Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-05-28 / 43. szám
teke. Ez az akkori magyar kereskedés oly virágzását idézte elő, milyent az azóta sem ért el. A keleti kereskedés egész vonala Magyarországon húzódott keresztül. Másfelől azon barátságos viszonyok, melyekben I. Lajos Ausztriával, Cseh- és Lengyelországgal állt, kedveztek azon cserekereskedésnek, melyet ez országok kereskedői Magyarországban űztek. A boroszlói, prágai és nürnbergi kereskedők különös királyi kíséretet nyertek, melynek uralma alatt, a vámok lefizetése után, az országban szabadon árulhattak és vásárolhattak. Hasonló előnyben részesítettek Ausztriában és Csehországban a magyarországi kereskedők. — A lengyel és vörös-orosz kereskedés helyeiül Lőcse, Bártfa, Eperjes és Kassa szolgáltak.9) Ez által ez éjszaki magyar városok kezébe volt játszva az éjszak és dél közti egész szállítmányi kereskedés. Soprony és Kőszeg Németországba vitték ki boraikat. Zágráb a tengerpart felé vezető kereskedés középpontja lett. Szeben és Brassó Oláhországba, Beszterce Moldvába szállított. (Folyt. köv.) Helybeli újdonságok. — Figyelmeztetjük az egyházi műzene barátait, hogy holnap, azaz Áldozó-csütörtökön a gymnasiumi dalárda Weber rávezetése alatt Eltér Károly remek magyar miséjét fogja reggeli 8 órakor előadni. Kik e dalárda eddigi dicséretes haladásának tanúi valának, úgy hiszszük, örömmel veendik ezen figyelmeztetésünket. 1. Május 25-én a köztisztelet- és elismerésben diszló Magyar-Malocsay Izabella nőnevelő intézetében szívet melengető és lelkesítő élvezetben részesülünk. Ugyanis a magyar keblű és tiszta jellemű buzgó tulajdonosnő intézete szerény növendékeinek ártatlan gyönyört szerzendő, az említett napon ünnepélyt rendezett, mely valamint a lélek- és erkölcsnemesülésre magasztosan hatott, úgy a testnek is üdvös felüdülésül szolgált. Az ünnepély állott finom tapintattal választott, szívet nemesítő, jó tettekre serkentő és vallás-erkölcsi kötelmek teljesítésére hathatósan buzdító két magyar és egy francia színműből, melyeket az ártatlan keblű szende honvirágok, a jó szülők örömei és egykor szeretett hazánk ékes gyöngyei oly élénkség- és lelki erővel, oly értelmesen és szakavatottan adtak elő, hogy a fényes hallgató koszorú, mely városunk legjelesb osztályát mintegy varázserővel ez ünnepélyre lelkesítvén, magában foglalá, viharos éljenek és tapsokban nyilvánítá lelki élvezetének teltét. Hát a honfi keblet lángra gyulasztó nemes szavalmányokról mit szóljunk? Szépek voltak azok, és a kedves honleány rózsaajkiról oly meleg érzelemmel hangzottak el, hogy azok szívhúrjainkat gyöngédeden érintvén, könyüket varázsoltak szemeinkbe! Isten áldja meg az intézet derék tulajdonosnőjét, ki méltó mély tiszteletünkre és a derék anyák szeretete és bizalmára, mert szíveik szent zálogait oly kezekbe adák, melyek a szende liliomokat gyöngéd anyai szeretet- és tapintattal ápolván és nevelvén, a hazának oly védangyalokat nyújtanak, kik az élet örömei közt a családi boldogság nemzei leendnek. A szerény ünnepélyt víg tánc követte, melyet az ifjú tűz és lelkesedés éjfélig lejtett. Kik e magasztos élvezetben részesülőnk, örömtelve távozánk, szíveinkben azon édes fohászszál : Adjon jó Istenünk vérrel szerzett édes hazánk más városainak is ily lelkes nőnevelőt! — A londoni világkiállításon Szeged csak paprikája által van képviselve. E terménycikk már egy század előtt is oly jól állítatott elő gazdasszonyaink által, mint jelenleg, s azért e szerény gazdászati cikk szomorúan jellemzi a világ piacán gazdászati és iparüzletünket, míg sokkal kisebb városok — mint Rima-Szombat, Miskolc, Nagy-Kikinda — iparcikkei talán a világ elismerésével találkozandanak! Ez is egygyel több ok arra, hogy tanuljunk, haladjunk s belértékünkkel túl szerényen ne vonuljunk vissza a világ elöl, ha majd ismét alkalom fog mutatkozni ügyesebb iparosainknak a világ ipara terén nemesen versenyezhetni! — A hirlap teendői közé tartozik nem csak a hiányokat fölfedezni s azokat minden sértegetés nélkül az illetőknek tudomására juttatni, hanem a történt javítások iránt méltó elismeréssel is lenni a lakosság nevében, amelynek kényelmére azok eszközöltettek. Kik a vár mellett eljárnak, — ugy hiszszük — megelégedve látok azon célszerű szerkezetű uj hidat, mely az előbbi végkép elpusztultat felváltá, annyival is inkább, miután e hiányon felszólalásunk után egy hétre már segítve jön. Ajánljuk a hatóság figyelmébe a külvárosok főutcáin találtató rész járdákat is, melyeket a háztulajdonosok eddig is csak azért nem igazítottak meg, mert talán nem parancsolták meg nekik. — Ez év — úgy látszik — a bukások éve. A napokban ismét lefoglaltak egy kereskedőnek boltjában és lakán minden értékes tárgyat a hitelezők. Azonban ezen kereskedőnek már jó gyakorlatában kell lenni a bukásnak, mert harmadszor esett meg jelenleg rajta ezen újdivatú tetszhalál. Az első magyar átalános biztosító társaság igazgatósága a szegedi főügynökség egész kerületére, az életbiztosítási ágban az üdvös eszme és ügy sikeresebb terjesztésére Bakay Nándor és Keméndy Nándor ügynök urakat felügyelőkké nevezte ki, fölhatalmazván őket, a mondott kerületben, a biztosítások szabályszerű fölvételére s az előlegek elfogadására. Múlt szombaton délelőtt egy k.m.-vásárhelyi lakos a hetivásárra behozott búzáját eladván, a Krebsz és Mayer-féle vaskereskedéshez hajtatott. Mig emberünk benn vasszükségletét megvásárló, addig egy őgyelgő karórágó (csavargók neve) kocsijára felkapott s azzal eltűnt. Ez nem első eset, s igy nagyon is szükséges, hogy csupán keservesen szerzett tulajdona biztosítása tekintetéből is jószágát senki felügyelet nélkül ne hagyja. ** Elpusztíthatlan lacikonyhánk is civilizálódni kezd, minthogy egy pálinkafészek fog ismét a helybeli bolthelyiségi szükségletnek áldozatul esni. Egyik végén már több év óta fűszerkereskedés áll fenn, most a másikon egy vörös kereskedés keres menedéket. Addig is, míg belefészkelheti magát oda, egy 4 éles fasátor ad árucikkeinek helyet, mely néhány hét óta a lacikonyha előtt díszéig. E kereskedés ezelőtt bizonyos cég alatt létezett, vagy négy év óta azonban bukás alatt van s cég nélkül áll fenn. Az árukészleten épen nem látszik, hogy sorvadásban szenvedne; fogy ugyan naponkint, de ismét telik is. No de ha ezen uj kereskedési móddal a hitelezők s mások nem törődnek, mi közünk nekünk ahoz? (Óvásul a könnyen hivő atyáknak!) A napokban egy iparlovag meglátogatott egy tanyai lakost, kihez azon hírrel lépett be, hogy katonaságnál levő fiától tiszteletet hoz. Beszéd közben azon reményteljes tudósítással ámítá az apát, hogy fiát 200 írtért most megválthatná, mely öszszeget csak egy bizonyos ezredbeli egyénhez kellene küldeni, aki kész lenne fia megszabadulását kieszközölni. A hiszékeny atya — miután az idegen minden körülményt oly híven elbeszélt, mint azok fia levelében meg valának irva — hitelt adott a csábos szavaknak s másnap bejött a városba, ahol azon idegennel együtt a „korona“ vendéglőben szállott meg. Itt az idegen vállalkozott a levél megírására, mely meglevén, a tanyai ember leszámítá a 200 frtot, hogy a levélhez mellékeltessék. Az élelmes idegen az atya szemei előtt tévé a pénzt a kész levélborítékba, de — mint állítá — a levél még nem lévén száraz, arra az atyával meszet vakartatott a falról, — mely idő alatt a pénzt kivette a levélborítékból s helyette egy csomó papirt csempészett be. Midőn az atya a beporzott levéllel visszafordult, már a pénz eltűnt a borítékból s csak a papircsomag mellé tétetett a levél, mely lepecsételve feladásra készen volt. Az idő még korán lévén, a levelet nem lehetett rögtön feladni, tehát az idegen azon ürügy alatt, hogy némi teendőit végzi, a tanyai embert a vendéglőben hagyta s eltűnt. A szegény ember csak vár, hogy visszajön vendége a levelet, feladni; de miután minden várakozás hasztalan vala, gyanakodni kezd, felbontja a levelet s elrémülve látja, hogy a levélben egy forint sincs, s igy gáládul rászedetett! ^5 A városi lövöldében f. hó 18-án a legjobb lövésre kitűzött Szarvadi-dijat Rohrbach Antal ur nyerte el. M. vasárnap Eröskövy Antal főlövész újra három díjat tűzött ki, melyek elsejét ő maga nyerte el Fischer Mihály részére, a másodikat Szávits István s a harmadikat ismét a jutalomkitűző nyerte el. Jövő vasárnap ismét díjverseny leend, mely alkalomra Fischer Mihály a legjobb három lövésre 3 értékes parcellán dísztárgyat ajánlott. — Időjárásunk ellen szombat óta ismét semmi kifogásunk nem lehet, mert a rég várt eső nem csak a környéken, hanem városunkban is többször megöntöté a már üdülő növényzetet anélkül, hogy — mint más vidékekről szomorúan halljuk — a jég még eddig kárt okozott volna vetéseinkben. A légmérsék, mely szombat óta többször igen tikkasztó volt, tegnap reggel 14°R fokra meghűlt s éjszaki légömléssel csöndes eső állott be. 9) Ezért építettek e városok főbb terein a házak úgy, hogy a földszinti ablakok előtt boltozott folyosók alkalmaztattak, melyek aztán árucikkekkel voltak megrakva. Hazai tudósítások. — A magyar udv. kancellária — a „P. Lt.“ értesülése szerint — jelenleg az iskolaügy rendezésével foglalkozik. Tervben van Magyarország számára a kerületi iskolai főigazgatóságokat ismét visszaállítani s igazgatókat kinevezni, kik a főfelügyeletet viendik iskola-kerületekben. Danielik püspök utazása is e tervvel volna összefüggésben. — Tudományos utazóink, Ipolyi és Kubinyi a stambuli cs. könyvtárban nevezetes könyveket fedeztek fel, melyek egykor Mátyás király budai könyvtárából kerültek oda. — Deák Ferenc nagy hazánkfia f. hó 21-én Zalamegyébe sz. Lászlóra utazott, hol a nyár egy részét töltendi rokonai körében. — Magyarország hercegprímása f. hó 24-én reggel indult Rómába. Kíséretében voltak b. Fekete Mihály püspök és Somogyi Károly pozsonyi kanonok. — F. hó 21-én Pozsonyban a székes prépostság kiraboltatott. A rablók a Rómába utazott prépost alvószobája ablakán behatván, az ott talált szekrényeket és asztalokat feltörték. Az ellopott holmik értéke még nem tudatik. — A pest-londoni utazási ügynökséget Pap László és Szerdahelyi Kálmán urak dicsérik, Havi Mihály úr pedig kedvezőtlenül nyilatkozik felőle. (Nehéz dolog mindenkinek eleget tenni!) — A névmagyarítást már nők is kezdik igénybe venni; közelebb Hirsch Mária, Anna, Jozefa hajadon nagykorú leány Szarvas-ra változtató nevét. — Simor János győri püspök , maga az alakulandó győri ének- és zene-egyletnek 100 frtot adott. Mely művészetpártolót Rómába utazta előestéjén több műkedvelő fáklyavilág mellett néhány kardallal tisztelt meg. — A debreceni takarékpénztár múlt évi összes forgalma 1.525,771 frt volt. Vagyoni állása 375,645 frt, tiszta jövedelme 13,387 frt. Jótékony célokra adott 872 frtot. — Z a j z o n i (Rab István) szép tehetségű fiatal költő a napokban meghalt Brassóban. Lengjen béke a sok nyomorral küzdöttnek porain! — A magyar akadémia palotája alapjának ásásánál egy bomba darabjaira találtak, mely — a mély fekvést tekintve — hihetőleg még Török Bálint ágyúiból lövetett át Roggendorf futó táborára. — Reményi Ede azon értékes ezüst billikomot, melylyel a cseh hazafiak őt Prágában megtisztelők, a nemzeti múzeumnak ajándékozta. Arad megyei Szent-Márton derék német községe a hivatalos nyelv fölmerült kérdésének ügyében oda nyilatkozott, hogy közigazgatásilag és törvénykezésileg mindaddig a magyar nyelv törvényessége mellett marad, míg e tekintetben az országgyűlés másként nem intézkednék. — E hó folytán a jég már több helyt tetemes károkat okozott. F. hó 12 -én Nagy-Sártón Bácsmegyében, 16-án Nagy-Kállóban Szabolcsmegyében s Esztergom környékén, 20-án Fegyverneknél Heves megyében s 22-én Balassa-Gyarmat környékén jégzivatar dühöngött. (Biztosítsunk tehát, mig idő van!) — F. hó 22-én Budán iszonyú jégvihar dühöngött. Buda Újlak utcái egészen el valának borítva a zugliget felől a kálvária- és várhegyről lerohanó vízártól, mely 4—5 mázsás köveket szakított ki a bércekből és hömpölygetett alá a Duna felé. A rácváros és Tabán utcáiról az ár szintén nagy köveket, házi állatokat, épületfákat s néhány üres szekeret sodort magával. A pesti váci utcában pedig egy ló az utcai csatorna felnyitott torkába beleesvén, mindkét első lábát eltöré. A jég azonban, mint a tudósítás szól, a fák és szőlőkben nem tett jelentékeny kárt. — Arad vidékére a f. hó 20-ki nagy szélvész haszonnal is járt, mert a kolumbáci legyeket részint elszélesztő, részint megsemmisítő. — Gyomán e hó elején tűzvész alkalmával, mely 20 házat elhamvasztott, egy 70 éves porné, kis unokáját megmenteni óhajtván, a lángok közt tört be lakába, s ott is égett. A kisdedet előbb már mások kiszabadíták. — A „P. H.“nek írják Szegszárdról, hogy ott e hó közepén a tolnamegyei pandúrok több rablót elfogtak, kik alkalmilag Patkó neve alatt is garázdálkodtak. Minthogy az elfogottak közöl többen már a somogyi börtönben is voltak, azért a Tolna megyében elfogottak is Kaposvárra kísértettek. — Bajoson, — mint a „M. S.“ írja, ahol nemrég a postát is kirabolták, a lelkészre akartak törni, de a lelkész és kocsisa — egy kiszolgált katona — nem csak védték magukat, hanem a rablót is elfogták. A rablóban a falu kanászára ismertek. — Kolozsvár közelében egy oláh falu lakosai azon kéréssel ostromlák közelebb volt földesurukat, engedné meg nekik, hogy kevéssel azelőtt eltemetett egyik cselédjét kiássák és sírjában megfordítsák, mert addig nem lesz eső. Csak nagy bajjal lehetett a küldöttséget vezető oláh papot rávenni, hogy a tervezett kiásásról beszélje le a népet (!). — Közép-Szolnok megyéből Tasnádról egy szerencsétlen nász - és gyászesetről értesítik a „Sürgöny“t. Tasnádon M. Mihály közbirtokos fia Elek, 22 éves ifjú — érsz.-királyi lakos, Sz. Gábor leányát nőül veendő — saját szülői befolyása nélkül ezelőtt mintegy félévvel megkérte, s a megtörtént jegyváltás s a menyasszony részéről tett többnemü mindenféle kifogások s közbevetett okok után az összeketés ideje f. hó 13-ára, a nép szava szerint szerencsétlen napra kitüzetett. Azonban a vőlegénynek szülei mit sem akartak tudni e házasságról, mely az ő beleegyezésök nélkül köttetett, hanem miután látták, hogy fiuk erősen ragaszkodik hozzá, beleegyeztek és saját ősi apai házukat lakóhelyül adták át házasulandó fiúknak, s fekvő és ingó birtos