Állami Szent Erzsébet leánygimnázium, Szeged, 1942
Iskolánk múltja. Intézetünk — a Magyar Közoktatásügyi Kormány és Szeged s a kir. város áldozatkészségéből — 1897. szeptember hó 1-én nyílt meg mint 6 osztályos felsőbb leányiskola. Szeged város hozzájárulása: 1023 négyszögöles tellek és 50.000 fkrt. építési költség, a Magyar Államkincstáré 125.000 frt. Működésünket bérházban kezdve, az 1898/1899-i. tanévben költöztünk új hajlékunkba, mely azonban 1903. augusztusától a mai napig a Klauzál Gábor-gimnázium otthona. Az új iskola régi hiányt pótolt s így hamar gyökeret vert, és megizmosodott.. Az eredetileg 200 növendékre és 60 interruátusi bennlakóra tervezett intézmény mind szebb eredményeket ért el s méltán vált a délvidéki családok leányainak szívesen választott nevelőintézetévé. Az 1903. esztendő aztán ismét a költözködés éve. A Közoktatásügyi Kormány 66.444 koronáért megvesszi az u. n. Wodianer-féle telket, s így 1803. augusztus havában új tiszaparti épületébe, mostaniotthonába kerül át a felsőbb leányiskola,, melyet, különben a haladottabb idő és Szeged gyors fejlődése már megérlelt a reformra. A város közönsége esztendőkön, át kemény harcot folytatott az intézetnek leánygimináziummá való átszervezéséért. A reformot azonban egyelőre elodázta a világháború s ugyanakkor nagy megrázkódtatást idézett elő az iskola életében is. Az épületet 1914. szeptember 28-án kórházi célokra foglalta le a katonai hatóság, növendékeinket pedig, idegen iskoláiba telepítették át. Szűkre szabott lehetőségek között, hol délelőtti, hol délutáni órákon folyt a tanítás éveken keresztül.. Közben növendékek és tanárok bőségesen kivették részüket a háborús jótékonykodásból. 1916-ban beköszöntött a régen érlelődő reform. Intézetünk leánygimnáziummá alakultazzal, a feladattal,, hogy — nem pusztán a, szorosan vett női hivatást, hanem a változott követelményeket, is szem előtt tartva — alaposabb tudást, és persze azért gyakorlati jellegű képzettséget is adjon növendékeinek. Az új szellem tovább fejleszti az intézményt, a gyarapodó létszám pedig mind sürgősebbé teszi az alkalmasabb elhelyezést A forradalmi idők aztán látszólag, mindent semmivé tesznek, mert a francia megszállók kaszárnyának foglalták le az épületet. Az idegen katonák nagy pusztítást végeznek s különösen, a szertárak állományát teszik annyira tönkre, hogy a rombolás, eredménye itt-ott még ma is érzik. A nemzeti, szellem, a szegedi gondolat felébredésével mindent elölről kellett kezdeni. 1921-ben visszakaptuk épületünket, s miatt az lett a legfontosabb feladat, hogy — a romok eltakarításával — céltudatos, folyamatos iskolai élet teremtődjék. Kemény munkával sikerült is elérni, hogy az intézet