Szegedi Friss Ujság, 1923. július-szeptember (24. évfolyam, 155-232. szám)
1923-07-01 / 155. szám
i 1 Cl xXIV. évfoly^ lS^k^» Skged,|192yuU^M^ * VasárPVtart * Egyes szám ára hétköznap 410 K, vasárnap S*0 f( Egyes szám fyOítasi korona. ELŐFIZETÉSI ÁR HEljiYBEn Vj évre .......................3000 K 1 hóra..............................1000 K vidéken *A évre .....................3600 K 1 hóra...............................1200 KszerC3-rendi POLITIKAI N NAPILAP Külpolitika. A magyiar nemzet az osztrák közösség ideje alatt lassan teljesen leszokott arról, hogy országa külső ügyeivel is törődjék mert Bécs azt évszázadok alatt egyszerűen kisajátította magának. A magyiar sajtó sem foglalkozott nagyon sem az ország seki a Monachia külső ügyeivel és igy nem csoda, hogy itta is még kevesen bírnak megfelelő érzékkel az ország külső érdekeiiránt és minden baját ennek a csonka hazának csakt kicsinyes és belső, nagyrészt pártpolitikai szempontokból ítélik meg. ■ Csak igy érthető és fogható fel az a Sok balkezes beszéd a nemzetgyűlésen, amely a dolgok nem ismerésre, vagy pártszempontból való hamis beállítás folyytán eddig és mostanában is a magyar külpolitikának oly sok bajt és nehézséget görölt az útjába. Tény és mindenkinek el kell ismernie azt hogy ez az ország ez a nemzet ma sok nyomorúságon, szenvedésen, nélkülözésen megy keresztül; hogy a kereseti viszonyok nem állnak arányban a megélhetés legelemibb feltételeiül, hogy az elszegényedés a lerongyolódás ijesztő mértékben mutatkozik az egész vonalon. Ahány ember , fia pedig úgyszólván mindenki azt szóba hozza közügyela^-e két annyiféle a vélemény a felfogás gazdaság nyomorúságunkról, de anynyiféle a fantasztikusnál fantasztikusafe terv a bajok orvoslására is. Végül pedig a''^*cm'én'ek vagyisTX odacsicsosodik ki, hogy minden bajnak kútforrása a kormány egyszerűen azért, miiért a tiagyar ember el sejk tudja képzelni azt, hogy egy ország sorsa nem egy-két vezető embertől, hanem az egrz nemzet a polgárság józansága, tőt munkásságátólés bölcseségétől függ. A' szokásos fiasonlat, hogy az ország n tagja egy hajó, a főoémány pedig annak a hajónak a kormányosa talán egy kis világosságot derít. "A hajót, az országot, ha száz helyen léket Vernek bele a bentlevők nem nagyon képes elkormányozni a legügyesebb kormányos sem". Minden fejét csak a sülyedő hajó megmentésére a lékek tömésére kénytelen fordítani, ahelyett hogy a tervezett révbe kikötőbe kormányozza a járművet. A hajó belsejében verekedő és a hajót pusztító emberek lassan mindent felfalnak minden értékest elpusztítanak és minél jobban rájuk szabad a nyomor, a nincs, annál jobban szidják, gyalázzák a kormányost , aki szegény, emberfeletti erőül is szívesen vinné előre a hajót, ha küzdelmébenéppen az egymással verekedő sorsostársak, az utasok segítés helyett legalább ne gázolnák. A miniszterelnök külföldi útja után most a minden kákán csomót keverik az ország nyomorúságát annak tulajdonítják hogy a kormány nem' a kisantanthoz hanem' a nagyokhoz fordulMinden józan és bölcs magyar ember tudja, hogy a korfilánynak neki állott és nemáll módjában ez a lépés. Prágában, Belgrádban, neklarestben nap-nap után azon törik be emberek a fejüiket hogy bennünket megfojtsanak, elpusztítsanak , tisztán bolondnak kell lennie annak a kormányosnak, aki nekik ezhiányozza a jéghegynekés viharnak atmigy iszékes, megterztelt járművét. De ha tényleg remélni lehetne valamit a kissantant részéről, ma talán a legkedvezőtlenebb miránk nézve ennek a barátságnak a keresése, Anglia, Olaszország és rövidesen, úgy látszik Belgium útja is élesen elválik a franciákétól. A Soisanfant is mindjobban izolálódik, magára marad. Szerbia, a legfészkelődőbb kis állam Középeurópában, lassan ellenséges gyűrű közé kerül. A török, bolgár, olasz szomszédság keleten és nyugaton, északon a scselektől és oláhoktól elválasztó magyar és osztrák ssomszédság, délen pedig a forrongó és teljesen elgyengült görög állam, nem Valami rózsás jövőt jósolnak a belső bajok özönévelmegterhelt államutak. Az angol politikának keleti sikere, amelyben éppen most Törökországól nagy kedvezéseket szerzett sh'ag'ának amelyben a török érdekek mellett is erősen lekötötte magát, szintén csak egy súlyosbító tény, mely a kisantant gyengülését okozza. A megtagadott csc’n kölcsön Londonban és utalás arra, hogy Anglia csakis úgy ad a Icscantajitnak kölcsönt, ha nem gáncsolja el Magyarország kölcsönkérelmét és gazdasági erősödését és talpraállását, mind olyan mementóisiik melyek nemcsak Valeszinilskik de Aranyossá is teszik, hogy külső helyzetünk és ezzel kapcsolatban belső megerősödésünk nemcsak remény, de a közeli időkre várható esemény is. És még valamire volna nagyon el égetően szüksége ennek az országnak. Nem sirő vénasszonyokra, nem patentírozott és egymás haján bucsúzkodó hazafiakra. Nemzeti élet kellene ide, olyar, amely egységes 'és n'agy tud lenni, kell, hangtalanul tud Szenvedni, nyomorogni és hallgatni, ha kell, egysésen, egy aklarattal hallatni tudja haing-' ját, éreztetni azt az erkölcsi és ilzumi erejét, amit nyolc millió ma széthúzó ember összetartással képviselni tudja. Mert nyomoruságunk ezer baja, a drágaság nem utolsó sorban, de elsősorban is csak a fiagy-'ár széthúzás, 'a belső 'meg hasonlás és egymás pusztításának egyenes folyománya. — Kőszó István dr. államtitkár beszámolója. Kószó István dr. belügyi államtitkár akit nagy és fontos elfogulatságamostanában távol tart szülővárosától, tegnap Szegedre érkezett. Azállamtitkár aki úgy a város, mint választóinak érdekét is mindig melegen a szivén viseli, ez alkalommal időt szálkit magának arra, hogy választóit a mostani aktuális politikai kérdésekkel megismertesse és a közönség óhaját és kívánságait tudomásul vegye. Az államtitkár vasárnap reggel Somogyi Szilveszter dr. polgármester, Aigner Károly dr. főispán Várhelyi József pápai prelátus és városi vezető férfiak társaságában Alsótanyára indul, ahol részt vesz a szent László-napi búcsún, majd ez alkalommal nagy beszámoló beszédet mond. Az államtitkár beszámolójára úgy a város, mint a tanya polgársága nagyobb csoportokban megy Alsótanyára, Kószó államtitkár előreláthatóan hétfőig marad Szegeden. Az új honvédelmi miniszter, Budapestről jelentik. A hivatalos lapmai számában kormányzói körirat jelent meg, mely szerint a kormányzó Belitska Sándor altábornagy honvédelmi minisztert saját kérelmére kiváló szolgálatainak elismerése mellett felmenti ésCsáky Károly gróf szolgálaton kvüli tábornokot konvelmi miniszterré nev■ezl ki. Aratóünnep Rókuson. A rókusi gazdakör évről évre hagyományos szokás szerint az aratás megkezdésekor az aatóünnepélyt rendez. A Z idol ünnepélyt nagy érdeklődésmellett tegnap tartották meg. Az ünnepség előtt a gazdák a rókusi templomban hálaadó istentiszteleten vettek részt, amelyet Bresach Béla esperes mondott. Mise után a kör díszközgyűlést tartott a Fuchs-féle vendéglőben. Börcsök Antal, a gazdakör elnöke méltatta a nap jelentőségét , békés együttműködésre hívta fel a város polgárait. Breisach plébános a farangakcióról számolt be. Kérte a gazdákat, hogy kövessenek el mindent, hogy Kisasszony alapján a harang felszentelhető legyen. Korom Mihály, a felsővárosi gazdakör elnöke szintén az egyetértés fontosságáról beszélt. Császár Mátyás a tanulás, az önmivelés fontosságát hangoztatta. Majd a megjelentek ünnepi lakomán vettek részt, amelyben Gárgyán Imre Breitach esperesre mondott pohárköszöntöt mig Kapovics Mihály egy, életrevaló indítványt tett. Fölkérte a gazdákat, hogy acséplésnél terülésük egy százalékát adják le gabonában a rókusi harangakcióra. A gazdák nagy lelkesedéssel fogadták el az indítványt. Majd Hajnal István dr. a távollevő Pálfy Dániel és Körmendy Mátyás nevében üdvözölte a kört. Sereghy Mátyás a kör elnökéig mondott pohár köszöntőt. .Majd tA-ifiB'^diiliek a megjelentek s a 'késő es-'^uiáidg a legnagyobb Tűrekdj, \'el ropták a táncot. Borzalmas öngyilkosság. A Budapest felől jövő gyorsvonat pénteken este véres kerekekkel futott be Szeged állomásra. Piros, meleg embervér számolt be egy fiatalember tragikus végéről. Kint a pályaudvar elején, az utászlaktanya mögött pedig borzalmasan megcsonkított holttest hezert a sínek közt Hegedűs Bite Antal. A véres eseményről tudósítónk a következőkben számol be: Negyed kilenc óra tájban a gyorsvonat megérkezése után egy fiatalember segélyaláítása hangzott fel az utászlaktanyta mögötti vasúti töltésen. A közelben szolgálatot terjedtő vasutasok a segélykiáltás helye felé futottak, ahol egy fiatalembert találtak. Csak akkor döbbentek meg amikor a sínek közt emberi tömeget vettek észre. Egy fiatalember még teeleg holtteste hevert a pályán. Feje levált a törzstől, a nyakán haladtak át a gyorsvonat kerekei. Körülötte minden merő vér. A holttest lábai se épek azokal is összezúzta a vonat. A vásutasok az esetről jelentést tettek a rendőrségnek s azonnal rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. A bizottság megállapitotta hogy a holttest Hegedűs Bite Antal 18 éves Róka utcai lakossal azonos. A kihallgatások során megállapították azt is, hogy Hegedűs kétségtelenül öngyilkosságot követetett el. A fiatalember gyerekkora óta gyógyíthatatlan betegégben szenvedett es annyira elkeserítette, hogy, néhány nappal ezelőtt öngyilkosságot kísérelt meg. Szándékát azonban észrevették a megakadályozták az öngyilkosságot. Pénteken estefelé azatal távozott el Szerkesztőség és kiadóhivat! Szeged,Jókai utca 4. szám Teleioo számok 12~02 és 2—St Felelős Ezerketzlű wennh.? ?^mdor Eiedótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalat Igzgató ér felelős kiadd RÁCZ ANTAL hasálból, hogy egyik barátjával sétán megy. Jókedvűnek látszott s senki sem sejtette mily végzetes elhatározás folgamzott meg benne. Barátjával tömént, a’asuti töltésze nyugodtan elbeszél,gettek a töltés melletti bokrok közít. • Egyszercsak felhangzott a közelgő- gyorsvonat dübörgése. Hegedűs Elte Antal erre a sínek közelébe ment , amikor a gyorsvonat mozdonya már a közelébe ért anélkül, hogy bárki megakadályozhatta volna, hatalmas szökéssel a mozdony elé vetette magát. A vonaton senki se vetteészre a véres eseményt s az átrobogott a fiatalember fölött, befutott az állomásra, csak itt tudják mert... későbben, mi történt. A szerencsétlen fiatalember holttestét, aki tettét kétség ,telenül pillanatny't elmje zavarban követte el, a boncttani intézetbe szállították.. Az apróságok vizsgáját Feledhetetlen kedve a délelőttben volt részük azoknak, akik szombaton reggel a belvárosi kisdedóvó vizsgájánmegjelentek. Csak úgy nyüzsgött az óvoda.. udvarts a pöttömnyi Ids emberkék és' kisasszonykáktól, akik meglepő tudást árultak el. Az ünneplőibe öltözött apróságok beigazolták, hc®y nem csak szórakozni jártak az »Eta és Mariska néni« birodalmába, hanem a játék alatt oly sok mindent tanultak, amennyit csak kiváló pedagógusok csöpögtethettek ért»revétlenül a kis szöszke és barna fejecskibe. Már amegnyitó is jelezte, hogy luda vizsga várja a vendégkét. A kis Kesztel kisasszony oly formás és kedves versikében üdvözölte a vizsga elnöknőjét, hogy az egybegyűltek még akkor is alig tértek magukhoz a meglepetéstől, amikor már más apróságok döngicsélték verses mondókájukat. Páros szavalatok, kedves társasjátékok, ének várakoztak színes egymásutánban. Meglepő bá jós látványt nyújtott illusztrált elbeszélésük amelyet egy formás ritmikus tornagyakorlatokkal kísértek, hogy minden szem megakadt rajtuk. Nagyszerű fegyelmet a lelkierőt is figyelhetett meg a figyelmes szemlélő, aki látta a kötetekelő jelenetet: A felcsinyek törpe padján csupja 3 ét körüli kis emberke ült. Az egyik szösírke legény alig lelte a helyét, értekn«*,nagy szeme arcról-arcra szökött s köz ben ártatlanul, demégis erősen szőite szédja, egy kis pufók képű legény lábára feláll lépni. A kis legényt elönti ■ a 'méreg se sző, s* beszéd vissza 3kéznél olyan pofont ad le szomszédjának, egy gimnazistának is becsületére volna. Piros rózsa gyulladt ki rögtön a kis szöszke legény arcán. A meglepett»« ben nem is gondolt az előtérésre, de szemébe köny szökött. A történet is megakadt, fűlért szenvedő hősére fontoló feladat várt ugyanis ő került sorra versikéjével. Könyvező szemmel állt , s porondra, erős akarattal elhalasztottai sérelem orvoslását s csuklások közt, ki itt nyerte ,de vitézül elmondta versikéfit s csak amikor a helyére bent, vett el^’ tételt '8 pofonért. Leülés közben égési« séges kis oldalbaötéssel adta szomszárjának visszla a kölcsönt, aztán meradt a h^nyZápör • Wderűlt swmé ártatlan égboltja. Bárcsak * nagyok igy gondolkoznának: Első a kötelessé||) trés»« ok. KÉTZMÍIYER fehérneműi vállalatát Petfifi Sándor ságM 36. szám alá helyezte át