Szeged és Vidéke, 1919. október (18. évfolyam, 190. szám)

1919-10-07 / 190 szám

1919 október 7 8766ED Si Fölhívás! A Szegedi Nemzeti Demokrata Párt vezetősége fölhívja azokat, akik részt akarnak venni a párt­szervezés és a nagygyűlés elő­készítő munkájában, hogy e szándékukat a­­Szeged és Vidéke szerkesztőségében (Kálvária­ utca 6. szám) minél előbb jelent­sék be. forgalom a paprika­rendelet ellen. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a Friedrich kormány ismeretes pap­­rikarendelete a fővárosi érdekeltség körében is nagy elégületlenséget kel­tett. A kereskedők körében az a nézet alakult ki, hogy az elhamar­kodottan kibocsátott rendelet nem­csak sérti a termelők és kereskedők érdekeit, minthogy egy intézmény­­nem monopóliumot biztosít, hanem veszedelmes is azért, mert egy köz­ponti szerv nem képes az egész üz­letet lebonyolítani. Így attól kell tar­tani, hogy a paprika ára a makszi­­mális árak dacára is a külföldi ki­vitelnél hanyatlani fog. A budapesti paprikaérdekeltség e szempontok ál­tal indíttatva október 1-én megala­kította a Paprikatermelők és Keres­kedők Országos Egyesületét, amely Singer Józsefet elnökké, Szerémi Jó­zsefet alelnökké, Fekete Miklós dr.-t, a budapesti kamara titkárát és Gold­­schmiedt Mártont pedig titkárokká választotta meg. Az új alakulás, amely tiszteletbeli elnökségét Somogyi Szilveszter dr. polgármesternek ajánlotta föl, csat­lakozásra szólította föl a szegedi kereskedőket és termelőket is. Az egyesület vezetősége tegnapelőtt el­járt Ereky Károly közélelmezési mi­niszternél, aki kijelentette, hogy a földmivelésügyi miniszternél támo­gatni fogja az érdekeltek azon kí­vánságát, hogy a rendelet hatályon kívül helyeztessék. Budapesti tudó­sítónk egyébként úgy értesül, hogy azok a körök, amelyek a rendelet meglepetésszerű kibocsájtását ke­resztülvitték, a rendelet szükséges­ségét a termelők érdekeinek védel­mével indokolták. Hogy a fölfogás mennyiben helyes, azt legjobban maguk a termelők mondhatják meg, akiknek bizonyára nem lesz kelle­mes, ha a paprika is olyanforma zaklató ellenőrzés alá kerül, mint a dohány. Elsősorban tehát a termelőknek kell világosan és félreérthetetlenül megmondani, hogy gyámkodásból nem kérnek, hanem a szabad for­galom teljes visszaállítását kívánják. Homín-mopr bezEl­il és a gyíripar terén. A román hatóságok fölszólították azon erdélyi iparvállalatokat, amelyek­nek Budapesten van a székhelyük. Hogy központjukat mielőbb helyez­zék át Erdélybe. A magyar vállalatok azon az állásponton vannak, hogy a székhelyáthelyezés kérdése csak a békeszerződés ismerete után lesz aktuális, de elvileg nincsenek a székhelyáthelyezés ellen. Egyébként a romárr hatóságokkal több nagy magyar iparvállalat folytat tárgyalá­sokat új gyári vállalkozások ügyében. Szalay főkapitányt visszahelyezi ál­kába a belü­gyminiszter. Szalay József dr. főkapitányt a múlt év őszén tudvalevőleg saját kérelmére nyugdíjazta a közgyűlés. Szalay azonban nem a maga jószán­tából adta be nyugdíjaztatás iránti kérvényét, hanem kényszerítő okok folytán. A forradalom után kiélese­dett ellene a hangulat, munkáskörök­ben távozását követelték. A Nemzeti Tanácsban is foglalkoztak a kérdés­sel és Szalay József dr. végül kény­telen volt nyugdíjaztatását kérni. A tiszti főorvosnak nehéz volt a fő­kapitány munkaképtelenségét iga­zolni, de hát mégis csak elkészült az orvosi bizonyítvány, amelynek alapján Szalay elhagyhatta" a hiva­talét Az akkori idők hangulatába teljesen beleillett ez a terrorisztikus nyugdíjaztatás. A főkapitányi állást Szalay József dr. távozása óta nem töltötték be. Majd egy éve betöltetlen ez a rend­kívül fontos pozíció, ami természe­tesen úgy a közbiztonság, mint a rendőrség fegyelme szempontjából káros hatású. A kormánybiztosok húzódoztak ettől a kérdéstől, nem tudták, kit nevezzenek ki főkapitány­nak. Helyettesítéssel igyekeztek ideig­lenesen megoldani az Ügyet. Szalay távozása óta Temesváry Géza dr., Szakáll József dr., Borbola Jenő dr. ültek már a főkapitányi hivatalban , most ismét Temesváry helyettes fő­kapitány intézi a rendőrség admi­­­nisztratív ügyeit. Azért csak az ad­­­minisztratív ügyeket, mert közben rendőrfőnököt rendeltek ki a rendőr­ség élére, akinek az egész rendőr­ség a tisztikarral együtt alá van rendelve. Mint most értesülünk, Szalay József dr. hamarosan visszakerül főkapitányi állásába. A belügyminisz­ter egyszerűen vissza fogja helyezni állásába, megsemmisítve nyugdíjaz­­tatásának aktáit. Erről már hetekkel ezelőtt szó volt. A belügyminiszter érdeklődött a nyugdíjaztatás előz­ményei iránt és az ügy minden részletének megvizsgálása után ki­jelentette,­­hogy Szilaynak a fő­­kapitányi állásból történt eltávolítá­sát törvénytelennek tartja. Értesülé­­sünk szerint Szalay József dr. nak a főkapitányi állásba való vissza­helyezése már csak napok kérdése. Kelemen Béla dr. kerületi kormány­­biztos is informálta a szegedi fő­­kapitányság ügyéről a belügyminisz­tériumot. Szalay visszahelyezése után is megmarad a mostani rendőrfőnök, mint karhatalmi parancsnok, beosztva a főkapitány mellé. a francia hamara patifiliíltaalitaeFződést A Versailles­ békeszerződést­­a kamara 302 szavazattal fogadta el 53 szavazat ellenében. 73 képviselő nem szavazott. A szocialista párt nagyobb része és néhány baloldali párt képviselői leszavaztak. 20 kép­viselő szabadságon volt. A nem­­szavazó képviselők a szocialisták közül, a radikális és a radikális szocialista pártból kerültek ki, akik­hez néhány baloldali képviselő csat­lakozott. Párisban az volt az ag­godalom, hogy a békeszerződés tör­vénybe iktatását az olasz állapotok késleltetni fogják, miután Olasz­országban főként a fiumei kérdés miatt a kormány nem meri a kamara elé terjeszteni a békeszerződést. Hogy azonban ez az aggodalom ne gátolja a békeszerződésnek a francia kamarában való elintézését, Kitti olasz miniszterelnök és Tittoni kül­ügyminiszter ratifikálták a béke­­szerződést. A román főparancsnok halálos veszedelemben NAGYSZEBEN. Mardarescu tábor­nok, a román főparancsnok majdnem áldozata lett egy súlyos vasúti sze­rencsétlenségnek. A tábornok vonata a Predeál szomszédságában lévő Tömös állomásra futott be. A vonatot indulásakor egy olyan sínpárra iga­zították, amely egy szakadék felé haladt. Amikor a vonat teljes gyor­sasággal ment, a vonatvezető az utolsó percben vette észre a köze­ledő katasztrófát és öt méterrel a szakadék előtt megállította a vonatot. A híd elején megrázkódtatás követ­keztében több kocsi szétzúzódott, de Mardarescu tábornoknak és kísé­retének semmi baja nem történt. A románok átvették a kolozsvári színházat. Janovics igaazgató nem tette le az esküt. A nagyszebesi kormányzótanács, mint ismeretes, a kolozsvári Nemzeti Színház átvételének kérdésében úgy döntött, hogy október 1 -én állami kezelésbe veszi a színházat és Jano­­vics Jenő dr. igazgatót megtartja mű­vezető-igazgatónak, ha Janovics dr. a hűségesküt leteszi. A színháznál készültek is az át­vételi aktusra. Délelőtt 10 órakor megjelent a kormányzótanács kép­viseletében Porulla Bálint dr. pre­fektus Pap Julian dr. primár társa­ságában és fölszólították Janovics Jenő dr.-t a kormányzótanács ismert leirata értelmében a színház átadá­sára, illetve az eskü letételére. Az igazgató kijelentette, hogy átmegy a nyári színkörbe, ahol szerződése szerint ugyancsak jogosult játszani. Porufiy Bálint dr. erre kijelentette, hogy a színkörben való működést a kormányzótanács megbízásából to­vábbi intézkedésig engedélyezi, azon­ban nem a régi szerződés, hanem a kormányzótanáccsal kötendő új szerződések alapján. A történtek jegyzőkönyvbe fog­lalása után az átvevő bizottság Janovics Jenő dr. és Fischer József dr. színházi jogtanácsos kíséretében megjelent a színpadon egybegyűlt színészek között. Porutin dr. itt röviden kijelentette, hogy a mai nappal a színház működését ebben a helyiségben beszünteti. A bizottság ezután eltávozott, a társulat direk­torát csendesen megéljenezte és szétoszlott. színház, zene. Heti műsor: Kedden : Tiszt urak a zárdában, operett. (Bérletszü­net.) Szerdán: Rómeó és Júlia, tragédia. Csütörtökön : Carmen, opera. (Pre­­raiérbérlet A. 5. sz.) Pénteken : Vasgyáros, színmű. Bér­letszünet.) Szombaton: Carmen, opera. (Pre­­mierbérlet B. 5. sz.) Vasárnap délután: Mágnás Miska, operett. Vasárnap este: Csárdáskirályné, operett. (Bérletszünet.) KORZÓ-MOZI RT. Igazgató: VAS SÁNDOR.* TELEFON: Igazgatóság 455. „ Pénztár . 11­85. .Kedden és szerdán, október 6. és 7. Henny Porten ♦ felléptével Gsula jü a ' Vígjáték négy fölvonásban, i . A főszerepben: I: I Henny Porten. ISz­övedélyi szava. f Dráma három fölvonásban. Előadások kezdetét 5, 7 és 9 órakor.

Next