Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)

1865-11-19 / 93. szám

1865. Hetedik évfolyam. Megjelen : Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerk.esaltési iroda: Buzatér, 808. sz. Kiadóhivvatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Égési évre....................................................8 frt. Félévre........................................................4 „ Évnegyedre...................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elültetve: Egész évre...........................................6 frt — kr. Félévre........................................... 8 ,, — „ Évnegyedre.............................! ! ! 1 ’’ 60 Z hirdetésels.: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdíj minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási díj le ujkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. Egyet szám ára 8 kr 0„2 fr. erl. Az 1865-ik évi termés eredményének átnézeti kimutatása. Múlt számunkban tett ígéretünkhöz képest ezennel közöljük a szegedi határ idei terméseredményének kimutatását. Valóban nincs benne semmi vigasztaló, sőt a számok, mint tiszta bizonyságok, mélyen elszomorítanák, mert kitűnik azokból, hogy ismét minden terményben temérdek a hiány, s egyedül a burgonya, gyümölcs és paprika tekintetében mutatkozik némi felesleg. Azonban szóljon helyettünk a kimutatás, mely szerint: Búzából 6,786 használat alatti holdon, 8 mérő holdankénti termést véve, összes termés 54,288, évi szükséglet 123,900 , hiány 68,804 mérő. Vetőmagnak holdanként 2 pozsonyi mérő, fogyasztónak 73,000 lélek van fölvéve, s egy lélekre évenként (minthogy átalán nem kenyérnek fogyasztatik) 1 '/a mérő van számítva. Rozsból 25,850 használat alatti holdon, 8 mérő holdankénti termést véve, összes termés 206,800, évi szükséglet 626,234, a hiány 419,434 mérő. Vetőmagnak holdanként 2 p. m., fogyasztónak 73,000 lélek van fölvéve, ezen számnak 1/7-e 14 éven alól, 6/7-e pedig 14 éven felülinek; a 14 éven aluli egy személyre évenként 4/a, a 14 éven felüli egy személyre 8/a mérő számíttatott. Árpából 3,072 használat alatti holdon, 5 mérő holdankénti termést véve, összes termés 15,360, évi szükséglet 117,180 — hiány 101,820 mérő. Vetőmagnak holdanként 2'/a p. m., fogyasztás 73,000 lélekre , zsir és aprójószág szükségletre, minden lélek után évenként 1 */a p. m. számíttatott. Zabból 1,000 használat alatti holdon, 6 mérő holdankénti termést véve, össszes termés 6,000, évi szükséglet 35,160, a hiány 29,160 mérő. Vetőmagnak holdanként 3 p. m., fogyasztásra 2,560 darab igás-ló, egy darabra évenként 12 mérő, 480 db heverő-ló, egy darabra évenként 3 mérő van számítva. Kukoricából 15,000 használat alatti holdon, 4 mérő holdankénti termést véve, összes termés 60,000, évi szükséglet 157,015, a hiány 97,015 mérő. Vetőmagnak holdanként és p. m. mérő, fogyasztásra 73,000 lélek, zsír és aprójószág szükségletre minden lélek után 2 mérő, 3,040 db ló, egy lóra évenként 3 mérő számíttatott. Burgonyából 4,072 használat alatti holdon, 32 mérő holdankénti termést véve, összes termés 130,304, évi szüséglet 109,500, fölösleg 20,804 mérő. Fogyasztónak 73,000 lélek, egy lélekre évenként l'/a mérő számíttatott. Répából 800 használat alattiholdon, 10 mérő holdankénti termést véve, összes termés 5,000, évi szükséglet 13,000, a hiány 8.000 mérő. Fogyasztónak 13,000 család, egy családra évenként 1 mérő számíttatott. Paprikából 500 használat alatti holdon, törve 6 véka holdankénti termést véve, összes termés 3,000, évi szükséglet 1825, fölösleg 1175 véka. Fogyasztónak 73,000 lélek, minden egyes lélekre évenként 1 itce van számítva. Tisztaugar 8593 hold. Ez év folytán a homokbirtokokon több helyt az őszi vetések kiveszvén, a tengeri háromszoros ültetés után is kiveszett, tehát a föld üresen maradt. Szénából 15,298 használat alatti holdon, 6 mázsa holdankénti termést véve, — összes termés 91,668, évi szükséglet 270,336, — hiány 178,668 mázsa. Fogyasztónak 3,049 db ló,, egy darabra évenként 16 mázsa, 6,634 db szarvasmarha, egy darabra évenként 25 mázsa széna és 15 mázsa szalma, 55,702 db birka, egy darabra évenként 1 mázsa széna számíttatott. Borból 8,570 használat alatti holdon, 3 akó holdankénti termést véve, összes termés 1,200 akó fehér és 24,510 akó Schiller, évi szükséglet 109,661, — hiány 83,915 akó. Fogyasztás a fogyasztásiadó-bérlő 1864 diki évi nyilatkozata szerint. Pálinkából összes termés 857 — évi szükséglet 6,000 — hiány 5,143 akó. Termelésül, a bortermésznek '/j-a törkölynek vétetvén, 10 akó törköly után 1 akó pálinka vétetett. Gyümölcsből 8,570 használat alatti holdon, 20 véka holdankénti termést véve, összes termés 171,400, évi szükséglet 146,000, — fölösleg 25,000 véka. — Minthogy a gyümölcs épen azon tereken, melyeken a szőllőtermesztetik, terem, tehát azon terület van gyümölcstermésre fölvéve, fogyasztónak 73,000 lélek, egy lélekre évenként 2 mérő számíttatott. — Selyemgubó 724, tisztaselyem 28 font. — Termelés a selyemtenyésztő hivatalos beadványa szerint van kimutatva. Levelezések. Szentes, nov. 13. 1865. A „Segedi Híradó“ 89-ik számában Warga Ágoston név alatt közlött követválasztási mozgalmakra következő észrevételünk van. Közlő azt mondja: „mert a 61-iki képviselőé csak egy huszad része a választóképes közönségnek, t. i. az értelmiség, ez pedig Szentesen alig rúg százra.“ Ez valóban nagy tudatlanságra, mondhatni rész akaratára mutat a közlőnek, ki a követválasztáshozi józan értelmet alig száz egyénben véli feltalálhatni, a többit e tekintetben értelem nélkülinek bélyegezvén. Továbbá azt mondja: „maga a köznép egy tanítóságot elhagyott férfiút jelölt ki követté.“ Ez az előzmények után utmutatás arra, hogy tehát értelem nélkül jelölte ki. Bocsásson meg a közlő, vagy ignorálja, vagy szándékosan megtagadja a józan értelmet Szentesnek azon közönségétől, kit a törvény választási joggal felruházott, hogy maga és az ország érdekében szakértelmi képességgel bíró követet lenne képes választani, s miután e tekintetben az értelmet a törvény beismeri , közlő nézete minden bírálaton alul áll. A követjelöltre csak annyit felelünk, hogy annál nagyobb érdeme egy férfiúnak, kit a 49-ki gyászemlékű catastropha leszorított a térről amelyre készült; ha tanári (és nem tanítói, mint közlő mondja) pályáját elhagyva, követjelöltségre érdemesítette magát. Hogy szakértelmi képességgel bír, igazolják a legjelesebb főiskolai intézeteknek a jog és más felsőbb tudományok kitűnő elvégezéséről kiadott és kezénél levő hiteles oklevelei. Polgári pályáján függetlenségét a kormány és a nép irányában mindig megőrizte. 1861-ben alkotmányos tanácsnoki , csakhamar polgárnagyi hivatalra választatott azon önzetlen magaviseletéért, melylyel e város közügyeiben, mindannyiszor, valahányszor annak érdeke kívánta, szakértelemmel és lelkiismeretes buzgalommal járt el. ■— Ily férfiút tehát a tudatlanság közcégérévé tenni akarni, nem valami nemes és lelkiismeretes eljárásra mutat. Továbbá azt mondja közle: „mert párthívei közül emelkedtek ki néhányan, kik azzal korteskednek, hogy ha az ő Miklósuk lesz a követ, Szentes népe nemcsak hogy nem fizet többé váltságot a földes uraságnak, de még az is visszafizettetik, amit eddig fizettek, — sőt hogy Mágocs és Derekegyháza is Szentesé lesz“ — ez más szóval, mint legveszélyesebb communismus, egyenesen hazaárulás vádját képezi, mely a párt hívei által elkövetettnek állíttatik. — Miután e vádat egész ünnepélyességgel a közlő részakaratú koholmányának nyilvánítjuk, s miután — ha e vád való volna — a törvények értelmében azt, amint bárkinek tudomására jött, illető helyen följelenteni kötelessége volna s miután ily aljas bűn elkövetésével szabadelvű pártunk néhányat komolyan vádoltatnak amaz izgató közlésben, ez ellen nem elég csak a hírlapok hasábjain tiltakozni, itt az igazságszolgáltatás szigorára van szükség s ki kell deríttetnie, hogy várjon vádlottakat avagy az álnév alatt lappangó vádlót terheli-e e nagy vétek súlya. Tisztelettel felkérjük tehát a t. szerkesztőséget, hogy a közlőnek valódi nevét (miután sem Szentesen sem környékén Warga Ágoston nevű egyént nem ismerünk) velünk tudatni szíveskedjék, avégre, hogy a ránk fogott nehéz vád miatt ellene a törvény útján fölléphessünk, mert pártunk leginkább iszonyodik a honárulás azon szörnyű bűnének elkövetésétől, mely communisticus elvek terjesztésével vádolva, közlő által elég nemtelenül nyilvánosan ránk mázoltatott, s ezáltal az ország, tekintve a műveit világ színe előtt becsületünk pelengérre állítatott. Végre, micsoda hivatalokat osztott fel a közlő által gúnyolt testőrség Miklósunk szárnya alatt, arról semmi tudomásunk nincs, ez is a közlő által koholt aljas rágalmak sorába tartozik, amelylyel a minket és helyzetünket nem ismerő olvasó közönség tévútra vezettetni céloztatik, holott azt minden okos ember tudhatja, hogy aki az önkormányzatnak — miként pártunk — barátja, az minden hivatalt a nép általi szabadválasztás útján óhajtván betöltve látni, hivatalokat nem is osztogathat, — egyébiránt annak idejében közlő kedvéért semmiesetre sem fogjuk a törvény által adott választási jogunkat az absolutismus uszályhordozóinak oda dobni. — Mikese Ferenc, ügyvéd. Ónodi Sándor, ügyvéd. Bartha János, ügyvéd. Balog Sándor. Ifj. Bartha János. Józsa János, Kátai Pál István. Berényi János. Berényi István. Dunás Sándor. Páger János. M. Farkas József. Sarkadi Nagy István, és több választó. *) H.-M.-Vásárhely nov. 14 én 1865. Folyó hó 5-ik napja városunk közönségére nézve egyike volt a követválasztási mozgalmak érdekes jelenségének. Ugyanis e nap déli 12 órakor a választó közönség nagy része Kovács Ferencz köztiszteletben álló polgártársunk s városunk 1861 iki képviselője lakásán megjelenvén, őt az egybegyűltek nevében Vargha Imre ügyvéd és volt 1861-ki alkotmányos városi főjegyző következőleg üdvözölte: „Tisztelt hazafi! Azon ragaszkodás, melylyel az 1861-iki hongyüléshez s annak egyes tagjaihoz viseltetünk, indított bennünket a lépésre, hogy önnél, mint az imént említett törvényhozó testületben városunkat megelégedésünkre képviselt polgártársunknál, többi választó társaink nevében, azokat is tolmácsolva megjelentünk. Jöttünk bizalmat hozva keblünkben, a szeretet és tisztelet érzésével önhöz bizalmas hangon szóltam. A legközelebb egybehívott közországgyűlést az 1861-iki feloszlatott nemzetgyűlés folytatásának tekintjük, hogy amaz eme nyomdokain kiindulva, a nagy művet, szétrombolt alkotmányunk felépítését bevégezze. Ezt szem előtt, az 1861-ki országgyűlés irányát pedig örök tiszteletben tartva mit sem tartunk következetes, s célravezetőbb dolognak, mint azt, hogy a mű haladásán s befejezésén hazánk azon munkásai serénykedjenek, kik az alapkövet letették s ahhoz eddig hívek maradtak. Ez okán kijelentjük , hogy az erőt, — mellyel közönségünk a mű létesítésénél a közhazának adózni tartozik, — tisztelt hazafi személyében tekinteni s megnyerni szivünk egyik leghőbb óhajtása. Táplál bennünket a remény, miszerint t. hazánkfia a szeretet s bizalom e nyilvánulását irányunkban megnyugtató válaszszal viszonozandja, s hisszük, hogy a mindenható megengedi élni *) A fentebbi nyilatkozat folytán szükségesnek tartjuk a következőket megjegyezni Szegeden már régebben hite járt annak, hogy valamint több helyt, úgy Szentesen is akadnak az alsóbb osztályú nép közt olyanok is, kik a követ megválasztását elérhetlen dolgokhoz kötik. Ezt látszott sejtetni szentesi r. 1. aláírású levelezőnk is, kitől már több tudósítást hozott lapunk. Így tehát nem volt okunk félredobni a Warga Ágoston név alatt beküldött sorokat, annyival is inkább, mert oly melléklevél kíséretében kaptuk azokat, mikép nem is álmodtuk , hogy e tisztes hangzású név kölcsönzött legyen. Különben e levél is csupán néhány embert vádol, pedig tudjuk azt, hogy ily alkalmakkor néha a legtisztább jellemű jelöltek sem kerülhetik ki, hogy holmi piszkos érdek köpönyegükbe ne takaródjék! Oroszi úr határozottan nincs vádolva , csupán az mondatott róla, hogy egy tanítóságot elhagyott egyén, mely azonban épen nem zárja ki, hogy a követek tisztes körében helyet ne foglalhasson. Mindezekkel azonban ama levél írójának eljárását, melylyel — miután az aláirt tisztelt választó polgárok állításának hitelt kell adnunk — álnév alá burkolózva a sajtót félre vezette, épen nem akarjuk mentegetni. Ez kárhozatos és büntetésre méltó eljárás , mert míg általa egyrészről egy párt súlyosan sértve érzi magát, másrészt a sajtó azon kellemetlen helyzetbe hozatott, miszerint máskor majd azt sem fogja tudni, mely tudósításnak adjon hitelt, s mit bocsásson nyilvánosság elébe. — Különben őszintén szólva, sok szemrehányás illetheti Szentes város józan érzelmű értelmiségét is, mely négy év alatt egészen visszavonult a nyilvánosság elől s még a megyei közlönyt sem tartotta érdemesnek arra, hogy viszonyait vele megismertesse. Ez az oka aztán, hogy a sajtó az ottani állapotokról nem tájékozhatja magát, ez az oka, hogy avatatlan kezek vagy épen rosz szándék vezetik egy egy tudósító tollát. Végre a nyilatkozatból egy bizonyos sort azért hagytunk ki, mert nem hiszszük, hogy önök komolyan akarnák gyakorolni azt, melytől bennünket eddig a még Schmerling korából reánk maradt sajtótörvények megkíméltek. Szerk. az időt, melyben a haza e nagy művének bevégzése után is elmondhatjuk : „a mű egyik alkotóját Kovács Ferencz tisztelt hazafi társunkat az Isten sokáig éltesse!“ Erre szűnni nem akaró éljenzések után megtisztelt hazánkfia következőleg válaszolt: „Tisztelt hazafiak ! kedves polgártársaim! Midőn jeles szónokuk által arra szólítanak fel engemet, hogy a következő országgyűlésen ismét képviselném becses személyeket; engedjék meg én nekem, hogy — elvontan minden egyéb tárgytól — egyenesen nagyrabecsült felhívásukra röviden és határozottan nyilatkozzam. Szeretett polgártársaim! jól tudom én azt, hogy legszebb, legnemesebb jutalom az, melyet nekem e felhívás által nyújtani szivesek valának , mert a bizalom legdrágább kincse a kebelnek, melylyel csakis azon egyéneket ajándékozzuk, tiszteljük meg, kikhez érdemeiknél fogva szivünk ösztöne vonz, lelkünk szeretettel ragad. Jól tudom én azt, hogy e jutalom, e bizalom-nyilatkozat vagy már végrehajtott, vagy jövőre végrehajtandó érdemeket, hazafias tényeket feltételez s ha önök nekem ezt eddigi érdemeimért nyújtják, remegve bár érdemeim csekélysége felett, — elfogadom, mert önök azon nyilatkozata, fajkép a múlt 1861 iki országgyűlésen megelégedésükre jártam el — annak elfogadására jogosít fel. Fogadják érette legőszintébb köszönetemet. De fogadják köszönetemet azért is, hogy alkalmat szolgáltatnak nekem arra, hogy a jövőt illetőleg is nyilatkozhatom: önök nemes bizalmát kiérdemelni jövőre is legfőbb törekvésem leend s fogadom, hogy önök nemes bizalma leend azon irányt, mely a köz- úgy, mint a magánélet mezején ,minden ppciológpimpf. vezérlendi; ez leend azon vért, mely engemet politikai kisértések között s ellen biztosan fedezend. De engedjék meg nekem, hogy nemes bizalmukat ezúttal csak a magán s társulati téren élvezhessem addig is, mig az alkotmányosság teljes megnyíltával a városi s megyei élet sorompóiba lépve szellemi s erkölcsi erőm egész súlyával küzdhetem a nép javáért, a népéért, melynek boldogitása egész életemen át lelkemhez forrva volt; — mert miként már több ismerősöm, barátim előtt régebben s több ízben kijelentem, úgy jelenleg is nyíltan s határozottan kijelentem: mikép valamint nem volt, úgy nincs is szándékomban jelen alkalommal követjelöltül fellépni; mert elvem volt mindig: a nagyobb érdemek előtt félre vonulni, mert volt lelkemnek egy politikai tiz parancsolatja, melynek minden egyes pontja azt szabja előmbe „a haza minden előtt!É s csak akkor hódolunk e politikai tiz parancsolatnak, ha a haza válságos pillanataiban kerülve minden pártoskodást egy testté tömörülünk, egy oly politikai testté, melyet csak egy lélek , egy önzetlen hazafias szellem leng át; ha a választások alkalmával egy szív, egy lélek, egy száj közfelkiáltása nyilatkozik; ez volt törekvésem 1861-ben is, ez célom, kitűzött elvem jelenleg is. őszinte szeretettel kérem fel azért tisztelt polgártársaimat, ez önzetlen lángoló hazafias szeretet vezérelje önöket az egyetértésre, hiszen, midőn a szenvedő haza segélyért, megmentésért kiált félénk, el kell akkor némulni minden magánszenvedélynek, irigység, kár örömnek, s egyetértéssel, melyre ha valaha — most van legnagyobb szüksége a magyarnak — közegyetértéssel mondom munkáljuk serényen a haza ügyét, ekkor teszünk csak eleget az én politikai tíz parancsolatomnak „a haza minden előtt.“ Fogadják önök még egyszer legforróbb köszönetemet azért, hogy alkalmat voltak szivesek szolgáltatni eme nyilatkozatomra, s tartsanak meg továbbra is nemes bizalmukban s fogadják el politikai tiz parancsolatomat, melynek fő elve : éljen az egyetértés, éljen a haza . A jelen volt választók — közkedvességű hazánkfiának eme határozott nyilatkozatán többször megújított érzékeny kérelműök után is változtatni nem tudván, annak lakásáról bár fájó érzéssel, de a bizalomban lankadni nem akaró „éljen Kovács Ferencz a követ“ felkiáltással távoztak el. Kovács Ferencz urnak határozott nyilatkozatát tekintve, meg kell cáfolnunk rendes levelező urnak — mint különben is saját nyi