Szegedi Híradó, 1864. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)
1864-03-26 / 25. szám
lítá, hogy agyán nem vola szándéka Berényit agyonverni, de ha már megtörtént, nem tehet róla, hogy az agyonverettnek oly gyönge koponyája vala. F. Ádám, mint szabadságos katona, a katonai törvényszéknek fog átadatni. Szeretném ezúttal a helyi viszonyainkra vonatkozó s oly igen sötét színű képvázlatnak legalább hátterét egy két fénysugárral elömleszteni, ámde ez ma lehetlen, midőn nem a képzelem, hanem a történtek eredetiségéhez való ragaszkodás kormányozza tollam vonásait. Ugyanis a város az általa 3625 közt kiosztott kenyérbeli segélyt a maga előnyére is értékesítendő, a munkaképeseknek kenyér segélyezésbeni élvezetük meghagyásán kívül, még 40 krajcárnyi napidíj mellett munkát akart adni, nevezetesen árkolást. Azonban nem csekély meglepetésünkre, igen sokan inkább lemondtak és naponkint lemondogatnak a kenyérben való segélyeztetésről, csakhogy az említett munkára kinek se legyen joga őket szorítani. E munkakerülési hajlamban elég élénken nyilvánul oly erkölcsi sülyedés, melynek ellenműködő emeltyűiről való gondoskodás aligha lesz az elhalasztható teendők közé sorolandó. Révai/. Helybeli újdonságok. + (A szegedvárosi inségsegélyező bizottmány) Taschler J. polgármester úr elnöklete alatt ülést tartván, elnök ur előadta, hogy ámbár időközben a közvetlen élelmezendő ínségesek száma szaporodott, mindamellett élelmezésük minden fönakadás nélkül folyik. — Ama 7000 frtból, melylyel az inségi alap rendelkezett, két hó alatt 3000 s néhány száz frt fordíttatott segélyezésre, s ha a még fönmaradt összeghez a 1. helyről e célra rendelt 3000 ft is számításba vétetik, a közvetlenül élelmezendő ínségesek sorsa, habár azok száma előre nem látható körülmények között szaporodnék is, 1. évi május hó végéig biztosítottnak tekinthető. A tavaszi vetőmagra vonatkozólag elnök úr tudatta, hogy az árpa már kiosztatott s a zab kiosztása folyamatban van, a kukorica pedig legközelebb leérkezvén, szintén haladék nélkül ki fog osztatni. Jelentette továbbá, hogy Mayer tudor úr 100 Zrtot tette kezei közé, hogy az a legszegényebb családok közt aránylagosan ki0sztassék, erre nézve úgy intézkedett, hogy ez összeg a céh-elöljárók s illető céhbiztosok felügyelete alatt a legszegényebb helybeli iparosok között 5 fztonkint osztassák ki. A Helytartótanácshoz fölterjesztett uj kimutatás szerint a város területén 1765 munkaképes és 5300 munkatehetlen szűkölködő családtag íratott össze s ezek között 352 házas zsellér 1704 egészen birtok nélküli családfő találtatott. Ezek után több intézmény és rendelet olvastatott föl, melyek között gróf Pálffy Mór kir. Helytartó urmságának azon tudósítása, hogy Szeged város részére a kisebb földbirtokosoknak holdankint 2—3 írtjával adandó inségi államkölcsön fejében engedélyezett öszszegből egyelőre 40.000 írtnak a helybeli cs. kir. gyűjtőpénztárnak utalványozásáról intézkedés létetett, a még kijáró összeg pedig legkésőbb 8—10 nap alatt fog folyóvá tétetni. A szegedvárosi 100 holdat nem biró kisebb földbirtokosok segélyezésére összesen 60100 frtnyi kölcsön engedélyeztetett. Mind a vetőmag, mind a pénzkölcsön telekkönyvi bekeblezéssel fog biztosíttatni. Ugyancsak kir. Helytartó úr őexciája tudatja, hogy Szeged város rendelkezésére, a szükség célszerű enyhítése végett, 15000 forint utalványoztatott a szegedi cs. k. gyűjtő-pénztárnál, hova, a város mint erkölcsi testület ingatlanára betáblázandó kötvény átadandó. Különös szabályul pedig következő pontok megtartását rendeli: a) E kölcsön célszerű használata fölött az inségügyi bizottmány a városi tanács jóváhagyása mellett intézkedjék, a) Az ingatlan vagyonnal biró lakosok számára adandó kölcsön a város javára betáblázás által biztosíttassák, a kamatok és tőketörlesztés pontosan meghatároztassanak s annak idejében beszedetvén, a számadással nyilvántartassanak, c) A közmunkákra és az ínségesek élelmezésére fordítandó összegek a város terhére fönmaradnak, az élelmezésben csak ely ínségesek részesítendők, kikről illetőségénél fogva a városi hatóság kötelessége gondoskodni stb. A bizottmány a rendeletben engedélyezett módok és a helybeli körülmények tekintetbe vételével közmegegyezéssel abban állapodott meg, hogy a 15000 frtnyi összegből 1000 frt erdőültetésre, 1000 frt a belvárosban a b. Sina-telek alsó része melletti vízállásos 3 fejszeutca feltöltésére fordíttassék , 2000 frt pedig a városi letéttárba oly célból tartassék vissza, hogy ha az ínségesek élelmezése azt a mondott időig igénybe venné, a levesosztó-egylet kiadásainak födözésére; ha pedig e célra megkivántató nem lenne, az aratás utáni időben meghatározandó s a városnak hasznot hajtó és szükséges közmunkákra fordíttassék. Ami a fölülmaradt 11000 frtot illeti, minthogy e városban különösen az iparos osztály futtatik az Ínség által legérzékenyebben, a bizottmány közakarattal elhatározta, hogy a vagyonnal bíró, szegény, családos iparosok, vagyonaikra betáblázott kölcsönkötvények teljes biztosítéka mellett 8000 frt, oly szegény és családos iparosok pedig, kik vagyonnal nem bírnak, más vagyonosok jótállása mellett, 3000 frt kölcsönben részesíttessenek. Tudatja továbbá Pálffy Móra excja hogy a Karolina Auguszta császárné és királyné Ő Felsége által, az alföldi ínségesek fölsegélésére adományozott 8000 frtból 200 frtot e bizottmány rendelkezésére azon meghagyással küld, miként a használatróli tudósítás hozzá baladék nélkül felküldessék. Az inségi bizottmány ez összeget szintén a legszegényebb iparosok között felosztatni határozta s ennek eszközlésére Schmidt Ádám, Gegus Dániel, Farkas János s Szent-Gály István tanácsnok urakat bízta meg. Végre Osztrovszky József bizottmányi tag fölemlítvén , miszerint sokan azt hiszik és terjesztik, hogy a leves intézetek által kiosztatni szokott élelem költségei a jövendő években adó gyanánt fognak kivettetni; elhatározta a bizottmány, hogy a helybeli lelkészeket fölkéri, hogy világosítsák föl a népet, miszerint a jelen köztáplálás költségei az országosan s helyben gyűjtött könyör-adományokból födöztetnek s azok a lakosságon semmi után meg nem vétetnek. (Inségi munkálatok.) A szeged-percőórai töltésen e hét folytán összesen 4537, és pedig egyik pontján 2113, másikon 1996, a harmadikon 113, a negyediken 315 ember dolgozott. Az alföldi vasútnál pedig a vásárhelyi részen 5000-en voltak elfoglalva. (Ájtatoskodások.) Ez egész héten de kivált tegnap városunk egész ünnepi szint öltött. A Megváltó halálának emléknapja mindenkiben fölébreszté a vallásos buzgalom érzetét. A boltokat a tulajdonosok önkényt egész nap zárva tartották; a nép ünnepi öltözetben tömegesen látogatta a templomokat, melyek reggeltől estig teli voltak, ezrek imái emelkedvén belőlök a Mindenhatónak trónjához. Leginkább megtelt a belvárosi szentegyház, melybe egész délelőtt alig lehetett beférni. Mások ismét csoportosan a kálváriához zarándokoltak buzgólkodni. A palánki templomban d. e. 9 órakor a dalárda meghatóan énekli a passiót, délután 4 órakor pedig a templomi zenekar Führer „Jézus kínszenvedését és halálát“ adja elő összevágóan. Szóval mindenhol lehetett tapasztalni a meghatottságot és valódi ájtatosságot. Alig hiszszük, hogy legyen város széles Magyarországban, melyben e napot mélyebb áhítattal és ünnepélyességgel ülték volna meg; pedig pater Kritelius tudósítása nyomán az „Idők tanúja“ többi közt még azt is hazudja, hogy „Szeged a vallástalanság és erkölcstelenség fészke.“ Jobb lenne, ha ama lap drágalátos szerkesztője ily napon hozzánk lerándulna s az ájtatoskodók példájától indíttatva valódi keresztényhez illő bűnbánattal maga is megtérne és bűnei bocsánatáért imádkoznék. ” (Kegyelet a temetőknek) A városi közgyűlés az elszenderültek nyughelye iránti kegyeletből a régi temetőre nézve 1861- ben azt határozta, hogy még egy ideig házhelyekül ki ne osztassák. És mégis tegnap, midőn az ájtatoskodók arra a kálváriára haladtak , bizonyos urakat ott a még fönálló sírkeresztek közt lovagolni láttak. Ha az illetők már a tegnapi szent napot semmibe sem vették, legalább a hely szentsége iránt lehettek volna tekintettel. Nehogy pedig ily esetek máskor is megújuljanak, legjobb lenne az említett temetőt körülárkoltatni. (A palánki orgonára) vonatkozó közlésünkre két helyről is kaptunk fölvilágosító észrevételeket, melyek szerint az orgona rég nélkülözött javítása múlt évi máj. 30. az 500 írtért olcsóbban vállalkozóra bízatott s a megvizsgálás nov. 22-én történt az illető lelkész, orgonista és a zenekar tagjai jelenlétében. Azonban az akkori nedves idő miatt a vizsgálat tökéletesnek nem tartathatván, ennek ismétlése a tavaszi száraz napokra halasztatott s a javítási 500 forintnyi díj egy része visszatartatott. A széthangolást a nedves időjárás okozhatta, mit a távollevő orgonajavitó azonnal helyre nem hozhatott. — (Az ínségben szenvedők) iránti részvét jeleit, Európa majd minden részéből naponkint érkező nem csekély pénzsegélyt, hazai lapjaink alig győzik jegyezgetni; mi azt helyszűke miatt még kevésbé tehetjük s többnyire csak azon tényekre szorítkozunk, melyek bennünket legközelebb érdekelnek. Városunk szülöttei, két nemeslelkű honleány adományát kell ismét bejelentenünk. Pesten lakó Weisz Ráth Borbála úrnő ugyanis 25 frtot és Lipcsében lakó Geibel Weisz Eleonóra úrnő 10 frtot küldtek be Szarvady Szidónia urhölgy rokonuknak, hogy ez adományokkal húsvétkor néhány szegény családot megörvendeztessen. Nevezett kisasszony e pénzt előttünk is ismeretes 8 szegény család közt osztotta fel, a miért a nemeslelkű adományozóknak mi is hálánkat nyilvánítjuk. * (Jótékonycélú előadás.) Hétfőn a helybeli levesosztó-intézet javára, aluljegyzett műkedvelők által az ideiglenes színházban adatik : „Parlagi J an csi.“ Énekes népszínmű 3 felv. Színpadra alkalmazta Szentpéteri. Személyzet: Parlagi Jancsi Szekula József. Vidor Máté, gyermekkori tanítója Zarkavölgyi. Báródi Ferenc Kun János. Széppatakiné fiatal özvegy Oehringi Lujza-Szerényiné, rokonuk Kusztos Amália. Ohátiné Virág Józsefné. Lepkényi Heszlényi József. Kerthalmi Adler János. Galambosné Mihályfy Györgyné. Rózsi leánya Körösy Nina. Baki Farkas János. Bojtár Zombory Antal. Lépési Szluha Ágoston. Borda Szokolovits József. Takács Nikolits Bogdán. Máté Heszlényi Gyula. Janka szobaleány * * * Pincér Pap István. Miklós, öreg szolga Grön János. Történik Pesten, a 3-dik felv. két évvel későbben. Erkel „Bánk bán“ című dalművéből a bordalt éneklik a műkedvelők. — Jegyeket válthatni Keméndy Nándor ur lakásán. — Kezdete 7 órakor. — (Jótékonycélú műkedvelői előadás.) Csongrádon a kaszinói társulat által az ottani ínséget szenvedő lakosság javára rendezett műkedvelői szini-előadások folyamában a tanoda, nagy teremében f. hó 28-án Szigeti énekes népszínműve „A vén bakancsos és fia a huszár“ fog előadatul. A résztvevő műkedvelők nevei: Éder Erzsébet, Pap Vilma, Pap Berta, Faragó Anna és Fülöp Mari úrhölgyek; Pap Gyula, Jánossy István, Szűcs Mihály, Csemegi Antal, Csutor Pál, Pap Ede, Szarka Mátyás, Draskovics Dezső, ifj. Kádár Henrik urak. Kívánjuk, hogy a jó ügyért lelkesült műkedvelők fáradozását óhajtott siker koronázza. § (Táblai számolás módszertana az elemi iskolákban. Irta Szabó Gergely) cimü művecske hagyta el a múlt napokban e lapok kiadója nyomdáját. Figyelmesen átnézvén azt, úgy találtuk, hogy írójának célja volt; oly tanítási modort kifejteni, mely szerint a táblai számolás elemi iskoláinkban a legsikeresebben kezeltethessék; s e tanmódot röviden összeállítva, mind elemi tanítóink által haszonnal forgatható segédkönyvet, mind pedig képezdei hallgatók számára célszerű módszertani kézikönyvet készíteni. Ha a számolást az életben oly nélkülözhetlennek találjuk, a száradástant pedig a szellemképzés és fejlesztés egyik leghathatósabb rugójának és eszközének ismerjük, be kell ismernünk a kezelés, a módszertan fontosságát, melytől oly sok, sőt minden, az elérni óhajtott cél fürktr, , melynek öntudatos és önálló művelésével nálunk mégis mindeddig oly kevesen foglalkoznak. Ha tehát az érintett munkácskának egyéb érdeme sem volna annál, hogy ezzel is azon csekély számú önálló művek szaporodtak, melyek tanirodalmunk e szakát oly gyéren képviselik: már ez is elég ok volna, hogy megjelenését szives örömmel üdvözöljük; méginkább tesszük azonban ezt, s annak annál szélesb körben leendő elterjedést óhajtunk, midőn figyelmes átolvasása után meggyőződénk, hogy a népnevelés terén bizonnyal hézagot fog pótolni, s hathatós eszközül szolgálni azon akadályok és nehézségek legyőzésére, melyek ellen nem elég hogy népnevelőink buzgalma és jóakarata fáradjon, hanem kell, hogy az újabb tanmódokat megismerjék és alkalmazzák. A világos előadáson, folyékony nyelvezeten, célszerű berendezésen és rendszeres kezelése kívül ajánlja e művecskét az is, hogy több évek hosszú során a gyakorlati pályán is tapasztalt szakférfiak helyeslésével találkozott, kik előtt nem azért jó valami, mert új, hanem ha valami jó és uj is, annál jobb. A részletes bírálatot hagyjuk az erre illetékesebb fővárosi szaklapjainkra. Legyen itt elég a fiatal szerzőt e téren további munkálkodásra buzdítanunk, s a kiadó iránti elismerésünket kifejeznünk, ki valamint már eddig is több ilynemű népiskolai könyv kiadásával, úgy ezzel is a népnevelési ügy iránti érdekeltségét tettleg bebizonyitá. (A helybeli iparossegéd egylet) iparműkiállításán versenyzendők ösztöndíjazhatása tekintetéből adakoztak: Kárász Benjamin 5 írt, Ligety Dániel 1 ezüst tallér, Weiglein Ferenc 2 frt, Kresztis Blázs 1 frt, Kováts Mihály 1 frt, Leffner Mihály 2 frt, Kiss D. és társa 2 frt, N. N. 2 frt, Zsótér Andor 2 e. tallér, Kátay György 1 frt, N. N. 50 kr, N. N. 50 kr, Wober György 2 frt, Heszlényi József 5 frt, Mészáros Pál 2 e. tallér, Kovács Albert 3 frt, Burger Zsigmond 1 arany, Zászlósy János 1. e. tallér, Rohrbach Antal 2 forint, Pfann József 3 frt. (Meghívás.) A helybeli iparossegéd-egylet 1. évi március hó 28-án, délutáni 4 órakor, az egylet helyiségében közgyűlést tartana, melynek tárgya lesz: bíráló választmány kinevezése. Hova a t. c. választmányi, részvényes és pártoló tagok ezennel meghivatnak. Szeged, március hó 25-én 1864. Ligety Dániel, egyleti elnök. (Halálozás.) Szeged-rókusi egyik tisztelt polgártársunkat, Dobszay Antalt és hitvesét Cseh Évát, úgy vejöket Tombátz Mihályt mély szomorúság érte, fáradhatlan szorgalmú, vallásos s gondos leányukat, illetőleg hitvesét, 4 gyermek édesanyját Dobszay Annát elvesztvén, kit is igen számos rokonok s résztvevők kisértek f. hó 23-án az örök nyugalom helyére, szüleinek, testvéreinek s sok jóakaróinak méltó fájdalmára. Béke hamvai fölött! — (A humor még e pénz szűk időben) sem hagy el minden embert. — Egy távolabb lakó polgártársunk váltója a takaréktárnál lejárandó lévén, erre barátja által figyelmeztetve, emehez következő sorok kíséretében küldé a beváltáshoz szükséges összeget: „E hó 10-én kelt leveléből tudomásomra esett, miszerint jelenleg már betegségben siülödő váltómnak végpercei közelednek , sietek tehát haldokló óráján minden orvosi tehetségemet oda irányozni, hogy az ide mellékelt keserű cseppeimmel megelőzzem a beperlés lélekharangjának szomorú nótáját.“ (Orosházáról) Írják nekünk: Az ínség nálunk is nagy. A búzák sok helyen kivesztek, s újra vetik a földeket árpával. Egyesek és a község nagyon eladósodtak. Vegyes hírek. — (Az erdélyi országgyűlés) megnyitását egész biztossággal május elejére várják. — (A főrangúak műkedvelői előadása Pesten) kitűnő siikerrel ment végbe f. hó 21. és 22-dikén. — (Az erdélyi főrangúak) által rendezett műkedvelői előadások tiszta jövedelme 1040 frt 22 kr és 2 db Mely összegből a magyarországiak részére 488 frt 15 kr és 2 ^ Tisza Kálmán úrhoz küldetett. — (A „P. N. “ szerkesztőségénél) a szükölködök számára eddig 34,017 frt 5 kr, 33 db arany, 1 font sterling 4 ezüst tallér, 1 db ezüst forint, és 1 db ezüst huszas gyűlt be. — (Jótékony akadémia.) Roppant számú közönség előtt ment végbe f. hó 20. a pesti német színházban az evang. árvaház javára rendezett akadémia. — ( Bécsben lakó magyar főrangú hölgyek) művészeti tárgyakat akarnak kiállítani a szűkölködők javára, s a pénztárnokok szerepét maguk vállalnák el. Pozsonban pedig ugyane célra műkedvelői szini előadást rendeznek. — (A Zürichben tanuló magyar ifjúság) kérelemmel járult az ottani színház igazgatóságához, nyújtana a magyarországi szűkölködök javára rendezendő színi előadással alkalmat Zürich minden rendű lakójának a részvét tettleges kimutatására. Feldmann igazgató úr, engedvén e felszólításnak, a március 12. előadott „Graf Waldemar“ cimü dráma jövedelmét 244 frtot 15 kr és 2 db aranyat átadta a magyar technikusok egyletének, mely ez összeget b. Eötvöshöz juttatá. — (Klapka és Türr) mint a „Gen. Cor.“ Írja kétségen kívül a Dunafejedelemségekben vannak s már élén állanak azon szervezett mozgalomnak, melynek összefüggése félreismerhetlen a kitöréshez közel álló s az ottani viszonyokra nézve veszélyes válsággal. ZZ (A szerb congressusról, melynek tárgya a szerb pátriárka választása s más egyházi és iskolai ügyek lennének, hirlik, hogy nem sokára össze fog hivatni. — (Egy rejtélyes vonatról) tettünk múltkor említést bécsi lapok után. Most kiderült, hogy az oly külön vonat volt, melyen egy Badenben magát pisztolylyal meglőtt grófhölgy családja ment Pestről. Albrecht fégcsak véletlenül jelent meg ugyanakkor a pályaudvarra. Brünnböl érkezni kellett Károly Ferdinand idget várva. — (Az 1864-re határozott népszámlálás) hír szerint 1867-re halasztatott. — (A P. H. türelmessége.) E lapban olvassuk : A francia belügyminister felhívta a polgármestereket, hogy a c re i n ek számát írnák meg. Egyik cretin helyett chretienst olvasván, ezt felelte: Mi mindnyájan keresztények vagyunk, két zsidó kivételével. „Be szerencsés község, csak kettő van!“ kiált föl a Hírnök épen nem keresztényi érzülettel. — (Az 1848. márciusban elesett bécsiek) számára az eddig tiltott emlék fölállítása megengedtetik ez egyszerű fölirattal: „Bécs, március 13 án 1848.“ — (Bűnesetek.) Bécsben a múlt évben 500 betöréssel párosult, és 3000 egyszerű tolvajlás követtetett el; esik tehát egy napra 8 lopás. — (Moldvában és Oláhországban levő magyarok.) Koós Ferenc bukaresti ref. lelkész közlése szerint Moldva-Oláhországban jelenleg 8000 reform, magyar van, közülök 2050 Bukarestben lakik, s ezek most épitenek új templomot. (László Károly) Mexikóban élő hazánkfia Pákh Alberthez intézett levelében írja, hogy Nemegyei N. Bódog fakereskedési üzlettársával egyesülve a magy. akadémia felbútorozásához közelebb 2—2 */a tonna (80— 100 köbláb mahagonifát mint ajándékot már útnak indított. — (Fridericia lövődöztetése) f. hó 20-án kezdődött s egész nap sikeresen folytattatott. A város több helyen kigyuladt.