Szegedi Friss Ujság, 1924. január-március (25. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-28 / 76. szám
ELŐFIZETÉSI ÁR l höra ....................15000 K VIDÉI^Eri ! hóra .....................17000 K POLITIKAI NAPILAP f . l. XXV. évfolyam, 76. sz. , Szeged, 1924 március 28. » Péntek * Egyes szám ára K Egyes szám ára: hétköznap. .... 600 K vasár- és ünnepnap 800 K SZECS-EI3DI Szerkesztőség és kiadóhivata Szeged, Tókai utca 4. szám Telefonszámok 12—62 és 276} Felelős szerkesztő áVENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS* , nyomda és hírlapkiadó válalatjpg Igazgató és felelős kiadó RAGZ ANTAL Válaszúton. Az a törvényjavaslat, melyet a kormány ma beterjesztett a nemzetgyűlés elé, a legfontosabb esemény az ország életében a forradalmak és az első nemzetgyűlés összeülése óta. Azok az intézkedések, melyek e törvényjavaslat széles kereteibe illesztettek, a magyar gazdasági fennállás, a magyar állam jövőjét jelentik. Ebből az szemszögből nézve, a mostani javaslatok elszomorítók, de e mellett biztatók is. Elszomorítók, mivel fülünkbe harsogják az igazságot, hogy saját erőnkből, idegen erkölcsi nyomás vállalása nélkül képtelenek voltunk a széjjelhúzó osztályérdekeket a nemzet érdekében egy irányba terelni, a mostani leromlott adminisztrációt megjavítani, az ország legfontosabb gazdasági érdekeit a pártpolitika karmai közül kiszabadítani, a jelenleg dúló gazdasági rendszert, vagyis inkább rendszertelenséget egy helyes gazdálkodási rend igényei szerint átformálni, a gazdasági visszaélések melegágyául szolgáló gazdasági megkötöttség korhadt és bacillusos alapjáról a gazdasági szabadság bázisára visszatérni, beleilleszkedni azokba a megszűkített keretekbe, melyek számunkra megmaradnak. De biztatók a mostani javaslatok, mihelyt nem visszafelé, hanem előre tekintünk. Biztatók, mert remény döntenek belénk arra nézve, hogy a vállalt erkölcsi nyomás kényszerítő ereje alatt a széjjelhúzó erők a nemzet, az ország érdekében mégis csak össze fognak folyni, a pártpolitikai gyűlölködés a nemzet, az állam gazdasági fejlődésének aítjából végleg el fog takarodni, a.ogy minden másképp lesz, mint ahogy eddig volt. Ezek a javaslatok boldogabb időket ígérnek, gazdasági szabadságot, jegybankot aranyalappal, reális számokat és lehetőségeket, az eddigi konjunktúrák, ingyenélés vagy robotolás helyett. Súlyos, de egyforma és igazságos teherviselést helyeznek kilátásba, de magukban hordják azt is, hogy ezután ne trtunka nélkül, hanem kizárólag munkából, verejtékből lehessen megélni ebben az országban. Amikor a javaslatokat nézzük, az a kérdés lép elénk: lesz-e elegendő erőnk a belső megújhodáshoz? Legyünk tisztában azzal, hogy elviselhessük a ránk szíteadó óriási terheket, az adót követelő állam gazdasági intézkedéseiben meg kell bíznunk. De hogy megbízhassunk, látnunk kell az intézkedések okos, célszerű, igazságos és pártatlan voltát. Eddig ezt a bizalmat nem egy momentum zavarta meg, de reméljük, hogy a kormány ezt a bizalmat meg fogja teremteni és ezzel a bizalommal támasztja majd meg azokat a norrbilis igényeket, melyekkel most áll elő. Olyan változásra gondolunk, mely eltünteti a mesterségesen tenyésztett adóerkölcstelenséget, véget vet annak az állapotnak, hogy a polgár nyomorúságos néhány fillérét állandóan dugdosni legyen kénytelen, mely megszilárdítja az állam gazdasági politikájába és adminisztrációjába vetett bizalmat, mely általánossá teszi a k meggyőződést, hogy az államnak adott adófillérek, azaz adómilliárdok nelyesen használtatnak fel. Ha ez a változás beáll, a kölcsönnel kapcsolatos javaslatok új korszakot foglalt jelenteni Magyarorszáág történetében és közelebb hoznak majd bennünket a kibontakozás útján már haladottabb államokhoz. De haez a változás elmarad, a javaslatok a levegőben fognak építeni és csak terheinket fogják fokozni, amúgy is nehéz megélhetésün ket még jobban nehezíteni. Rajtunk áll, hogy a javaslatok kereteit tartalommal töltsük ki, mint ahogy az új jegybank igazi ércfedezetét sem a pincéjében öszszehordott arany, hanem a mi teremtő munkánk fogja megadni. Korányi Fríyes báró az új pánz- miminiszter, Budapestről jelentik. A kormányzó a hivatalos lap mai számában közölt kéziratával pénzügyminiszterré kinevezte Korányi Frigyes báró párisi magyar követet. Új párisi követünkök szerint Valkó Lajos jelenlegi kereskedelemügyi miniszter lesz, míg kereskedelemügyi miniszterré Bod Jánost, a most megszüntetés alatt álló közélelmezési minisztérium v vezetőjét nevezik ki. Budapest, nárc. 27. Korányi Frigyes báró, az új pénzügyminiszter a következő kijelentéseket tette: — Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról, hogy az az út, amelyet a helyreállítási tervezet és a népszövetséggel egyetértőleg megállapított program épített ki, az ország részére a legjobb út, amelyen a jelenlegi bajokból kievezhetünk. Meggyőződésem, hogy az újjáépítési tervezet és az ezzel összefüggő pénzügyi intézkedések a legjobb utat jelentik, amelyen haladva, az ország a gazdasági rekonstrukció munkáját elvégezheti. Elvállaltam a pénzügyi tárcát, mert meg vagyok győződve arról,hogy ha az ország a súlyos helyzet belátása alapján a maga erejéből is támogatja és elősegíti ezt a munkát, akkor azt eredmény fogja kísérni. Ha ez az út bármely okból járhatatlanná válik, abban az esetben elkerülhetetlenül a legteljesebb katasztrófára vezet. Kirdits és a torony alatt. Ma délelőtt a csengelei földbérlők húsztagú küldöttsége járt fent a polgármesternél, ahol az újonnan felemelt magas bérleti díjak ellen protestáltak. Elmondották azilazdák, hogy a pérbe vett földek nagyon hálátlanul fizetnek. Egyik földbérlő például megemlítette, hogy a 130 holdas bérletén az elmúlt esztendőben mindössze 70 méter mázsa búza termett. Ilyen termésviszonyok mellett — szerintük — szinte a képtelenséggel határos, hogy a bérleteket búzaparitásos alajdon fizethesse. Az az általános óhaj nyilvánul meg végül a gazdák részéről, hogy ezentúl ne búzában, de rozsban fizethessék a földárendát. A polgármester, miután a gazdák panaszát meghallgatta, igyekezett illetőleg szemléltetőbben rávilágítani arra,hogy a jelenlegi túl magasnak látszó földbéreket milyen bölcsen és körültekintően allapította mő meg a város tanácsa. Nevezetesen rámutatott arra, hogy ma ugyanakkora földbéreket fizetnek a gazdák, akárcsak 1914. évben, amikor a még egy mázsa búza 16 korona volt. Ma 320.000 korona egy mázsa búza s ennél ma sem fizetnek többet a gazdák bérleteik után. Hangsúlyozta a polgármester, hogy a rozsvalutában való bérmegállapítást ma még nem tartja célravezetőnek, mert így valóban károsodás érné a bérlőket. A mai pénzviszonyok szerint rozsalapon éppen még egyszer annyit kellene fizetniök, mint a jelenleg megállapított búzaparitásos alajom. A polgármester közel másfél óráig tárgyalt a küldöttséggel, akiknek végül is megígérte, hogy a sérelmes panaszokat a tanács elé terjeszti orvoslás végett. Nemzetgyűlés. Szcrtovszky Béla éjszök alteennnngyed tizenkettőkor nyitotta meg az ülést. Folytatólag tárgyalták a középiskolai reform-törvényjavaslatot. Az első felszólaló Lukács György. Történelmi visszapillantást vet a középiskolák fejlődési történetére s érdekes előadásban foglalkkozik a kérdéssel. A javaslatot elfogadja. Eőri Czabó Dezső azzal kezdi beszédét, hogy a javaslatot nem fogadja el, mert úgy látja, hogy az egységes középiskola terve nem felel meg céljának. Szükségesnek tartaná a népolvatásinak a nyolc osztályra való kibővítését. ■Ez a négy osztály pótolná a négy középiskolát. A reálgimnáziumok felállításával csak komplikáljuk a helyzetet, aközépiskola négy osztályában egységesnek kell lenni a tanításnak. A humanisztikus iskolákban, a gimnáziumokban a görög nyelv helyett az angol, olasz, francia, vagy más ijiodemn nyelvek tanítását kellene bevezetni. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök beterjeszti az államháztartás egyensúlyának a helyreállításáról, a Magyar Nemzeti bank felállítása és az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő kölcsönről, az olasz királysággal kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről, a francia Tl ítéletükkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében Párisban kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatokat. Kéri a javaslatoknak a pénzügyi, a közgazdasági és a közjogi bizottságba való kiadását és azoknak az együttes tárgyalását; kéri továbbá a nemzetgyűlést, hogy a már benyújtott cseh-szlovák köztársasággal kötött pénzügyi egyezményekről szóló törvényjavaslatot a pénzügyi bizottságon kívül a fent említett bizottság Ik- nak is adják ki, mert ez a törvényjavaslat szoros összefüggésben van az előbbi törvényjavaslatokkal. Ezután többen személyes kérdésben szólaltak fel, végül áttértek az interpellációkra. TíZ Illés 3 órakor véget ért. Hardlits amerikai bankár Budapesten, Budapestről Jelentfer Harding amerikai bankár, a kiszemelt amerikai népszövetségi pénzügyi biztos ma reggel az Orient expresszel Budapestre érkezett. Megérkezése után azonnal a Duna-palotába ment. Dél felé Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel találkozik, majd Bethlen István gróf miniszterelnököt keresi fel. Mister Harding ma délelőtt fogadta egyik fővárosi napilap munkatársát, akinek a következőket mondotta: — Kizárólag mint magánember jöttem Budapestre két amerikai barátom kíséretében. A miam részről sajnálom legjobban, hogy nem vállalhatom a pénzügyi ellenőri tisztet. Mondhatom, nagy szeretettel kezelném a magyar ügyet, ha orvosaim egészségiállapotomra való tekintettel ettől a nagy munkától egyenes parancscsal el nem tiltanának. Bethlen István grófnál udvariassági látogatást kívánok tenni. Tisztán, mint magánember kívánok itt Budapesten informálódni a pénzügyi viszonyok és az ország gazdasági élete iránt, hogy tapasztalataimat annak idején Amerikába visszatérve, talán az öntge hasznára gyümölcsöztessem. Mister Harding előreláthatólag két napig marad még Budapesten. A tisztviselői létszámapasztást Budapestről jelentik:A tegnap nyilvánosságra került szanálási törvényjavaslat 15.000 állami tisztviselő elbocsájtásáról intézkedik. A javaslat meg,határozza a létszámcsökkentés időtartamát is, amelynek a végrehajtását 271 hónapra tervezik. A létszámapasztás módja úgy történne, hogy az elbocsájtásra került közalkalmazottakat 6 hónaponként jelölik ki és erről értesítést küldenek nekik. Az értesítés vételétől számított 6 hónapon keresztül megkapják az elbocsájtottak az összes illetményeiket, egyben pedig szabadságot kapnak ezen a hónapra. Igen fontos rendelkezés az, hogy az ítélőbírák és az ügyészek csak saját kérelmükre bocsájthatóak el. A javaslat kimondja, hogy a létszámapasztásnak lehetőleg a megüresedő állások betöltése híján kell megtörténni. Elsősorban az a szempont vezeti a kormányt,hogy a véglegesített rendes tisztviselőket ne bocsássa el, tehát mindenekelőtt az ideiglenes munkaerők kerülnének ezen lisztára. Ezekből, továbbá az önként jelentkezőkből bőségesen kikerül a követelt 15.000 fő. Az elbocsájtottak természetesen — éppen úgy, mint eddig — váálaszthatnak a végkielégítés és a nyugdíjaztatás között. A tisztviselők mozgalmat indítanak, amelyben a 40 százalékkal kezdődő és 80 százalékkal végződő aranyparitásos fizetés helyett júlus 1-vel kezdődőleg a békebeli fizetésnek aranykoronáiban számított 80 százalékát és öt és fél év múlva a teljes aranyparitású békefizetést fogja követelni. A memorandumban kérik továbbá a családi pótléknak az aranyparitásba való átszámítását. Piroskáék ma délben hagyják el az önydszsdni fusilázat Mint legutóbb közöltük, a tábla Piroska János és Piroska György, a csongrádi bombamerénylet szereplőinek szabadlábra helyezését elrendelte. Miután a szabadlábra helyezést csak 300 milliós korona itrláció letét ellenében rendelte el a tábla, Szécsényi István dr., a vádlottak jogi képviselője kedden reggel Csongrádra utazott, hogy ott telekkönyvi bekebelezés utján a háromszáz jpulziós kauciót letéteményezhesse. Szécsényi István dr. ma rggel érkezett vissza Szegedre s a pályaudvarról egyenesen a vádhatóság képviselőjéhez hajtatott, akinek a teleskönyvi ingatlan bekebelezésről szóló iratokat bemutatta. Miután a táblai határozatnak vádlottak védőjük útján mindenben eleget tettek, Balázs Sándor dr. ügyész a két Piroska-testvér szabadon bocsájtását azonnal elrendelte. Tizenkét óra után néhány perccel nyílott meg a nehéz tölgyfaajtó Piroska János és György előtt, akiket a törvényszéki épület másodemeleti folyosóján a harmadik Piroska és Szécsényi dr. várt. A fogházi levegő, a háromhónapos magánzárka erősen meglátszott mind a két Piroskán. A csongrádi borzalmas emlékezetű bombamerénylet szereplői úgyszólvánészrevétlenül hagyták el a törvényszék épületét. A permetező esőben alig egy pár »előre jól értesült« kiváncsi álldogált csak a törvényszéki épület főbejáratánál. A bombamerénylet ügyében Balzs ügyész rövidesen hozzáfog a periratok áttanulmányozásához s egyben szorgalmazni fogja, hogy a véres emlékezetűi bűnügy még a nyári szünet előtt letárgyaltassék.