Szegedi Friss Ujság, 1924. január-március (25. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-28 / 76. szám

ELŐFIZETÉSI ÁR l höra ....................15000 K VIDÉI^Eri ! hóra .....................17000 K POLITIKAI NAPILAP f . l. XXV. évfolyam, 76. sz. , Szeged, 1924 március 28. » Péntek * Egyes szám ára K Egyes szám ára: hétköznap. .... 600 K vasár- és ünnepnap 800 K SZECS-EI3DI Szerkesztőség és kiadóhivata Szeged, Tókai­ utca 4. szám Telefon­számok 12—62 és 2­76} Felelős szerkesztő áVENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS*­ , nyomda és hírlapkiadó válalatjpg Igazg­ató és felelős kiadó RAGZ ANTAL Válaszúton. Az a törvényjavaslat, melyet a kor­mány ma beterjesztett a nemzetgyűlés elé, a legfontosabb esemény az ország életében a forradalmak és az első nem­zetgyűlés összeülése óta. Azok az in­­­tézkedések, melyek e törvényjavaslat széles kereteibe illesztettek, a magyar gazdasági fennállás, a magyar állam jövőjét jelentik­. Ebből a­z szemszögből nézve, a mos­tani javaslatok elszomorítók, de e mel­lett biztatók is. Elszomorítók, mivel fü­lünkbe harsogják az igazs­ágot, hogy sa­ját erőnkből, idegen erkölcsi nyomás vállalása nélkül képtelenek voltunk a széjjelhúzó osztályérdekeket a nemzet érdekében egy irányba terelni, a mos­tani leromlott ad­minisztrációt megjaví­­tani, az orsz­ág legfontosabb gazdasági érdekeit a pártpolitika karmai közül kiszabadítani, a jelenleg dúló gazda­sági rendszert, vagyis inkább rendszer­telenséget egy helyes gazdálkodási rend igényei szerint átformálni, a gazdasági visszaélések melegágyául szolgáló gaz­dasági megkötöttség korhadt és bacil­­lusos alapjáról a gazdasági szabadság bázisára visszatérni, beleilleszkedni azokba a megszűkített keretekbe, me­lyek számunkra megmaradnak. De biztatók a mostani javaslatok, mi­helyt nem visszafelé, hanem előre tekin­tünk. Biztatók, mert remény d­öntenek belénk­ arra nézve, hogy a vállalt erköl­csi nyomás kényszerítő ereje alatt a széjjelhúzó erők a nemzet, az ország érdekében mégis csak össze fognak folyni, a pártpolitikai gyűlölködés a nemzet, az állam gazdasági fejlődésének aítjából végleg el fog takarodni, a.­ogy minden másképp lesz, mint ahogy eddig volt. Ezek a javaslatok boldogabb­ időket ígérnek, gazdasági szabadságot, jegy­bankot aranyalappal, reális számokat és lehetőségeket, az eddigi konjunktúrák, ingyenélés vagy robotolás helyett. Súlyos, de egyforma és igazságos te­herviselést helyeznek kilátásba, de ma­­gukban hordják­ azt is, hogy ezután ne trtunka nélkül, hanem kizárólag munká­ból, verejtékből lehessen megélni ebben az orsz­ágban. Amikor a javaslatokat nézzük, az a kérdés lép elénk: lesz-e elegendő erőnk a belső megújhodáshoz? Legyünk tisz­tában azzal, hogy elviselhessük a ránk szíteadó óriási terheket, az adót kö­vetelő állam gazdas­ági intézkedéseiben meg kell bíznunk. De hogy megbízhas­­s­unk, látnunk kell az intézkedések okos, célszerű, igazságos és pártatlan voltát. Eddig ezt a bizalmat nem egy momen­tum­ zavarta meg, de reméljük, h­ogy a kormány ezt a bizalmat meg fogja te­remteni és ezzel a bizalommal támaszt­ja majd meg azokat a norr­bilis igé­nyeket, melyekkel most áll elő. Olyan változásra gondolunk, mely el­tünteti a mesterségesen tenyésztett adó­­erkölcstelenséget, véget vet annak az állapotnak, hogy a polgár nyomorúsá­gos néhány fillérét állandóan dugdosni legyen kénytelen, mely megszilárdítja az állam gazdasági politikájába és ad­minisztrációjába vetett bizalmat, mely általánossá teszi a k­­ meggyőződést, hogy az államnak adott adófillérek, azaz adó­­milliárdok n­elyesen használtatnak fel. Ha ez a változás beáll, a kölcsönnel kapcsolatos javaslatok új korszakot fog­­­lalt jelenteni Magyarorszáág történeté­ben és közelebb hoznak majd bennünket a kibontakozás útján már haladottabb államokhoz. De ha­­ez a változás el­marad, a javaslatok a levegőben fog­nak építeni és csak terheinket fogják fokozni, amúgy is nehéz megélhetésün­ ket még jobban nehezíteni. Rajtunk áll, hogy a javaslatok kereteit tartalommal töltsük ki, mint ahogy az új jegybank igazi ércfedezetét sem a pincéjében ösz­­szehordott arany, hanem a mi teremtő munkánk fogja megadni. Korányi Fríyes báró az új pánz- miminiszter, Budapestről jelentik. A kormányzó a hivatalos lap mai számában közölt kéziratával pénzügyminiszterré kine­vezte Korányi Frigyes báró párisi ma­gyar követet. Új párisi követünk­ök­ szerint Valkó Lajos jelenlegi kereske­delemügyi miniszter lesz, míg kereske­delemügyi miniszterré Bod Jánost, a most megszüntetés alatt álló közélelme­zési minisztérium v vezetőjét nevezik ki. Budapest, n­árc. 27. Korányi Frigyes báró, az új pénzügyminiszter a követ­kező kijelentéseket tette: — Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok­ győződve arról, hogy az az út, amelyet a helyreállítási tervezet és a népszövetséggel egyetértőleg megál­­lapított program épített ki, az ország részére a legjobb út, amelyen a jelen­legi bajokból kievez­hetünk­. Meggyőző­désem, hogy az újjáépítési tervezet és az ezzel összefüggő pénzügyi intézkedé­sek a legjobb utat jelentik, amelyen haladva, az orsz­ág a gazdasági rekons­trukció munkáját elvégezheti. Elvállaltam­ a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról,­­hogy ha az ország a súlyos helyzet belátása alapján a maga erejéből is támogatja és elősegíti ezt a munkát, akkor azt eredmény fogja kísérni. Ha ez az út bármely okból járhatatlanná válik, ab­ban az esetben elkerülhetetlenül a leg­teljesebb katasztrófára vezet. Kirdi­ts és a torony alatt. Ma délelőtt a csengelei földbérlők húsztagú küldöttsége járt fent a pol­gármesternél, ahol az újonnan felemelt magas bérleti díjak ellen protestáltak. Elmondották a­zilazdák, hogy a pérbe vett földek nagyon hálátlanul fizetnek. Egyik földbérlő például megemlítette, hogy a 130 holdas bérletén az elmúlt esztendőben mindössze 70 méter mázsa búza termett. Ilyen termésviszonyok mellett — szerintük — szinte a kép­telenséggel határos, hogy a bérleteket búzaparitásos alajdon fizethesse. Az az általános óhaj nyilvánul meg vé­gül a gazdák részéről, hogy ezentúl ne bú­zában, de rozsban fizethessék a föld­­árendát. A polgármester, miután a gazdák pa­naszát meghallgatta, igyekezett illető­­leg szemléltetőbben rávilágítani arra,­­hogy a jelenlegi túl magasnak látszó föld­béreket milyen bölcsen és körültekin­tően allapította mő meg a város tanácsa. Nevezetesen rámutatott arra, hogy ma ugyanakkora földbéreket fizetnek a gazdák, akárcsak 1914. évben, amikor a még egy mázsa búza 16 korona volt. Ma 320.000 korona egy mázsa búza s ennél ma sem fizetnek többet a gazdák­­ bérleteik után. Hangsúlyozta a polgár­­mester, hogy a rozsvalutában való bér­megállapítást ma még nem tartja célra­vezetőnek, mert így valóban károsodás érné a bérlőket. A mai pénzviszonyok szerint rozsalapon éppen még egyszer annyit kellene fizetniök, mint a jelen­leg megállapított búzaparitásos alajom. A polgármester közel másfél óráig tár­gyalt a küldöttséggel, akiknek végül is megígérte, hogy a sérelmes panaszo­kat­ a tanács elé terjeszti orvoslás végett. Nemzetgyűlés. Szcrtovszky Béla éjszök alteennnngyed tizenkettőkor nyitotta meg az ülést. Folytatólag tárgyalták a középiskolai re­form-törvényjavaslatot. Az első felszó­laló Lukács György. Történelmi vissza­pillantást vet a középiskolák fejlődési tö­rténetére s érdekes előadásban fog­­lalkkozik a k­érdéssel. A javaslatot elfo­­gadja. Eőri Czabó Dezső azzal kezdi be­szédét, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert úgy látja, hogy az egységes kö­zépiskola terv­e nem felel meg céljának. Szükségesnek tartaná a népolvatás­­inak a nyolc osztályra való kibővítését. ■Ez a négy osz­tály pótolná a négy kö­zépiskolát. A reálgimnáziumok felállí­­tásával csak komplikáljuk a h­elyzetet, a­­középiskola négy osztályában egységesnek kell lenni a tanításnak. A humanisztikus iskolákban, a gimná­ziumokban a gö­rög nyelv helyett az an­gol, olasz, francia, vagy más ijiodemn nyelvek tanítását kellene bevezetni. Ezután Bethlen István gróf miniszter­elnök beterjeszti az államháztartás egyensúlyának­ a helyreállításáról, a Magyar Nemzeti bank felállítása és az államháztartás hiányainak fedezése cél­jából felveendő kölcsönről, az olasz ki­rálysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia Tl ítéletükkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Páris­­ban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a ja­vaslatoknak a pénzügyi, a k­özgazdasági és a közjogi bizottságba való kiadását és azoknak az együttes tárgyalását; kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott cseh-szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottsá­gon kívül a fent említett bizottság­ Ik- nak is adják ki, mert ez a törvényj­av­as­­lat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. Ezután többen személyes kérdésben szólaltak fel, végül áttértek az interpel­lációkra. TíZ Illés 3 órakor véget ért. Hardlits amerikai bankár Buda­pesten, Budapestről Jelentfer Harding am­­eri­­k­ai bankár, a kiszemelt amerikai nép­­szövetségi pénzügyi biztos ma reggel az Orient expresszel Budapestre érke­zett. Megérkezése után azonnal a Du­na-palotába ment. Dél felé Korányi Fri­gyes pénzügyminiszterrel találkozik, majd Bethlen István gróf miniszterelnö­köt keresi fel. Mister Harding ma dél­előtt fogadta egyik fővárosi napilap munkatársát, akinek a következőket mondotta: — Kizárólag mint magánember jöt­tem Budapestre két amerikai barátom kíséretében. A miam részről sajnálom legjobban, hogy nem­ vállalhatom a pénzügyi ellenőri tisztet. Mondhatom, nagy szeretettel kezelném a magyar ügyet, ha orvosaim egészségi­­állapo­tomra való tekintettel ettől a nagy mun­kától egyenes parancscsal el nem til­tanának. Bethlen István grófnál udva­riassági látogatást kívánok tenni. Tisztán, mint m­agánember kívánok itt Budapesten informálódni a pénzügyi vi­szonyok és az ország gazdasági élete iránt, hogy tapasztalataimat annak ide­jén Amerikába visszatérve, talán az öntge hasznára gyümölcsöztessem. Mister Harding előreláthatólag két napig ma­rad még Budapesten. A tisztviselői létszám­apasztást Budapestről jelentik:­­A tegnap nyil­­vánosságra került szanálási törvényja­­­vaslat 15.000 állami tisztviselő elbo­­­csájtásáról intézkedik. A javaslat m­eg,­­határozza a létszámcsökkentés időtar­tamát is, amelynek­ a végrehajtását 271 hónapra tervezik. A létszámapasztás módja úgy történ­ne, hogy az elbocsájtásra került köz­­alkalmazottakat 6 hónaponként jelölik ki és erről értesítést küldenek nekik. Az értesítés vételétől számított 6 hóna­­pon keresztül megkapják az elbocsáj­­tottak az összes illetményeiket, egy­ben pedig szabadságot kapnak ezen a hónapra. Igen fontos rendelkezés az, hogy az ítélőbírák és az ügyészek csak saját kérelmükre bocsájthatóak el. A ja­vaslat kimondja, hogy a létszámapasz­­tá­snak lehetőleg a megüresedő állások betöltése h­íján kell megtörténni. Első­sorban az a szempont vezeti a kor­mányt,­­hogy a véglegesített rendes tiszt­viselőket ne bocsássa el, tehát minde­nekelőtt az ideiglenes munkaerők kerül­nének ezen lisztára. Ezekből, továbbá az önként jelentke­zőkből bőségesen kikerül a követelt 15.000 fő. Az elbocsájtottak természe­tesen — éppen úgy, mint eddig — vá­á­laszthatnak a végkielégítés és a nyug­­díjaztatás között. A tisztviselők mozgalmat indítanak, amelyben a 40 százalékkal kezdődő és 80 százalékkal végződő aranyparitásos fizetés helyett júlus 1-vel kezdődőleg a békebeli fizetésnek aranykoron­áiban számított 80 százalékát és öt és fél év múlva a teljes aranyparitású békefize­­tést fogja követelni. A memorandum­ban kérik továbbá a családi pótléknak az aranyparitásba való átszámítását. Piroskáék ma délb­en hagyják el az önydszsdni fusil­ázat Mint legutóbb közöltük, a tábla Piros­ka János és Piroska György, a cson­grádi bombamerénylet szereplőinek sza­badlábra helyezését elrendelte. Miután a szabadlábra helyezést csak 300 milliós korona itrláció letét ellenében rendelte el a tábla, Szécsényi István dr., a vád­lottak jogi képviselője kedden reggel Csongrádra utazott, hogy ott telekköny­vi bekebelezés utján a háromszáz jpu­l­­ziós kauciót letéteményezhesse. Szécsényi István dr. ma rggel ér­kezett vissza Szegedre s a pályaudvar­ról egyenesen a vádhatóság képviselő­jéhez hajtatott, akinek a teleskönyvi ingatlan bekebelezésről szóló iratokat bemutatta. Miután a táblai határozat­­nak vádlottak védőjük útján mindenben eleget tettek, Balázs Sándor dr. ügyész a két Piroska-testvér szabadon bocsáj­­tását azonnal elrendelte. Tizenkét óra után néhány perccel nyílott meg a ne­héz tölgyfaajtó Piroska János és György előtt, akiket a törvényszéki épület má­sodemeleti folyosóján a harmadik Piros­ka és Szécsényi dr. várt. A fogházi levegő, a háromhónapos magánzárka erősen meglátszott mind a két Piroskán. A csongrádi borzalmas emlékezetű bombamerénylet szereplői úgyszólván­­észrevétlenül hagyták el a törvényszék épületét. A permetező eső­ben alig egy pár »előre jól értesült« kiváncsi álldogált csak a törvényszéki épület főbejáratánál. A bombamerénylet ügyében Balzs ügyész rövidesen hozzáfog a periratok áttanulmányozásához s egyben szorgal­mazni fogja, hogy a véres emlékezetűi bűnügy még a nyári szünet előtt let­ár­­gyaltassék.

Next