Állami Szent Imre polgári fiúiskola, Szeged, 1917

A háború negyedik esztendejét éltük át, ezt is oly küzdelemmel, mint a többit. A nyomasztó viszonyokat megérezte iskolánk is, mert még mindig idegen helyen (a városi főgimnáziumban) s a délutáni és esti órákban tanítunk; a legszükségesebb tanszereinket, helyiségeinket, (szertár-, torna-, rajz-, flöldterem) nélkülözzük. Ez a rendkívüli helyzet befolyással volt nemcsak a munkakedvre, hanem annak eredményére is; munkánk eredménye nem lehetett oly teljes, mint rendes viszonyok között. Katonai kórháznak lefoglalt iskolánk visszaadását már negyed­ízben kértük: a válasz mindannyiszor a „lehetetlen“ volt. Biztató reményünk nem csügged, ha majd ránk virrad a béke áldásos napja: teljes erővel kell pótolnunk, amivel elmaradtunk. A küzdelemben megszilárdult kitartás és kötelességtudás, jótékonyság, mind oly erények, melyek nevelő ereje el nem tűnhet, hanem erőt ad a jövő nagy munkájára. A tanulók felvétele és az év megnyitása. A katonai ke­rületi parancsnokság a kórház céljaira lefoglalt iskolánk tornatermét­ szept. hat első napjára, a beiratkozások idejére, rendelkezésünkre bo­­csájtván, a tanév megnyitása minden nagyobb nehézség nélkül történ­hetett meg. Beiratkozásra jelentkező tanulók száma oly nagy volt, hogy helyiség hiánya miatt kénytelenek voltunk létszámon felül is felvenni. Osztálytermeink túlzsúfoltak voltak ez évben is. Beiratkozott összesen 491 rendes tanuló. A javítóvizsgálatokat augusztus 30—31, a behatá­sokat szept. 1 — 5 napjain végeztük. Szept. 5-én volt a Veni Sancte és szept 6-án kezdtük meg a tanítást. Tanulmányi ügyek. A temesvári cs. és kir. katonai parancs­nokság utján felterjesztett beadványunkra nem nyerhettük vissza iskola­­épületünket. Ez évben is a városi főgimnázium épületében tartottuk meg előadásainkat. Mivel pedig a gim­n. az iskolaépületet a d. e. órák­ban használta, mi az előadásainkat csak a d. u. és esti órákban tart­hattuk meg 2-től 7-ig. Ez a mostoha körülmény éreztette hatását kü­lönösen a vonaton járó tanulóinknál, kik közül többen már a reggeli órákban kénytelenek voltak beutazni, hogy a délutáni előadásokon je­len lehessenek.

Next