Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-09-19 / 208. szám

o fci ®~SZEGEDI FWSS ÚJSÁG 1919. szeptember 19. Elfogták a makói kom­munista vezért.­ A Makói Újság az ottani vélt kom­munista vezér elfogásáról az alábbit írja: Boromisza Jenőt, a makói kommtffi­­nisták legfőbb vezérét Budapesten el­fogták, Budapest egyik utcáján sétálás köz­ben Boromiszát mu latta B­idran Emil dr. makói rendőrkapitány, aki nyomban figyelmeztette a közelben levő rendőr­őrszemet és Boromiszát azonnal­­ le­­­fülelték. A­ forradalom, a kommunista uralom alatt Makón talán senki sem csinált annyi bajt, mint Boromisza Jenő, aki uralomra való vágyásában, törtetésében minden eszközt megragadott s az ál­tala elbolondított fiatal gyerekekkel az­­ész forradalmi időkben szakadatlanul lázitott. Az ő lázitásának a munkája a no­vember 30 iki véres esemény, az ö­let­,­két terheli az akkor agyonlőtt szegény emberek halála. Bujtogatott, fanatizált ez a véres kezű kalandor, csakhogy a kormánybiztos­széket elérje, de ez a célja nem sikerült,, bokán félkegyelmű, bolondnak tar­tották ezt a fenevadat, pedig nem volt az, bár néha az őrij­et szimptomái tény­leg mutatkoztak rajta. Számításból, hatalm­i vágyból tett mindent s ez okból rendezte a novem­beri vérengzést is, amit, r-r hogy. a bőrét megmentse ’f­­­elleri forradalomnak tűn-. teleit fel. . . •­­ Mást, mint rosszat nem lehet mon­dani erről az elvetemült gazemberrőls várjuk, hogy büntetését, tetteiért elkapja méltó A sósember, Bocskoros bánáti öreg szerb kopog­tat Ba­ogh szenátor ajtaján. A­ szenátor m­ost Belgrádban az ottani miniszterrel tárgyal és itthon a hivatalban Erzsiké, a valóságos belső tanácsos percegteti a tollat és szórakozottságában csak nagysokára mondja: — Entrett! " Hát hiszen mondhatná, hogy :sza­bad*, vagy „jöjj be“, vagy :Herein“, de Erzsike franciául tanul, minthogy ez­ így dukál és a francia szó úgy pö­rög az Erzsike nyelvén, hogy kölcsö­nösen megszépülnek­gymástól. A szerb azonban nem érti a francia szót és tovább kocogtál az ajtón, mégis felnyílik előtte. A sipkáját még a folyosóit leveszi és­ szaporán mond valamit szerbül, de mivel senki sem érti, a szerb em­ber az íróasztalhoz lép és az ujjával bökdösi az írásokat, de bizony nem értik a beszédét. Az öregnek mentő gondolata támad: kiüföz a zsebéből valamit, egy piszkos zá­ébkendőbe bugyolált kenyér darab­kát, néhány paprikát s oda teszi Er­zsiké elé. Erzsiké elpirul. Köszöni sziken, már regelizett. A szerb em­ber erőszakos, folyton odabök az ele­mózsiára. Erzsiké azt hiszi, ebből enni kell. A kendő alján se van. A szerb leveszi a kenyeret és a paprikát róla, rámutat. Iha! A szerb ember sót akar kivinni, az ujján mutatja, hogy hány kilót, van mázsát. Erzsiké kiállítja az igazolványt és a szerb­ fem­her mielőtt távozik két koro­­­nát lesz Erzsiké elé az asztalra. Erzsik­é megköszöni szépen a borravalót, de visszaaesja a pénzt. Bozse, Blezse mondja és fejét himbálva kimegyen. -' ‘ ’ '‘-l' Ékszermunkás rajz vagy c­inta szerint iz^ses,, j kivitelbeiv kclt^itek. specialista ‘■yfeürük, kézelőgorobpis, .elbrill, gyucuk készítés­ében. Nagy óratávítö mű­hely. .Gás­­(Grosjé) Fefehé,''kölcs'ej'VI. 21'Béjátrat közvetlen Oottschall hölgyfodrász e­melteti.. h­írek. — A"­város bécsi bevásárlása. Irtunk már róla, hogy a tanács elfogadta Szalay József dr. nyug. főkapitánynak azon indít­ványát, hogy a legszükségesebb anyagot és egyéb nélkülözhetetlen cikkek bevásár­lását Bécsben eszközölje­. A tanács m­eg­­bizta­ Szalay József­ dr. nyug. főkapi­­tányt, hogy Bécsbe utazzék és a jegyzék­ben összefoglalt anyagokat és cikkeket, melyek itt nem kaphatók, vagy megfizet­hete­­tt a magas­l áron, főleg­ a jág gyártás­hoz szükséges ammóniákat és gépszíjakat vásárolja meg. A tanács mai határozata szerint 150.000 koronát bocsájt a főkapi­tány rendelkezésére a bevásárlások eszköz­­léséhez. Szalay dr. még a­ mai nap folya­mán Bécsbe utazik. — Pálfy József dr. a szabadkőmű­vesek ellen. Pálfy József dr. aki eddig az Árpád szabadkőmives páholy tisztelet­beli örökös tőmestere volt, beadványban arra figyelmeztete Dobay Gyula dr. főis­pánt, hogy a szabadkőműves páholyok a keresztény magyarság fejlődését gátolják destruktív működésükkel. Ez a beadvány nagy feltűnést keltett városszerte. Palfy dr. legfőképpen azért különbözött össze a páhollyá­, mert a­ szélsőséges arány ki­­küszöbölése érdekében indított munkálko­dását nem koronázta siker. Pálfy dr.. kö­vetelte, hogy a destruktivek távozzanak el a páholyból és mivel ez nem történt meg, a következményeket a legszigorúbb módon levonta magára nézve. -r- A szegedi kereskedők és iparosok szövetségének előkészítési munkálatai se­rényen folynak. Úgy az iparosok, mint­ a­ kereskedők szakosztályai egyre-másra je­lentik be csatlakozásukat az új alakulás­hoz. Ugyanakkor azonban közlik a javasla­taikat is, amelyeket az új szövetség prog­­­ramintana felvenni óhajtanak.­ A javasla­tok feldolgozása azonban időt vesz igény-­­be, éppen ezért az előkészítő bizottság elhatározta, hogy az alakuló közgyűlésn­ek megtartását 21-éről 28-ra halasztja, el, hogy úgy az iparosok, mint a kereskedők minden egyes szakosztályának módjában­ legyen javaslatát programmpontul­ leendő felvétel céljához illetékes helyre juttatni. Halálozás. Kátay István, közbecsü­­lésnek örvendő régi felsővárosi iparos, hosszú szenvedés után elhunyt. Az ősz Iparossal a felsővárosiak egyik régi alakja tűnt el a Dugonics-tucából, a sok munka után­ pihenni tér a belvárosi temetőbe.. .—­ A Szegényház, téli szükséglete. A városi szegény­ház gondnoka a téli élelmi­­szükségletek beszerzésére 50,000 koronát kér, a tanácstól. A gondnok liszt, házi­­szappan, betozni és savanyítani való főze­­ledm­nn­ek, ugorka, papiika stb. vásáro­sára ken ezt az összeget A tanács utá­­sitja a főpénztárt az összeg kiutalványo­­zására. ' — Drágul a kórház ápolási költsé­ge. A korha,.betegetajt napi ápolási költségét tm­ost hét korofih'ölre'is fillértien szánitják fel. Azon­káb' á­­rneálaki abnor­mális költségek mellett­­i betegeket már hónap­ok óta nem­­tudtak ilyen csekély összegből ellátni. A tanács­­azért újból fel­ír a minisztériumhoz, hogy az ápolási költséget minden egyes beteg után na­ponkint tizenöt koronában állapo­tsák meg és ezt három hónapra visszamenőleg szá­mítsák fel. Különben is a legnagyobb ne­hézségek között lánják feül a kórházat. A betegek létszáma naponkint kétszázöt­­ven-kétszáznyolcvan között váltakozik. Té­lire a legszükségesebb dolgokat, mint zsírt, lisztet, szenét és fát még nem sze­rezték be. Az ápolónői személyzet is foly­: tohóban fizetésjavitást sürget. '— Francia nyelvre praktikus haszná­latra sajar módszer szerint 3—6 hónap alatt felelösség mellett olcsón tanitok. Egyb­en­kenyv­es­ kuzusokban. Külön esti kurzusok hivatalnoko­c, iparosok, kereske­dők részére.'Beiratkozás naponkint 10—112 és 5—70­'ig''Sifetlij Markt-utca 3., f.'cm. — Megjelent a Kertész-féle Szölcsön­­­köttve'tar könyvjegyzéke. Magyar, német és francia'könyvek. Kölcsöndij havonkint 6 korona. Zrínyi-utca 2. Telefon 12—80. — A kü­lföldi pénzek árfolyama. Az egyes külföldi pénzek árfolyama ma a következő . A márka 2,30, a dinár 3,18, a lej 2,20, az angol font 700, a török líra 2­70, a dollár 56, koronát ér. — üstökös. Makóról jelentik, hogy ott több napon át a hajnali égbolton 4 óra tájban, egy fényes, hosszú csóvával bíró üstököst láttak a korán kelő emberek. Az üstökös­, feje és csóvája egészen napkelet­ig jól volt látható. Az üstökös m­egjele­­nésvel kapcsolatban "a »Makói Újság« ideérkezett száma^írja, hogy a­ nép a leg­­különfélébb magyarázatot fűzi a ritka égi vándor megjelenéséhez. A felfogás azon­­­ban túlnyomórészben az, hogy az égi jel­kép ez egyszer nem a pusztulás, a dög­vész, az éhség és a háború hírnöke. A rosszból elég volt eddig — folytatja fenti laptársunk — ötössfél esztendős háború minden pusztítása, minden nyomora. Mi­ért jósolnánk most magunknak újabb rosszat. Miért ne jelenthetne ez egyszer jót is ez az égi jel ? Békét, nyugalmat, egy boldogabb, szebb jövőt. Krisztus szü­letését a bethlehemi üstökös jelezte . . . A háború, a forradalmak, a bolsevizmus Istent tagadó és minden emberi érzésből kivetkőztetett véruralma után, miért ne tehetné ez égi jelkép, a­-megújhódó, be­csület, a tisztesség ösvényére visszatérő Magyarország égi ü­dvözlete­­ . — A városi g­őzfü­rdő bérbeadása. A városi, tanács, elhatározta, hogy­ hasznosí­tani fogja a gőzfürdőt. M­inthogy maga nem­,­tud gon­doskodni az üzem megindi­­tásáról...Ígsérte,kivánja adni magauo^pK- nak. Felhívja'ten^t Scultéty.^aijof, Sö­, szam­vCiYot^ hogy ,a , gőzfürdő thaszjjpsi'á­­sára nézve előterjesztést tegy­en. A tanács­ban az a.' nézet alakult ki, hogy ne a. vá­­r­os szabja­ meg a teltételeket és hécbe­­adású modozatokat, hanem a .ybeérkezett ajánlatok ^őnyössége alapján ítélték oda a gyík­ ffürdőt , /, —A rekvirált réznem­üek téritési dijk. Annak idején — meglehetősen regen elrendeltetett a hadicélokra való rézne­­möek rekviralása. A­ hadicélokra rekvirált réznemuek tér­itési;:dijára nezve hatarozot ma a tanáca. "Ugyanis a szormány még annak idejéig, a réznem­üek ellenértékének megfelelő összeget kiutalt a vasárusoknak, hogy azt a rekvirált réznemüeke­t al mat-: gáncsoknak kifizesse. Az összegből n­é­­hány ezer korona még mindig fönn­ma­­radt, amiért nem jelentkeztek­,Ay­lanacs most utasítja az illetékes hivatalt, hogy az érdekelteknek záros hatfridőn belül folyósítsa a fel nem vett­ térítési dijakat, mert a fennmaradt összeget azután a szegényekre fordítja, — összerogyot az utcán. Becsey Jó­, z^f birtokos, Becs­ey Károly dr. testvér­­bátyja, a Tiszaparton járva-kelve, ma reg­gel összerogyok és súlyos állapotban vit­tek a kórházba. Estig nem nyerte vissza az eszméletet. — Olaszországba utazom 10 napra, hadifoglyoknak pénzküldeményt vagy meg­bízást olvaslatok. Tudakozódni lehet Ar­­mentana Ede, Somogyi­ utca 11., I. em. 6. ajtó. — Dr. Kiár Zoltán budapesti kórházi főorvos, a Park és István-uti szanatóriumok volt orvosa ideiglenesen Szegeden tartóz­kodik és lenne a' betegeknek. Klauzál-tér 3.» II. em., férjcsőház, d. u. 3^6-ig. . legény betegeknek ingyenes rendelés kedden és pénteken 4—5-ig. ' ■ ■— Átvettük Száli Abdul‘Hamid "Tisza Lajos­ korui 73 sz. a. lévő fűszer- és cse­megeáru üzletét. Felhivatnak az összes hitelezők, hogy követeléseiket legkésőbb f. é. szeptember hó­ 25-ig jelestsék­ be,­ mert azontúl semmiyheniü igényt a figye-, lembe­, n­em veszünk, Hi­scil és Léderer. — Levél az olasz hadifogságból..! Az olasz hadifogségbó­l a következők külde-­ nek üdvözletet: Balogh Vince, Szabó István, Tóth Ferenc, Szarvas József, He­réd­ József és Széchenyi Ferenc. — Kiadóhivatali és szerkesz­tőségi telefon napolra: 12—62 — Hová ? A városháza közgyűlési ter­mében törént, ahol most az útleveleket írják. Zila nézésű, fésületlen hajú, halvány nyúlánk nő áll meg az egyik hivatalnok­női előtt — írtlevelet kérek. — Hová ? A hölgy mereven bámul maga előtt és szinte ész nélkül mondja. —­ Hová, Zombor felé?- Ort a szerbek vannak, Hunvásárhely felé. Arra vannak a románok. Talán Csabára...? — Két nap óta beszün­tették a forgal­mat, — mondja a hivatalnoknő. — Mégis Kecskemétre utazom. Fizet nyolc koronát. — Nincs egy krajcárom sem ... (Zokog): — Nem fizet egy krajcárt sem... Letörli a könnyét, elgondolkozik, majd az íves ablakon kitekint a Széchen­yi-téri korzóra. Elmerengve néz — Jaj de szép város ez a Szeged.. Mégis inkább itt maradok. .. . És itt maradt Szegeden. -r- Beiratások a városi nyelviskolába (városi felsőkeresk. iskola) naponként d. u. 4—7-ig. Te'Cson, 14—11. : — Kezdők és haladók­ részére tánc­­tanfolyam­ot nyitok 8—10 ig Kossuth L­­Sugarut 13. «Népbank«-Spijiet, Krau­sz tánctanár. . — A legszabályosabb és legpontosabb b­eállítássál jávit bármely szerk­ eZé'iX't órás jutányos áron. Pápai Dezső mfiórás, Is­kola-utca 19. . .— Most Belvárr»! mozi 2 fő­lionyoklatának képe Pomán M. és Fia cégi, Kárasz-ultai kirakatában látható. — Bpestről jövő utasokról a Szegedi Frfám Újság szerkesztősége'' megfelelő­ dí­jazás mellett, délig, átvesz­ bpesti lapokat, ' Levél van a kiadóban ■ Meghálá- ' lom, ,Tanító,■ Vétetlesi szerencse. Birto­kos...Viszontlátásra, Szőke 31, barna 26, Szőke 'tkizsi, Rigoléltő, Piros szegfű. Két árva, Lelketű­nők­­telke, 'Két diák',­24 barna,­­16 pistás,'Először láttam. Egyet tudnék,­­ézere­ni, Erdélyi menekült Fehér ési ró-­­­zsa, Diszkrét 50 jégyékre. i i in­ernátu­sok jöttje. Lippay György dr. a szegedi tan­­kerület főigazgatója a szegedi interná­­tusokról tudósítónknak a következő­, két moridata: Az idést a jóhitű­ szegedi inter­­nátusok nem működnek. Ugyan néhány diák Most is jött a városba, de sezeket magánházakhoz szállásolták el, mert egy pár diákért nem érd­em­es bármely imernátust is sz­emben tartani. A vi­déki és szegedi diákok most megosz­lanak több városban, így Zentán, Zom­­borban, Szabadkán és Temesváron. De az a nézetem, hogy amint elmúlnak a mostani zavaros idők, Szeged megint, a diákok városa Tesz és a mi délvidéki­­ diákjaink újból felkeresik ezt a szép várost, ugyan nem olyan nagy szánt­ban, mint a régi jó időkben. De min­den valószínűség szerint a délvidéki fiatalság továbbra is elözönli Szegedet, ahol a művelődésnek a legtöbb felté­telét találhatják meg olyan mértékben, mint az ország egyetlen vidéki váro­sában sem. A középiskolák megnyíltak — úgy­mond a főigazgató -,- a városi főgim­názium, a két kereskedelmi és a má­sodik polgári iskola kivételével. Ezeket az iskolákat most tatarozzák. Az idén különben a téli tanítás problematikus a fa- és szénhiány miatt.

Next