasználni. Amikor ajándékot kaptam a szállítók­tól, a födözetlen kiadásokat ezekből födöztem. — Ha csak két-háromezer korona födözetlen kiadása volt, miért vett föl ilyen nagy összeget jogosulatlanul. — Azt gondoltam, lesz még több kiadásom. A pénzt nem használtam föl, az a pénztárban maradt. — Nem lett volna egyszerűbb, ha rendesen elszámolta volna a kiadá­sokat ? — Erre nem volt időm. Az elnök délben ,tizenkettőkor félbeszakította a tárgyalást, amely­nek folytatását holnap reggel kilenc órára tűzte ki. A német császár romániai utazása. BERLIN, október­­.­­Telefonjelen­tés.) A Wolff-ügynökség jelenti: Vilmos császár romániai utazásának utolsó napján, 28-án meglátogatta a német kárpáti harcteret Csernovictól délre. Kíséretében volt József főher­ceg és Kövess tábornagy. Károlyi Mihály gróf Bernbe utazik. BUDAPEST, ok­tóber 1. (Te­lefonjelentés.) Károlyi Mihály gróf ma reggel elutazott Bécsbe, ahonnan néhány nap múlva a berni nemzetközi békekonferen­ciára fog utazni. Esti hat órakor zárják a szegedi üzleteket. Teljes vasárnapi munkaszünet. A szegedi üzleti alkalmazottak tudvalévően mozgalmat indítottak, hogy a boltokat esti hat órakor zárják és hogy vasárnap teljes munkaszünet legyen. Az üzletekben ugyanis na­gyon kevés férfialkalmazott van már, akik most fokozott munkával dolgoz­nak. De célszerű a korábbi üzletzá­rás a takarékosság szempontjából, ami most érdeke az üzlettulajdono­soknak is. Vasárnap ebben az ügyben érte­kezletet tartottak az üzleti alkalma­zottak. Az értekezleten Komlós Ármin elnökölt, a budapesti központi egye­sület részéről Deutsch Jenő jelent meg. Utóbbi részletesen kifejtette azokat az érveket, amelyek a korábbi üzletzárást ajánlatossá teszik. Komlós Ármin elmondotta, hogy a szegedi nagyobb üzletek tulajdonosai túl­nyomó többségükben hozzájárultak a tervhez és százharmincan írták alá a nyilatkozatot, hogy üzleteiket esti hat órakor zárják és egész vasárnap zárva tartják. A fűszer- és csemege­kereskedők közt még nem jött létre megegyezés, a papírkereskedők a fel­halmozott munkára hivatkozva, nem járultak hozzá a tervhez, ezek az üzletek tehát továbbra is az eddigi zárórát fogják, legalább egyelőre, be­tartani. A kormány egyébként való­színűleg országos rendelettel fog intézkedni a korábbi záróra iránt, amelyet nagyobb vidéki városokban már elfogadtak. Ez az üzleti alkal­mazottaknak lehetővé fogja tenni, hogy a szaktanfolyamokat ezután is látogathassák. Végül az értekezlet határozati ja­vaslatot fogadott el, amely szerint az üzleti alkalmazottak felkérik a kö­zönséget, hogy szükségleteit ezentúl esti hat óra előtt szerezze be. A vasárnapi teljes munkaszünet még csak a most következő vasár­nap után fog beállani, mert a jövő vasárnap éppen országos vásár lesz Szegeden.

Next