Állami felsőipariskola, Szeged, 1940
A szakoktatásnak számos kérdése állandóan foglalkoztatja. A nevelői szempontok a szakiskolák keretében s ennek kapcsán a mezőgazdasági kísérletek és az ipariskolai műhelymunka nevelői hatása; az általános műveltség és szakképzés helyes aránya; a szakiskolák helye a magyar társadalomban. Az őt jellemző aktivitással nem elégedett meg a problémák felvetésével, hanem kereste a megoldás módozatait is. Két ízben értekezletre hívta egybe a szakoktatási intézetek vezetőit és a gazdasági élet gyakorlati vezetőférfiait a problémák megtárgyalására. A feldolgozott anyagot két értékes kötetben adta közre. Intézetünket — saját szavai szerint — mint jó barát látogatta. Mint filológus érdeklődéssel figyelte a reális technikai tárgyak oktatását s mindegyikhez egy-egy találó megjegyzést, hasznos útbaigazítást tudott adni. Szeretettel figyelte és elismeréssel nyilatkozott a mérnök-tanárok hatalmas munkájáról, amellyel a legkomplikáltabb műszaki problémákat egyszerűvé és megérthetővé teszik. Azonnal észrevette azokat a nehézségeket, amelyekkel a heterogén tanulóanyag tanítása és nevelése keretében a tanári testületnek meg kell küzdenie. Megfigyelései mindig eredetiek, megállapításai, még a tőle távoleső műszaki kérdésekben is, találóak, a dolog mélyére hatolok. Gyakorlati pedagógiai tanácsait mindenki örömmel vette és magáévá tette. Megértő jó főnököt, széles látókörű pedagógust, minden téren értékeset és eredetit alkotni tudó magyar embert ismertünk meg Dr. Kisparti János főigazgatóban. Emlékét kegyelettel őrizzük ! J. P.