Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-10-25 / 86. szám
Ismét a várad-szegedi vasút. II. (Sz.J.) Lássuk a „P. H.“ben ajánlott vonal mellett fölhozott egyes érveket egymásután úgy, mint következnek. 1) Nem tagadhatjuk, hogy Vásárhelytől Szegedig a vonal nagy része árvíztéren és rétségeken keresztül vezetne. De váljon a cikkíró által ajánlt vonal oly területen menne-e, mely az árvíznek nincs kitéve? Hiszen maga Makó városa is mindig fenyegetve van a Maros áradásaitól. És 1855- ben nem borította-e el a város nagy részét a Tiszából kiáradt víz? Ki erről kételkedik, menjen el csak Makó alatt a marosi töltésre, és könnyen meg fog győződni, hogy ha — mitől Isten óvjon! — a földuzzadt hullámok a marosi töltést el találnák szakítani, a vízből csupán a tornyok fognának kilátszani, miután a Maros beiszapolt medre sem sokkal alantabb fekszik, mint a város legnagyobb része. E szerint a pályát itt is csak úgy kellene emelni, hogy biztos legyen, mint Vásárhely és Szeged közt. És ezt mi épen nem tartjuk lehetetlennek. Hiszen azon tér is, amerre a szeged-szőregi vonal megy, ki volt téve az áradásoknak, de az itt emelt töltés bizonyosan képes lesz azokkal dacolni. Ha pedig mégsem volna képes, akkor Makónál épen úgy nem lesz az, mint Algyőnél. E szerint a vásárhely-szegedi vonal ellen fölhozott ok épen úgy áll Makóra nézve, következőleg a fölszólaló D. A. mellett semmit sem bizonyít. 2) Az is lehet, hogy a Tiszán építendő híd valamivel többe kerülne, mint talán a Maroson, noha ez utóbbinak ragadó hullámain bizony szinte nem volna tanácsos csak valami könnyű hidat építeni. De a hídépítési nagyobb költséget meglehetősen ellensúlyozná a vonal rövidsége, mint azt meg fogjuk mutatni. 3) Hogy Csanádraegye tezményei nagy részben Makón jönek kereskedelmi forgalomba, ez ismét keveset bizonyít, mert akkor azt is mondhatnók, hogy Csongrád megye egyik nevezetes kereskedelmi helye Szentes lévén, ez okán e város szinte úgy követelhetné, hogy a vonal példa Orosházáról arra vezettessék. De ha minden ily érdeket tekintetbe akarnánk a vasutak irányának kitűzésénél venni, akkor sehol egyenes vonal nem létesülhetne. Mi sajnáljuk, hogy Makó, e derék és szorgalmas magyar város a vasúti vonalon kívül esik, de nem vagyunk annyira szűkkeblűek, hogy valamely község kedvéért a közügyet akarnak kockáztatni. 4) Honnan hozza ki cikkíró Makón a 60 ezernyi népességet? ez mindenesetre talány előttünk. Makónak magának van 26—27,000 lakosa, s ha ezekhez az egy-egy mértföldnyire fekvő Földeák és Apátfalva kis helységeket veszszük, még akkor is csak mintegy 30,000-re bírjuk e számot növelni. Ennek ellenében mindenesetre többet nyom a 60,000-nél több lélekszámmal bíró Szeged, ha nem is számítjuk hozzá Algyőt és Tápét, mit pedig szinte úgy lehetne tenni, mint ha cikkíró Földeákot és Apátfalvát említi. Tehát a munkaerő is, melyre cikkíró oly nagy súlyt látszik fektetni, a mi vonalunkon sokkal inkább kikerülne, mint az övén. Egyébiránt ha ez úgy volna is, mint D. A. állítja, az nagyon keveset bizonyítana, mert ki a vasúti munkákat látta, bizonyosan azt is tapasztalta, hogy ott nem csak, sőt némely helyeken épen nem a szomszéd vidékek munkaereje működött, hanem a munkások nagy része távol vidékről jött oda, és azért, mert egyik vagy másik vonal csekélyebb népességű helyeken vezet keresztül, nehezen volt azon eset, hogy valamely vasútépítés munkás kéz hiányában megakadt volna. 5) Ami végre Makó városa szép ajánlatát s a még csak ezután valamikor keletkezendő csanádmegyei gazdasági egyletet illeti : ez amint egyfelől az említett városnak dicséretére válik, úgy a még csak tervezett egylet ez irányban kifejtendő működésére előre igen keveset építhetni. De még mi nem is képzelhetjük, hogy a tehetős Szeged, mely hazafias buzgalmának eddig annyi jeleit adta, Makó által magát háttérbe szorítássá. Gazdasági egylete pedig Csongrád megyének nem lesz, de már van, és miután egyszer működni kezdett, szinte nem hiszszük, hogy ez ügyet, melytől a megye virágzása függ, fölkarolni nem akarná. Végre az algyői uradalom, melynek e vonal anynyira érdekében fekszik, mint talán senkinek másnak , bizonyosan kitelhetőleg szinte mindent el fog követni, hogy a terv kivitelét előmozdítsa. Lerontván e kép cikkírónak dönthetetleneknek kürtell állításait, hátra van még, hogy a vásárhely-szegedi vonal melletti érveinket kifejtsük. Mivel jövő alkalommal, több mérvben eszközlése és időközi jelzálogi előlegek adása végett megengedtetik az intézetnek, hatóságoktól, pénzintézetektől és magánosoktól betételeket fogadni el. 155. §. Betételek 100 írton alul nem fogadtathatnak el. 156. §. Az igazgatóság ezen betételekért vagy az intézetnek értékesítés végett átadott zálogleveleket és jövedékjegyeket ad, vagy ha ilyenek kellő számmal és alakban nem volnának, s a betevő úgy kívánná, fizetési utalványokat kézbesít. Ily fizetési utalványok csak készpénzbeli betételekért bocsáttatnak ki, s azoknak forgalomban levő öszszege a tartaléktőke (98. §.) ötszörös mennyiségét soha túl nem haladhatja. 157. §. A fizetési utalványok, melyeknek alakját az ezen alapszabályok végén C) alatt látható minta mutatja, a betevő nevére vagy annak rendelményére szóló legalább 6 hóra s legfölebb 1 évre, az intézet pénztárára kiállított kamatozó utalványok. Lejárt fizetési utalványok a pénztárnál a bemutató kivonata szerint vagy záloglevelekkel és jövedékjegyekkel cseréltetnek ki, amennyiben értékesítés végett átadott ily értékpapírok eladók, vagy a reá jegyzett s a lejáratig számítandó kamatokkal együtt készpénzben fizettetnek vissza. 158. §. Az igazgatóság gondoskodni tartozik arról, hogy a lejárati időtől fogva a fizetési utalványok kifizetésére mindenkor elégséges pénz, vagy azonnal pénzzé tehető érték legyen készen a pénztárban. 159. §. A betétesekből befolyt készpénz öszszegek azon módon is elhelyeztethetnek, mint az a tartalékalapra nézve a 104. §. szerint megengedtetett, de különös rendeltetések rövidebb, péld. 3—6 hónapig terjedő időre kölcsönöket adni : a) oly egyesületi tagoknak, kik a hitelintézet által megalapított birtokértékek első felét meg nem terhelvén, még bizonyos nyílt hitellel bírnak; b) más földbirtokosoknak, akik nem tagjai ugyan az intézetnek, de jelzálogilag meg nem terhelt birtokkal bírnak. A készpénzbeli betétesek és visszafizetések, úgyszinte a forgalomban levő fizetési utalványok összege havonkint a pesti hivatalos hírlapokban és a bécsi újságban közzéteendő, 160. §. Mindkét esetben, midőn ily rövidebb idejű kölcsön igényeltetik, az illető egy kötvényt állít ki az intézet javára, mégpedig az, aki az intézet tagja, a birtok becse 500-jének még meg nem terhelt részére, s aki nem tagja az intézetnek, birtokának az intézet becslési elvei szerint legfölebb 30%-nyi értéke erejéig. Ezen kötvények jelzálogilag bejegyeztetnek. . 161. §. Az ekép bejegyzett kötvényt az intézet igazgatóságánál teszi le a kölcsönvevő, miről letéti jegyet kap. 162. §. Az igazgatóság meggyőződvén a kötvény szabályszerűségéről, az illető számára hitelt nyit, mégpedig kötvényei összegének része erejéig. 163. §. Az ily hitel, mely 6 hónapnál nem hosszabb, de lejáratkor megújítható, készpénzbeli kölcsön kérésére jogosítja föl az érdekeltet, melyet tőle az igazgatóság, ha a betétesekből elegendő pénz folyt be , ha a jelzálog értéke időközileg nem csökkent, nem fog megtagadni. 164. §. A kölcsönzőnek szabadságában áll, rövid idejli kölcsönét záloglevelekbeni kölcsönre bármikor átváltoztatni, mely esetben a záloglevelek az igazgatóság által értékesítettén, a rövid ideje kölcsön visszafizettetik, s a fölösleg a kölcsönvevő kívánsága szerint akár záloglevelekben, akár készpénzben kifizettetik s a jelzálogi bejegyzéssel ellátott kötvény az intézet többi kötvényei sorában őriztetik. 165. §. Jövedékjegyekké való átváltoztatás csak azon esetben engedtetik meg, ha a kölcsönösszeg az 54. §-ban meghatározott arányt túl nem haladja. 166. §. Ha a kölcsönvevő, ki nyílt hitelt nyert, a lejárati napra vagy napon tartozását pontosan nem fizeti, tartozásának kielégítése végett kölcsöne azonnal záloglevelekben is illetőleg jövedékjegyi kölcsönre változtathatik át kötvénye egész erejéig, s az igazgatóság e zálogleveleket vagy jövedékjegyeket az adós rovására azonnal értékesítvén, tartozását kifizeti, a fölösleget az érdekeltnek kézbesíti, kötvényét pedig az intézet rendes kötvényei sorába iktatja. 167. §. Aki nyílt hitelét tovább használni nem akarja, miután tartozását pontosan befizető, beadott kötvényét letéti jegyének visszaadása mellett azonnal átveheti, vagy ha nyílt hitelét később ismét használni kívánná, kötvényét tovább is az intézetnél hagyja, reá jegyeztetvén arra tehermentességét a kötvényi időre nézve. 169. §. Az intézet a záloglevelek tulajdonosai irányában következő kötelezettséget vállal magára : a) a késedelmes fizetők ellen a meghatározott végrehajtási eljárást szigorúan követi; b) a törlesztési alapot célszerűleg kezelendi; c) a tartalékalapban a biztosítási letételeket, ha azok megkevesednének, mindenkor kiegészíteni; d) számadásai eredményét, törlesztési és tartaléktőke állapotát rövid kivonatban a pesti hivatalos lapok és a bécsi újság útján évnegyedenként közzéteszi. 170. §. Ha az intézet a záloglevelek tulajdonosai irányában vállalt kötelezettségeinek eleget nem tenne, jogában áll a panaszlónak a pesti váltótörvényszék utján, mely ily esetekben rövid szóbeli tárgyalás mellett jár el, követelését végrehajtás útján behajtatni. 171. §. Az ily végrehajtás mindenekelőtt az intézet tartalékalapja ellen intézendő, ennek kimerültével a tartalékalapi letételekre, és végre, ha ezután nem lenne a letételek 110. §-a szerinti kiegészítéséről gondoskodva, az intézetnek lekötött bármely földbirtok ellen, azonban annak a földhitelintézet követeléseivel való terheltetésén semmi esetre sem túl, történhetik a birói végrehajtás. 172. §. Amely birtokos ellen ily végrehajtás eszközöltetett, föl van jogosítva tökéletes kártérítést követelni az intézettől s mindenekelőtt azt kívánni, hogy az általa fizetett összeg s netaláni kára tartozásából leszámítassék. 173. §. Ha valamely záloglevéltulajdonos az intézet ellen keresetet akar indítani, előbb a felügyelő bizottmánynak adja be keresetét. 174. §. A felügyelő bizottmány tartozik az ügyet. 3 nap alatt megvizsgálni, s ha panaszlottnak igényei ezalatt ki nem egyenlítettek, a keresetlevelet, észrevételeivel ellátva, a 3 nap elmúlta után a panaszlónak kiadja. 175. §. A bíróság által alaptalanoknak ítélt panaszok esetében a panaszló teljes kár- és költségtérítéssel tartozik. A magyar földhitelintézet alapszabályai. (Vége.) XI. Fejezet. A fizetési utalványokról és az azokból befolyt pénzek elhelyezéséről. 154 154. §. A 149. §. szerinti értékesítés megkönnyítése s a záloglevelekről hitelezésnek széle XII. Fejezet. A záloglevelek tulajdonosainak jogai a hitelintézet irányában. 168. §. A záloglevelek tulajdonosainak jogai a zálogleveleken ki vannak fejezve és a jelen alapszabályok IV. fejezete által meg vannak határozva. Ezen jogok biztosításául az alább következő határozatok szolgálnak. XIII. Fejezet. Az intézet föloszlásáról. 176. §. Az intézet föloszlása iránti tárgyalás csak akkor veheti kezdetét, ha egy rendes közgyűlésben a jelenlevő szavazatképes tagok 2/3-ja annak megkezdését indítványozza. 177. §. Ezen indítvány keletkezése után az elnökség a tanácskozás tárgyának azonnali körüztetése és közhírré tétele mellett, egy 3 hóval előbb tudatott határidőre a szavazatra jogosított érdekelteket összehívja. 178. §. Hogy a feloszlatás iránt az e célra hirdetett gyűlés jogérvényesen határozhasson , a szavazatra jogosított érdekeltek és alapítók 2/3-nak személyes, vagy meghatalmazással ellátott képviselőinek jelenléte szükséges. 179. §. Ha kimondatik a többség által az intézet liquidatiónak megkezdése, azon időponttól fogva többé kölcsön nem adathatik. 180. §. Az intézet végkép feloszlottnak csak akkor fog tekintetni, ha összes záloglevelei, jövedékjegyei s fizetési utalványai végkép beváltottak, s mind az intézet javára tett jelzálogi bejegyzések törlesztve vagy átváltoztatva vannak. Mindaddig, míg ez véghez nem ment, a tartalék- és törlesztési alap kezelése és együtttartása meg nem szüntettethetik. 181. §. Az intézetnek adósai és hitelezői irányábani liquidatiója végbemenvén, az utósó közgyűlés összehivatik, mely kiadván mindenekelőtt az alapítók összes betételét, amennyiben ez már korábban meg nem térítetett volna, és a 101-es betéteit, az alapítókkal együtt a tartalékalapban levő pénzek mi célra leendő fordítása iránt határozand. XIV. Fejezet. Különleges határozmányok. 182. §. A záloglevelek a bécsi börzén eladhatók s árfolyamuk ugyanott rendesen jegyzendő. 183. §. A záloglevelek, jövedékjegyek, vagy azokhoz tartozó kamat- és illetőleg tőkerészleti szelvények meghamisítói azon büntetés alá esnek, mely a közokmányok meghamisítóira törvényesen szabva van. 184. §. A kormánynak felügyeleti joga egy, 6 cs. és apostoli kir. Felsége által legkegyelmesebben kinevezendő kir. biztos utján gyakoroltatik, kinek jogában áll a közgyűlésekben, valamint a felügyelő bizottmány üléseiben is jelen lenni, az intézet ügyvitele és számadásairól magának mindenkor ismeretet szerezni, s aki egyátalában köteles az alapszabályok legszigorúbb megtartása fölött őrködni s a kormánynak közigazgatási és pénzügyi érdekeire felügyelni s azokat képviselni. Továbbá jogában áll ezen kir. biztosnak, az intézet szabályellenes intézkedéseit fölfüggeszteni, mely esetben a beállított intézkedés végrehajtása fölött a kormány határozata kieszközlendő.