Szeged és Vidéke, 1918. július (17. évfolyam, 141-166. szám)

1918-07-01 / 141. szám

wLL 1918 iulius 1 S Z V & }j <> SS Elnököt választott a szegedi zsidó hitközség A szegedi zsidó hitközség vasár­nap délután 5 órakor tartotta alaku­l közgyűlését. A közgyűlés napirendjén az elnök, az elöljáróság és az összes bizottságok tagjainak megválasztása volt. A szervezeti szabályzat értel­mében a hitközség naggyűlése június 23 ikán megválasztotta a hitközség 71 képviselőjét és ez a képviselő testület tartotta most alakuló köz­gyűlését, amelynek tagjai jogosítva voltak a választások megejtésére. A képviselőte­stület tagjai között nagy izgalmat okozott az, hogy a legtöbben nem voltak tájékozva az alapszabályok rendelkezései felől- és mert a köztudatban az volt elterjedve hogy néhai Kósa Izsó dr. elnöki állását kegyeletből legalább egy fél évig nem fogják betölteni, váratlanul érte őket annak a titokban tartott megállapodásnak a felszínre dobása, hogy de bizony már most betöltik az elnöki állást is. Több tekintélyes tag ezért szükségesnek tartotta az utolsó pillanatban ellenzék szervezé­sét, hogy alkotmányos jogaikat meg­felelő módon gyakorolhassák. . Az alakuló közgyűlésen Czukor Ignác dr. nyugalmazott királyi ítélő­­táblabíró választási elnök elnökölt és közölte a képviselőtestülettel a napi­rend tárgyát. Egyben fölkérte a jegyző­könyv hitelesítésére Balassa Ármin dr.-t és Müller Mór képviselőket. Kér­dést intézett a közgyűléshez, hogy az elnöki állást kívánja-e most be­tölteni és ha igen, ajánl e valaki jelöltet, akit közfelkiáltással meg­választ a közgyűlés. Balassa Ármin dr. emelkedett szó­lásra és hivatkozással több képviselő kérelmére, azt a javaslatot tette, hogy Kósa Izsó dr. nagy érdemeire való tekintettel az elnöki állás betöltését legalább fél évre halassza el a köz­gyűlés Czukor Ignác dr. elnök hozzájárult ehhez az állásponthoz kijelentvén, hogy amennyiben a közgyűlés most akarná az elnököt megválasztani, ő ebben a Kósa Izsó iránt tartozó kegyelet olyan sérelmét látná, hogy az elnöki tiszt gyakorlásától kény­telen lenne visszalépni és ezért kéri, hogy a képviselőtestület gondoskod­jék a közgyűlés vezetéséről. Wimmer Fülöp az elnöki állás azonnali betöltésének szükségét hang­súlyozta és mert a kegyelet kérdése fölött való további vitát az elnök le­zárta, a többségnek az az óhajtása érvényesült, hogy töltsék be az el­nöki állást már most. Az alapsza­bály rendelkezései közvén a válasz­tási elnököt, Czukor Ignác dr. általá­nos éljenzés közben tovább vezette a közgyűlést. Wimmer Fülöp ajánlotta a hitköz-­­­ségi elnöki állásra Riedl Samu dr.­­ gyárost. (Éljenzés.) Balassa Ármin dr.: A szervezeti szabályzat 44. § ának a) pontja akként rendelkezik, hogy az elnök megvá­­­­lasztható közfelkiálltással, de ha csak­­ egy képviselő is kívánja, akkor el-­­ rendelendő a titkos szavazás. Ő és­­ több képviselőtársa kívánják a titkos­­ szavazás elrendelését. Mielőtt azon­­­­ban a szavazás elrendeltetnék, állás­­­pontjukat indokolja már csak azért­­ is, hogy az ellenjelöltet szavazás elé­­ lehessen bocsátani. (Halljuk!) — Kifejezést kell adnunk ama meggyőződésünknek, hogy néhányan a hitközség egyetemének minden tájékoztatása nélkül titokban meg­állapodtak egy választási tisztában, amelyet a nyilvánosság elől teljesen elzártak. A hitközségnek több ezer tagja van és mi képviselők csak ezeknek megbízottai vagyunk. És még mi sem voltunk egész tájékoz­tatva a betöltendő állások jelöltjei felől. Ez az eljárás oktroj jellegű, amit visszautasítunk. — Távol áll tőlünk, hogy Riedl Samu dr. egyéniségét kisebbítsük, képességét, aravalóságát kétségbe vonjuk. De mi a képességgel, arra­­valósággal, tapasztalatlansággal a nagyobb képességet, tapasztaltságot, tekintélyt és nagyobb érdemeket, állítjuk szembe és ezért az elnöki állásra Reiniger Jakab ügyvédet, az országos tekintélyű jogtudóst és a zsidó tudomány­okban gazdag, te­kintélyes képviselőtársunkat ajánl­juk. (Éljenzés és zaj, szavazzunk, — fölkiáltás.) — Nagy­on kérem a t. képviselő­­társaimat, hogy ha már hat hónapig nem voltak hajlandóak várni és olyan sürgősnek tartják az elnöki állás be­töltését, várjanak még 2—3 percig és azután választhatnak. (Hal­juk !) A magam és a velem egy nézeten levő képviselőtársaim nevében ki­jelentem, hogy ez a föllépésünk nem harcot jelent, hanem a hitközség békéjéhez akar vezetni. (Éljenzés.) Ha a többség bizalma Riedl Samu dr.­t ülteti az elnöki székbe, mi a magunk részéről őt felekezetünk és a hitközség iránt való hűségből el­nöki tisztjének betöltésénél teljes odaadással és föntartás nélkül való őszinteséggel fogjuk támogatni. (Álta­lános éljenzés és taps.) Ajánlom Reiniger Jakabot az elnöki állásra. Wimmer Fülöp: Nagy megelége­t**8BfWSS9(fJe­déssel és megnyugvással hallottam Balassa Ármin dr. fölszólalását és Balassa dr. nobilitásától nem is vár­hattunk mást, mint véleményeinek őszinte kimondását, de egyúttal a hitközség békéjének hirdetését és a kialakulandó többsé­g akaratainak tiszteletben tartását. Én is hibázta­tom az előkészítő eljárás titkosságát és ezért a fölszólalást jogosultnak tartom. Ezután az elnök elrendelte a tit­kos szavazást, amelynek során be­adtak 52 szavazatot, amelyből 32 szavazat Riedl dr.-ra, 20 szavazat Reinigerre esett. A választás kihirdetése után kül­döttség hívta meg az ülésterembe az új elnököt, aki meghatóban mon­dott köszönetet a kitüntetésért és rövid programbeszédében különösen a vallástanítás intenzívebbé tételét hangsúlyozta. Ezután megválasztották titkos sza­vazás után az elöljáróságot. Kultusz elöljáró és helyettes elnök: Bach Jenő. Iskolaszéki elöljáró: Landesberg Mór. Pénzügyi elöljáró: Szécsi Ede. Jótékonysági elöljáró: Rosenfeld Nán­­dor. Jogügyi elöljáró: Papp Róbert dr. Riedl. Samu dr., a szegedi zsidó hitközség új elnöke, negyven év kö­rüli fiatalember. Azoknak bizalma, akik őt Rósa Izsó dr. díszes örökébe segítették, nem alap nélkül fordult felé. Ügyvédi oklevelének megszer­zése után rövid ideig ügyvédi gya­korlatot folytatott, majd a Lőwy Adolf és társai fakereskedő cég élére állott s azóta kereskedői hivatásának él. Kitűnően képzett jogász hírében állott, mint ügyvéd, kereskedői szak­­képzettségét pedig általában elisme­rik. Egyetemes műveltségű, tetterős, önálló, markáns, puritán jellemű fér­fiú, akitől méltán lehet várni, hogy a zsidó hitközség élén is meg fog felelni a hozzája fűzött reményeknek, egymást nyomják ki az ajtón a perronra, nem mulasztják el a ka­pustól az aznapi Friss­­ ságot meg­venni. Hajnali két órakor itt már van újság, nagyon hirszomjas em­berek itt már éjjel kaphatnak újsá­got és amellett dacára a zárórának, nemcsak a „hirszomjukat“ olthatják. Az étterem teljesen kiürül, csak egészen hátul, a sarokban, egy disz­­tingvált társaság táborozik. És bo­­rozik. A hangulat nagyon emelkedett, egy ur a kardja hüvelyébe tölti a bort és a társaság élénk gaudiumára onnan töltögeti Bacthus nedűjét öb­lös torkába. A társaság egyébként igen csön­­­­desen viselkedik, ugy látszik itt ez a rend, utasok jönnek, ezek most szálltak le a vonatról. A borozó társaság tag­jai hangfogót tesznek világos jóked­vükre, a mulatás csak szordínóban folyik. Észre sem lehet venni, hogy ezek boroznak. Tizenkilenc üres bo­­rosüveg komoran búslakodik az asz­tal alatt, a társaság ugyancsak ala­posan neki látott. Az újabban érkező vendégek mind sűrűbben jönnek, a társaság már egészen rosszul érzi magát. Épp azon tanácskoznak, hogy mit tegye­nek, amikor egyszerre csak nagy gar­­ral megérkezik egy körgalléros, be­­csipelt, monoklis fiatalember és nagy hangon meséli, hogy „gyertek gye­rekek­ a Józsi­khoz, ott a Samu bá­csi is, meg a cigány is ott van, pezsgő is auci, bis hundertzwanzig.“ A társaságnak ez nagyon tetszett, különösen a pezsgő. Mindjárt el is határozták, hogy elmennek a Samu bácsihoz. A fizetésnél ugyan kis kel­lemetlenségek voltak, a m­ár kissé elázott társaság egyik tagja sem to­lakodott fizetni, végre is a társaság egy női tagja, ezerkoronással intézte el a jókedvű, de a hónap végét ugyancsak érző bankfiók hátrama­­radt cehhét. A kocsikat azonban már nem volt hajlandó fizetni, a társaság tehát — nem a legegyenesebb lépé­sekkel — gyalog indult el gondosan elkerülve a várakozó kocsisokat. Ahol nem üt a záróra. Éjjel az állomáson. — Ötven korona a kocsi. — A mi­niszteri tanácsos szomszédja. — A megrövidített abrosz. Zárórás világot élünk, mihelyt éj­félt kongat a templom nagy harangja, kilöknek bennünket a kávéházból, ki az éjszakába. Megrögzött lumpok, mint pörösködő emberek Mátyás királyt, sóhajtva kívánják a rég elmúlt idők gondtalan záróranélküliségét, vidámságát és­­ elindulnak hol vidáman, hol nagy busán az állo­másra. Elmentem megnézni az éjfél utáni állomást. Sűrűn érkeznek záróra után a frakkerek, kocsik az állomás elé, elegáns hölgyikék, urak szállnak ki, de az ember rögtön észreveszi, h­ogy ezek nem utazni jöttek. Nincsen ná­luk ugyanis semmiféle podgyász. A kocsik, amelyen jöttek, nyikorogva vonulnak félre és nincs az a h­­a­lom, amely a kocsisokat új fuvarra tudná birni. Negyven-ötven koronát is adnak egyes könnyelmű urak a kocsisnak a várakozásért, nem csoda tehát, ha a kocsisok napról napra szemtelenebbek és követelőzőbbek lesznek. A közönség maga az, aki elrontja a kocsisokat. Lent, az állomás előcsarnokában tömérdek katona és parasztasszony. A második osztályú pénztár előtt életveszélyes a tolongás, míg a har­madosztályú pénztár előtt csak el­vétve akad egy egy utas. Manapság, a nagy pénzbőségben, mindenki második osztályban utazik, a harma­dik osztály katonákkal van zsúfolva. Ha aztán a második osztályban nincs már hely, az utasok minden további nélkül beülnek a másod­osztályú jeggyel az első osztályba, így történhetik aztán csak meg az az eset, hogy a miniszteri tanácsos úr mellett a pesti vonaton egy ízben kackiás parasztmenyecske ült, sűrűn kínálva a tanácsos urat a hazai jó fokhagymás szalonnával. * A baloldali lépcsőn fölfelé ha­ladva, a harmadosztályú étterembe érünk. Néhány tarka abrosszal le­­terített asztal van itt, a sok batyu­tól nem látszik a vendég. Ez az ab­rsz különben nagyon megtetsz­­h­­ett egy parasztlegénynek, mert amikor senki sem nézett oda, elő­­vete a bicskáját és egy jókora da­rabot vágott le belőle. Nyilván nem v­olt zsebkendője. Nehogy azonban a „gaz merényletet“ észrevegyék, egész közel ült és ráhajolt az asz­talra. Az első­ másodosztályú étterem­ben már különb a kép. A fehér ab­rosszal leterített asztaloknál éjjeli utasok ülnek és békésen söröznek vagy kávéznak, szidva az állam­vasutakat és reszketve előre is az elkövetkezendő kínszenvedéstől,­­ az utazástól. A kapus épp a pesti vonatot kiabálja be és a hirtelen keletkező rumliban a főpincér néhány fizetet­len s­ört és kávét sirat. Mindenki fölugrál a helyéről és miközben Megsebesült Esterházy Ferenc gróf. BÉCS, július 1. (Telefonjelentés.) Esterházy Ferenc gróf, a csetei hit­­bizomány várományosa, a Piave mel­letti harcokban fejlő­dést kapott. Családja Bécsbe vitette egy szanató­riumba. Bár a golyó a halántékán hatolt be és a nyakszikten jött ki, remélhető, hogyha komplikációk nem állnak be, a gróf megmenthető lesz az életnek. Belvárosi Kabaré. Igazgató: Tamás Rezső. Kezdete 9 órakor, iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiii M uj társulat bemutatkozása. i Hunyadi Emil, Árnyai Károly, Révész­ Kató, Forrai Mihály li Hell duett, Visontai Irén, Lorienc Anna, Vámbéri Ma­riska. Berta Lajos karmester.­ Legénységi iskola. Az ügyvivő ur. Bl­ettek. :: Tánc. :: Ének stb stb. Hideg buffet. Cigányzene. Kávéházi italok. Az előadás kedvezőtlen idő esetén a Tisza-szálló nagytermében lesz megtartva. Jegyek napközben a Pető-féle tőzsdében válthatók.

Next