Szeged és Vidéke, 1920. március (19. évfolyam, 49-74. szám)
1920-03-01 / 49. szám
2 sváb az. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy fegyveres hatalommal elfoglalhatják a földet, de egy magyar ember lelkét nem foglalhatják el. Ellenségeinknek tudniok kell, hogy ők urak lesznek itt, amig szuronyokkal meg tudják szállni az országot. (Fölkiáltások: Nem sokáig !) Abban a percben, amikor kiesik kezükből a fegyver, amint elrozsdásodik a szurony, nem lesznek többé itt urak. Ha nem így gondolkoznánk, akkor nem volnánk méltók arra, hogy egy ezeréves nemzet fiainak nevezzük magunkat. Mi tehát igenis ország-világnak megmondjuk, míg egy magyar falu idegen kézen lesz, minden tisztességes magyar férfiú, miden magyar nő, minden gyerek irredentista. (Helyeslés.) — Más kérdés azonban, hogy a Délvidéki Liga irredentista szervezet- e. Erre a leghatározottabban nemmel kell válaszolnom. — A Délvidéki Liga tehát nem irredenta szervezet. Nincs nekünk semmi titkolni valónk. Nem akarunk rombolni, mi építeni akarunk. A mi fegyverünk nem a gyűlölet, hanem a szeretet. Mi részt akarunk venni abban a munkában, amely az egész magyar társadalomból egy egységesen szervezett, jól fegyelmezett, istenítélő, munkás, hazafias társadalmatakar alkotni. (Helyeslés.) Mert a nemzet csak úgy diadalmaskodhatik a jövendője fölött, ha az ország egyetlen nagy tábor lesz a jövőben, ahol minden katona megállja a maga helyét. Ennek a munkának egy részlete folyik le ma itt ezen a közgyűlésen. Már most tisztelt közgyűlés bátor voltam említeni, hogy a mi céljaink kétfélék: emberbarátiak és kulturálisak. Ami az emberbaráti céljainkat illeti, igen nagy kötelességeink lesznek a közeljövőben, mert hiszen napról napra vonatszámra jönnek a bujdosó, kiüldözött honfitársaink. — Kulturális téren szükségesnek tartom, hogy a Liga részt vegyen a magyar közvélemény irányításában abban az irányban, hogy a nemzeti érzés Magyarországon elmélyedjen. Én nemzeti érzés alatt nem értem a szavaló, szónokló, bankettező, sírvavigadó magyarságot. Hanem igenis értem azt a nemzeti szolidaritást, amely minden magyart testvérré és szerető társává tesz. A magyarság bizonyára a világ egyik legtehetségesebb faja, hogy a történelme mégis a nemzeti katasztrófáknak szinte szakadatlan láncolata, annak a rettenetes, a vérében levő, átöröklött átoknak, amelyet turáni átoknak neveztem egyszer, kell tulajdonítani: a pártviszályok szenvedélyének. Ezt az átkot azonban le lehet küzdeni. A történelemből tudjuk, hogy Anglia évszázadokon át vérben, tűzben úszott a pártviszályok miatt. Németország évszázakon át darabokra volt tépve a pártviszályok következtében. Ezek az országok ma mégis egységes, hatalmas nemzeti államok. Le tudtak magukban küzdeni. Mi is le tudjuk, le fogjuk küzdeni nemzetünkben. — A leghatalmasabb fegyver a létért .Való küzdelemben mindenesetre nálunk a nemzeti művelődés. Dicsőségünk, de nemcsak ez, hanem szerencsénk is, hogy a magyarság nemzeti kultúrája szédítő magasságban áll az összes szomszéd népek kultúrája fölött. A csehek elvehették tőlünk, belophatták magukat Komárom szűz várába, de nem vehették el tőlünk azt a megvívhatatlan fellegvárat, amelyet Jókai dicsősége, Jókai presztízse képvisel. A román megszállhatta Nagyszalontát, megszállhatta Segesvárt, de sem Arany János dicsőségét, sem Petőfi tündöklő kulturális példáját nem ragadhatja el tőlünk. Erdély tele van a magyar nemzeti kultúra fellegváraival. Céljaink szolgálatában számítunk a magyar sajtó támogatására, számítunk az irodalmi társaságok támogatására, a színtársulatok, a kultúregyesületek és a társaskörök támogatására. — Még tervbe vettük, hogy propaganda előadásokat fogunk tartani. Népköröket akarunk alapítani, melyek a magyar tudományosság, irodalom és zenei kultúrával foglalkoznak. Az alapszabály mindenkor csak holt keret marad. Életet, tartalmat a mi bohóságunknak, hazafiasságunknak, intelligenciánknak kell beleönteni ezekbe az alapszabályokba. Az lesz szükséges, hogy alakuljunk meg, legyünk együtt, érintkezzünk egymással, ismerjük meg egymást, szeressük meg egymást. — A magyarság most éli talán ezeréves életének legkietlenebb napjait. Most dől el, hogy a magyarság végleg kiejti e kezéből a saját sorsát és elzüllik, vagy pedig merész lendületet vesz. A nemzet mentése munkájában a maga eszközeivel mindenki részt vehet, minden férfi, minden nő, minden gyermek, minden gazdag és minden szegény ember egyaránt részt vehet. A Délvidéki Liga ezt a munkát akarja irányítani, ebben a munkában akar részt venni. — Én hiszem az örök Istent, én hiszem Magyarország feltámadását. (Lelkes éljenzés.) Herczeg Ferenc óriási lelkesedéssel fogadott beszéde után Eöttövényi Olivér nyugalmazott főispán tartott beszédet. — Súlyos helyzetünkben — úgymond — egyetlen barátunk maradt, akire támaszkodhatunk: saját magunk. A múltak tanulságai két irányban tagozódnak. Az egyik, hogy a faj magyarságból kiöljük, megszüntessük, vagy egyelőre legalább enyhítsük azt a közömbösséget, amely, sajnos, a legnagyobb részét jellemzi. A nép millióiban nincs meg a kellő lelkesség. A másik nagy kötelességünk, hogy megértessük a fajma-agyarokkal, hogy az államhoz hű, de nem fajmagyar testvéreinket minden tekintetben velünk egyforma honfitársakként becsüljük meg. Lányi Márton dr. Temes megye volt kormánybiztosa kiemelte, hogy a Délvidéki Ligának az a propagandája, amit meg akar valósítani, fontos feladatokat ír elő és ebben a bűnmentő munkában minden embernek részt kell venni, mert nem arról van szó, hogy a kicsire szabott Magyarországot tudsák meg a magyarság számára, hanem az elszakítandó területen levő nemzetiségeket is szerezzék meg Magyarország részére. Steuer György dr. államtitkár a szerb és német lakosság hangulatát vázolva, kifejtette, hogy a magyarszerb barátságot ápolni kell, mert a múlt politikájában voltak hibák, amikért a szerbek nehezteltek reánk, de most, hogy megkapták az utat az Adriához és az örökös osztrák uszítás és pánszláv agitáció örökre összeomlott, minden akadály megszűnt, ami a magyar és szerb barátságot akadályozhatná. Molnár Ferenc elnök köszönetet mond a fölszólalásokért és azt indítványozza, hogy a közgyűlés üdvözölje a kormányt és Horthy Miklós fővezért, amit nagy lelkesedéssel elfogadtak. Ezután megválasztották Klug Péter siketnéma intézeti igazgatót a Liga elnökévé, valamint a Liga tisztikarát. Klug Péter elfoglalja az elnöki széket és köszönetet mond meg a választásáért. Hamvas Istvánné a Magyar Aszszonyok Nemzeti Szövetsége képviseletében, Nagy Béla a Magyar Nemzeti Szövetség, Préni Margit a keresztény női tábor, Szalay József dr. a Dugonics-Társaság, Nováki Károly a MOVE, Zsirkai János a Tevés, Sándor Ignác az Erdélyi Székely Szövetség nevében üdvözölte ezután a Délvidéki Ligát. Zadravecz István beszéde. Végül Zadravecz István tábori püspök emelkedett lelkes tapsok közt szólásra: Kedves vendégeink ! Én — kezdte beszédét — a Ti beszédeitekből azt szűröm le, hogy Ti tulajdonképen nem Szegedre jöttetek. Ti itt csak megakadtatok, mert a Ti szivetek, a Ti lelketek átszáll a Tiszán, oda tán, abba a kis falucskába, abba a nagy városba, ahol bölcsőtök ringott, ahol gyermekkorotok éveit töltöttétek. Ti Szegeden csak megarkadtatok, mint a száműzött gyermek, vagy mondjuk, mint a megbüntetett gyermek, akit az édesanyja kirekeszt az ajtón s csak a tükrön keresztül láthatja az édesanyját. Ti itt akadtatok, mint valamikor Dávidnak száműzött fia és itten könyörögtök, hogy átléphessetek a Tiszán, hogy Bácskába, Bánátba, mehessetek, hogy mint a csintalan gyermek, engedjenek benneteket, hogy újból fűzfaalpot fújva szaladgálhassatok rónákon, mezőkön. Ti le akartok borulni a komor régi templomokban. Ti le akartok borulni édesatyátoknak sirkantjára a Bánátnak, Bácskának kéklő ege alatt. És én százezrek nevében ígéretek teszek és azt hiszem, nemcsak az itt levőknek lelkéből szólók, de a távollevőknek szívéből is, amidőn ígéretet teszek, ígéretet teszek, hogy igenis megnövesztjük ha kell karmainkat és azt az ölelő nyakonfogást majd meg fogjuk akadályozni, így aztán békében, szeretetben, megértésben, de a közös jogok tiszteletében akarunk velük testvérekként élni a nagy emberiségnek oltára zsámolyán. — Mig azonban ők azt be nem látják, mi növesztjük karmainkat, addig élesítjük szuronyainkat, addig töltögetjük puskáinkat s majd eldől Magyarország sorsa. — Ti csak tartsátok Szeged gyeplőit kezetekben, mert ez toporzékoló város. Ez alvó város, de ha fölébreszlik, toporzékoló város. Ez a metropolis, úgy mondják Pesten, úgy mondják másutt, a hidegségnek a metropolisa. Nem igaz, ez forró délnek metropolisa, ez nem Szibéria, ha fölébresztik és fölmelegítik. Hát ti fölmelegítettétek Szegedet. Fölébredt ez az alvó város, nincs itt többé Szibéria. A Szibériának utolsó emberei is elfognak holnap, holnapután távozni és utána ez a város teljesen tősgyökeres magyar érzelmű város lesz. És a maga részéről mindent meg fog tenni, amint már most is, ezekben a rettenetes időkben próbálkozott és tett is, úgy fog dolgozni ezentúl is. — Én kérem az én istenemet, a magyarok istenének, annak az istennek, aki egy évezreddel ezelőtt kenyéralakulaté teremtette édes hazánkat, a magyarok istenének, a Hadúrnak erejét a ti véretekbe, a magyarok istenének, a keresztények istenének áldását kérem a Liga munkásságára. — Ő teremtette kenyéralakúnak, adjon nekünk erőt, hogy egy évezred után, amidőn az emberi gazság, az emberi félreértés és az emberi gyűlölet bocskoralakunak akarta teremteni, legyen újból, erőnk, istentől kapott erőnk újból kenyéralakuvá teremteni azt. És ha ez sikerül , pedig sikerülnie kell 1920 ban. No és kell sikerülni, mert minden iskolai dolgozatot az év végén szoktak cenzúrázni. Az ötös tanács egy 5 ös dolgozat. Megbukott és meg kell buknia és azután újból kenyéralakuvá lesz a Kárpátoktól szegélyezett édes haza és akkor újból adunk Európának kenyeret. Ha akkor bocskoralakunak akarják, hát érezzék annak idején rúgását. Lapkiadók gyűlése. Vasárnap délen 4 órakor a Vidéki Ujságiriadók Országos Szövetsége tartott rendkívüli közgyűlést a városháza tanácstermében. Pethő Lajos elnök megnyitója után Herczeg Ferenc és Eödövényi Olivér dr. tartottak nagyszabású beszédeket a magyar sajtó nemzet hivatásáról, majd Pethő Lajos tett jelentést az elnökség működéséről. A lapkiadók nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy lapjaikban a legmesszebbmenő támogatásában részesítik a Délvidéki Liga működését. Steuer György dr. államtitkár az újságkiadók szövetségének alelnöke nagyhatású záróbeszéde után a gyűlés véget ért. A sajtógyűlés táviratilag üdvözölte Huszár Károly miniszterelnököt, Horthy Miklós kormányzót és többek között még Bónitz Ferenc sajtófőnököt. Díszelőadás a színházban. Este 7 órakor díszelőadás volt a városi színházban, amelyet erre az ünnepélyes alkalomra zsúfolásig meg sztíttau fls vil Biß. 1920 március 1 lepyilt I Bárd Piroska Oroszlán utca 21. hangversenyiroda sz. alatt. Óráját és eliszepert szaliszerűen javítja a jóhírnevű Elsőrendű nagy javitóműhely! IDITZ lAzQrr mjilínác DC ébcipnce? ilfinnnirc.10n11 (A aranswetter cégnek 10 évig ♦Ajánlja pontos beszabályozott óráit és modern akszarlluAsI JvsiOJulJr IllUUrQu uu linaflliriill«|UUyUliluu liil'III volt elsirendtt sokmonkása.) ♦raktárát. Törött aranyat a legmagasabb árban vesz.