Szeged és Vidéke, 1918. március (17. évfolyam, 49-74. szám)
1918-03-01 / 49. szám
191S március 1 SZSGBIt fism 7?UfiES. Oroszországban három tagú direktórium vette át a hatalmat. GENF, március 1. Párisi lapok pétervári jelentései szerint a népbiztosok tanácsa három tagú direktóriumot nevezett ki, amelyet teljhatalommal ruházott föl. A direktórium, amelynek Trockij és Lenin is tagja, elhatározta Pétervár védelmét. LUGANO, március 1. A Secolo jelenti Pétervárról, hogy 1x pánik ott tetőpontját érte el. A szovjetek bizottságainak határozatával szemben a teljes ülés követeli, hogy a békefeltételeket ne fogadják el és az ellenállás folytatását követeli. A forradalmi szocialisták felhívást bocsátottak ki, amelyben a háború folytatását és az alkotmányozó gyűlésnek Péterváron kívül való folytatását követelik. A maximalisták a legnagyobb erőfeszítést fejtik ki, hogy egy általános zavargás kitörését megakadályozzák. A Szuvaroszki-terén és a Katharina-csatornánál ötszáz banditát agyonlövetett a rögtönítélő bíróság. A pétervári helyőrség nagy csapatokban szökik el Pétervárról, annak ellenére, hogy a leszerelést visszavonták. i színházak és a kormány. A kultuszminiszter és a belügyminiszter egyaránt kivonta a vidéki színházakat a vigalmi adó alól, ezzel is dokumentálni akarván azt, hogy a vidéki Thália csarnokait a nemzeti műveltség házainak tekinti, amelyeknek még mindig és minden ellenkező fölfogás dacára kulturális küldetésük van. Olcsó és divatos jelszó a színházi üzlet modern szálló igéje, amelyet gondolattalannul és hatásosan alkalmaznak széltében hosszában a színházak barátai és ellenségei egyaránt. A korrumpált színházi emberek ezzel igyekeznek elnémítani művészi lelkiismeretüket, ha van ilyen, a konkurens vállalkozások fegyverhordói pedig szintén ezzel a levegőben úszó jelszóval támadják a színházat, amikor erre alkalmuk nyílik. Sajnos, ezt az alkalmat gyakran szolgáltatja a mai színház, különösen a fővárosi. Pedig hiába, a színház igenis a művészet háza, mégpedig azé a művészeté, amely a nép legnagyobb és legkülönbözőbb tömegeit érdekli, izgatja és foglalkoztatja. Minden időben a művészet volt a legnemesebb és legártatlanabb markotikum, amely az élet harcában kifáradt embert fölüdítette és minden időben a színház volt az a fórum, ahol ez a zsongita és lelkesítő narkotikum a legfőbb lélek számára kisugárzott. Ha egy vagy több színház, sőt ha sok mai színház nem felel meg részben vagy egészen eredeti és valódi hivatásának, azért nem kell a színház, a színházi művészet diszkreditálásával, lenézésével, sőt megtagadásával a jobb idők számára elveszejteni nemzeti és emberi kultúránk e sajátos és értékes intézményét. Semmi más nem tud versenyezni azzal a közvetlen varázsú, azzal a szuggesztív erejű illúzióval, amelyet az élő színész és élő szó ereje áraszt azokról a világot jelentő deszkákról, amelyeket egy Shakspere, egy Moliére, egy Katona és Madách méltónak találtak arra, hogy életük leggazdagabb tartalmát, elméjük és szívük legnemesebb kincsét reájuk helyezzék, mint a pap az oltárra teszi a monstranciát. Igenis művészet a színház hivatása, mint ahogy művészetet kell adnia az irodalomnak vagy a piktúrának. Hogy ponyva és giccs is van a világon, sőt hogy a rémregény és az olajnyomat versenyezni akar a valódi műalkotásokkal, az szomorú valóság, de belőle éppen úgy nem következik, hogy igazi költészet és piktúra ezek miatt most már fölösleges, mint ahogy a bécsi operett nem fogja detronizálni a moliérei vígjáték vagy a shaksperei tragédia örökkévaló hatalmát és igazságát. Éppen a ma oly divatos és léha üzletes áramlatokkal szemben kell az illetékeseknek nyomatékosan rámutattak a színház művészi missziójára és ezt mindenképpen előmozdítani, még a színházi emberek ellenében is, ha úgy jön a sora. Éppen mert olyan jól mennek a színházak és éppen mert üzletnek is oly kitűnőek, kell a művészi nívójukat fölemelni, kultúrprogramot követelni tőlük, de nemcsak programot, hanem annak bevalását is. Azoddom iránt annyira megnőtt érdeklődő keressen irodalmat a színházban is. A színház viszont, amely silány dolgokra is megtelik, igaz művészi értékekkel jutalmazza azt a hatalmas érdeklődést, amelyet szomjas lelkek új tömegei tanúsítanak iránta napról napra. Mert legszebben úgy tölti be hivatását a mai színház, ha éppen ez új tömegeket neveli a régi és örök szép befogadására is, a nemzeti és világkultúra értékeiben való általános részesedésre. Ez volt eddig a színházak szerepe és ez legyen ezután is mindig. A NAP ESEMÉNYEI. Hír Szűcs főhadnagyról. Figyelemreméltó levél érkezett Szegedre az olasz harctérről, amelyet a nemrég kitüntetett Beöthy Jenő zászlós küldött hozzátartozóihoz Egész terjedelmében a levelet, sajnos, nem közölhetjük, csak egy igen érdekes adatát. Ebben Szűcs Józsefről, a vitéz 46 os főhadnagyról van szó, akit a háború alatt aktiváltak. Szűcs a szegedi Máv. üzletvezetőség tisztviselője és a Szegedi Atlétikai Klubnak egyik legismertebb alapító tagja volt. Hősiességéért többször kitüntették, egyizben a vaskoronarenddel is. Szűcs főhadnagyról az a hír terjedt el, hogy elesett. Most azonban Beöthy zászlós is megerősíti levelében, hogy Szűcs francia hadifogságba került. A zászlós szerint, aki együtt harcolt vele, Szűcsöt mellben találta egy gránátlövés és sebesülten került fogságba. Mágnás és színésznő. Budapestről Írják: A bécsi Szent István templomban tegnap tartotta esküvőjét id. Apponyi Antal gróf a néhány év előtt elhunyt Königswarter báró második feleségével, aki egykor Sosna néven a bécsi Kari-színháznak volt a primadonnája. Apponyi Antal gróf hatvanhat éves és maga is özvegy ember volt, nemrégiben veszítette el első feleségét, Montenuovo Mária hercegnőt. Apponyi gróf régebben, miként Königswarter báró is, nagy , szerepet játszott a sportvilágban. Óriás versenyistállót tartott, s 1888 ban Rajta-Rajta, 1889 ben Triumph nevű lovaival az osztrák derbyt, Tegethoff lovával pedig a német derbyt is megnyerte. Később nagy veszteségek érték és a kilencvenes évek közepe óta teljes visszavonultságban élt. Iskolaszéki ülés: Szeged községi iskolaszéke Gaál Endre dr. tanácsnok elnöklésével holnap délután 4 órakor tartja rendes havi ülését. Határozatképtelenség esetén az ülést március 4-ére halasztják. Az öreg népfölkelők. Az ukrán béke megkötése óta állandóan felszínen van az idősebb évfolyamú népfölkelők szabadságolásának kérdése. Illetékes helyen megvan a teljes jóindulat a kérdés kedvező elintézésére. Tanácskozások folynak abban az irányban, hogy a legidősebb évfolyamokhoz tartozó népfölkelőket — bezárólag az 1870 es évfolyamig — bizonytalan időre szabadságolják, azokat az idősebb évfolyamú népfölkelőket pedig, akik a háború kezdete óta teljesítenek szolgálatot és legalább egy évig a fronton voltak, a front mögé vonják vissza és polgári foglalkozásuknak megfelelő hadi üzemekben helyezzék el, ahol nem zsoldot, hanem rendes munkabért kapjanak. Lakodalom a csodarabbinál. Nagyváradon — mint onnan jelentik — nagy lakodalom folyt le. Az örömapa Háger Izrael Nagyváradra menekült bukovinai csodarabbi, aki lányát, Debórát Lau Mór bukovinai bankárhoz adta nőül. Az esketési szertartást maga az örömapa végezte, akit az örömapaság olyan nagy örömmel töltött el, hogy a népkonyhában ezer embert vendégelt meg. Mert hát bizonyosan volt is miből. Igazgató: TAS SÁNDOR.KORZÓ-MOZI R.-T. TELEFON: Igazgatósig 465. Pénittr . II—85. Pénteken, szombaton és vasárnap: Szenzációs magyar film!Tavasz a télben Romantikus játék 4 felvonásban. Filmre írta: Tóth Sávid OP. Rendezte: Kertész FŐSZEREPLŐK: Sándor Lenkeffy Ica Szerémi Zoltán Huszár Károly Kemenes Lajos. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor , vasárnap 2, fél 4, 5, fél 7, 8 és fél 10 órakor.