Szegedi Gyorsíró, 1931. szeptember - 1932. június (27. évfolyam, 1-10. szám)

1931-09-20 / 1. szám

nyúló okos és bölcs belátása teszi haladóvá a szó leg­nemesebb értelmében. Nem csökönyös és nem rapszódikus. A hideg ész kritikai bonckésével operál. Nem maradi és nem fantaszta. A reális lehetőségek szabnak gon­dolkodásának határt. Felfogásában és cselekedeteiben kiegyensúlyozott. Stabilis egyéniség, aki vezetésre termett, így érthető és így magyarázható meg, hogyan és miért tudta olyan simán és minden megráz­kódtatás nélkül Széll Gyula átvezetni a Szegedi Gyorsírók Egyesületét is a magyar gyorsírásnak új fejlődést adó korsza­kában a Gabelsberger—Markovits-rendszer művelésétől az egységes ma­gyar gyorsírás felé és hogyan és miért tudott harcos szószólójává és par­lamenti csatározójává válni az egységes magyar gyorsírás ügyének, ami­kor ő maga a Gabelsberger—Markovits-rendszernek híve és művelője. Széll Gyula ugyanis gyorsírási téren is távolabb fekvő célokat és feladatokat lát a rendszeri küzdelmeken és ellentéteken felülemelkedni és ezeknek bilincseiből kiszabadulni nem tudó gyorsíróknál. Nem ösztönösen, de öntudatosan megérezte és meglátta az egységes magyar gyorsírás megvalósításával életre kelthető nagy fejlődési lehetőségeket és a Szegedi Gyorsírók Egyesületének élén kifejtett működésének hatása folytán nem­csak az egyesület annal eszeiben, hanem a magyar gyorsírás történeté­ben is maradandó helyet biztosított magának. A magyar gyorsírók büszkék arra, hogy Széli Gyula a gyorsírási kaotikus állapotok megszüntetésének idejében nemcsak nézett, hanem látott is. A messzenézőből távollátó lett. Ezen pedig nincs mit csodálkozni. Széli Gyula alföldi ember. Szemének szárnyalását a végtelen síkságon csak a horizont akasztja meg. Megszokta és megtanulta a tisztább látást. Ehhez azonban nemcsak jó szem kell. Mert ahhoz, hogy valaki megmondja másoknak, akiknek a Gondviselés nem adott olyan jó szemet, hogy mit látott és megértesse velük a perspektívákat, amelyeket nem tudnak sem meglátni, sem belátni, erős akarat és bölcs elme mellett őszinte lélek és becsületes szív is kell. E tuajdonságoknak Széll Gyula egyéniségéből a Szegedi Gyorsírók Egyesületére való kivetődése abban a tényben mutatkozik meg, hogy ez az Egyesület nálunk számottevő faktor, a külföldön egyik ismert és elis­mert reprezentánsa a magyar gyorsíró-egyesületeknek és hogy Széll Gyula személyének minden rendű és rangú gyorsíró részéről — urbi et orbi — osztatlan tisztelet és szeretet jár ki. Emlékezés a magyar gyorsírás legnagyobb alkotójáról. — Traeger Ernő dr. ko­rmán­y­biztosi kinevezésének öt éve.­­ Július 14-én volt ötödik évf­ordulója a minisztertanács ama ismeretes határozatá­nak, amellyel a gyorsírási ügyek élére kormánybiztost nevezett ki s e díszes tisztségre Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsost állitotta. Mi gabelsbergi gyorsírók, itt a vidéken, akik szerető aggódással csüngtünk rend­szerünkön, sokat latolgattuk a magyar gyorsírás jövő helyzetét. Tudtuk, hogy a kor­mányzatot az akkori gyorsírási viszonyok kényszerítették erre az intézkedésre és lát­tuk, hogy az egységes magyar gyorsírás létrehozásának akkor kátyúba juttatott hely­zetében valamilyen kibontakozást kell létesíteni. De reménysugarunk volt a kinevezett kormánybiztos személye, aki bölcs meglátással, rátermett tapintattal kezdette meg munkásságát. Már első lépései is olyan megnyerőek és biztatóak voltak, hogy egyesületünk indokoltnak tartotta meleghangú levélben őt üdvözölni és jövő munkásságában lelkesen támogatni. Enne­k jegyében telt el egy fél évtized. Az elmúlt öt esztendő minden napja Traeger Ernő dr. önzetlen működ­ését, fáradhatatlan alkotnivágyását, a gyorsírás ügye iránti szeretetének, sőt rajongásának megnyilatkozását nyújtja. A magyar gyorsírás a

Next