Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)
1862-03-26 / 25. szám
Negyedik évfolyam. 25-ik szám. — 1862. Szerdán, március 26-án. Begjelentk.: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkessszei iroda: Széchenyi tér, Pfannház, első emelet. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: év Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre 8 firt, — félévre 4 frt, negyedre 2 frt osztr. ért. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre 6 frt, — félévre 3 frt, — évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. ért. Egyes számára 8 ujkr. Ihirdetások : Az öthasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 7 kr. kétszerinél 6 kr., többszörinél 5 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a háromhasábos petitsor igtatási dija 20 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez címezendők. Előfizetési felhívás szegedi híradó ápril.júniusi folyamára. Midőn t. előfizetőinket az előfizetés megújítására és lapunk terjesztésére ezúttal tisztelettel felkérjük, azon remény táplál bennünket, hogy ezentúl is képesek leendőnk t. előfizetőink várakozásának pontosan megfelelni annyival is inkább, miután lapunk egyik szép technikai ismeretű munkatársa a londoni világkiállításról, valamint legközelebb Párisba teendő útjáról lapunkat fogja eredeti közleményeivel megtisztelni. Az előfizetési föltételek lapunk homlokán olvashatók. Szegeden, 1862. március 19. A „Szegedi Híradó“ kiadóhivatala. Gazdasági egyleti közlöny. Jegyzőkönyve a csongrádmegyei gazdasági egyesület i. é. március 9-én tartott igazgató választmányi gyűlésének. I. Elnök jelenti, hogy a m. é. november 4 re H.-M.-Vásárhelyre kitűzött szántás- és ekeverseny, valamint a szegedi András-napi vásárra kijelölt termény kiállítás, és pedig az első időrövidség, a második részvéthiány miatt elmaradtak. — közli továbbá egyleti elnök gróf urnak fölszólitását, hogy az egylet a tevékenység terére lépjen. Minélfogva v. elnök a jelen Illés kiindulási pontjául a m. évi október 14-iki közgyűlés határozatainak érvényesítését jelölvén ki, ezen közgyűlés jegyzőkönyvének fölolvastatását indítványozza. (Mi közhelyesléssel elfogadtatott.) II. Elnök az egylet titkári állomásáról lemondott Szabó Mihály ur helyébe, a jegyzőkönyveknek vitele s átalában a titkári állomásnak ideiglenes ellátására fölkérendőnek javasolja Okrutzky Aurél ügyvédet és egyleti tagot, a ki is a titkári állomásnak a jövő közgyűlésig díjtalan elvállalására késznek nyilatkozván, fölolvastatott a m. 1861. év oktob. 14 iki közgyűlés jegyzőkönyve, melynek eredetije nélkülöztetvén (Az 1861. október 14-iki egyleti közgyűlés eredeti jegyzőkönyvének volt id. titkár Szabó Mihály urtóli beszerzésével vál. elnök bizatik meg.) III. Elnök bemutatja Karlovszky Vilmos urnak, mint a gépészet és építészet szakosztály elnökének ezen szakra vonatkozó egyéni emlékiratát. (Az illető szakosztálynak kiadandó, mely e tárgyban az 1861. okt. 14 iki közgyűlés 7. sz. határozata szerinti eljárásra utasitatik.) IV. Választm. elnök a választmány figyelmét fölhiván a részvénydíjaknak mielőbbi beszerzése körüli intézkedésekre, ez ügyben a folytonos fizetési késedelem miatt szigor alkalmazását tartja szükségesnek, minthogy a pénztárnoktól nyert (s utóbbi által a gyűlésben megerősített) értesítés szerint a részvénydíjak befizetése iránt az egyesület részvényes tagjaihoz az 1861. okt. 14-iki közgyűlés határozata nyomán intézett fölszólitás sikertelen maradt annyira, hogy az 1860. évre még 216, az 1861-ikre pedig 547 tag van tartozásban. (Az 1861. február 28-iki vál.gyűlés e tekintetbeni határozata következtében fölkért egyleti vidéki tagok, névszerint Farkas Mihály ügyvéd ur Makón, Kovács Ferenc ur H.-M.Vásárhelyen, Oroszy Miklós ur Szentesen, Éder István ur Csongrádon, Tóth István ur Mindszenten, Preiszler László ur Derekegyházán, Keserű Mátyás ur Félegyházán, Tallián Endre ur Török-Kanizsán és Fuchs Mihály ur Oroszlámoson — jelen végzés és a vidékekbeli egyleti tagok névjegyzékének közlése mellett fölszólitandók egyleti alelnök ur által a részvénydíjakbani hátralékoknak a pénztárnok kimutatásai szerinti beszerzésére, ugyanazon urak fölkéretvén, hogy a fizetni vonakodók névjegyzékét legfölebb f. é. július 1-ig az egyesület pénztárnokának beküldeni szíveskedjenek, ki az illetők ellenében a behajtást az egyleti ügyvéd közbejöttével eszközlendi.. A helybeli késedelmeskedőket illetőleg az októberi 14 iki fenjelölt közgyűlési határozat alapján Csermelényi Iván egyleti ügyvéd megbizatik, miszerint szükség esetében kinyomatandó felszólításokat intézzen a hátralékosokhoz, melyekben őket értesítse, hogy az 1860. és 61. évekre eső részvénydíjak önkéntes befizetésére határidőül f. é. május 1 -je tűzetett ki, az ezentúl késedelmesek irányában a törvény útja fogván igénybe vétetni, mire ügyvéd ur az egylet nevében ezennel fölhatalmaztatik.) V. Keserű Mátyás váltag jelenti, mikép több félegyházi egyleti tag kinyilatkoztatta, hogy miután magukat az egylethez részvényesekül le nem írták, s neveik gyaníthatólag csak egynémely egyleti tag túlbuzgósága következtében találtatnak az egyleti tagok névsorába beiktatva, magukat egyleti tagokut nem ismerhetvén, annak irányában mire sem köteleztetnek, tehát részvénydíjakat sem tartoznak fizetni; — minélfogva Keserű Mátyás úr ezen egyének neveit az egyleti tagok névsorából kitöröltetni javasolja, bejelentvén egyszersmind, hogy az illetők névjegyzékét a pénztárnokkal már közölte. (Titkár és pénztárnok a kitörlés foganatosítására utasítatnak, jelentésük elváratván.) VI. A helybeli részvénydijak behajtása s az erre vonatkozó fölszólitások kézbesítése, az egylet tisztikarának, nevezetesen az elnökök, titkár, ügyvéd és pénztárnok kölcsönös és folytonos érintkezése s egyéb belügyletek gyors elintézhetése tekintetéből az egyletnek állandó szolgára lévén szüksége, v. elnök indítványozza, hogy az egylet számára egy eddig fölöslegesnek, de most már nélkülözhetlennek ismert fizetéses szolga fogadtassák és alkalmaztassák. Az indítvány helyeseltetvén (Megbizatnak v. elnök és pénztárnok urak, hogy az egyesület részére egy állandó szolgát fölfogadjanak s vele fizetsége iránt megalkudjanak, jelentésük elváratván.) VII. A fönebbi indítvány kapcsában Babocsay Lajos v. tag figyelmeztetvén a választmányt, hogy az egyletnek helyben még eddig nincs oly helyisége, mely amellett, hogy ugyszólván szellemi központul szolgálna, hol az egyesület tagjai annak állapotáról s működéséről mindig elegendő tudomást szerezhetnének — egyszersmind azért nélkülözhetetlen, hogy ott az egylet iktató- és jegyzőkönyvei, levéltára, hírlapjai s egyéb közlönyei állandóan elhelyeztessenek, hol végre az egyleti tisztikarnak szükséges szolga folyvást föltalálható legyen, a titkár teendőit végezhesse, s a szakosztályok s egyéb egyleti megbizottak munkálataikat , jelentéseiket beadhassák stb., — indítványozza, miszerint e célból az egylet számára egy vagy két szobából álló helyiség szereztessék. Ezen indítvány helyeseltetvén (V. elnök megbizatik, hogy a kifejtett célnak megfelelő helyiségről gondoskodjék, s azt szükség esetében kibérelvén, eljárása eredményét a legközelebbi gyűlésnek terjeszsze be.) Vill. A H.-M. Vásárhelyre az 1861. novemb. 4-ére kitűzött szántásverseny meghiúsulása alkalmából elnök fölszólítja a választmányt, nyilatkozzék : kivánja-e azt, hol és mikor megtartani? A választmány igenlő meg nyilatkozván (A legközelebbi szántásverseny határidejéül a szegedi májusi vásár utáni hétfő, vagyis f. é. május 12-ike H. M.-Vásárhelyre tűzetik ki, s ennek folytán H. M.-Vásárhelyen lakó v. tag Kováts Ferenc úr jelen határozatnak áttétele mellett is elnökileg fölszólítandó, miszerint a m. é. október 14-iki megbízatása értelmében H.-M.Vásárhelyen lakó egyleti tagoknak, ha nem választmányi tagok is, maga mellé vonásával a kitűzött szántásversenyt, a már javai kijelölt módon előkészíteni és rendezni szíveskedjék, fölhatalmaztatván, hogy H.-M.-Vásárhely város hatóságát az egylet nevében a versenyre alkalmas földtérnek s a bíráló választmány működésére szükséges helyiségnek kijelölése iránt fölkérje, s előleges eljárása eredményéről az egylet alelnökét a végett értesítse, hogy ez a közhírré teendők iránt a verseny napja előtt intézkedhessék.) IX. Csermelényi Iván úr indítványozza, küldessék ki egy bizottmány, melynek feladataul kijelöltessék: javaslatot tenni arra nézve, hogy minden évben előre, mikorra és hova tűzessenek ki a kiállítások, versenyek és kísérletek, hogy az érdeklettek ezek iránt jókorán tudomást szerezve, eleve elkészülhessenek s az egylet különben is számos teendői a felebbi intézkedéseknek mindig újra fölvételével és ismétlésekkel ne szaporítassanak, s a határozás és foganatbavétel közti időrövidség okozta meghiúsulásoknak lehetőleg eleje vétessék. (A legközelebbi választmányi gyűlés teendői közé soroztatik ezen közhelyesléssel fogadott indítvány foganatosítása fölötti határozás) X. Babocsay Lajos a földmivelési szakosztályhoz kívánja magát soroztatni. (Kivonata teljesítetik s itt megjegyeztetik.) XI. Vál. elnök több az ügykezelésben előfordult hiányok helyrehozása s a fölmerülhetendő)k megelőzése tekintetéből az egyleti levéltár rendezését halaszthatlannak jelentvén, e tekintetbeni újabb sikeres intézkedésre hívja föl a választmányt. (Titkára Kempelen Győző után maradt s a pénztárnok által őrzött, úgy az azóta Szabó Mihály ur volt ideigl. titkár által kezelt egyleti iratok átvételével megbizatván, az egyleti levéltár mielőbbi rendezésére utasitatik.) XII. Fölolvastatott a csongrádmegyei királyi biztos úrnak f. é. február 25-én 106. sz. a. kelt intézménye, melyben az egylet elnökével tudatja, hogy az érvényben levő társulati törvények értelmében az engedélylyel bíró társulatok és egyletek választmányi gyűlések tarthatására külön bejelentés és országfejedelmi biztos közbejötte nélkül mindenkor feljogosítvák, — egyedül a nagygyűlések megtartására nézve hagyatott fönn a kormány azon joga, hogy magát országfejedelmi biztos által képviseltesse, — minélfogva az egylet közgyűléseihez orsz. fejedelmi biztosul Csongrádmegye első alispánja, Vidovich Mihály úr neveztetvén ki, fölkéri az elnökséget, hogy az egylet közgyűlése határnapjairól a tanácskozás alá veendő tárgyak megjelölésével föntisztelt alispán urat értesítse. (Tudomásul vétetik.) XII. Fölolvastatott föntisztelt országfejedelmi biztos, Vidovich Mihály urnak f. é. február 1-jén 241. sz. a. kelt, a fönebbi intézménynyel azonos tartalmú átirata. (Tudomásul vétetvén, egyleti alelnök urnak maga miheztartása végett kiadandó.) XIV. Egyleti pénztárnok Zsótér Andor ur előterjeszti a pénztár állapotát, mely szerint abban 612 frt, s ebből 490 frt a takarékpénztárnál elhelyezve, azonfölül 5 darab arany és 78 darab ezüst huszas van. (Tudomásul vétetik.) K. m. f. Jegyzette Okrutzky Aurél, Bérczy Antal, ideigl. titkár, alelnök. Adakozások a hazai árvízkárosultak javára. E lapok szerkesztőségénél és kiadóhivatalában. Pálfyné 1 Szászországbeli, tallér ezüstben, Szűcs József 1 frt, Pajor Istvánná 2 frt, Krikkay Irma és kis barátnői 4 frt 50 kr, Csik Imre 40 kr, Hevesy Viktor 20 kr, Dékány Rózái 5 kr, összesen 7 frt 15 kr és 1 ezüst tallér. Az utójára közlöttekkel 56 frt 44 kr és ezüst tallér. E szerint a már illető helyre juttatott 552 frt 28 kr s 1 ezüst negyedforinttal máig összesen 608 frt 72 kr, 1 ezüst negyedforint s 1 ezüst tallér gyűlt be.