Szeged és Vidéke, 1920. február (19. évfolyam, 26-48. szám)

1920-02-25 / 45. szám

XIX. évfolyam, 45. (5517) szám. # ESTILAP. * Szeged, 1920 február 25. szerda t­tsjelenik minten délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, Kálvária­ utca 6. szám. Telefonszán 84. Kéziratokat AMI ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő : BIBÓ LAJOS. Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyed­évre 45 kor., egy héra 15 kor. • Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária­ utca 6. ez Szabadság. Ha ezúttal csakugyan valóknak­­ bizonyulnak azok a hírek és jelen­tések, amelyek a Tiszántúl tegnap megkezdett kiürítéséről számolnak be, úgy a véletlen különös játéka­ként egy időre esik Szeged és néhány­­színtiszta magyar városnak a föl­­szabadulása. A Magyar Távirati Iro­dának egy későn érkezett értesítése szerint a Tisza-vonal egyes helyein a románok már a tegnapi napon tényleg meg is kezdték a vissza­vonulást és az így fölszabadult ré­szeket a nemzeti hadsereg már meg is szállotta. Azokról a kézzelfogható és első pillanatban érezhető­ , előnyökről, amely a kiürítésből származnak, egy­előre nem kívánunk szólani, ezeket mindenki ismeri és várja. Örömünk és üdvözletünk kendőjét a fölszaba­­dulás tényéért lobogtatjuk most meg, annak a viszontlátásnak fölemelő nagy érzéséért, amelyre immár egy esztendő óta várt több százezer ma­gyar testvér. Tudjuk, hallottuk, de ha senki sem beszélt volna róla, akkor is tudtuk volna, hogy mit szenvedtek véreink az oláh megszállás alatt, amelynek lealacsonyító és megalázó kényszerűségén fölül a rabságba hajtott minden szenvedését átélte a hódolatra és türelemre igázott ma­gyar. A szabadság megmozdult levegő­jét köszöntjük az oláh visszavonulás hírére. Még csak suttogó, simogató, gyenge szellője száll át a folyókon a szabadságnak, de mi érezzük és tudjuk, hogy ezt a szellőt minden megrezdülő falevél, minden elszálló sóhaj csak erősíti és lassanként vi­harrá szépíti a vágy, amely az élni­­vágyás ujjongó mámorában: szár­nyaló, szent szabadságot akar. Nincs nép, egyetlen nemzete sem Európának, aki úgy ismerné a szol­gaság szégyenét, mint a magyar és akinek fékezhetetlen szabadságvá­gyánál jobbá áhítaná valaki a füg­getlenséget. Minden fejlődés böl­csője a szabadság s ha van nép, akire új, nagy, erős élet vár, úgy az mi vagyunk s hogy teremthes­sünk és élhessünk, szabadságra van szükségünk. Ok a szabadság, amelyet várunk, nem ajándék. A szabadságot, amely eljön, mi már ezerszeresen, vérrel is, munkával­­is megszereztük ma­gunknak s akik adnak, nem a jó­ szántukból, muszájból adnak nekünk, magyaroknak, akiknek az igazsága épen olyan szent és megingathatat­lan, mint amilyen azoké, akik a sors kedvezése folytán e pillanatban fölül vannak. A szabadságunk, igazságunk gyer­meke. A magyar igazságot megölni nem lehet, a magyar szabadságot megfojtani nem tudják. Jó a hajnal s a fölkelő nap ébren találja már a magyart ! Wilson új nemzetk­özi konferencia összehívását követeli. BÉCS, február 25. A Neues Wiener Tagblattnak táviratozzák Rómá­ból. A Massageronak jelentik Newyorkból, hogy a szenátusba beterjesztett javaslatok elfogadásának reménysége megerősödött, amennyiben Wilson új nemzetközi konferencia összehívását követeli a békeszerződés revízió­ja végett. „Magyarország a nézszajiailság­os civilizációs védbástyája.“ A Tribune de Génévé szenzációs cikke. GENF, február 25. (MTI) Az eddigi magyarellenes Tribune de Génévé azt mondja február 21iki számában, hogy nem szabad meg­feledkezni róla mit, tett Magyar­­ország a közszabadságért és a civilizációér­t. Ez az ország ellen­séges népektől körülvéve megóvta függetlenségét és ennek az ország­nak saját nyelve, gazdag irodalma és dicsőséges hőstettekkel ékes tör­ténete van. A török ellen évszáza­dokon át védelmezte az európai civilizációt. A szabadelvű és demo­krata Magyarország fölébresztette idegen nyelvű polgáraiban 1848 ban a nemzeti öntudatot, de nem sejtette, hogy ezt az ajándékot egy­szer a magya­rok ellen fogják fölhasználni. Az ország földrajzi fekvése olyan, hogy a szom­szédos népeknek gazdasági okokból is csatlakozniok kell Magyarországhoz. BUDAPEST, február 25. (MTI.) A miniszterelnökségi palotában teg­nap este 6 órakor Huszár Károly miniszterelnök elnöklete alatt mi­­nisztertanács volt. A minisztertanács elsősorban élelmezési kérdésekkel foglalkozott, majd a közszolgálati alkalmazottak részére biztosítandó messzemenő kedvezményeket tár­gyalta, amelyekre vonatkozó javas­latát holnap fogja a pénzügyminisz­ter a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Ezután folyó ügyekkel foglalkoztak. t román mIDS2terelnelk peoi mozdul Párisból a magyar kérdés miatt. BUKAREST, február 25. Pap- Csicsó István ideiglenes miniszter­­elnök egy újabb táviratban ismételten felkérte Vajda Vojvoda miniszterel­nököt, hogy utazzék haza, mert je­lenlétét fontos belügyi kérdések te­szik szükségessé. Vajda miniszter­­elnök válaszában kijelentette, hogy külügyi természetű kérdések, külö­nösen a döntő fázisba lépett magyar kérdés szükségessé teszi további ottmaradását Párisban. A legalább jelölt a magyar trónra. A Pesti Hírlap jelenti Párisból. A Newyork Herald brüsszeli jelentése szerint az a hír van elterjedve, hogy a magyar királyi koronát Albert belga király fiatalabb fiának ajánlották föl. A cseh parlament, Prágából jelen­tik. Az új cseh parlamentnek száz­nyolcvannégy cseh és tót, 80 német, 9 ruthén és 5 lengyel tagja lesz. A tótföldön 70 választókerületet szer­veznek. ír francia sajtó ElsenOnb. NEUILLY, február 25. (A MTI­ szikratávirata.) A Temps kivonatosan közli Huszár Károly magyar minisz­terelnöknek nyilatkozatait, amelyeket a parlament megnyitása alkalmával tett és egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi párt Horthy Miklós fő­vezért óhajtja ideiglenes államfőnek. A francia lapok nagy érdeklődéssel foglalkoznak a magyar problémával, a Grátz Gusztáv bécsi követ által Renner államkancellárnak­ átadott jegyzékkel, úgyszintén azzal a fogad­tatással, amelyben ez a jegyzék Ausztriában részesült. A francia sajtó hangja általában a magyar ügynek nem kedvező, mert nemcsak cikkeik­ben, de a tényeket eltorzító egyes tudósításokban is megnyilvánult az az elfogultság, amellyel ellenségeink szabadon működő propagandája foly­tán Magyarország ellen viseltetnek. Bírói eljárást indítanak a Károlyi-kormány ellen. BUDAPEST, február 25. A Politikai Tudósító jelenti: A Károlyi kormány nem volt parlamenti kormány és ezért vád alá helyezést ellene a ren­des bíróságnál kell keresni. Csak abban az esetben lenne helye tör­vény úttján való vád alá helyezésének, ha a Károlyi és­­Berinkey-kormány parlamenti kormány lett volna, ilyen­nek azonban elismerni őket nem lehet. Ezért illetékes politikai körökben az a fölfogás­­ alakult, hogy Károlyiék ellen a rendes bírói után fogják az eljárást megindítani. Günther Antal meghalt. BUDAPEST, február 25. Súlyos csapás érte a magyar közéletet és jogászvilágot: Günther Antal volt igazságügyminiszter a magyar Kúria elnöke, kedden 75 éves korában váratlanul elhunyt. Megváltoztatják­ a magyar békefeltételek­et. BERLIN, február 25. Rotterdami és párisi jelentések szerint a nagy­követek értekezlete felülvizsgálta a magyar ellenjavaslatokat és elvben hozzájárult a Magyarországtól elsza­kítandó területeken megejtendő nép­szavazáshoz. Állítólag vegyes bizott- 8m fogja megvizsgálni, hogy mely területen legyen népszavazás. E bi­zottságban Magyarország képviselői is helyet foglalnak. Egy másik al­bizottság foglalkozik a közgazdasági ellenjavaslatokkal. A nagykövetek konferenciája kimondotta, hogy a magyar igények Fiumét illetőleg el nem ismerhetők, ezzel szemben Ma­gyarország szabad utat kap a ki­kötőhöz és ugyanazon elbánásban részesül, mint a többi államok. Mi­előtt elkészülne a végleges válasz a magyar jegyzékre, az összes ellen­javaslatokat a londoni tanácskozás elé fogják terjeszteni. A Humanité a magyar békeszer­ződés legmesszebbmenő megváltoz­tatását kívánja. A Daily Telegraph úgy értesült, hogy a magyar békeszerződést Apponyi ellenjavaslatai­ szellemében részben módosítani fogják. A hatá­rokra vonatkozó döntés mindenesetre kedvezőbb lesz, habár a lap értesü­lése szerint nem is lesz népszavazás. Ugyancsak a Daily Telegraph írja, hogy statisztikai bizonyítékok szerint 3 millió magyar jut idegen uralom­ alá, és ezért Délkelet Európa biz­tonsága és nyugalma megkívánja a magyar kérdés sokkal igazságosabb szellemben történő szabályozását. Az ország romokban hever, a nem­zetiségi engedményeken kívül tehát meg kell­ adni annak a lehetőségét, hogy az ország gazdaságilag újra megerősödjék. Nem szabad, hogy az ántant ismét egy életképtelen államot teremtsen. D’Annunzio föl akarja gyújtani Fiumét. BERLIN, február 25. Az Achtuhr Abenblatt jelenti Baselből. A Baseler National Zeitung szerint a jugoszlá­­vok 130,000 embert vontak­­össze Fiume közelében, közvetlenül a fegy­verszüneti szerződésben megállapí­tott határ mentén. D’Annunzio Zárában beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a fiumeiek elhatározták az összes középületek elhamvasztását, ha Fiu­mét Jugoszláviába kebelezik be.

Next