Szeged és Vidéke, 1918. június (17. évfolyam, 121-145. szám)

1918-06-01 / 121. szám

Sokat bliccelnek a vendégek. Szegedi főpincérek panaszai. Körbe jártam tegnap az előkelőbb szegedi vendéglőket, kávéházakat és meginter­­váltam a főpincéreket a bliccelő vendégekre vonatkozólag. A vélemények mondhatom,­mélyen el­szomorítóak voltak. Azt hittem Sze­geden mindenki erkölcsi kötelessé­gének fogja tartani fogyasztását anya­giakban rekompenzálni, de ez a kö­telességérzet nem igen mutatkozott roppant szilárdnak, mint az az alábbi nyilatkozatokból kiderül. A Tisza-kávéház főpincére talán az egyedüli, aki nem panaszkodik. — Hozzánk többnyire törzsvendé­gek járnak — mondja — és ezeket már évek óta ismerem, nem igen bliccelnek tehát. Idegen vendégeink azonban nem csinálnak lelkiismereti kérdéseket a fizetésből és ha a fő­pincér csak rájuk nem szól: „volt valami kérem­?“ hát volt bizonyos, hogy elvből nem fizetnek. A Kass-kávéház főpincére, a „nü­­ansz ember“, ahogy a fürge, eleven főpincért nevezik, nem fogja föl túl tragikusan a dolgot. — „Elegen „meglógnak!“ —­­mondja — pláne este, de hát mit csináljak? Ha az embernek nincs állandóan nyitva a szeme, hát mire körülnézne, üres volna a kávéház! Fogyasztani, azt igen, azt szeretnek, de fizetni, az kellemetlen. Általában véve minden este 40—50 korona károm van !“ — Miből él akkor meg ? — kér­deztem — ha ilyen horribilis napi kára van? — A nlianszból! — válaszolta a kitűnő főpincét nevetve — és laiku­sok okulására megjegyezzük,­­ hogy „nüansz“ alatt borravalót kell érteni A Széchenyi-téren lévő cukrász­dában „bliccelés fiatal“ a jelige mert előre kell fizetni a süteményt de azért élelmes lelkek itt is rend­szerint 2—3 süteményt tudnak blic­celni. Hogy milyen módon, az az ő jól megőrzött titkuk. Ha már a Széchenyi téren va­gyunk, kérdezzük meg a büffé ki­tűnő tulajdonosát, Parai urat is. — A múltkor este, mesélte — nagy rumli volt, tele volt a helyiség, egy nagy úri társaság vacsorázott, amely társasághoz két hadnagy is tartozott. Egyszerre csak azt vettem észre, hogy az egész társaság már nincs ott, persze utánna futottam a tisztelt „gyülekezetnek“ és az utcán hajtottam be a harminckilenc koro­­nányi céhet. — Máskülönben 10 korona ká­rom mindennap van. Ebben a büffében egy igen érde­kes dolognak voltam a szemtanúja. Előre bocsátom, hogy szokás itt, hogy minden tányérra öt süteményt tesznek, fizetésnél aztán a vendég bemondja a fogyasztott süteményt, a tulajdonos csak ránéz a tányérra és a megmaradt süteményről ellen­őrzi, nem ő akar a vendég bliccelni. Mondom, múltkor ül az asztalnál velem egy elegáns, csinos hölgy és a szemem előtt megeszik a tányér­ról négy süteményt. Midőn fizetésre kerül a sor, őnagysága bemond egy, mond egy süteményt. Paral diplo­matikusan mosolyog és megkérdezi: — Pardon, nem tetszik tévedni? A hölgy erre magából teljesen ki­kelve fölugrik és sikítozni kezd: — Talán csak nem gondolja, hogy bliccelni akarok ! Nézze meg az ember, ilyesmi! Aztán felém fordul: — Ura­m, védelmezzen meg engem ilyen inzultustól! Forogni kezdett alattam a szék. Direkt szédültem ekkora szemtelen­ség láttára. — Pardon — mondtam —, nagy­­sád négy süteményt evett, ezt láttam, nincs tehát oka kiabálni! Erre a nagyhangú nő szó nélkül elővett egy százkoronást és odatette Paral elé. Paral pedig diplomatikusan levon egy süteményt és felém fordul: — én uram biztosan téved ! Ezt mondta, dacára annak, hogy a tányérról föltétlenül megállapíthatta a fogyasztott sütemények számát. Őnagysága pedig, lesújtó tekintetet vetve rám, büszkén távozott A „Tisza“-étteremben is gyakori a bliccelés. Itt többnyire úgy káro­sítják meg a főpincéit, hogy olcsóbb ételeket mondanak be, mint amilyent tényleg fogyasztottak. A kár ilyen módon napi negyven korona. Mindenütt panaszkodnak és min­denütt joggal. Hiába, ameddig világ a világ és ameddig kávéházak és vendéglők lesznek, a bliccelők nem fognak kiveszni erről a földkerek­ségről. —yö. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1918 június 1 Dr. Breuer Telly fogorvos működését Szegeden, Ká­rász u. 6/a. sz. a. (a volt Ne­­ményi Klára-féle fogmű­terem helyiségeiben) megkezdette. mm TELEFON 1­872. Szombaton és vasárnap, június 1-én és 2-én. A legszenzációsabb ♦ magyar film! ♦ Tájfun Dráma 4 fel­vonásban. Irta: Lengyel Menyhért. — A fő­szerepekben : Rajnay Gábor, Mattyasovszky Ilona, Carl Götz. Előadások d. u. pefit 5, 7 és 9 órakor, vasárnap délután 2 órától kezdve. — Jegyek előre válthatók d. u. 3 órától, vasárnap délután fél 2 órától kezdve. A NAP ESEMÉNYEI A 46-osok megérkeztek Békéscsabára. Megírtuk már annak idején, hogy a szegedi 46-ik gyalogezredet Gyula­­fehérvárról Békéscsabára helyezik át. Mint ismeretes, nagyarányú akció indult meg, hogy a 46 osok végre hazakerüljenek Szegedre. Ez a moz­galom sajnos, nem járt sikerrel, de a szegedi fiúk mégis közelebb kerülnek szülővárosukhoz mostan. Szombat reggel érkezett meg a táv­irat omogyi Szilveszter dr. polgár­mesterhez, amely hírt ad a 46 osok Csabára való érkezéséről. A távirat így szól: A 46 os gyalogezred pótzászló­alja Békéscsabára érkezve, szere­tet teljes üdvözletét küldi a szom­szédságból Szeged városának, sze­gedi testvéreinknek. Görgey alezredes, pótzászlóaljparancsnok. A polgármester az alábbi meleg­hangú táviratban válaszolt a 46 osok üdvözletére: 7 eporesi és görgői Görgey András alezredes Békéscsaba. A város közönsége nevében ben­sőséges szeretettel üdvözlöm kedves háziezredünket. Most közelségünkbe, testvérvárosba jutottak, de forrón óhajtjuk, hogy mielőbb falaink közt üdvözöljük. A Máv­ igazgatósága a kereskedelmi minisztériumban Szterényi József dr. kereskedelmi miniszter a legközelebbi napokban körrendeletet bocsát ki, amellyel el­rendeli, hogy a Máv­ igazgatósága a jövőben a kereskedelmi minisztérium államvasuti osztálya lesz és a keres­kedelmi miniszter elnökletével min­den héten úgynevezett miniszteri államvasuti értekezleteket fognak tartani. Az új rendtől az adminisz­tráció lényeges megkönnyítését vár­ják, az államvasút egész közigazga­tásának meggyorsulását és — ameny­­nyiben egy nehézkes közbeeső szerv eltűnik — a fölfrissülését is. Eddig a Máv­ igazgatósága min­den fontosabb ügyben írásos fölter­jesztést küldött a kereskedelmi mi­niszternek és minden ilyen fölter­jesztésnek az ügyosztály retorjain kellett keresztülmennie, amíg a mi­­niszterhez vagy az államtitkárhoz került. Szterényi rendelete most függetle­níteni akarja a Mav­ ot a miniszté­rium­ osztályaitól, az új rend szerint a Máv. igazgatósága a jövőben nem érintkezik többé a minisztériummal. Maga lesz a minisztérium államvas­úti szakosztálya és minden olyan Máv. ügyet, amely miniszteri elha­tározást igényel, a Máv. igazgatósága közvetlenül és véglegesen dolgozza föl és közvetlenül terjeszti a minisz­terhez, mint a minisztérium bármi­lyen más ügyosztálya. Évenként így lega­lbb 25—30.000 darab írásbeli fölterjesztést takarítanak meg és amellett az ügyek elintézésének két­­három havi gyorsulását is remélik. Ahol Máv. ügyben rögtöni döntésre van szükség, az a miniszteri állam­vasúti értekezleten történik, amelyen a pénzüg­yi vonatkozásokn­ál fogva a pénzügyminiszter képviselője is meg­jelenik. A TIK, hadikölcsön. Finnországgal is békét kötöttünk már. Ukrajna, az orosz tömb és Románia után. Észak és kelet el van intézve, délen szét­tiportuk a szerb montenegrói tűz­fészket, délnyugaton csak úgy pac­kázunk az olasszal, mintha nem is vennék komoly ellenfélnek, nyugaton minden eddigit fölülmúló támadás súlya alatt recseg-ropog az angol­francia front. Ellenállhatatlan erővel robogunk a sikerek országutján föl­felé s fönn vár a végső győzelem. Hasztalanul siklik, menekül előlünk a háború vége; üldöző nevünk ro­hamosabb ; utoléri, elfogja bizonnyal. Minden attól függ, hogy világküz­delem valamennyi terén végig vigyük erőkifejtésünk nagyszerű crescendó­­ját. Mily hatalmas tempójú ez a hadseregnek pénzzel való ellátásá­ban ! Az első német hadikölcsön négy milliárd volt, a hetedik tizen­kettő, a nyolcadik tizennégy és fél, együtt a nyolc mintegy nyolcvanhat­­ezermillió. A mi első hadikölcsö­­nünk egy milliárd körüli, a hetedik négyszer annyi. Most kezdődik a nyolcadik, június tizenkettedikén. Mi lehetne a mentség, ha az eredmény alatta maradna az eddigiek által jogosan keltett várakozásnak, a nem­zeti becsület és életszükséglet követel­ményeinek? Pénzforgalmunk na­gyobb, mint valaha volt. A nemzeti egység tudata járja át a közvéle­ményt. Világszerte becsülik már érdeme szerint a magyart és káp­rázatos boldog fejlődés távlata nyí­lik előttünk. Ha ez bezárul, ha erő­feszítésünk fokozódása elmarad, le­suhanunk a sikerek országijáról és megbotránkozik gyöngeségünkön a jövő nemzedék, amelyre egy nyo­morúságos béke jármát hagyjuk örökül. Nincs más választás, teljes dicsőség vagy végtelen sanyarúság, így készüljünk a nyolcadik magyar hadikölcsönre. Brener Nelly dr. fogorvosnő Buda­pestről fogorvosi működését Kárász­utca 6/a. szám alatt a volt Neményi Klára-féle fogműterem helyiségében f. évi június hó - án megkezdi. A kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium ifjúsága vasárnap délelőtt fél 11 órakor az intézet dísztermében Dugonics An­drás halálának 100 ik évfordulója alkalmából Dugonics emlékünnepet rendez. Önkéntes adományokat a háborúban elesett tanárok özvegyei és árvái javára köszönettel fogad a főgimnázium ifjúsága. megnyílt fürdő. A kedvező víz- és léghőmérséklet folytán megnyílt csü­törtökön, Úrnapján, a tiszai Regdán­­fürdő és úszóiskola tetemesen meg­nagyobbított mintaszerű napfürdőjé­vel a t. közönségnek igen könnyen elérhető helyen, közvetlenül a kies Stefánia sétány alatt, tehát eddigi helyénél jóval közelebb a belváros­hoz. A t. fürdőközönség kéretik, hogy úszóruhát és törlő lepedőt lehetőleg hozzon magával, mivel a fürdőnek nem áll elegendő készlet rendelke­zésére a szokásos pótlások beszerez­hetetlensége miatt. Károly király gyermeknyaraltatása. A magyar gyermekeknek az Adriai tengerparton való elhelyezésével fog­lalkozó bécsi bizottság néhány tagja, a bizottság képviseletében napokon át tartott tárgyalokon megállapo­dott Vadnay Tibor mint tanácsos, kormánybiztossal, a kérdés vala­­mennyi résztelére. A tárgyalások eredményéhez képest a kormány­­biztos képviseletében Tas százados.

Next