Szegedi Friss Ujság, 1919. július-december (20. évfolyam, 140-295. szám)

1919-10-09 / 225. szám

XX. évfolyam, 225. szám. ^ Szeged, 1919. október 9. Csütörtök Egyes szám Megjelenik minden reggel. Egyes szám ára 30 fillér Vidéken ^ 40 . ELŐFIZETÉSI AR írEI*VSErí V« évre vijékek l/i évre 30 K 1 hóra 10 K 25 K SZIEC3-EZDZ POLITIKAI EMAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatalt Szeged, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok­­ 12-62 ás 252 ÚJLAKI ANTAL Felelős szerkesztői Kiadótulajdonos­­ ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalata rt Igazgatói RÁCZ ANTAL 01 SH-n ma az a drágakő, az a csodaszer, amely­től várjuk a megváltást, a sors jobbra­­fordulását. Az egész világon visszhang-­zik a népek kiálltása: szén, szén, szén! Legerősebben és legjobban talán ma mégis a magyar ember érzi hiányát. Rettegve gondol mindenki az eljövendő időkre, a közelgő tétre. A magyar szénbányák, amelyek a békés időkben közel 15 millió tonnát termeltek, úgyszólván fedezték az­ or­­szág egész szénszükségletét. A megszál­lások folytán természetesen a bányák táyrésze idegen uralom alá került, a szénnermelés csökkent, sőt úgyszólván teljesen megszűnt az országban. Már a múlt télen is majdnem katasztrófás is­­volt a fűtőanyagban való hiány, nem is szólva a jelen időkről. Pedig a meg nem szállott részeken rendelkezünk ma is még annyi bányá­val, olyan nagy szénterületekkel, hogy az országnak ma magyar imperium­ alatt álló részeit bőségesen el tudnánk látni. A meg nem szállott bányák terme­lése a következő volt a háború kitöré­­sének évében: A budapestvidéki bányák 258,000 tonna. ! Az esztergomi bányák 543,000 „ | A sajómelléki bányák 1,246,000 ., i A tatavidéki bányák 1,767,000 „ | A salgótarjáni bányák (jelenleg és alig 10®/6-a ( bányáknak áll cseh meg­szállás alatt) 1,530,000 ,­­ összesen: 5,380,000 tonna.­­ Ezzel szemben az októberi forrada­lom óta, tehát egy év alatt ezek a bányák mindössze 1,640,000 tonnát termeltek, tehát a béketermek­nek alig egy harmadát. A kérdés már most az, miféle aka­dálya van a békebeli szén­produkció elérésének ? Általában kétfélék: sze­mélyiek és dologiak. A személyi akadályok között min­denekelőtt a szénbányászoknak a pro­letárdiktatúra hadműveletei alatt ért nagy vesztességek és az így megérthető lelki állapotukból kifolyólag meglazult munkafegyelme és ellátási nehézségei játszák a főszerepet. Azonban ezeket az akadályokat lehet, illetve el kell hárítani. Ez szociális szükségesség. Ez a polgárság és a ma munka nélkül álló ipari munkásság legfőbb érdeke. •1. Ami a dologi akadályokat illeti, hi­ány mutatkozik kötelekben és bánya­­fában. Kötelet a külföldről lehet im­portálni, bányafát pedig részben van módunk termelni, részben pedig kom­penzációkért lehetne elegendő meny­­nyiséget szerezni.­­ Ha csak 4 millió tonnára fel tudjuk vinni az évi termelést, redukált üzem­mel minden gyár megindulhatna, volna fűtőanyag is a télen annyi, h­ogy szű­kösen, de kielégíthetők volnának az igények. Részben megvolna oldva a­­munkanélküliség kérdése is. 1. A tüzelőanyag kérdését ha máskép­pen nem, egyszerűen a termelőkből, munkásokból, fogyasztókból és a közi Ihatóság képviselőiből alakítan­dó dik- státori hatalomra kellene ruházni, mely élejhatalommal intézné a tüzelőanyag ellátásának kérdését Tegyük le kis időkre a pártok és osztályok harci fegyvereit. Eszméljünk reá, hogy ma minden pártnak, minden osztálynak végzetes ellensége a közelgő tél fenyegető hidege, sötétsége, éhsége; és hogy ezt az ellenséget csak egy fegyver pusztíthatja el: — a szén! A tisztviselők fizetésrendezése. A tisztviselők fizetésének rendezése tárgy­ában ma délben a polgármester elnökletével ülést tartottak, amelyre a szervező bizottság és a tanács tagjai, valamint a városi alkalmazottak egye­sületének képviselete vettek részt. Megjelent ezen az ülésen Dobay Gyula dr. főispán is. Taschler Endre főjegyző, a tisztviselők fizetésének ren­dezése tárgyában már kész tervezetet mutatott be. Köztudomású, hogy ma a városi tisztviselők és alkalmazottak még a béke­fizetéseket élvezik, ha ugyan élvezetnek lehet ezt nevezni, amely például annyit jelent, hogy egy mérnök, vagy aljegyző évi 2600 ko­rona fizetéssel kezdi, amelyhez a há­ború alatt esetenként hozzátoldott pót­lékok járulnak. Ezen pótlékokkal együtt az illetmények még ott stagnálnak, hogy az államilag rendezett rendőr ma több jövedelemmel rendelkezik Szeged város tanácsnokánál. Az átlagos illet­mény, amit egy-egy tisztviselő minden­­féle címen együttvéve kap átlagban havi 640 — 650 korona között ingadozik. Azt hisszük nem szorul bizonyításra, hogy a mai átlag negyven korona nap­­szám­bérek mellett milyen borzasztó ne­héz megélhetési helyzettel kell a városi alkalmazottaknak küzdeniök. A bizottság megértő lélekkel tárgyalta a tanács elő­terjesztését. Lapunk zártáig azonban az ügyben döntés nem történt. Hogy élünk meg a télen? Somogyi Szilveszter úr polgármester tudósítónknak téli szükségleteinkről a következőképen nyilatkozott: Élelmi­szerrel eléggé el vagyunk látva és előreláthatólag nem lesz fennakadás, csak a drágaság okoz aggodalmat és roppant nagy gondot, de nem segít­hetünk, mert nemcsak a legyőzött, ha­nem a győztes államokban is túl ma­­gasak az árak, nemh­ogy nálunk, ahol egész sereg vámmal kell küzdeni és a pénzünk elértéktelenedésével. Sokkal nagyobb baj a tűzifa­hiány, mert bár nálunk július óta teljesen szabad a kereskedelem, fakereskedőink még­sem tudnak elegendő fát behozni. E legna­gyobb bajunkat elpanaszoltam Fran­chet D’Espéray tábornok előtt, aki szives volt megígérni és bizonyára meg is tette, hogy a tüzifaszállítás fokozása érdekében a Temesvárott szélselő ro­mán katonai parancsnoksághoz fordul. Ezen az útán felkérem a szegedi fa­kereskedőket, hogy akiknek kötéseik vannak, amennyi­, fát csak tudnak, szál­lítsanak le, hogy így a közönség előre­­l­átható szenvedéseit könnyítsék. Dorozsm­ a képviselete újból működik. Tajthy Ferenc, Dorozsma főjegyzője ma délben Dobay Gyula dr. főispán­hoz terjedelmes memorandumot adott be, amelyben megfelebbezte a községi képviselőtestületnek azt a határozatát, amellyel föloszlatta önönmagát még 1919 február 4-én. A főispán felül­vizsgálta a feloszlató határozatot és a felülvizsgálat eredményeképen a köz­ség képviselőtestületének határozatát hatályon kívül helyezte és elrendelte, hogy a képviselőtestület a községi tör­vény alapján megállapított működését haladéktalanul kezdje meg. A főispán Dózsa István dr főszolgabírót bízta meg a főispáni határozatnak végrehaj­tása iránt. Czibula Antal ügye. Czibula Antal dr. ügyét ismeri az egész város. A fiatal ügyvédet, amint hazajött a háborúból az ügyvédi ka­mara egyhangúlag titkárává választotta m­. Pár hét múlva azonban a szov­jet helybeli ügyvivői elcsapták a pol­gármestert, mint a rendnek és a pol­gári tisztességnek exponensét és az állását Czibulával töltötték be, aki né­hány napig viselte a pünkösdi király­­ságot, mert ezután elillant az úgyne­vezett direktórium többi tagjával. Amikor a szovjet uralma elmúlt, Czibulát letartóztatták. A vizsgálati fogságból levelet intézett az ügyvédi kamara elnökéh­ez, akinek kijelentette, hogy a titkári állásáról le­mond. Az ügyvédi kamara választmá­nya a lemondást egyhangúlag tudo­másul vette és a titkári állás helyet­tesítésére Hajnal István drt. választották meg. Az eddigi helyettes titkárnak Grüner István dr.-nak, aki a­ helyet­tesítést tovább nem vállalta, a választ­mány a legmelegebb köszönetét és elismerését fejezte ki. A választmány Czibula drt. az ügyvédi rendtartás ér­telmében az ügyvédi gyakorlattól fel­függesztette azon a címen, hogy az államügyész egész sereg büntetendő cselekménnyel vádolja meg. Károlyi Mihály ellen bű­nvád­ieljárást rendeltek el. Gróf Károlyi Mihály, Magyarország volt köztársasági elnöke ellen meg­indult a bűnvádi eljárás. A bűnvádi eljárás megindítása teljesen szokatlan a jelenlegi jogi formák között. A bűn­vádi eljárás megindítását az igazság­­ügyminisztérium­ maga rendelte el és utasította a Kúrián székelő főállam­­­ügyészséget, hogy saját hatáskörén belül folytassa le a vizsgálatot. Rengeteg millióról van szó, amelyet Károlyi Mihály minden forma mellő­zésével magához kaparintott és amelyet a maga céljaira költött el. E percben még nem lehet tudni, hogy milyen vád címén kerül vád alá a volt elnök. A főállamügyészségen Sztrache főállam­­ügyészhelyettes kapta meg a fontos ügyet, aki már m­eg is kezdte a vizs­gálatot. 9 A francia városkormányzó sajtóirodájából jutalom a tábori csendőröknek. A városkormányzó-tábornok a bün­­tetésekből befolyt összegből 3000 ko­ronát adományozott — jutalomkép­­pen — a Szeged város határában szol­gálatot teljesítő tábori csendőrök ré­szére. Útonálló cigányok. Csütörtökön éjjel 12 óra tájban a Szent-György­ utcán cirkáló tiszti járőr segélykiáltásokra lett figyelmessé. Futó­lépésben igyekeztek a hang irányában a tér sarkán, a temetkezési vállalat előtt a járdán, egy vérbefagyott esz­­méi ellen emberre bukkantak. Telefonáltak a mentőkért, kik a sú­lyosan sérültet beszállították a közkór­­házba, hol bekötözték sebeit. A súlyo­san sérült ember az ápolás alatt csak­hamar visszanyerte eszméletét és l­­mondotta, hogy Kis Imrének hívják . Felhő­ utcai lakására kissé spicces álla­potban hazafelé tartott, amidőn a Szent-György-téren öt vagy hat részes cigányzenész, minden előzetes vita és ok nélkül, botokkal reá támadtak, fején, karján és arcán össze vissza verték. Védekezni próbált, a dulakodás fejlő­dött a támadók és ő közötte, de egy a fejére mért hatalmas ütés d­­kábitotta s a földre zuhant. Ezer csoro­­nát tartalmazó pénztárcája ugyanez alkalommal eltűnt. A rendőrség nyomban megindított vizsgálata eredménnyel járt, mert a nyomozó Kosztra detektivcsoportnak sikerült megállapítani, hogy kik voltak az útonálló cigányok és ma röndre előállította a társaságot. kijasszák a maximális árakat. A következő panaszos levelet vettük: A disznóhús árusokról zeng a nóta. A múltkor úgy cs­ekedtek, hogy zsír­nak valót csak úgy adtak, hogyha húst is vett az ember. Most már többet megengedtek ma­guknak. A zsírnak valót akárhányszor nem pakolják ki. A múltkor is hal­lottam, mikor az egyik vevő odasugta az árusnak. — A zsírnak valóért majd délután elmegyek a lakására. Tudom mit jelent ez. A lakás zárt hely. Az árvizsgáló bizottság tagja oda nem hatolnak be. A magánlakás­ban tehát annyit kérnek a zsirér, át mien­nyit akarnak. Én hét gyermekes apa nem tarthatók e törtetekké. Nina annyi pénzem és nincs annyi időm. Hét gyermekes apa vagyok, minden percemet a foglalkozásom igényli és minden garasnak rá van a maga ren­deltetése, láncos törekvéseknek nem lehetek a médiuma. Intézkedést kérel, mely a házban, illeve titokban való eladást tiltsa el. Tanúja voltam, amikor egy éhes gyermeket elnadrágoltak, majd átadtak a rendőrségnek, mert egy pár sze.

Next