Szeged és Vidéke, 1920. március (19. évfolyam, 49-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

Misjaienik minden délután. • Szerkesztőség, kiadóhivatal és Nyanda: Kálvária­ utca 6. szám. Tilisonszán 84. Kéziratokat MM ad vissza a szerkesztőség. Hirdetéssk díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő : BIBÓ LAJOS, V ■ Ara I korona. "c­" iisi" XIX. évfolyam, 74. (5546) szám. «E­STILAP. « Szeged, 1920 március 31, szerda Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyed­évre 45 kor., egy hóra 16 kor. « Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária­ utca 6, az Tárgyalások mérsékelt középpárt alakítása érdekében. A politikai helyzet: BUDAPEST, március 31. A hús­véti szünet alatt jutnak fordulópontra azok a tanácskozások, amelyek egy­előre csak bizalmas jellegű megbe­szélések formájában napok óta foly­nak. A tárgyalások arra vonatkoz­nak, hogy a nemzetgyűlés mérsékelt gondolkozású tagjai fogjanak össze, alakítsanak egy középpártot, amely­nek programja az alkotó munka, a személyes torzsalkodások, kicsinyes­ségek háttérbeszorítása. Az új alakulás akkor válik aktuá­lissá, amikor Apponyi Albert gróf hazajön húsvéti vakációra. Az ő égisze alatt indulna meg a pártszer­vezés, ő a kiszemelt vezére a középpártnak, amelynek illető — hír szerint — Klebelsberg Kunó és Kenéz Béláé s amely mögött állítólag a magyar politikai élet legsúlyosabb tényezői állnak. Nem tartják kizárt­nak, hogy ha a mérsékelt középpárt alakulására csakugyan sor kerül, úgy az ú­j pártnak meglesz a több­­sége a nemzetgyűlésen és így a kormányhatalom átvételének a pro­­blmája is megoldást nyerne. s ezzel kapcsolatosan közöljük Szte­­rényi József báró alábbi nyilatko­­zatát: — A nemzetgyűlés jelenle­gi hely­zetében egyenesen kétségbeejtőnek tartom, hogy amikor az ország ezer sebből vérzik, amikor minden erőnek össze kellene fognia a közös men­tési munkára,­ a nemzetgyűlés sze­mélyes torzsalkodásokban és hatalmi aspirációkban merül ki. A helyzet a nemzetgyűlésen, ezzel kapcsolatosan az országban csak úgy változtatható meg az ország javára, ha végre összefognak mindazok, akik felelős­ségérzettel bírnak, de cselekvésre is hivatottak és elősegítenek egy oly alakulatot, amely nem jelszavak után indul, de komoly feladatok meg­valósítására képes. Magának a nem­zetgyűlésnek le kell tennie a máris divatba jött személyeskedő irányzat­ról, különben csakhamar beigazolódik munkaképtelensége. BUDAPEST, március 31. A Szó­­zat Írja: Biztos tudomásunk van arról, hogy a személyeskedő harcmo­dort már mindkét keresztény párt komoly elemei megelégelték és arra törekszenek, hogy egyszers minden­­korra véget vessenek eme lehetetlen állapotoknak és tőlük telhető erővel megmentsék a nemzetgyűlés tekinté­lyét. Mindkét keresztény párt mér­sékelt elemei meguntak már, hogy egyik nap a jobboldalon, máskor a baloldalon álljon föl egy-egy nem­zetgyűlési képviselő és egymást túl­licitálva a másik párton ejtett sebek­kel igyekezzék megvédeni saját párt­jának igazát. A kisgazdapárt egyik államtitkár jelöltje — mint értesülünk — hús­vét után való napokban tárgyalásra kerülő indemnitás vitájánál föl fogja szólítani a parlament pártjait a kom­promisszumban lefektetett program alapján kifejtendő közös munkára és hazaárulásnak bélyegez minden tö­rekvést, amely az egyetértés fokozása helyett a széthúzás mételyét akarja elszórni a pártok között. De ugyanez a tendencia vezeti a kisgazdapárt ama tagjait is, akik Gaál Gaszton kezdeményezésére a közös munka programja alapján kí­vánják tömöríteni a nemzetgyűlés összes mérsékelt és dolgozni kívánó tagjait. Hasonló törekvés érezhető a ke­resztény nemzeti egyesülés pártjá­ban is. A frakciók harca — mint beavatott helyről értesül a Szózat — a húsvét után következő napokban véget fog érni, amennyiben Friedrich István és 8—10 tagot számláló csoportja kivo­nul a pártból. BUDAPEST, március 31. A Nem­zeti Újság írja: A nemzetgyűlés munkaképtelensége, a nemzetgyűlés föloszlatása, sőt új választásoknak kiírása, továbbá nagy harc a két párt között és hasonló jelszavak röpköd­nek a levegőben, jobban mondva újságoknak hasábjain. Nem kell túlságosan komolyan venni ezeket a riasztó híreket. A mérsékelt közép­pártnak alakítása, amiről szintén beszélnek, politikai lehetetlenség. Ha a tömörülésnek csak az a célja, hogy a komoly munkát biztosítsa, ehhez a nemzetgyűlés minden poli­tikai összetétele is megadja a lehe­tőséget. Olaszország nem fogadta el a magyar békére vonatkozó határozatokat. RÓMA, március 31. A Budapesti Tudósítónak jelentik: A Giornale d’Italia jelenti, hogy Olaszország a nagykövetek tanácsá­nak hétfői ülésén nem járult hozzá a magyar békekérdésben hozott határozatokhoz. Ebben az ügyben tehát döntés nem történt. Nagyszabású kommu­nsa tüntetés Szabadkán. A katonaság megtagadta az engedelmességet. A Délvidéken kihirdették az ostromállapotot. Mint a Szeged és Vidéke illetékes helyen értesül, Szabadkán tegnap nagyszabású kommunista tüntetés volt, amelyről egy Szegedre érkezett szemtanú közölt részleteket. A mun­kásság népgyűlést és tüntető felvo­nulást­­rendezett, élesen bírálva a szerb kormányzatot és a hatóságok működését. A tömegből sokan a proletárdiktatúrát éltették. A hatalmas tömeggel szemben a rendőrség tehetetlennek bizonyult. Katonaságot vezényeltek ki, a kato­naság azonban megtagadta az enge­delmességet, nem volt hajlandó eré­lyesebb föllépésre. Ennek az a ma­gyarázata, hogy a kommunista izgatás az utóbbi időben a szerb katonaság körében is egyre nagyobb tért hó­dított. A katonák is elégedetlenek az állapotokkal és elkeseredésüket a tisztek sem titkolják. A szerb katonaság magatartásának, megbízhatóságának próbatétele volt a tegnapi szabadkai tüntetés, amely azt a föltevést igazolta, hogy a had­sereg kisiklott a hatalmi tényezők kezéből. A tegnapi tüntetés, amely rend­kívül zajos és fenyegető volt, igen sok tisztviselő részvételével is történt. A népgyűléssel nyomatékot akartak adni a munkásság ultimátumának, amelyet az élelmezés megjavítása érdekében intéztek az illetékes ható­ságokhoz. A munkások követeléseik teljesítésére március 31-ig, tehát a mai napig adtak határidőt. Ha neki kapnak kedvező választ, kimondják az általános sztrájkot. Valószínű, hogy a szabadkai moz­galom átterjed a Délvidék más városaira is. A kommunista agitáció már olyan méreteket öltött, hogy az egész megszállt területen kihir­dették a statáriumot. Este tizenegy­­óra után senki nem tartózkodhatik az utcán. A Délvidéken rendkívül izgatott a hangulat. Az izgalmat fokozza a ka­tonaság magatartása. Attól tartanak, hogy egyes csapatok föllázadnak. A katonavonatok egymást követik, a megbízhatatlan ezre­deket igyekeznek fölcserélni. Szabadkán kívül különö­sen veszélyes a helyzet Nagybecske­­reken és Nagykikindán. Újvidékről is hasonló hírek érkeznek. A magyar lakosság a mozgalmakkal szemben passzíve viselkedik, a svábok azon­ban nyíltan kifejezést adnak elégü­­tetlenségüknek és résztvesznek a mai kormányzat ellen irányuló akciókban. Jellemző a helyzetre, hogy Melen­­cén egy hónappal ezelőtt kikiáltották a proletárdiktatúrát. A melencei szovjet­ uralom azonban alig másfél óráig tartott, mert a Nagybecskerek­­ről kivezényelt katonaság rendet teremtett. Azóta azonban a katonaság hangulata is lényegesen megváltozott. , A szerb hatóságok azt hiszik, hogy a háttérből a magyarság is közre­játszik az események alakulásában., Erélyes intézkedéseket foganatosíta­nak a megbízhatatlannak vélt magyar lakossággal szemben. Nagykikindán az utóbbi napokban letartóztatták az összes volt magyar tiszteket. A magyar tisztviselőket egyre nagyobb számban utasítják ki, köztük olya­nokat is, akik letették a jugoszláv hűségesküt. Nagybecskerekről és Kikindáról legutóbb több mint száz tisztviselőt utasítottak ki. A szerb vezetőkörök aggodalmát növeli a horvátországi községi vá­lasztások eredménye. T­úlnyomó több­séget kaptak azok a pártok, amelyek az önálló horvát köztársaságot akar­ják. Több horvát városban a kom­munisták szereztek többséget. Zág­rábban ötven beválasztott képviselő­testületi tag közül húsz kommunista. OcsEhel­ felvidÉk­k­ filiupalh­a­logiáh a tót templomokban. — Cseh aFtlstÉh a Riagyap hivatalnokok­ helyül. POZSONY, március 31. A Cseh­ cimü klerikális néppárti lap a szlo­­venszkói viszonyokat tárgyalva, a Tótföldet egy tűzhányóval hasonlítja össze. A lap ecseteli a szlovákok kiábrándulását, akiknek legszentebb vallási érzelmeit sértik a csehek. A cseh tanító és tanár tiszteletlenül nyilatkozik a vallásról. A templo­mokban orgiákat ülnek a katonák. Miseruhába öltözködtek és úgy tán­coltak a templomokban. Az egyházi tárgyakat kidobálták a szemétdombra. A szentek szobrait ledöntötték, vagy pedig céltáblául használták. A vallásos érzelmeiben megsértett nép mindenütt gyűlölettel fordul a csehek ellen. Emellett súlyos gazda­sági bajok is mutatkoznak, mert a szocialisták csak szónokoltak és sztrájkokat rendeztek, behozták a 8 órai munkaidőt, aminek eredménye a rettenetes drágaság. Most már csak a választásoktól várnak ked­vező fordulatot, bár terror, megvesz­tegetés és hivatalos erőszak nyilvá­nul meg már most is. Prágából jelentik : A brünni Volks­­freund I egyik legutóbbi számában éleshangú cikk jelent meg, amely szerint a Felvidéken a hivatalok a cseh félművesi rétegek söpredékével vannak tele. Volt cirkuszi műlova­­sok, hivatalszolgák, fogházőrök sze­repelnek, mint iskolaigazgatók, állami tisztviselők, adótisztek­­, bírósági tisztviselők. Hogyan lehetséges ez? — kérdi a cikk.

Next