Állami Főreál iskola, Szeged, 1893
5 „K3“ a körtöltés azon részét, mely a volt makkos erdőtől a Szeged- Rókus állomásig terjed. „Tt“ a Tápéra vezető töltést és a mellette elhúzódó s a Tiszáig terjedő füzest. „Tt“ a tápéi rétet, az azt védő töltéseket és az ezen töltések mellett húzódó hullámteret. „Ft“ a felsőtanyákat, nevezetesen Szatymat, őszeszék. „At“ az alsótanyákat, különösen Ladányi, Nagy Istvánt, Domaszéket. „D“ a dorosmai székeket, különösen a fürdő környékét. „Hk“ a horgosi kamarási erdőt és közel vidékét. „P“ Palicsot és környékét jelenti. O általános elterjedést, s a homokokon mindenütt. gi az ártéri jelleggel bíró területeken való előfordulást jelez. * azt teszi, hogy a bogarat vagy kizárólag, vagy legalább is gyakran lámpa fénynél, munka közben a nyitott ablakú szobában, vagy a szabadban fogtuk. Ezen a leshelyekre vonatkozó rovatból világosan kitűnik, hogy Szeged környékének csak kis részét kutattuk át; kitűnik továbbá, hogy kutatásaink főként a város közvetlen közelében levő területekre és csak kis mértékben a távolabb esőkre szorítkozik. Addig, míg a kihalás nyolc éve alatt Újszegedet 109-szer, a Boszorkányszigetet 62-szer, a körtöltést 44-szer látogattuk meg; Dorosmát csak 17-szer, alsótanyákat 10-szer, felsőtanyákat 7-szer, a horgosi Kamarást 2-szer, Palicst 2-szer kerestük fel. A látogatások ezen igaztalan felosztása nem onnan ered, mintha a kevésbé látogatott területek kevesebb készséggel fogadtak volna bennünket, más szóval mintha kevesebb zsákmánynyal kínálkoztak volna; sőt ellenkezőleg, ezek mindig befogást biztosítottak; de mert ezen távolabb területekre csak vagy nagy költséggel kocsin, vagy órákig tartó gyalogolás után lehet eljutni. A második rovat a bogár előfordulásának mértékét tünteti fel, megjegyezvén, hogy az a komolyan folytatott 8 évi gyűjtés alatt szerzett átlagos tapasztalatnak kíván kifejezést adni. — „1“ azt jelenti, hogy a bogár csak egyes példányokban lett általunk észlelve, ,,2“ hogy szórványosan, — „3“ hogy elég bőven, — „4“ hogy tömegesen, — „5“ hogy elemi csapásként szokott előfordulni. A következő 8 rovat azon napot mutatja, melyben az illető bogár a homlokon kitett évben legelőször találtatott. Ugyanazon rovatban a két keltezés azt kívánja feltüntetni, hogy az illető bogarat még akkor is láttuk, illetve, hogy a második nemzedék példányait akkor gyűjthettük. Mégpedig az előre írt nagyobb szám a hónapot, az utána következő kisebb szám a napot jelenti. Közleményünk nyilvánosság elé bocsájtása alkalmával kedves kötelességünknek tartjuk, hálás köszönetünknek legmelegebb kifejezést adni azon elismert szaktudósok, nevezetesen Horváth Géza állami rovartani állomásfőnök, Mocsáry Sándor múzeumi segédőr, Sajó Károly tanár urak iránt, kik bennünket, különösen az utóbbi években, úgy szakszerű tanácsaikkal támogatni, mint azon odaadó készséggel, melylyel meghatározásainkat felülbírálni, illetve azon rovarokat, melyeket mi meghatározni nem tudtunk, megnevezni, annyira bokros elfoglaltságuk mellett is mindig készek voltak, bennünk a kitartást és munkakedvet nemcsak fenntartani, de azt folyton öregbíteni kegyeskedtek.