Szegedi Gyorsíró, 1932. szeptember - 1933. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-20 / 1. szám

A fogalmazási írás tankönyve. Dr. Katona Dávid és Eckerdt Elek: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve. I. rész. Fogalmazási gyorsírás. Szeged, 1932. Ára 1-50 P. Kiadja a Szeged Városi Nyom­da és Könyvkiadó R. T. Közép- és közép­fokú iskoláknak tankönyvül engedélyezve 1129411932. sz. VKM. rendelettel. Hivatalos bírálat: „A tankönyv az egységes magyar gyors­írás alapokmányához való alkalmazkodás szempontjából a legrészletesebb ellenőrzé­sen ment keresztül, melynek során megál­lapítást nyert, hogy a tankönyv írásmódjai az egységes magyar gyorsírás alapokmá­nyában megállapított írásmódokkal a leg­teljesebben megegyeznek". „A 24.088/1925. VKM. rendelet 6. §-ának egyes pontjai értelmében a következőkben teszem meg észrevételeimet: a) A tankönyv állam- vagy alkotmány­­ellenes, illetve a valláserkölcsi nevelés szel­lemébe ütköző tanokat, részleteket vagy ki­fejezéseket nem tartalmaz. A gyorsírási szabályok megvilágítására és begyakorlá­sára összegyűjtött szópéldái és olvasmá­nyai egyenesen alkalmasak arra, hogy a hazafias és a valláserkölcsi nevelést is szol­gálják. b) A tankönyv megfelel az iskolai tan­tervnek, valamint a tankönyvi utasítások­nak. Szellemi színvonala is teljes mérték­ben számol az értelmi fejlettségnek azzal a fokával, amelyen a középiskolai gyors­­írástanítás folyik. c) Tudomány, módszer, előadás és ter­jedelem tekintetében szintén megfelel az is­kola követelményeinek. d) Nyelvi tekintetben semmi kifogás alá nem esik. Arra a kérdésre, hogy a tankönyv mu­tat-e fel haladást az eddig megjelent tan­könyvekkel szemben, szintén meg kell ál­lapítanom, hogy igen. A két szerző azt a célt tűzte munkájában maga elé, hogy a tankönyvpiacot olyan munkával lássák el, amelyben mindazok az iskolafajok, ame­lyekben a gyorsírás kötelező tanítása fo­lyik, tehát a gimnázium, reáliskola és a felsőkereskedelmi iskola egyaránt használ­ható tankönyvhöz jussanak. A gyakorlási szöveg anyagát tehát egyenletesen meg­osztva adják mind az általános irodalom, mind a kereskedelmi ismeretek gondolat­köréből. .Módszertani újítás a tankönyvben a szótagszámmal ellátott diktátumszöve­geknek a 18. gyakorlattal való rendszeres bevezetése, amely eszköz eddig legfeljebb csak a tankönyvek végén nyert alkalma­zást, de amelynek már a tanítás derekán való igénybevétele kétségtelenül alkalmas a tanítás eredményének fokozására. A tankönyv külső kiállítása és autográ­­fiája igen szép. A gyorsírási szóképek sza­batosságára, a vékony és árnyékolt vona­lak világos feltüntetésére mindvégig a leg­nagyobb gondot fordítja. A tankönyv szerzői a gyorsírástanítás, illetőleg a gyorsírási tankönyvirodalom ré­gi munkásai. A gyakorlati gyorsírástanítás terén is mindkettőjük a szaktanárok legki­­válóbbjai közé tartozik. A szegedi felsőke­reskedelmi iskola az országos gyorsíróver­­senyeken, a Szegedi Gyorsírók Egyesüle­tének szakiskolája pedig az irodai gyors­írói vizsgákon mutatja a két szerző kiváló elméleti és gyakorlati tudását, amelyet tan­könyvükben is érvényesítenek. VEGYESEK. Puky Endre külügyminiszter. Minden magyar gyorsíró igaz szeretettel és jóleső örömmel vette a hírét annak, hogy a kor­mányzó dr. bizáki Puky Endre országgyű­lési képviselőt, a képviselőház alelnökét külügyminiszterré nevezte ki. Puky Endre a gyorsírás tanítására Markovits Ivántól nyerte a képesítését, a gyorsírás lelkes hí­ve és avatott alkalmazója volt. Az egysé­ges magyar gyorsírás iránt meleg érdeklő­déssel viseltetett úgyis mint borsodi főis­pán, majd mint képviselő úgy a képviselő­házban, mint a kultuszminisztereknél szót emelt a gyorsírás kellő térfoglalása, köte­lező tanítása és a közhivatalokban való al­kalmazása érdekében. A gyorsírás kötelező tantárggyá tételében az oroszlánrész őt il­lette meg. 1928. évben, mint a nemzetközi gyorsírókongresszus elnöke a világ minden részéből Budapestre és Szegedre jött mű­társaink előtt ismertté, becsültté és szeretet­té tette nevét és személyét. Szerénység, magas képzettség, szívjóság nemes jellem­vonásai, a gyorsírás ügye iránti szeretete pedig ügyünk legbuzgóbb támogatói közé sorozza. Melegen üdvözöljük őt a nagyon díszes polcon és kívánjuk, hogy szeretett hazánk fontos érdekeit époly sikerrel szol­gálja, mint a gyorsírás ügyének használt eddigi fáradozásaival. Jakab Lajos halálának 3-ik évfordulója alkalmából augusztus 30-án sokan keresték fel egyesületünk és lapunk alapítójának n­yugvóhelyét a Kerepesi­ temetőben. Egye­sületünk nevében Kozma Bernát igazgató helyezte el a kegyeletes emlékezés, szeretet és megbecsülés gyönyörű csokrát. Szakis­kolánkban dr. Katona Dávid ügyv. igazgató méltatta egyesületünk megteremtőjének so­hasem hervadó érdemeit. Traeger Ernő dr., a gyorsírási ügyek m. kir. kormánybiztosa megbízatásának 6. for­dulójakor, július 14-én a magyar gyorsírók egyeteme tiszteletét nyilvánította ügyünk lelkes vezérénél, akinek fáradhatlan mun­kásságát most jutalmazta meg a kormány.

Next