II. kerületi állami polgári fiúiskola, Szeged, 1897
. A külföldi művelt államok nem eléggé tudják kifejezni csodálkozásukat azon, hogy 1848., illetőleg 1867. óta — tehát alig 30—40 év óta — mennyire megváltozott hazánk képe közművelődési tekintetben, mert alig hogy a béke helyre állt, nemzetünk vezetői rögtön hozzáláttak a százados mulasztás helyrepótlásához. Az első magyar felelős minisztérium, különösen pedig annak egyik lelkes tagja, dz Eötvös József, a nemzetet átalakító egyik főtényezőnek épen az iskolát tekintette. Innen kell kiindulni minden új eszmének és irányzatnak ; itt kevés fáradsággal igen nagy eredmények elérésére vagyunk képesek. S hogy az iskoláztatás általánosan kötelező legyen, létrejött az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. Ezen törvény mélyreható intézkedéseket tartalmaz. Nemcsak az általános tankötelezettség iránt intézkedik, de módot és alkalmat nyújt arra is, hogy olyanok, kik az elemi iskolai képzettséggel be nem érik, továbbképzésben részesüljenek, még akkor is, ha tudományos pályára nem is készülnek. A fennebb említett törvény 59—67. §§-ai oly középfokú iskolákról gondoskodnak, mely iskolák a középosztály általános műveltségét vannak hívatva fenntartani. Ezen iskoláknak jobb, találóbb nevet nem is adhattak, mint „Polgári iskola.“ A kiinduló pont, a kitűzött czél, igen jó és nemes volt, mert a társadalom polgári elemét akarta ezen iskolának megnyerni, mi kezdetben sikerült is. Akkoriban még egészen más szemmel nézték a polgári iskolát, míg ma, ahány az ember, annyiféleképen vélekednek róla. A mai polgári iskola: a) az ipar, b) a kereskedelem, c) hivatalok, d) egyes szakiskolák és e) a középiskolák szolgálatában áll. a) Manapság, midőn minden téren nagy a verseny, midőn a gyári ipar mind nagyobb tért kezd hódítani, az egyes iparos rá van utalva, hogy megélhetése biztosítása czéljából nagyobb fokú ügyességre tegyen szert, mintegy önkéntes kötelességévé válik, hogy a foglalkozása keretébe tartozó szakintelligenciát magának elsajátítsa. Ezt pedig kellő iskoláztatás nélkül még képzelni sem lehet. Hiszen ha egy olyan iparos tanonczot, ki az elemi iskolából került ki, egy másik tanonczcal, ki a polgári iskolát is elvégezte, összehasonlítunk, a kettő között a különbség azonnal