Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1863-01-03 / 1. szám

Szegedi séták. I. Az 1862-dik év élete olyan volt, mint azon betegé, ki aszkórban senyved, s ki e bajt még szüleitől örökré. Ilyen volt kimúlta is, nem szült valami nagy megdöbbenést, csöndes köhécseléssel meghalt és eltemetteték. Hagyott hátra egy csapat árvát, a normális állapot iránti vágyat, a pénztelenséget, üzletpangást s egy légió reményt, miknek természetes gyámapja az 1863 dik év lesz. — Óhajtom, hogy a gyám az árvák ellátásáról jobban gondoskodjék, mint saját édes szülőjük az ó év. Az újév már folyik, de csak a név uj, az idős életmód a régi maradt. Az emberek most már Sylveszter napján kezdik a köszöntgetést, ami azt jelenti, hogy nagyon sok a kívánnivaló. A bevett szokásnál fogva nekem is kellene az olvasóközönségnek valami jót kívánni, de miután tudom, hogy mai napság a jókívánságok épen nem szoktak teljesülni, tehát inkább hallgatok. Mert mit ér példának okáért, ha én a „Szegedi Híradó“ olvasóinak azt kívánom, hogy oly sokáig éljenek, mint Mathuzálem, tudván azt, hogy mióta a gyógyászat tudománya megszületett — ez lehetetlen; minek kívánjak én jó étvágyat? midőn az embereknél oly annyira lábrakapott a fogfájás, azaz fáj mindegyiknek a foga valakire vagy valamire, avagy mi hasznát veszi az olvasó, ha pl. 10,000 frtot kívánok neki, ő meg csak 25 frtot kér tőlem, és én annyit sem adhatok, ámbár másnál huszonötre könynyen szert lehet tenni, de tőlem még az sem telik ki, és végre mit ér a kereskedőnek állandó szerencsét kivárnom, ha biztos orvosi recipét nem tudok ajánlani a váltóláz ellen. Azért legjobb a kivánatokkal felhagyni, midőn az emberek nagyobb része úgy sem azt érzi, amit kíván. Például az emberek újév napján egymásnak hosszú életet kívárnak, de azért lelkiismeretesen igyekeznek egymás életét megrövidíteni; kívánnak jó étvágyat, hanem azért mégis, ha lehet, másnak legédesebb falatját is megkeserítik; kívánnak jó egészséget, azért mégis addig mérgesítik az embert, míg epelázba nem esik. Szegeden mily tömérdek ember futkározott újévnapján jókivánatokkal, de azért minden jókivonatok dacára a pénzetlenség s a kedvetlenség a régi maradt. Semmi sem szaporodott csak a hírlapok száma, de azét én mégis reményem, hogy a „Szegedi Híradó“ előfizetői száma is szaporodni fog. Biz az rá is férne már egyszer, s ha úgy lesz, akkor aztán majd jobb kedvvel is fogja sétáját folytatni Keméndy. Xtti képek. (Londoni utamból.) A világkiállítás idényében többrendbeli korszerű ismeretek és úti leírások jelentek meg a napi sajtó hasábjain, melyeknek talán egy része hasznos tanulságul és kedves olvasmányul is szolgálhatott az olvasni szerető közönségnek; de London, e városok Metropolisa oly dús, olyannnyira tömött nevezetességeivel, hogy kötetekre menő kiadásokban sem volnánk talán képesek leírni mindazt, mit itt a műipar, tudomány, kereskedelem és társaséleti viszony fölmutathat. A múlt nyáron „úti képek“ cím alatt e lap hasábjain még külföldről magam is közlöttem egyet mást; ha tehát vissza nem élek olvasóim türelmével, annak folytatását jelenleg megkezdendem, s újabban fölfrissítve a londoni emlékeket, olvasóinkat mindenekelőtt az Isten házába vezetem. Londonnak mintegy 500 különnemű isteni szolgálatra szentelt egyháza van, mely mennyiség, ha tekintetbe veszszük az angol kegyeletet és a városnak több mint három millió lélekből álló terjedelmét, egyátalában kevésnek mondható, mert míg Moskauban 400,000 lélek után 400 templom létezik, és így minden 4000-re 1, vagy épen Rómában mintegy 200,000 lélekre 360 templom, vagyis 505 lélekre 1, ugyanakkor Londonban csak 6000 lélekre jut. Az egyházak fölosztásában nem találjuk az egyébkép helyesen számító angol eljárását, mert míg némely városrészben a ritkábban helyzett egyházak mindannyia különösen vasárnapokon zsúfolásig tömve van, más városrészekben oly sűrűen vannak egymáshoz, hogy a nép bennök, mondhatni, csak kong. A jóizléshez tartozik azonban Londonban azon szokás, hogy minden előkelő gentleman és lord saját házában kápolnát és fizetéses hitszónokot tart, ki az isteni szolgálatot a család számára végezni szokta. Az érintett 500 egyházból csak 226 számítatik az Anglican egyházhoz, a többi az úgynevezett dissentereké, melyekből 94 a kálvinisták, 17 Methodisták, 9 unitáriusok, 8 Qusekkerek, 3 Ariánusok vallásához tartozik, melyekben az isteni szolgálat mindenütt angol nyelven tartatik. Idegen nyelven — ide nem értve a magán- és követségi kápolnákat — külön 21 egyházban tartatik isteni szolgálat, t. i. 9 német, 6 francia, 1 örmény, 1 dán, 1 holland, 1 svéd és 2 orosz szertartásában; ezenkívül az izraelitáknak külön nyelvű és felekezetű számos imaházai léteznek. Angliában szabad vallásgyakorlás van, de azért Londonban, mint a protestáns térítés főszékhelyén és központján, senki se ütközzék meg, hahogy akár hajóról, vagy vasútról leszállván, mindenekelőtt térítővel találkoznék, ki nyakrafőve egy könyvet nyom az idegen kezébe, ingyen példányát az Anglican vallás- és bibliai dissertatióknak, amig szóval oda törekedni igyekszik, hogy küldetésének valódi elveivel megismertesse. Ezen missiónak rendkívüli nagy pénzkészlete van rendelkezésül, a biblia Londonban 210 külön nyelven nyomatik és milliókra menő példányban igen leszállított áron minden világrészben elterjesztetik. A londoni egyházak között az utazónak figyelmét leginkább a Pál temploma és a Westmünster ragadja meg; mindkettő a klassikai építészet remekműveinek példánya, az első renaissance, az utóbbi gót stílben. Mi Rómának sz. Péter, Padijának sz. Antal, épen az Londonnak sz. Pál, Pál a város védszentje, büszkesége és az emlékek legremekebbike. Maga a nagyszerű basilika a Cyti központján egy emelkedettebb téren oly taposant helyzetben tűnik föl, mintha csak azt látszanék mondani, hogy : Vándor! tekints föl reám a magasba s bámuld Britannia nagyságát. — Akármely oldalról is közeledünk a városok ez óriásához, mindenütt sz. Pállal találkozunk; látjuk őt az utcák nyitásaiból, a zsibongó Temze medréből, a greenwichsi magaslatokról, büszkén emelkedve ki a házak és paloták százezreiből. Alig is van utas, ki Londonba érkeztével legelőbb is sz. Pált nem tisztelné meg látogatásával; menjünk tehát mi is e magasztos hely üdvözletére, lássuk közelebbről s színről színre annak kül- és belalakját. Pál templomának alapját 1675-ben tették le 8 35 év leforgása alatt építetett föl. A halhatatlan építész Sir Christofer Wren, ki e magasztos műnek tervezetét készítette, azon örömben is részesült, hogy művének kivitelét, illetőleg 35 évig történt építési vezetését életében befejezhette. Az építkezési költség a már akkor is hatalmas Cyttinek nem nagy fejtörésbe került, adót vetettek a városba behordandó kőszén tonnáira, melyből a szükséglet 749,945 font sterling építkezési költség befolyt. A latin kereszt idomú műnek 4 homlokzata és ugyanannyi főbejárata van. A nyugati homlokzat előterének mezején sz. Pál, a térítő felséges reliefje tűnik föl, melyet 8 karinthai oszlop tart a magasban, s ezek ismét 12 hatalmas korinthiai oszlopokon nyugszanak. A nyugatéjszaki homlokzaton emelkedik föl a gyönyörű két torony, melynek egyikébe a nagy harang, másikában pedig a nagy óra van. Itt a főbemenet oszlopsorozat közt van, az építmény központján áll a kápolya, hat oszlop által emelve, a homlokzat előterén ércből gazdagon megaranyozva , a királyi jelvény angyalok által tartva díszült. Az éjszaki főbejáratnak hasonmása a déli főbejárat, azon kis különbséggel, hogy a homlokzat előterén egy a lángokból emelkedő Phönix tűnik föl „Resurgam“ fölírással. A keleti résznek homlokzata faragott művekkel, allegoriákkal gazdagon van díszítve. A kápolya hegyén egy lámpa, fölötte a gomb, s mindezek fölött rendkívüli nagy mérvű gazdagon aranyozott érckereszt tündöklik. Az egyház belsejének látása első percre nem lepi meg az embert, hihető, hogy az Anglican egyházi szertartás kellékei egyszerűségének tulajdonítható, de ttízezes átnézés után sok remekművel találkozik itt a szemlélő, mint például a síremlékek remek faragványaival, a kápolya hatalmas méretű fenséges építményével, az arany karzattal és az orgonák királyával, mely Haydn műtitész szerint hangjára nézve az orgonák legremekebbike. Az egyház belsejében több nevezetes britt férfiak hamvai nyugszanak, melyeknek emlékeit legnagyobb részben műbecscsel biró carrarai márványfaragványok ékesíti. Ezek között leginkább Nelson és Wellington emlékei tűnnek föl; itt nyugszik a Basilica teremtője is, a nagy építész Sir Christofer ( 1723. 91 éves korában), hamvait egyszerű kő födözi ezen fölírással : „ J. MONUMENTUM REQUIRIS CIRCUMSPICE !“ magyar fordítással leginkább megközelítjük: „Emlékét keresed?! — tekints körül,“ — valóban ezen egyszerű, de sokat jelentő forrásnál nagyobbszerű epithaphiumot aligha emelhetett volna a pemlet számára. A festvények Sir James Thornhill remek ecsetéből származnak, s leginkább Pál Apostol életét ábrázolják. A kupolya belső úgynevezett arany karzata azon sajátságos acusticával bír, hogy az egyik végén bármily lassan ejtett hang, a másik végén érthetően hallatszik. A kupolya külső karzatára 616 lépcsőn juthatni föl, innen a kupolya gombjában még számos általam föl nem jegyzett lépcsők vezetnek. A gomb, mely alulról egy emberfő nagyságú, belül 10—12 embernek kényelmes helylyel kínálkozik. A külső karzatról, ha szép reggel van, napfeljöttekor, míg t. i. a város láthatárát az örökös köd be nem burkolja, rendkívül meglepő kilátást élvezhetni. A Pál templom kápolyája európai nevezetességek közé tartozik, alatta 6000 ember kényelmesen megfér, bár léteznek magában Londonban is terjedelmesebb átméretü kápolyák, de magasságra és művészeti csínra nézve sz. Pál mindannyit fölül múlja. Folyt. köv.) Képesy József: Irodalom és művészet. Szalay Lászlónk „Magyarország története“ hatodik kötetének harmadik füzete elhagyta a sajtót. E füzet a Rákóczy-forradalom legérdekesebb korszakát tartalmazza. Bottyán tábornoknak 1706- diki dunántúli hadjáratával kezdődik s az 1707- diki hadműködések eredményének elősorolásával végződik. E füzetet még egy kettős füzet fogja követni s azzal a nagyérdekü Rákóczy-korszak be lesz fejezve. (I ) Szeged, január 2-kán 1863. Az európai pénzbörzék, különösen pedig a bécsi, a jelen politikai helyzetnek meg nem felelő kedvetlenséget jeleznek. Pénzkeretünk naponkint javul, és ha csak a politikai láthatáron valami rendkívüli esemény mm tünend föl, az ezüst ágió még további alábbszállása is várható. Az osztrák nemzeti bank választmánya a birodalmi tanács által véleményezett bankszerződést elfogadta, s így ez úgy is úgy az állam, mint a bank megelégedésére végződött. A pénzkeret további alábbszállása által az üzletben még nagyobb pangás mutatkozik, mint a múlt héten, és némely nyersterményekbeni csekélyebb keret kivételével, egy keresett cikket sem említhetünk. Pálinkaszesz a Maros fölsőtájékáról nagy mennyiségekben ajánltatik eladásul, s bárha ez különösen speculatióra alkalmas lenne, vevőre nem talál, pedig majdnem föltehetni, hogy ára tavaszkor és a nyáron emelkedni fog, mert alig hihető, hogy a jövő év is oly gazdag gyümölcstermést hozzon, és nem könnyen lesz ismét 20 fokú lippa-aradi pálinkaszesz 12 13 frtért kapható. Igaz, hogy a bécsi szeszvásár nem foly be bátorítólag ezen üzletágra, s így ára még bebeb szállhatván, több gyámok megszüntetendi előállítását, mely most csak veszteséggel jár. Zsiradék-cikkekre szintén nem állt be javulás, s az itteni mázsára hozott nagyobb ára igen szép szalonna a beszállító gazdák által ismét visszavitetik, miután a mostani áraa igen alacsony árak mellett is igen keveset vesznek üzletre s kivitelre. E cikkre tehát még folytonosan nagy nyomást gyakorolnak a már múlt számban említett kiviteli megszorítások, s a nagyobb piacoknak azokkali túlhalmozása. A gabonaüzlet e héten sem javult, a beszállítás meglehetős nagy volt, s a múlt heti vásár árai csak nagy nehezen tartották fen magukat. A terményárak jegyzeteink szerint következők: tiszta búza 85—87 fontos 3 frt 70—90 kr; 88 fontos 4—4 frt 10 kr; rozs 76—78 fontos 2 frt 30—35 kr; árpa 2—2 frt 10 kr; zab tetejezve 1 frt 70—80 kr; kukorica 1 frt 95—2 frt 5 kr; bab 3 frt 60—70 kr. Egy mázsa szikkadt szalonna 23—24 frt, alsóbbrendű 22— 23 frt. Olvasztásra 19—20 frt, 1 mázsa töpörtőszappan 23— 24 frt. Bécsi pénzárfolyam december 31-én: 5% metalliques 76.45; nemzeti kölcsön 81.95; bankrészvények 809.—; hitelintézeti részvények 222 60; ezistagio 114.—; arany darabja 5.50; londoni váltók 112 80. Vízállás. Pest, dec. 31 én : 4' 6" „0 felett“. Pozsony, „ 30-án: 0' 6" „0 felett“. Szeged, jan. 1-én: 4' 6" 0"" „0 alatt“. „ „ 2-án: 4' 6" 0"" „ „ „ 3-án: 4' 4 0"" „ Színház. — Dec. 30 Bérletfolyamban itt másodszor: „Nőuralom.“ 100 arany pályadíjt nyert 3 felv. vígjáték. Szigetiné mint Ilon, újra köztetszést aratott remek játékával. Valóban ritka művésznőnek adatott, hogy a magyar társalgási darabokban, különösen vígjátékokban oly otthonosságot szerezzen, mint Szigetiné. Rendkívüli könnyűségével a lehető legnagyobb bnsőség párosul. Hanghordozása is annyira alakul az általa festett jellemekhez, hogy nála csakugyan hajlandók vagyunk elhinni, hogy előttünk nem színésznő, de egymás az író által teremtett alak áll és mozog, jár, cselekszik és beszél, amelynek ő ad a lehető leghívebb életet. Habár Szigetinében hiányzik az a franciáskodó segélyzet, ügyesség (routin) mely sok színésznőnek betegsége; meg van ő benne e helyett a legfinomabb árnyalatokig vitt természetesség, bensőség. Ez este az egész játszó személyzet jel volt öltözve, csak B. M. behorpadt ferde erinolinja nem legjobb hatást gyakorolt az élesebb szeműekre. Különben az előadás igen jó volt. Petropolisné is föllépett ez este, táncolt elég nehezen és nem a legjobban közönség szép számmal. — Jan. 1. Újévi üdvözletül egy igen csinos képlet. Különösen jó volt a hit személyesítője Barna Mari remek arcjátékával; a szeretet talán kissé túlmosolyogta a nemzek világát; a remény sokkal lehangoltabb volt, minthogy sokat reméltethetett volna ez újévtől. Az összes személyzet Kölcsey dicsdalát énekelte, ha nem biz az jobban is mehetett volna. Ezt követte: „Hűség próbája.“ Vígjáték Kisfaludy Károlytól. Ponori Róza tetszett a közönségnek. Pap az udvari bolondot nem elég bensőséggel játsza, különben e szerep egyhangú is. Ezután Petropolis újra mutogatta azt az úgynevezett borzasztó szép testi ficamodásokat. Teherszállítási bér a vasúton: Vámegyleti mázsánkint (90 bécsi font , 1008/1 a vámegyleti fonttal) Pesttől Szegedig a 3 osztály szerént 41, 60 80 kr, Pesttől Debrecenig 58, 81, 113 kr, Pesttől Bécsig 63, 90, 124 kr, Pesttől Bodenbachig 168, 212, 232 kr. Drezdáig ezenfölül 31/,, Berlinig 14'/,, Hamburgig 55'/, ezüst garas. Általános biztosítási díjul még fizetendő a föladási vonalon mázsánkint kr, a mellékvonalakra nézve V10 kr. mázsapénz közönséges tehernél mázsánkint 1 */1* kr. fekbér V., kr. mázsáért és naponkint. A szerkesztésért felelős: Burger Zsigmond, kiadó.