Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-03-26 / 25. szám

Negyedik évfolyam. 25-ik szám. — 1862. Szerdán, március 26-án. B­­egjelentk.: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkessszei iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. K­iadóh­ivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: év­ Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre 8 firt, — félévre 4 fr­t, negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes szám­ára 8 ujkr. Ihirdetások­ : Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igta­­tási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Előfizetési felhívás szegedi­ híradó ápril.júniusi folyamára. Midőn t. előfizetőinket az előfizetés meg­újítására és lapunk terjesztésére ezúttal tisz­telettel felkérjük, azon remény táplál ben­nünket, hogy ezentúl is képesek leendőnk t. előfizetőink várakozásának pontosan megfe­lelni annyival is inkább, miután lapunk egyik szép technikai ismeretű munkatársa a londoni világkiállításról, valamint legközelebb Párisba teendő útjáról lapunkat fogja eredeti közle­ményeivel megtisztelni. Az előfizetési föltételek lapunk homlo­kán olvashatók. Szegeden, 1862. március 19. A „Szegedi Híradó“ kiadó­hivatala. Gazdasági egyleti közlöny. Jegyzőkönyve a csongrádm­egyei gazdasági egyesület i. é. március 9-én tartott igazgató választmányi gyűlésének. I. Elnök jelenti, hogy a m. é. november 4 re H.-M.-Vásárhelyre kitűzött szántás- és ekeverseny, valamint a szegedi András-napi vásárra kijelölt ter­mény kiállítás, és pedig az első időrövidség, a má­sodik részvéthiány miatt elmaradtak. — közli to­vábbá egyleti elnök gróf urnak fölszólitását, hogy az egylet a tevékenység terére lépjen. Minélfogva v. elnök a jelen Illés kiindulási pontjául a m. évi október 14-iki közgyűlés határozatainak érvényesí­tését jelölvén ki, ezen közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvastatását indítványozza. (Mi közhelyesléssel elfogadtatott.) II. Elnök az egylet titkári állomásáról lemon­dott Szabó Mihály ur helyébe, a jegyzőkönyveknek vitele s átalában a titkári állomásnak ideiglenes ellátására fölkérendőnek javasolja Okrutzky Au­rél ügyvédet és egyleti tagot, a ki is a titkári állomásnak a jövő közgyűlésig díjtalan elvállalásá­ra késznek nyilatkozván, fölolvastatott a m. 1861. év oktob. 14 iki közgyűlés jegyzőkönyve, melynek eredetije nélkülöztetvén (Az 1861. október 14-iki egyleti közgyűlés eredeti jegyzőkönyvének volt id. titkár Szabó Mihály urtóli beszerzésével vál. elnök bizatik meg.) III. Elnök bemutatja Karlovszky Vilmos urnak, mint a gépészet és építészet szakosztály elnökének ezen szakra vonatkozó egyéni emlékira­tát. (Az illető szakosztálynak kiadandó, mely e tárgyban az 1861. okt. 14 iki közgyűlés 7. sz. ha­tározata szerinti eljárásra utasitatik.) IV. Választm. elnök a választmány figyelmét fölhiván a részvénydíjaknak mielőbbi beszerzése körüli intézkedésekre, ez ügyben a folytonos fize­tési késedelem miatt szigor alkalmazását tartja szükségesnek, minthogy a pénztárnoktól nyert (s utóbbi által a gyűlésben megerősített) értesítés sze­rint a részvénydíjak befizetése iránt az egyesület részvényes tagjaihoz az 1861. okt. 14-iki közgyű­lés határozata nyomán intézett fölszólitás sikertelen maradt annyira, hogy az 1860. évre még 216, az 1861-ikre pedig 547 tag van tartozásban. (Az 1861. február 28-iki vál.­gyűlés e tekintetbeni ha­tározata következtében fölkért egyleti vidéki tagok, névszerint Farkas Mihály ügyvéd ur Makón, Ko­vács Ferenc ur H.-M.­Vásárhelyen, Oroszy Miklós ur Szentesen, Éder István ur Csongrádon, Tóth István ur Mindszenten, Preiszler László ur Derek­­egyházán, Keserű Mátyás ur Félegyházán, Tallián Endre ur Török-Kanizsán és Fuchs Mihály ur Oroszlámoson — jelen végzés és a vidékekbeli egyleti tagok névjegyzékének közlése mellett föl­­szólitandók egyleti alelnök ur által a részvénydí­jakbani hátralékoknak a pénztárnok kimutatásai szerinti beszerzésére, ugyanazon urak fölkéretvén, hogy a fizetni vonakodók névjegyzékét legfölebb f. é. július 1-ig az egyesület pénztárnokának be­küldeni szíveskedjenek, ki az illetők ellenében a behajtást az egyleti ügyvéd közbejöttével eszköz­­lendi.. A helybeli késedelmeskedőket illetőleg az ok­tóberi 14 iki fenjelölt közgyűlési határozat alapján Csermelényi Iván egyleti ügyvéd megbizatik, miszerint szükség esetében kinyomatandó felszólí­tásokat intézzen a hátralékosokhoz, melyekben őket értesítse, hogy az 1860. és 61. évekre eső rész­vénydíjak önkéntes befizetésére határidőül f. é. má­jus 1 -je tűzetett ki, az ezentúl késedelmesek irá­nyában a törvény útja fogván igénybe vétetni, mire ügyvéd ur az egylet nevében ezennel fölha­talmaztatik.) V. Keserű Mátyás vál­­tag jelenti, mikép több félegyházi egyleti tag kinyilatkoztatta, hogy miután magukat az egylethez részvényesekül le nem írták, s neveik gyaníthatólag csak egynémely egyleti tag túlbuzgósága következtében találtatnak az egyleti tagok névsorába beiktatva, magukat egyleti tagokut nem ismerhetvén, annak irányában mire sem köteleztetnek, tehát részvénydíjakat sem tartoznak fizetni; — minélfogva Keserű Mátyás úr ezen egyének neveit az egyleti tagok névsorából kitöröltetni javasolja, bejelentvén egyszersmind, hogy az illetők névjegyzékét a pénztárnokkal már közölte. (Titkár és pénztárnok a kitörlés foganato­sítására utasítatnak, jelentésük elváratván.) VI. A helybeli részvénydijak behajtása s az erre vonatkozó fölszólitások kézbesítése, az egylet tisztikarának, nevezetesen az elnökök, titkár, ügy­véd és pénztárnok kölcsönös és folytonos érintke­zése s egyéb belügyletek gyors elintézhetése tekin­tetéből az egyletnek állandó szolgára lévén szük­sége, v. elnök indítványozza, hogy az egylet szá­mára egy eddig fölöslegesnek, de most már nél­­külözhetlennek ismert fizetéses szolga fogadtassák és alkalmaztassák. Az indítvány helyeseltetvén (Megbizatnak v. elnök és pénztárnok urak, hogy az egyesület részére egy állandó szolgát fölfogad­janak s vele fizetsége iránt megalkudjanak, jelen­tésük elváratván.) VII. A fönebbi indítvány kapcsában Babocsay Lajos v. tag figyelmeztetvén a választmányt, hogy az egyletnek helyben még eddig nincs oly helyi­sége, mely amellett, hogy ugyszólván szellemi köz­pontul szolgálna, hol az egyesület tagjai annak állapotáról s működéséről mindig elegendő tudo­mást szerezhetnének — egyszersmind azért nélkü­lözhetetlen, hogy ott az egylet iktató- és jegyző­könyvei, levéltára, hírlapjai s egyéb közlönyei ál­landóan elhelyeztessenek, hol végre az egyleti tisztikarnak szükséges szolga folyvást föltalálható legyen, a titkár teendőit végezhesse, s a szakosz­tályok s egyéb egyleti megbizottak munkálataikat , jelentéseiket beadhassák stb., — indítványozza, miszerint e célból az egylet számára egy vagy két szobából álló helyiség szereztessék. Ezen indítvány helyeseltetvén (V. elnök megbizatik, hogy a kifej­tett célnak megfelelő helyiségről gondoskodjék, s azt szükség esetében kibérelvén, eljárása eredmé­nyét a legközelebbi gyűlésnek terjeszsze be.) Vill. A H.-M. Vásárhelyre az 1861. novemb. 4-ére kitűzött szántásverseny meghiúsulása alkal­mából elnök fölszólítja a választmányt, nyilatkoz­zék : kivánja-e azt, hol és mikor megtartani? A választmány igenlő meg nyilatkozván (A legközelebbi szántásverseny határidejéül a szegedi májusi vásár utáni hétfő, vagyis f. é. május 12-ike H. M.-Vásár­helyre tűzetik ki, s ennek folytán H. M.-Vásárhe­­lyen lakó v. tag Kováts Ferenc úr jelen határo­zatnak áttétele mellett is elnökileg fölszólítandó, miszerint a m. é. október 14-iki megbízatása ér­telmében H.-M.­Vásárhelyen lakó egyleti tagoknak, ha nem választmányi tagok is, maga mellé voná­sával a kitűzött szántásversenyt, a már javai kije­lölt módon előkészíteni és rendezni szíveskedjék, fölhatalmaztatván, hogy H.-M.-Vásárhely város ha­tóságát az egylet nevében a versenyre alkalmas földtérnek s a bíráló választmány működésére szük­séges helyiségnek kijelölése iránt fölkérje, s elő­­leges eljárása eredményéről az egylet alelnökét a végett értesítse, hogy ez a közhírré teendők iránt a verseny napja előtt intézkedhessék.) IX. Csermelényi Iván úr indítványozza, kül­dessék ki egy bizottmány, melynek feladataul ki­jelöltessék: javaslatot tenni arra nézve, hogy min­den évben előre, mikorra és hova tűzessenek ki a kiállítások, versenyek és kísérletek, hogy az ér­deklettek ezek iránt jókorán tudomást szerezve, eleve elkészülhessenek s az egylet különben is szá­mos teendői a felebbi intézkedéseknek mindig újra fölvételével és ismétlésekkel ne szaporítassanak, s a határozás és foganatbavétel közti időrövidség okozta meghiúsulásoknak lehetőleg eleje vétessék. (A legközelebbi választmányi gyűlés teendői közé soroztatik ezen közhelyesléssel fogadott indítvány foganatosítása fölötti határozás) X. Babocsay Lajos a földmivelési szakosz­tályhoz kívánja magát soroztatni. (Kivonata telje­sítetik s itt megjegyeztetik.) XI. Vál. elnök több az ügykezelésben előfor­dult hiányok helyrehozása s a fölmerülhetendő)k megelőzése tekintetéből az egyleti levéltár rende­zését halaszthatlannak jelentvén, e tekintetbeni újabb sikeres intézkedésre hívja föl a választmányt. (Titkár­a Kempelen Győző után maradt s a pénz­­tárnok által őrzött, úgy az azóta Szabó Mihály ur volt ideigl. titkár által kezelt egyleti iratok átvéte­lével megbizatván, az egyleti levéltár mielőbbi ren­dezésére utasitatik.) XII. Fölolvastatott a csongrádmegyei királyi biztos úrnak f. é. február 25-én 106. sz. a. kelt intézménye, melyben az egylet elnökével tudatja, hogy az érvényben levő társulati törvények értel­mében az engedélylyel bíró társulatok és egyletek választmányi gyűlések tarthatására külön bejelentés és országfejedelmi biztos közbejötte nélkül minden­kor feljogosítvák, — egyedül a nagygyűlések meg­tartására nézve hagyatott fönn a kormány azon joga, hogy magát országfejedelmi biztos által kép­viseltesse, — minélfogva az egylet közgyűléseihez orsz. fejedelmi biztosul Csongrádmegye első alis­pánja, Vidovich Mihály úr neveztetvén ki, fölkéri az elnökséget, hogy az egylet közgyűlése határ­napjairól a tanácskozás alá veendő tárgyak megje­lölésével föntisztelt alispán urat értesítse. (Tudo­másul vétetik.) XII. Fölolvastatott föntisztelt országfejedelmi biztos, Vidovich Mihály urnak f. é. február 1-jén 241. sz. a. kelt, a fönebbi intézménynyel azonos tartalmú átirata. (Tudomásul vétetvén, egyleti al­elnök urnak maga miheztartása végett kiadandó.) XIV. Egyleti pénztárnok Z­s­ó­t­é­r Andor ur előterjeszti a pénztár állapotát, mely szerint abban 612 frt, s ebből 490 frt a takarékpénztárnál elhe­lyezve, azonfölül 5 darab arany és 78 darab ezüst huszas van. (Tudomásul vétetik.) K. m. f. Jegyzette Okrutzky Aurél, Bérczy Antal, ideigl. titkár, alelnök. Adakozások a hazai árvízkárosultak javára. E lapok szerkesztőségénél és kiadóhivatalában. Pálfyné 1 Szászországbeli, tallér ezüstben, Szűcs Jó­zsef 1 frt, Pajor Istvánná 2 frt, Krikkay Irma és kis barát­női 4 frt 50 kr, Csik Imre 40 kr, Hevesy Viktor 20 kr, Dékány Rózái 5 kr, összesen 7 frt 15 kr és 1 ezüst tallér. Az utójára közlöttekkel 56 frt 44 kr és ezüst tallér. E szerint a már illető helyre juttatott 552 frt 28 kr s 1 ezüst negyedforinttal máig összesen 608 frt 72 kr, 1 ezüst negyedforint s 1 ezüst tallér gyűlt be.

Next