Szeged és Vidéke, 1918. július (17. évfolyam, 141-166. szám)
1918-07-01 / 141. szám
wLL 1918 iulius 1 S Z V & }j <> SS Elnököt választott a szegedi zsidó hitközség A szegedi zsidó hitközség vasárnap délután 5 órakor tartotta alakul közgyűlését. A közgyűlés napirendjén az elnök, az elöljáróság és az összes bizottságok tagjainak megválasztása volt. A szervezeti szabályzat értelmében a hitközség naggyűlése június 23 ikán megválasztotta a hitközség 71 képviselőjét és ez a képviselő testület tartotta most alakuló közgyűlését, amelynek tagjai jogosítva voltak a választások megejtésére. A képviselőtestület tagjai között nagy izgalmat okozott az, hogy a legtöbben nem voltak tájékozva az alapszabályok rendelkezései felől- és mert a köztudatban az volt elterjedve hogy néhai Kósa Izsó dr. elnöki állását kegyeletből legalább egy fél évig nem fogják betölteni, váratlanul érte őket annak a titokban tartott megállapodásnak a felszínre dobása, hogy de bizony már most betöltik az elnöki állást is. Több tekintélyes tag ezért szükségesnek tartotta az utolsó pillanatban ellenzék szervezését, hogy alkotmányos jogaikat megfelelő módon gyakorolhassák. . Az alakuló közgyűlésen Czukor Ignác dr. nyugalmazott királyi ítélőtáblabíró választási elnök elnökölt és közölte a képviselőtestülettel a napirend tárgyát. Egyben fölkérte a jegyzőkönyv hitelesítésére Balassa Ármin dr.-t és Müller Mór képviselőket. Kérdést intézett a közgyűléshez, hogy az elnöki állást kívánja-e most betölteni és ha igen, ajánl e valaki jelöltet, akit közfelkiáltással megválaszt a közgyűlés. Balassa Ármin dr. emelkedett szólásra és hivatkozással több képviselő kérelmére, azt a javaslatot tette, hogy Kósa Izsó dr. nagy érdemeire való tekintettel az elnöki állás betöltését legalább fél évre halassza el a közgyűlés Czukor Ignác dr. elnök hozzájárult ehhez az állásponthoz kijelentvén, hogy amennyiben a közgyűlés most akarná az elnököt megválasztani, ő ebben a Kósa Izsó iránt tartozó kegyelet olyan sérelmét látná, hogy az elnöki tiszt gyakorlásától kénytelen lenne visszalépni és ezért kéri, hogy a képviselőtestület gondoskodjék a közgyűlés vezetéséről. Wimmer Fülöp az elnöki állás azonnali betöltésének szükségét hangsúlyozta és mert a kegyelet kérdése fölött való további vitát az elnök lezárta, a többségnek az az óhajtása érvényesült, hogy töltsék be az elnöki állást már most. Az alapszabály rendelkezései közvén a választási elnököt, Czukor Ignác dr. általános éljenzés közben tovább vezette a közgyűlést. Wimmer Fülöp ajánlotta a hitköz-ségi elnöki állásra Riedl Samu dr. gyárost. (Éljenzés.) Balassa Ármin dr.: A szervezeti szabályzat 44. § ának a) pontja akként rendelkezik, hogy az elnök megválasztható közfelkiálltással, de ha csak egy képviselő is kívánja, akkor el- rendelendő a titkos szavazás. Ő és több képviselőtársa kívánják a titkos szavazás elrendelését. Mielőtt azonban a szavazás elrendeltetnék, álláspontjukat indokolja már csak azért is, hogy az ellenjelöltet szavazás elé lehessen bocsátani. (Halljuk!) — Kifejezést kell adnunk ama meggyőződésünknek, hogy néhányan a hitközség egyetemének minden tájékoztatása nélkül titokban megállapodtak egy választási tisztában, amelyet a nyilvánosság elől teljesen elzártak. A hitközségnek több ezer tagja van és mi képviselők csak ezeknek megbízottai vagyunk. És még mi sem voltunk egész tájékoztatva a betöltendő állások jelöltjei felől. Ez az eljárás oktroj jellegű, amit visszautasítunk. — Távol áll tőlünk, hogy Riedl Samu dr. egyéniségét kisebbítsük, képességét, aravalóságát kétségbe vonjuk. De mi a képességgel, arravalósággal, tapasztalatlansággal a nagyobb képességet, tapasztaltságot, tekintélyt és nagyobb érdemeket, állítjuk szembe és ezért az elnöki állásra Reiniger Jakab ügyvédet, az országos tekintélyű jogtudóst és a zsidó tudományokban gazdag, tekintélyes képviselőtársunkat ajánljuk. (Éljenzés és zaj, szavazzunk, — fölkiáltás.) — Nagyon kérem a t. képviselőtársaimat, hogy ha már hat hónapig nem voltak hajlandóak várni és olyan sürgősnek tartják az elnöki állás betöltését, várjanak még 2—3 percig és azután választhatnak. (Haljuk !) A magam és a velem egy nézeten levő képviselőtársaim nevében kijelentem, hogy ez a föllépésünk nem harcot jelent, hanem a hitközség békéjéhez akar vezetni. (Éljenzés.) Ha a többség bizalma Riedl Samu dr.t ülteti az elnöki székbe, mi a magunk részéről őt felekezetünk és a hitközség iránt való hűségből elnöki tisztjének betöltésénél teljes odaadással és föntartás nélkül való őszinteséggel fogjuk támogatni. (Általános éljenzés és taps.) Ajánlom Reiniger Jakabot az elnöki állásra. Wimmer Fülöp: Nagy megeléget**8BfWSS9(fJedéssel és megnyugvással hallottam Balassa Ármin dr. fölszólalását és Balassa dr. nobilitásától nem is várhattunk mást, mint véleményeinek őszinte kimondását, de egyúttal a hitközség békéjének hirdetését és a kialakulandó többség akaratainak tiszteletben tartását. Én is hibáztatom az előkészítő eljárás titkosságát és ezért a fölszólalást jogosultnak tartom. Ezután az elnök elrendelte a titkos szavazást, amelynek során beadtak 52 szavazatot, amelyből 32 szavazat Riedl dr.-ra, 20 szavazat Reinigerre esett. A választás kihirdetése után küldöttség hívta meg az ülésterembe az új elnököt, aki meghatóban mondott köszönetet a kitüntetésért és rövid programbeszédében különösen a vallástanítás intenzívebbé tételét hangsúlyozta. Ezután megválasztották titkos szavazás után az elöljáróságot. Kultusz elöljáró és helyettes elnök: Bach Jenő. Iskolaszéki elöljáró: Landesberg Mór. Pénzügyi elöljáró: Szécsi Ede. Jótékonysági elöljáró: Rosenfeld Nándor. Jogügyi elöljáró: Papp Róbert dr. Riedl. Samu dr., a szegedi zsidó hitközség új elnöke, negyven év körüli fiatalember. Azoknak bizalma, akik őt Rósa Izsó dr. díszes örökébe segítették, nem alap nélkül fordult felé. Ügyvédi oklevelének megszerzése után rövid ideig ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd a Lőwy Adolf és társai fakereskedő cég élére állott s azóta kereskedői hivatásának él. Kitűnően képzett jogász hírében állott, mint ügyvéd, kereskedői szakképzettségét pedig általában elismerik. Egyetemes műveltségű, tetterős, önálló, markáns, puritán jellemű férfiú, akitől méltán lehet várni, hogy a zsidó hitközség élén is meg fog felelni a hozzája fűzött reményeknek, egymást nyomják ki az ajtón a perronra, nem mulasztják el a kapustól az aznapi Friss ságot megvenni. Hajnali két órakor itt már van újság, nagyon hirszomjas emberek itt már éjjel kaphatnak újságot és amellett dacára a zárórának, nemcsak a „hirszomjukat“ olthatják. Az étterem teljesen kiürül, csak egészen hátul, a sarokban, egy disztingvált társaság táborozik. És borozik. A hangulat nagyon emelkedett, egy ur a kardja hüvelyébe tölti a bort és a társaság élénk gaudiumára onnan töltögeti Bacthus nedűjét öblös torkába. A társaság egyébként igen csöndesen viselkedik, ugy látszik itt ez a rend, utasok jönnek, ezek most szálltak le a vonatról. A borozó társaság tagjai hangfogót tesznek világos jókedvükre, a mulatás csak szordínóban folyik. Észre sem lehet venni, hogy ezek boroznak. Tizenkilenc üres borosüveg komoran búslakodik az asztal alatt, a társaság ugyancsak alaposan neki látott. Az újabban érkező vendégek mind sűrűbben jönnek, a társaság már egészen rosszul érzi magát. Épp azon tanácskoznak, hogy mit tegyenek, amikor egyszerre csak nagy garral megérkezik egy körgalléros, becsipelt, monoklis fiatalember és nagy hangon meséli, hogy „gyertek gyerekek a Józsikhoz, ott a Samu bácsi is, meg a cigány is ott van, pezsgő is auci, bis hundertzwanzig.“ A társaságnak ez nagyon tetszett, különösen a pezsgő. Mindjárt el is határozták, hogy elmennek a Samu bácsihoz. A fizetésnél ugyan kis kellemetlenségek voltak, a már kissé elázott társaság egyik tagja sem tolakodott fizetni, végre is a társaság egy női tagja, ezerkoronással intézte el a jókedvű, de a hónap végét ugyancsak érző bankfiók hátramaradt cehhét. A kocsikat azonban már nem volt hajlandó fizetni, a társaság tehát — nem a legegyenesebb lépésekkel — gyalog indult el gondosan elkerülve a várakozó kocsisokat. Ahol nem üt a záróra. Éjjel az állomáson. — Ötven korona a kocsi. — A miniszteri tanácsos szomszédja. — A megrövidített abrosz. Zárórás világot élünk, mihelyt éjfélt kongat a templom nagy harangja, kilöknek bennünket a kávéházból, ki az éjszakába. Megrögzött lumpok, mint pörösködő emberek Mátyás királyt, sóhajtva kívánják a rég elmúlt idők gondtalan záróranélküliségét, vidámságát és elindulnak hol vidáman, hol nagy busán az állomásra. Elmentem megnézni az éjfél utáni állomást. Sűrűn érkeznek záróra után a frakkerek, kocsik az állomás elé, elegáns hölgyikék, urak szállnak ki, de az ember rögtön észreveszi, hogy ezek nem utazni jöttek. Nincsen náluk ugyanis semmiféle podgyász. A kocsik, amelyen jöttek, nyikorogva vonulnak félre és nincs az a halom, amely a kocsisokat új fuvarra tudná birni. Negyven-ötven koronát is adnak egyes könnyelmű urak a kocsisnak a várakozásért, nem csoda tehát, ha a kocsisok napról napra szemtelenebbek és követelőzőbbek lesznek. A közönség maga az, aki elrontja a kocsisokat. Lent, az állomás előcsarnokában tömérdek katona és parasztasszony. A második osztályú pénztár előtt életveszélyes a tolongás, míg a harmadosztályú pénztár előtt csak elvétve akad egy egy utas. Manapság, a nagy pénzbőségben, mindenki második osztályban utazik, a harmadik osztály katonákkal van zsúfolva. Ha aztán a második osztályban nincs már hely, az utasok minden további nélkül beülnek a másodosztályú jeggyel az első osztályba, így történhetik aztán csak meg az az eset, hogy a miniszteri tanácsos úr mellett a pesti vonaton egy ízben kackiás parasztmenyecske ült, sűrűn kínálva a tanácsos urat a hazai jó fokhagymás szalonnával. * A baloldali lépcsőn fölfelé haladva, a harmadosztályú étterembe érünk. Néhány tarka abrosszal leterített asztal van itt, a sok batyutól nem látszik a vendég. Ez az abrsz különben nagyon megtetszhett egy parasztlegénynek, mert amikor senki sem nézett oda, elővete a bicskáját és egy jókora darabot vágott le belőle. Nyilván nem volt zsebkendője. Nehogy azonban a „gaz merényletet“ észrevegyék, egész közel ült és ráhajolt az asztalra. Az első másodosztályú étteremben már különb a kép. A fehér abrosszal leterített asztaloknál éjjeli utasok ülnek és békésen söröznek vagy kávéznak, szidva az államvasutakat és reszketve előre is az elkövetkezendő kínszenvedéstől, az utazástól. A kapus épp a pesti vonatot kiabálja be és a hirtelen keletkező rumliban a főpincér néhány fizetetlen sört és kávét sirat. Mindenki fölugrál a helyéről és miközben Megsebesült Esterházy Ferenc gróf. BÉCS, július 1. (Telefonjelentés.) Esterházy Ferenc gróf, a csetei hitbizomány várományosa, a Piave melletti harcokban fejlődést kapott. Családja Bécsbe vitette egy szanatóriumba. Bár a golyó a halántékán hatolt be és a nyakszikten jött ki, remélhető, hogyha komplikációk nem állnak be, a gróf megmenthető lesz az életnek. Belvárosi Kabaré. Igazgató: Tamás Rezső. Kezdete 9 órakor, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii M uj társulat bemutatkozása. i Hunyadi Emil, Árnyai Károly, Révész Kató, Forrai Mihály li Hell duett, Visontai Irén, Lorienc Anna, Vámbéri Mariska. Berta Lajos karmester. Legénységi iskola. Az ügyvivő ur. Blettek. :: Tánc. :: Ének stb stb. Hideg buffet. Cigányzene. Kávéházi italok. Az előadás kedvezőtlen idő esetén a Tisza-szálló nagytermében lesz megtartva. Jegyek napközben a Pető-féle tőzsdében válthatók.