Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)

1863-07-15 / 56. szám

Helybeli újdonságok. (Az alföldi vasút jelöléséről.) Ha az alföldi vasút nem az alföldet magát, hanem valami magán­társulatot illetné, szavunk se lehetne hozzá, hogy mit, miként mívelnek; de miután ezen vasut­ügy iránt közös az ér­dekeltség, a községek is a körülményekhez képest adakozásaikkal járulnak annak előmoz­dításához, azért nem csodálkozhatik senki azon, ha e vasútra vonatkozó legkisebb moz­galom is a nyilvánosság elé jut. Ily körül­mények közt hasznos lett volna mielőtt az előmunkálatokat foganatba vétettük, helyen­­kint a vonal irányára nézve a községek és vidék avatottabbjainál értekezletet tartani, hogy annál könnyebben, a legrövidebb idő alatt, haszontalan munka és fáradozás nélkül, a kéznél levő térképek szerint, a lehető leg­tökéletesebb irányt lehessen eltalálni. — Hall­juk, hogy a vasúti mérnökök ismét váro­sunkba érkeztek, és­pedig azért, mivel­hogy a­gy évi révnél a Tiszán át építendő híd igen sok pénzbe kerülne, tehát célszerűbb­nek látszik a Maroson egy átjárást keresni, és ezt Deszken fogják kutatni! Deszken, hol a sok régi Maros kanyarai és új átmetszések között az áthidalásra kedvező pontot más szem­pontból nem lelhetni, mint egyedül abból, hogy a marosparti földrétegek szilárdabbak a híd oszlopaira nézve, mint a tiszaparti rétegek. A Maros jobb partján szintén oly sok alacsony térség áll szemközt, mint H.-M.-Vásárhely és a gyevi rév közt; a magas töltést sehol el nem lehet kerülni, Deszken a Maroson is jókora hosszú hidat kell csinálni, nehogy áradáskor a sebes víz duzzadásokat okozzon. A vaspálya is Vásárhelytől Szegedig, Desz­ken , Szőregen át bizony csak meglehetős ke­rület fogna tenni. A deszki próbálgatás idő- és pénz­vesztegetés; az alföldi érdekelteknek pedig nincs se idejök, se pénzök veszte­getni való. * (A selyem­tenyésztés érdekében) mai számunk által hozott cikkben kifejtett óhaj talán nem sokára teljesedésbe megy, ugyanis akadt vállalkozó, ki a vasút és Új-Szeged között 29 hold földet ültet be eperfával, ha e különben használatlan tért a város neki átengedi. A vállalkozó részéről évenkint 16 lat selyemhernyó-tojást bocsájt kiosztás végett a város rendelkezésére, a tenyésztőket ellátja eperfa-levéllel s a szükséges utasításokkal. Az eperfa-iskolát árokkal s eperfa-sövénynyel véteti körül s 20 év múlva visszaadja a vá­rosnak. A város, mint halljuk, a dolgot a m. k. Helytartótanácshoz terjesztette föl. * (Tanügy.) A palánki másodosztályú leánytanitói állomásra özv. Zomboriné szül. Mészáros Julia, az első osztályúra pedig Vol­ford Ilona, oklevéllel s a m. kir. Helytartó­­tanácstól nyert engedélylyel ellátott tanítónő, neveztetett ki a Szeged városi tanács részé­ről tett fölterjesztés és ajánlás folytán, Bon­­naz Sándor megyés püspök­ö­rsága által. Ez utóbbi eddig, mint rókus külvárosi magán­­tanítónő, a szülők teljes megelégedését kiér­demelte. Egyébiránt mindkét tanítónőnek ki­­neveztetése által, tekintve a nevelés terén eddigelé tanúsított sikeres működésüket, so­kat nyertek az illető osztályok növendékei. * (Egy szegény színész), a szegedi kö­zönség által jól ismert öreg Döme él, vagyis inkább nyomorog itt közöttünk családjával, neje súlyos betegségben fekszik, s az öreg színész helyzete, ki még a napi élelmet sem képes neje és gyermeke számára előterem­teni, valóban szánalomra méltó. S hányan vannak ily szerencsétlenek, kik már ifjú ko­rukban is, sok küzdelem és nélkülözés közt mint vidéki színészek szolgálták a művésze­tet, s nyújtottak szellemi érvet a közönség­nek: öreg napjaikra koldusbotot szorítnak mar­kukban, s mint a nemzet koldusai halnak el. Szükségtelen a jelen időben fejtegetnünk a színművészet szükségességét, mely mulat­tatva oktat, fejlesztője a nyelvnek s ébreszti a közszellemet. Nagy hátrányunkra mutat tehát, midőn annak szorgalmas papjairól nem tudunk gondoskodni, s akiktől oly sokat kö­vetelünk, oly keveset tudunk azoknak adni. Egy vidéki színházi nyugdíj­intézet fölállítá­sával nem kellene sokáig késnünk; oly inté­zet ez, melyet az ország minden részének, ahol csak színészek megfordultak, szent kö­telessége fölkarolni, s melynek százezrek fil­léreiből kell létrejöni. Addig azonban, míg az ige testté válik, sok víz elfolyik a Tiszán, pedig ime itt a példa, ahol gyors segélyre van szükség. A derék szegedi közönség, mely a múltkor tisztességesen eltemettette a holtat, reméljük, nem fogja nyomorban hagyni az élőt. Egyszerű fölszólításunkra már ada­koztak egyesek szerkesztőségünknél; hiszszük, hogy jövő számunkban több nevet fogunk följegyezhetni. (Az adakozásokat lásd alább.) * (Egy második takarék­pénztár) me­gyénkben csakugyan létre­jö H.-M.-Vásárhelyt, az előleges tájékozásul kibocsájtott 500 drb 100 frtos részvény, három hét alatt aláíratott. * (Ama vers-füzet), mely az aradi és szegedi gymnasiumi ifjúság részéről nyilatko­zatra adott okot, f. hó 5-én elküldetett Aradra az előfizetőknek, így tehát a dolog rendben van. * (Jellemzi a takarmány-szükséget), hogy H.-M.-Vásárhelyt 4 ép lovon 29 frtért adtak tovább. Egy eredeti esetet is hallottunk, melyet méltónak tartunk följegyezni. Egy felsővá­rosi gazda, nem tudván két lovát eltartani, megvenni sem akarván őket senki, — nehogy éhen veszszenek, kikötötte a szegény párá­kat az utcára a sövényhez, azon hitben, hogy csak majd akad gazdájuk. Mennyire elcsu­­dálkozott azonban, midőn reggelre fölkelvén, lovai mellett még másik kettőt talált, melyek nyomorultabb állapotban voltak az övéinél. * (A Gül-Baba budai sírját látogató) jámbor muzulmánok egyike múlt vasárnap Szatymaz felöl­töttében betért az út szélén levő csárdába, hogy az ut porát avval a til­tott nedvvel lelocsolja. Mulatozás közben egy korcsmabeli nőszemélyt arany­nyal csalo­gatott magához, mint mondják 24 darab ara­nyat s néhány írt papírpénzt rejtegetett tü­szőjében. Este, midőn a török útját Szeged felé folytatná, előrohant 2 ember a kukori­cából, bottal és késsel fölfegyverkezve; fején s egyik kezén vágást ejtettek s pénzétől meg­fosztották. A szegény muzulmán tátongó seb­bel érkezett Szegedre. Rögtön intézkedések tétettek a város részéről a tettesek nyomo­zására; a nőszemélyt s több gyanús embert be is kisértek, kik közül egyik tettesre a megkárosított muzulmán rá is ismert, s jelen­leg már vizsgálat alatt áll. * (Vasárnapi díjlövések.) Hosszú Nán­dor 1 ötöst, 2 hármast, nyerte az első díjat; Zászlósy János 1 négyest, 2 hármast, nyerte a második díjat; Okerny Gyula 1 négyest, nyerte a 3-dik díjat; Zsótér Ferenc 1 négyest, nyerte a 4-dik díjat; Kocsis Benő 2 négyest, nyerte az 5-dik díjat; Georgievits György 1 négyest; Kontraszti Alajos 1 hármast; Pálfy János 3 hármast; Küllös Ferenc 1 négyest és 1 hármast; Burger Zsigmond 2 hármast, Eröskövy Antal 5 hármast, Rohrbach Antal 3 hármast. * (A népkertet­ a város egy felette szük­séges építménynyel látta el; a kutat is, mely­nek egykor igen jó vize volt, újra készítik. —‘ (Figyelmeztetésül.) A belvárosi nagy­­kaszárnya-utcában 134-dik és 135-dik szá­mok alatti házak előtt és körül a járdák oly nyomorult állapotban vannak, hogy mi­után az illetők azok jobb karban tartásáról nem gondoskodnak , kénytelenek vagyunk, azokra a hatóság figyemmét fölhívni. (Bekül­detett.) Kötelességünknek tartjuk, a ható­ságot azon kártyavető cigánynőkre figyelmez­tetni, kik már hetek óta városunkban tündér­­kednek. Az embernek lelke fáj, midőn látja, mennyire erkölcstelenítik ezek a népet, midőn után után útfélen szemlélhetni, mint hagyja ott a tanyáról bejött együgyü nő a piacon kitett áruját, vagy a vízért küldött cseléd­edényeit, hogy magának kártyát vettessen. Természetes, hogy e művésznők (!), ha ily után nem kereshetnek, el is csennek egyet­­mást, mihez hozzáférhetnek. A múlt napok­ban is láttuk, egy falusi mint vett üldözőbe egy vén cigány asszonyt a piacon, s alig akadt aki elfogja. Igaz, hogy legjobb volna a népet annyira növelni, hogy ily ámítóknak hitelt ne adjon, de addig minden esetre tiltó eszközök is használandók. E bűbájoló nép, mint tudjuk, már hetek óta a torontáli oldalon a vasúti hídfőnél tartja főhadiszállását. * (Döme öreg színész részére adakoztak): Kovács Mihály 3 frt, Báty Imre 1 frt, Paulo­vits István 1 frt, Okrutszky Coriolan 1 frt. Összesen 6 frt. (Folytatjuk. Vegyes hírek. * (Jótékonyság.) Igaz László temes­­megyei paráczi birtokos az ottani szűkölködő román lakosok közt 150 pozsonyi mérő ga­bonát osztott ki, első jó termés alkalmával visszatérítendőt. A magyar földbirtokos ré­széről szép jele ez a testvéri szeretetnek , mely nem tekint a nemzetiségre; tanulhatnának belőle erdélyi román atyánkk­al. * (Báró Sina S.) alföldi uradalmaiban a szükölködök számára újra 2000 mérő gabo­nát osztatott ki.­­ A szentlörinci uradalmá­hoz tartozó falvakban pedig évenkint 500 frtot rendelt kiosztatni, részint a segédtanítók ré­szére, részint a szorgalmas gyermekek ösz­töndíjára, könyvekre és íróeszközökre. Szent­­lörincen és Gödölön pedig rendes iskolát ala­pított. * (Abonyi István, kir. biztos) egy cs. k. pénzügytanácsos és cs. k. helytartósági fogalmazóval f. hó 7 kén este érkezett Temes­várra és másnap a főispáni helytartó távollété­ben, Papházy alispán úrral tartott az Ínség ügyében értekezletet. * (Plener pénzügyminiszter) a „P. L.“ bécsi levelezője szerint hajlandónak nyilatko­zott volna, hogy az ínséggel meglátogatott alföld kisebb birtokosainak felsegélyzésére az állampénztárból két millió frtot utalványoz. A bankkal is történtek ismét alkudozások, minthogy azonban ez esetben „jó üzletről“ természetesen nem lehet szó, fölötte ridegen viseli magát. * (A magyar kir. udv. cancelláriához) egy bécsi levelező szerint az Ínség által tete­mesben sajtolt községek, valamint egyesek részéről már folyamodások érkeztek, hogy az udv. cancellária speciális esetekben közbejá­rulna az adó elengedéséért. * (Gróf Aponyi és b. Wenkh­eim B. urak) t. hó 9-én voltak a „békésmegyei gazdasági egyesület részéről, Ő Felségénél audientián. Ő Felsége a két magyar főurat s az általuk átnyújtott legalázatosb kérvényt kitűnő kegye­lemmel fogadá, s a részvétnek legélénkebb kinyilatkoztatásai mellett méltóztatott a küldöt­tekkel hosszasabban értekezni az inségi álla­potról és annak orvoslásáról. Audientia után a küldöttség ő nagyméltóságához s főkancel­lár úrhoz járult, s magával,,vivé a megnyug­tató meggyőződést, hogy Ő Felségének ke­gyelme folytán a kormány részéről minden meg fog történni, mi csak hatalmában áll, a sújtott vidékek felsegélésére. * (Budai Apraxin Julia) — Párisban szép előmenetelt tesz. Három hét múlva játsza először Phaedrát, utána rövidebb időközökben Medeában és Stuart Máriában fog föllépni. A francia lapok kezdenek már beszélni föl­lépéséről. A párisi művészi és társadalmi kö­rökben szintén nagy zajt okoz a grófnő azon elhatározása, melynél fogva a születésével nyert fényes koronát a színpad koszorúival szándékozik fölcserélni. Egy igen szerencsés alkalom kínálkozik a grófnőnek a francia udvar figyelmét és kegyét kinyerni. Ugyanis a grófnő I. Napóleon fia, a Reichstadti her­ceg, egyetlen még meglévő, és Bécsben a híres Dansvill festő által készített arcképét néhány évvel ezelőtt III. Napóleonnak aján­­dékozó, ki is viszonzásul a grófnőnek a ser­­rei hires porcellángyárból egy kávékészletet küldött emlékül, mely 16 —20,000 franknyi értékű művészi drága kincs. A grófnő most ezt meg akarja köszönni személyesen, mely alka­lommal a Theatre Français-bani fölléphetése iránt teend kérelmet. * (Szerb színészet.) Az újvidéki szerb nemzeti színésztársaság f. há - án lépett fel először Temesvárott, a „Vojnicski begunac“­­ban (Szigligeti „Szökött katoná“-ja) Közönség nagy számmal jelent meg, s az előadás iránt viharos tapsokkal, kihívásokkal és ismételte­tésekkel bizonyító megelégedését, mely, mint a „Tem. Ztg.“ írja, valóban kielégítő is volt, főkép ha figyelembe vétetik nemcsak a tagok­nak fiatalsága, de magának a szerb színészet­nek is a kezdet nehézségeivel küzködése. A szerb színészet ugyanis még nagyon ifjú inté­zet. Ami e téren eddigelé történt, az nagyob­­bára elforgácsolt s rövid időre szorítkozott külön fellépésekre vonatkozik, s a jelen ki­indulási pontjául nem tekinthető. Még csak két esztendeje, hogy a valódi gyakorlati ös­vényre léptek. Szóba hozatott ugyanis állandó szerb nemzeti színház megalapítása s elhatár­­oztatott felszólítást intézni a szerb nemzethez önkéntes adakozásokért ezen mivelődési célra. — Egyszersmind a csekély számú színdara­bok szaporításához s életrevaló szinésztársa­ság alakításához is hozzá fogtak. Az alaptőke már is 60,000 ftra megy, s egyes hazafiak és községek adományaiból folyvást szaporo­dik. A szinműtár is szépen gyarapodik cél­szerű fordítások s eredeti művek által, melye­ket a fiatal szinészek dicséretes szorgalommal s gyorsasággal betanultak. Eddigelé már 57 db hozatott színre, ezek közt van Schiller Ármány és szerelem című szomorú játéka is. * (Deák Ferencet) a pesti lövész egylet még mártius hóban tiszteleti tagjává választ­ván, e hó 6-án tisztelgő küldöttség által át­adatta az ünnepelt államférfinak, a kinevezési dísz­okmányt. * (Kézdiszéken gróf Mikó Imrét válasz­tották meg képviselőnek.) A szavazás oly lel­kesedéssel folyt, hogy egy öreg beteg székely huszár szekeren vitette magát a bizottmány elébe, hogy Mikóra szavazhasson. * (A Sz.-Feh­érváron alakult kath. legény­­egylet) f. hó 5-én nyilt meg. Este az egylet tagjai színdarabot adtak elő. * (Alexi gör. kath. püspök) Szamosujvá­­ron meghalt. * (Nagy-Váradra, jár összesen 993 hír­lap) ezek közül magyar 831, német 93, román 46, tót 3, lengyel 3, héber 6, francia 5, angol 1, olasz 2, görög 1, cseh 3. * (Elfogatás.) Temesvárott a napokban Hanák János volt honvédtiszt tartóztattatok le, állítólag nála talált, sőt általa terjeszteni meg­­kisérlett iratok miatt. * (Reményi Ede) fölszólítja mindazon lelkes honleányokat s fiakat, kik tőle a Pe­­tőfi-szoborra gyűjtő iveket elfogadtak, misze­rint iveiket — betöltve bár vagy üresen — hozzá legkésőbb f. é. sept. 15-ig beküldeni szíveskedjenek. * (Fényes nász) Gr. Károlyi Viktor e hó 31-dikén tartja esküvőjét Orczy Irma báró­nővel a pesti egyetemi templomban. Nagyfényü menyegzői készületekről beszélnek. * (Vörösmarty szobra,) ifj. b. Vay Mik­lós, Fernkorn egyik tanítványa által mintázva készen van, s közelebb fog öntetni. Bécsi lapok e szobrot, mely Székesfehérvárra van szánva nagyon dicsérik. * (Szalontán f. hó 8-dikán d. u. 2 órakor tűz ütött ki,­ mely félóra alatt 52 házat ham­vasztott el. A nagy szélvész elősegíté a rom­boló elem terjedését. A kárt hozzávetőleg 24.000 írtra becsülik, biztosítva csak 3 ház volt. * (Tűzvész.) A Pozsony melletti Sz. György, szabad kir. városban folyó hó­r­kán tűz volt, mely 13 házat elhamvasztott. * (Roppant számú sáskák) jelentek meg békésmegyei Csesztelek környékén, elpusztí­tásukra a szomszéd helységek lakosságát is segélyül kellett hívni. A­mit egy nap levertek, valami 180 mérőt tett ki. * (Arad határát) és a paulisi hegyeket e hó­r­ikán megint elverte a jég. * (Csanádmegye, Sajtény nevű 4000 la­kossal biró helységében,) a görög nem egye­sültek közt nagy mozgalom van darab idő óta; az ottani románok tömegesen jelentkez­nek a­z. egyesült egyházbai áttérés végett. * (Egy 6000 mércnyi kukoricával terhelt dunai hajó elsülyedt) Paks közelében. A „Phö­nix“ társulatánál biztosítva volt. * (Bankóhamisítók.) A szabolcsmegyei Csobaj községben bankóhamisítókat nyomoz­tak ki. A tettesek t. ladányi és t­­eszlári lako­sok , mesterek a „M. S.“ szerint a községi jegyző, 100 frtos bankjegyeket hamisítottak, de 10 és 5 frtosokra is találtak náluk gépeket. * (Az osztrák nemzeti banknak,­ az utóbbi hétről kelt kimutatása szerint a bank­jegy-forgalom 395,864,672, az érckincs 105, 069,832, a bank ezüstben fizetendő követelé­sei pedig 42,000,000-ra rúgnak. E szerint a lefolyt hó vége óta 8,066,937 trttal több bank­jegy adatott ki, jóllehet az államadósság, el­adott értékpapírok és elzálogosított ezüst fize­tése fejében 1 1/1 millió bankjegy került vissza. Ezen gyarapodás okát a félévi szelvények ki­fizetése és a váltó-elfogadás 3­/5 millióval való gyarapodásában találhatni. A zálogra adott kölcsönök összege csak 400,000 fttal növeke­dett. * (20 mázsa ezüstöt) és 8000 db aranyat küldöttek múlt szombaton Körmöcről Bécsbe. * (Rózsa Sándor) a kufsteini várból megszökött volna. (?) * (Az „Arad“ a következő különös esetet beszéli,­ mely szerinte közelebb történt az aradi-kovaszinci országúton. Egy kovaszinci lakos ugyanis felesége és fiával haza hajtott és lovait Uj Panádnál akarta megitatni. Mi­dőn a fiú e végre a kocsiból ki­szállóban volt, a lovak összerogytak. A gazda ember erre, már halk hangon azt mondja fiának, hogy nézzen utána, mi bajuk lett a lovak­nak, miután ő nem tud mozdulni, a fiú oda nézett, s a lovakat holtan találta; rögtön ez­után a gazda is meghalt, a fiú halálosan beteg. Csak a nőnek nem lett semmi baja. E rejtélyes eset oka eddig nincs tudva. * (Botrányos rablás) történt múlt pénte­ken a temesvári józsefvárosi országúton fel­állított Máriaképen; a tettes szétrontotta a sz. képet, a fejet az ott levő rostélyra szegezte, s a kép alatt levő becses áldozati adományo­kat a pénztartóval együtt ellopta. A legbecsesb azonban, igaz nagy gyöngyök, egy jámbor józsefvárosi hölgy adománya, kisiklott az isten­telen kezekből, mert másnap e gyöngyöket a kép mellett a fűben találták meg. * (Uralkodók találkozása.) A porosz la­pok igen valószínűnek, sőt mintegy bizonyos­nak tartják, hogy ausztriai császár ö Isge Vilmos királyival találkozni fog Salzburgban. A porosz király ugyanis Salzburgon keresztül utazik Gasteinba, f. hó 18-án. * (Schmerling állam­minister,­ mint egy lap jelenti — magyarul tanul, és a mi külö­nösen a kimondást illeti, már némi előmene­telt is tett. * (A Reichsrath) — mint a — „Bohe­mia“ — levelezője írja — ismét el fog na­­poltatni 3—4 hétre, mihelyt átesett az ügy­rend egyszerűsítésére vonatkozó törvényjavas­laton, s időközben a cseh országgyűlés fog összehivatni, újabb választások végett.­­ (A „M. S.“ írja, hogy a nápolyi Rot­­schild milliomos fia Pesten mulat.) A császár­­fürdői bált is meglátogatta. Úgy látszik, hogy szép nőink megtetszettek neki, mert szem­üvege mindig orrán volt. A cigányokat meg­bámulta, aztán kivonta zsebéből tárcáját, és — rágyújtott. * (A portugalli kir. kincstár töméntelen gyémántjainak,­ egy jókora részét áruba bo­csátották — nem pénzszükségből, hanem csak azért, hogy ne heverjen hiába annyi pénzérték. * (Innsbruckban meg akarják ülni) ez idén ötszázadik esztendejét annak hogy Tiról Ausz­triával egyesült. * (Mexico főváros május 30-án kiüritte­­tett) s június 5-én Bazaine hadosztálya meg­szállta. A júl. 11-iki „Moniteur“ jelenti Mexikó feladását. * (Pétervárott nagy feltűnést okozott,­ hogy a 23 éves oldenburgi hg, Nikolai Pet­­rowitsch, a cári ház rokona, egy egyszerű nemes leányt, Bularek kisasszonyt vette nőül. A hg, a Charkowban levő huszár­ezred főnö­ke, mely titokban egy közellevő faluban tartá esküvőjét, és régebben nyert szabadságidejét felhasználva, azonnal Németországba utazott, hogy rokonainak fiatal nejét bemutassa. Az udvar rész néven vette e házasságot, a cár azonban jó­indulatú levelet írt a hg atyjának.­­ (Az Amerikába tervezett kéjutazás el­marad.) Oka ennek az, hogy a dél amerikai csapatok épen azon vidékeket szállták meg, melyeket beutazni akartak. * (Bécsben egy cukrász ellen erélyesen foly a vizsgálat,a kinek fagylaltjától sokan veszé­lyesen roszul lettek. Különösen a magyar udv. főcancellár, gr. Forgách­­ exelja.

Next