Állami Főreál iskola, Szeged, 1891
t , Majd ezután másodöltőben, hogy Alexandras, Priamos Ha, meghallotta vala ezeket, eltökélte, hogy úgy rabol magának nőt Hellasból, úgy okoskodván, hogy úgy sem kell elégtételt adnia, mivelhogy azok sem adtanak. Hogy aztán így elrabolta Helénát, a hellenek elhatározták elsőben is, hogy követeket küldvén Helénát visszaköveteljék s a rablásért elégtételt kérjenek. Azok azonban ezeknek előterjesztésükre Medea elrablását hozták fel nekik, hogy ők sem adtak elégtételt, sem a visszaköveteltet ki nem adták, s másoktól meg elégtételt kívánnának ?! Eleddig azonban csak egymás közti egyes rablások, de ettől fogva már a helléneket lehet nagyon okolni. Ugyanis előbb kezdtek háborút Ázsia, mint ők Európa ellen. A nőrablást ugyanis ők is gazemberségnek tartják, azonban az elraboltért boszút állni akarni — esztelenség, ami az elraboltért az okosnak esze ágába sem fordul meg. Mert nyilvánvaló, hogyha maguk is nem akarnák, nem raboltathatnának el. Ők ugyan az ázsiaiak, — mondják a persák, — az elrabolt nőkért szót sem tettek, a hellenek meg a lakedemioni hölgyért nagy hajóhadat gyűjtenek és aztán Ázsiába jővén Priamos hatalmát tönkretették. Ettől fogva a hellenséget mindig ellenségüknek tartják. Mert Ázsiát és a benne lakos barbár népeket hozzájuk tartozóknak, Európát és a hellenséget pedig tőlük különállónak tekintik. Így beszélik hát a persák, hogy történt, és Ikon bevételében találják a hellenek iránti ellenségeskedésüknek kezdetét. Jóra nézve pedig ennyiben nem egyeznek a persákkal a phönikek, hogy azt mondják, hogy nem úgy rabolva kellett őt Egyiptomba, vinniük, hanem.............önszántából hajózott el a phönikekkel. így beszélik hát a persák és phönikek. Én pedig nem eredek szóba a fölött, hogy így vagy amúgy történt, hanem a ki tudtommal első ízben kezdte meg a hellenek iránti sérelmeket, azt kijelölve, haladok előbbre elbeszélésemben, egyformán sorra vévén az emberek nagy és kis városait. Mert ami hajdanra nagy volt, abból sok kicsinynyé lön, a mi pedig koromban nagy, előbb kicsiny volt. Tapasztalván azért, hogy az emberi szerencse mennyire nem állandó, egyaránt megemlékszem mindkétféléről. A lyd származású Krösus, Alyattesnek fia, azon népeknek volt fejedelme, melyek belül vannak a Halys folyamon, mely is a syriaiak és paphlagoniaiak közt délről észak felé folyván, az úgynevezett Erythré tengerbe szakad. Ez a Kresus tudtunkkal az első barbár, ki némely helléneket adófizetőivé hódoltatott, másokkal meg frigyet kötött. Meghódította ugyanis az ázsiai iónokat, aeolokat és dórokat, s frigyet kötött a lakedémoniakkal. Krösus uralkodása előtt pedig minden hellenek szabadok valának. Mert a kimmeriaiaknak Iónia ellen vitt hadjárata ugyan Krösusnál régebbi, de nem városok meghódoltatásából, hanem csak rajtukütő kirablásából állott. A heraklidák főhatalma pedig így szállt át a Krösus nemzetségére, az úgynevezett mermnndákra.