Szegedi Híradó, 1861 (3. évfolyam, 24-103. szám)

1861-03-28 / 24. szám

a stirb­a fölhajtogatott kupák tartalma által föltüzel­­tetve, egymással zajos beszélgetésbe keveredtek. A sátorból élénk zaj s harsány zene hallat­szék. Achtum, a kényelmű­ parancsnok dözsölt ott ördögi csábitójával, Ciborral, habzó serle­gekkel kezökben s kéjhölgyektől körülvéve, kiknek társasága csakhamar elfeledteté vele a kényes je­lent s kétes jövőt, melynek minden pillanata tönkre tehetendi ittas táborát. Hagyjuk őket mulatni s tekintsük meg a meg­vert tábort. A csatavesztés által egészen levert Csanád kényes szemmel nézé egy magas dombról*) a még néhány óra előtt tekintélyes hadtestnek, most ron­csolt sajka szétszórt darabjaiként elöhullongó csa­­pattöredékeit, melyeknek mig egy része minden bokorban üldöző ellenséget vélvén, Kanizsa, Szö­­regh s Kökényes helységek felé széledett, az ezek alatt elterülő sürű­ bokrok között keresve menedé­ket, addig a másik rész vezére, Csanád köré gyülekezve, várá sorsa kétes kimenetelét. Mennyi teendője volna ilyenkor egy hadve­zérnek , mennyi biztató szóra volna szüksége a meg­vert tábornak?! De mi haszna? Ha a vezér maga is szép reményét megtörve, becsületét letiporva lát­ván, nem hogy másnak, de magának sem képes biztató szót ígérni, vagy csak reménysugaracskát is mutatni! Mit ér, ha épen az, kitől a szoronga­tott harcos szabadulását reményű, maga is a két­­ségbesés örvényének szélére sodortatván, mint el­leneitől megsebzett oroszlán sir dühében, mert ne­mes boszura kielégítésére magát igy megsebezve, meggyöngitve erőtlennek látja. Csanád ugyan nem tartozott ama gyáva lelkek közé, kik a sors legkisebb csapására leros­kadnak, mindazáltal becsületérzé s nemes lelkét a szenvedett kudarc mélyen sértő, annál inkább, mint­hogy ennek azonnali visszatolására s az ezáltal ejtett szégyenfolt letörlésére önmagát elégtelennek, szétzilált táborát pedig erőtlennek tapasztalá. Ezért merengett oly fájósan az alatta elterülő s a szétvert sereg romjaival telt rónán; ezért ra­gyogtak szemeiben a könyek, de ezek a becsület gyöngykönyei, s korántsem a gyáva lélekei va­lónak. A láthatár azonban nemsokára borulni kezdett s a leszálló sötétség lassan kint elmosá a szomorú képeket Csanád vizsga szemei elöl, kinek keb­léből, midőn ezeknek utósó pontjait is egymásután eltünedezni látta, mély fohász tört ki, mire, mint­ha égből jött vigasz lepte volna meg szivét, sze­méből kitörte a könyeket s egészen megkönnyeb­bülten haladt lefelé a halomról, melynek alján a remény kétes hullámitól hányatott harcosok izga­tottan várakozának rá. Megérkeztét tompa zúgás hirdeté, mely azon­*) A mai majdányi magaslat­­ban csakhamar lecsillapult ismét és az est hallga­tag csöndében megrendült a vezér bátorító szózata. A szónoklat hevétől elragadott Csanád lel­ket rázó szavakkal adá elő bajnokainak a gyaláza­­zatot, mely a gyávák homlokára a legrútabb szé­gyenfoltot szokta sütni; magasztalólag szólt ellen­ben a vitézség erényéről, mely a hősök homlokát dicsfénynyel s babérral szokta koszoruzni, s végül azon reménynyel fejezé beszédét, miszerént vitéz bajtársai a most szenvedett s inkább a csekélyebb számnak, mint a bátorság hiányának tulajdonítható csatavesztést mielőbb megtorolni igyekvendenek. (Folyt. köv.) J) Szeged , tavaszelő 27-én. Az összes terményüz­letre irányadó s már befejezett pesti vásár nem ösztönözte helybeli piacunk emelkedettebb abikulását, és miután a ki­­tűnőbb cikkek, mint: gyapjú, készített és nyers bőr, lé­nyeges visszalépést szenvedtek, s ennélfogva az üzlet kiter­jedésben nem nyerhetett: ez a mi piacunkon is visszahatást szült. A gabnaüzletben azonban azon élénkség, mely mind a kü­l--, mind a belföldi árupiacokon nyilatkozott, a mi pi­acunkon is, valamint Bánátban nagyobb mozgalmat eredmé­nyezett, minélfogva búzából meglehetős mennyiségek vásá­roltattak nyereségre és a helybeli gőzmalom számára. Rep­cére nézve még kevés alku köttetett, és noha örömest ad­nának meg 5 fztot mérőnként, a termesztők mégis tartózko­dók , mert a repcetermések iránt még nincs erős bizalmuk. A vetések állap­ta általában sok kívánni valót hagy hátra, valamint nagy területek vízáradásoktól sokat szenvedtek.­­ Gyapjúra nézve is szünet állt be, mivel a termesztők a pesti vásári árakon nem akarnak bocsátkozni tavaszi alkuköté­sekbe. . Üzleti terményárak: tisztabúza 5 frt 10 kr; rozs 3—3 frt 10 kr; tengeri 2 frt 10—15 kr; morzsolt tengeri 4 frt 50 —60 kr; tavaszi szállításba 4 frt 80 kr—5 frt. Szegedi piaci árak: Borsó mérő 6 frt. Lencse m. 6 frt Paszuly 3 frt 10 kr. Köles 3 frt 20 kr. Burgonya 1 frt — kr. Marhahús fontja 21 kr. Juhhus 14 kr. Sertéshús 24 kr. Szalonna mázsája 29 frt — kr. Z sir itcéje 48 kr. Lángliszt mázsája 14 frt — kr. Zsemlyeliszt m. 9 frt — kr. Kenyérliszt itcéje 7 kr. Kukoricaliszt itcéje 3 kr. Árpadara 2 itce 16 kr. Köleskása itcéje 9 kr. Rizskása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Repceolaj 36 kr. Lenmagolaj 62 kr. Faggyú mázsája 42 frt — kr. Faggyú gyertya öntött fontja 44 kr. mártott 34 kr. Szappan fontja 28 kr. Kőrösfa öle 13 ft — kr. Tölgyfa 11 frt — kr. Lágyfa 9 ft — kr. Kőszén rékája 75 kr. Széna m­. uj 2 frt 90 kr. Szalma m. 1 frt — kr. Kender m. 28 frt — kr. V i z á 1 1 á s. TISZA SZEGEDNÉL tavaszelő 20-án 18' 2“ 9'“ Közlekedés. Indulások­ a vasutakon. Szegedről Pestre 1 óra 10 perkor d. u., 2 óra 50 perckor éjjel­­— Temesvárra 1 ó. 40 p. délután, 10 óra 15 p. este- Temesvárról Szegedre 6 ó. 55 p. reggel, 11 ó. 25 p. éjjel. Pestről Bécsbe 9 óra 12 pkor reggel, 9 óra 20 p. este.­­Érk­ezésiok­ a vasutakon. Szegedről Temesvárra 6 ó. 35 p. este, 1 ó. 41 p. éjjel. Temesvárról, Szegedről Pestre 8 ó. 23 p. reggel, 8 ó. 27 p. e. Ceglédről Szegedre 1 óra 10 p. délután, 9 ó. 57 p. este. Pestről Ceglédre 8 óra 10 p. reggel, 6 óra 15 p. délután. Bécsi pénzárfolyam tavaszelő 26-án. (86­3) Lakások bérbeadása. A búzapiacon lévő Kátay-féle házban egy emeleti lakás (4 szoba, konyha, pince és kamra), továbbá két kényelmes földszinti lakás má­jus elsejétől kezdve bérbeadandó. Értekezhetni Izánta özvegy Kátayné háztulajdonossal. tói Hirdetés. Nagyságos Kárász Imre ur kis-horgosi ménesé­ben egy nyolcéves telivér ménje 15 esztr. forintért mártius hó 20-kától idegen kancák fedezésére felállit­­tatott. (82—3) (84—3) A belvárosban, tanoda-utcában Fischer-féle házban, Pacher Rudolf vaskereskedése mellett egy tágas bolt — m­­­­­r bármikor bérbeadandó. Tudakozhatni (iH ) iránta a Schafferné-féle házban létező MwUilAllfői butorraktárban. (85­3)■K cm ■* könyvkereskedésében me Történelmi és vallástudomá Közli Löw Lijtól, szegec Ára fűzve 80 ujkr. : ■■■ «» ■■ b gjelent: myi értekezések.­­ főrabbi.­lés alapja. Ül Gr. r. A nemzeti mivelec Irta Karcsanyé Ára fűzve 1 frt 40 k (83-3) (Seit bem 1. Januar 1. B­erfefjeint ín­deft baé portttfdjí berfetriftifcfje Journal: Der Ungar, ein Statt, bad biird) feine toarmc Sluffaffnitg bet ungarifc^en Serf)ättnijfe, unb bie audfütjrli$jle ®arRettung berfetben, in beit »eitejten Jbreifett bet £au»tjlabt unb bed Sanbed, »erbreitet unb beliebt tjl. — 3Bir nterfeu ed befonberd an, baß jene im Sefepublifunt beu größten Sluftang gefunbettc ^»auptrubrit, t»o mir bie Ceitartifel (vezércikkek) ber treffe in Ungarn reproongiren, fortan niefjt mir einen Jpauptbeflaubtfieit unfeted Sournald bitben, fonbern nod) »iel reifer unb umfaffenber audgejlatjet tvcrbeit fott. llnfere jmeite Aufgabe wirb es juuädjft fein, bie SanbtagSbmcfite nad) jtenografifdfen Stufjeidjmmgen in bet größten 91u6fnt)tlid)feit mitjutljeiten. Sitt bem 1. éterit beginnt ein netted Quartal, unb iminumerirt man in ber gangen Slottatcßie, mit täglicher ippftiterfen&ung »et 3 Slonate mit 4 ft. öflerr. SBäßr. (3n fPeft:©fcn t»irb biefed Sournat »iettelj. mit 3 ß. ö. SB. bejegen.) IW“ £>ie 9>pft=i»tättumerittiDtt$5®eIi>er flnb $u abrcfjtrcit: an Me @£pei>itton bcö „Ungar“ in ißeft. Szerkesztetett a kiadó-tulajdonos felelőssége alatt. — Nyomatott a kiadó-tulajdonos Burger Zsigmond könyvnyomdájában. 5% ausztr. értékb. 62% Északi vasút . . 2072 5% nemzeti kölcsön 7670 Államvasut . . . 28650 5% metalliques . . 6480 Nyug. vasút . . . 18750 4%­­ metalliques 5675 Pardubitzi . . . 10750 5% magy. földt. köt. 6550 Tiszai „ ... 147— 1839-i állampapírok 11025 Déli „ . . . 191— 1854-i 8625 Dunagőzhajózás 416— 1860-i „ 4%-es 82— Lloydrészvények . 155.­­Comói „ 16— Pesti lánchíd . . 385"*­­Hitelsorsjegy . . 11475 Amsterd. 860 holl. 1. 13050 4% dunagőzh. sorsj. 100— Augsburg 100 f. d. é. 14650 Budai 40 frtos 36— Frankfurt 100 f. d. é. 11525 Hg Eszterh. 40 „ 92— Hamburg 100 m. b. 10050 Hg Salm 40 „ 3650 London 10 ft st. . . 147— Hg Pálffy 40 „ 40— Páris 100 frank . . 6030 Hg Clary 40 „ 36— Cs. koronás . . . 2030 Gr.St.Genois40 „ 3650 Cs. arany .... 697 HgWindisch.20 „ 2150 Napoleon .... 1182 Gr. Waldstein 20 ftos 25— Souveraind’or . . 2115 Gr. Keglevich 10 „ 1675 Fridrichsd’or. . . 1010 Nemzeti­ bankrészv. 714— Angol sovereigns 1540 Hitelintéz. 200 f. o. é. 16750 Orosz császári . . 1255 AL-ausztr. esc.-bank. 566 Ezüst..................... 468 Irodalom és művészet. — Tavaszhótól kezdve hetenkint kétszer egy­­egy nagy íven indul meg Vajda János szerkesz­tése mellett a Csatár cimü politikai lap. Kiadja Kozma Vazul. Előfizetési ára egész évre 8 frt. — Megjelent Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. Fordította Fischer Lajos ügy­védjelölt. Kolozsvárit, Demjén László bizománya. Ára 30 kr. Színház. — Tavaszelő 20-án „Férj az ajtó előtt“, ismert kis Operette, a szokott jó kedélylyel és mind a zene, mind a szereplők, Molnárné, Harmath Emma, Együd pontos eszmüködésével adatott. — Ezt követte: „Fiatal keresztanya“ vígjáték 1 fölvonásban Scribetől, melyben a kedves kereszt­anyát S­z­é­p­n­é a legkisebb részletekig finoman árnyékolta; ily szerepkörben neki a legtöbb babért jósolhatunk. Mellette kitűntek még Együd, Beödy kisebb szerepükben. — Tavaszelő 21-én Felekiné-Munkácsi Flóra asszony vendégjátékai jutalmaid: „Árpád a honalkotó“, drá­ma­i fölvonásban, írta Batthyány-Apraxin Julia grófnő. E művet a fővárosi sajtóból a „Honfoglalók“ címe alatt ismer­tük meg, amennyire egy színdarabot a bírálatokból megis­merni lehet. E lapok tere hosszabb bírálatot nem enged, s így a műre nézve röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy először az 5 fölvonásból 2 fölvonásos színművet kellene alkotni; másodszor Árpádot a dráma hősévé kellene tenni, míg Uzádot az önzés és hatalomvágy erősebb színezetével kellene jellemezni; különösen pedig az Árpád elleni vér­szövetséget semmi esetre sem U­z­á­d­d­a­l, hanem épen Árpád által, ki a honalkotás és boldogítás akaratával, az önző érdek ellen küzd, Uzád ellen kellene eszközöltetni. Két fölvonásba összevonva, mindig érdekes dráma lesz. Vendégművésznőnk Csilla szerepében már kiléptekor lekötötte egész érdekeltségünket, és igy a rövid 5 fölvonásos drámának azon jeleneteiben, melyeken nem volt előttünk — a különben szorgalommal közreműködők mellett — csak őt vártuk; festői alakja az ősrégi jelmezben, egy ihletett szob­rász vésőjét örökíthető; játéka átszellemült, s a honszerelem magasztos melegségével, különösen remek szavalatával pá­rosulva, magával ragadta a közönséget.­­ Kiléptekor két igen díszes virágkoszorú, számtalan gyönyörű virágcsokor, a felső páholy sorozatból pedig a közönségre számtalan példányban szétszórt kedves kis versezettel üdvözöltetett. E szerepéből ítélve, vendégművésznőnk a tragikai téren is diadalokat fog aratni. — Tavaszelő 22-én „Sullivan“, vígjáték 3 fölvonásban, Mellesvilletől, egyike azon komoly vígjátékoknak, melyekből legtöbbet tanulhatunk, és elősegíti azon válaszfal összeomlá­sát, melyet az előítélet színész és közönség között vonta. A színészek rendesen az ihlettség bizonyos fölemelkedésével, kettőztetett szorgalom és tüzelevenséggel szokták az ehez hasonló tartalmú színdarabokat adni, miről ma is meggyő­z­nek bennünket, midőn általános derültség- és élvezetet szerzőnek. Sullivant Molnár játszta szokott jelességgel; Szöllősi Rózsa még egy kis eszményítéssel vegyítve já­tékát, páratlan kedvességű­ Lelila lesz; Bényei a ledér fiatal angolt, sok haladást tanúsító könnyedebb beszédmód­dal, de külsőjének egy kissé nehézkes mozdulataival sze­mélyesítő; ha azonban visszaemlékszünk, hogy a lefolyt szini-idény kezdetén őt csak kisebb szerepekben láttuk, csak örvendenünk lehet, midőn a szini-idény végén szorgalmas elhaladásával oly haszonvehető másod szerelmest találunk benne, ki bármely színpadon megállhat. D­ó­z­s­a az egyszerű bankárban eredeti alakot állított elénk; Kovács István a dadogót természetes hűséggel adá, s ha ehez még jellemző játékát veszszük, csak bámulnunk kell a magyar vidéki szí­nészet sok­oldalú ügyessége fölött, mely épen Kovács Ist­vánnál is — kit a színművészet körén kívül, mint főruha­­tárnokot ismertünk — kitűnt. —Ezt követte: a „Toll hatal­ma“ drámácska­­ felvonásban, Schlesinger után N. N. A mű bírálatára nem terjeszkedünk. A fiatal özvegyet Fele­­kiné­ Munkácsi Flóra asszony vendégjátéki szerepének választó, s valóban egyik műszerepének is tarthatja. Együt Szendei Kálmánt, a félénk írót nagyon is erős színezéssel, és kelletinél több tűzzel adá. — Tavaszelő 23-án utósó előadásul Felekiné­ Mun­­kácsi Flóra asszony fölléptével, két hét alatt ötödször „I­-dik Rákóczy Ferenc fogsága.“ Felekiné a hesszeni fejedelem leánya, Amália kis szerepében lépett föl, s mind­három jelenetében azon fölmagasztosult ihlettség, elragadó szerelem, honleányi példánycsillagú lemondással tükröző elénk e gyönyörű kerekded jellemet, mint az írója is kép­zelhette. A tisztelt vendégművésznő mellett ne feledjük el Szépnét, ki ezelőtt szintén sok báj és kellemmel adá ugyanezen szerepet. Többi színészeink is kivétel nélkül je­leskedtek, az előadás élvezetdús és kerek volt. — Tavaszelő 24-én „Szavalat, ének és zene.“ Fele­­kiné­­ Mun­kácsi Flóra asszony „Szilágyi Erzsébetjét Tóth Kálmántól s a „Magyar hölgy“et Garaytól nagy hatás­sal szavalta. Ezúttal utójára lépvén föl, a nem nagy számmal jelenvolt közönség többszörös kihívás és tapssal, kitörő éljenzéssel vált meg a kedves vendégtől. — Tavaszelő 25-én „Búcsú-est.“ A szóhang-négyesek és karok tegnap úgymint ma sikerültek, s nem kis lelke­sedésre ragadák a valóban csekély számú közönséget. M­o­l­­nárné „Ernani“ból énekelt egy magándalt, tiszta csengő hangjával, és többszörös kihívás után az itt igen kedves „Mért nincs minden lánynak“ nem igen magyar jellegű kis népdalt kétszer éneklő. Molnár Kakas Márton kedves „Pro és kontrá“ját oly sikerrel adá elő, hogy még szerzőjét is elragadta volna. A közönség Garibaldi neve említésénél lelkesült éljenekben tört ki. Sziklavölgyi a zongorán jeleskedett. Szép­né, Szöllősi Rózsa hatással szavaltak. Végül az itt mindig nagy lelkesedést szerzett „Vid“ kardalt a személyzet éneklé; erre a közönség a ,,Szózat“ot kérvén, e nemzeti imát rögtönözve szintén igen jelesül éneklé az egész személyzet. Molnár igazgató és egész társulata lel­kesedéssel hivattak ki, s legvégül általános éljenekkel ü­d­­vözöltettek. E színtársulat, aminő szorgalmas és pontos a színpa­don , oly mérvben polgári erényű is volt a színpadon kívül, s ismét helyreállítá a színészet iránt egy ideig megingatva volt hitelt és tiszteletet városunkban. A színfalak közöl mi sem jött ki, s valóban bámulatos csendben és példányszerü testvéries magaviselettel éltek egymás irányában. Kövesse őket, — az egész hazát s nemzetet oly közel érdeklő jelen vállalatukban — Szeged részvéte, s mint az igazgató igére, hat hó múltán siessenek ismét az őket óhajtva várók körébe.

Next