Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-06 / 2. szám
1867. Kilencedik évfolyam. Megjelen: Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztési iroda: Tanoda-utca, Vadász-ház I. emeletében. Kiadóhivatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az fizetési pénzek küldendők. elő-Előfizetési föltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre..........................................................8 frt. Félévre...............................................................4 „ Évnegyedre..........................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre.......................... 6 frt — ki. Félévre......................................................8 „ — „ Évnegyedre.................................................1 „ 60 „ 2-ik számig. Vasárnap, janusárban. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Egyes számára 8 kr osztr. ért. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten Neumann A. hirdetési irodájában; Bécsben Oppelik A. hirdetési irodájában; Maria/m. Frankfurtban Hausenstein és Voglernél, valamint a Jaeger-féle könyvkereskedésben; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lalitte, Bullier és társánál. Előfizetési felhívás a Szegedi Híradó kilencedik évfolyamára. A „Szegedi Híradó“ immár kilencedik évfolyamába lép s négy év óta van a jelen szerkesztőség vezetése alatt, minél fogva nekünk is lehet és szabad a lap múltjára hivatkoznunk, mely a jövőre nézve minden ígérgetéstől fölment bennünket. Legfőbb törekvésünk volt, e város és vidéke értelmiségét a lap körébe vonni s közreműködésük által polgártársaink közös érdekeit előmozdítani. Célunkat annyiban el is értük, hogy mindenfelől, ahová csak a „Szegedi Híradó“ szellemi hatása kiterjeszkedik, szívesen fölkeresik a lapot azok, kik a tollat a közjó érdekében forgatni hivatva vannak; úgy hogy e város és vidék férfiaiból most már egész kis szellemi tábort tudunk felmutatni, mely e lap utján a nemes eszmékért küzdeni hatalmi kötelességének ismeri. Hogy mégsem tehettünk annyit, mint tenni óhajtottunk, az egyedül az idő nyomasztó viszonyaiban keresendő, mely minden törekvésre bénítólag hatott. Hiszszük azonban, hogy közel állunk már azon kedvező jövőhöz, melyben a „Szegedi Híradó“ körébe csoportosult értelmiség törekvéseinek több eredménye leend. Addig is pedig lankadatlanul folytatjuk a munkát, melyhez polgártársaink támogatását továbbra is kikérjük. A Tiszaszabályozás következményeiről. (Folyt.) Legelsőbben is a posványok kiszárításának hatása a légmérséki ellentétek növekedésében fogja magát éreztetni. Mikép a tenger a partországokra, a badeni és a többi svájci tavak a környező földterületek égaljára, úgy hat a magyar posványok víztömege az alföld égaljára, csökkentve a nyári hőség és déli hidegség közötti különbséget. Ha már e mérsékelő elem eltávolíttatik, a kiszárított föld s a rája boruló levegő okvetlenül gyorsabbul fog megmelegedni és ismét meghűlni, mint eddig a posványos területeken történt, s a száraz földterületeken a növényzet tavaszszal hamarabb fog ugyan kifejlődni , de az utófagyoknak is sokkal inkább lesz alávetve, mint eddig, midőn az álló víztömegek a légmérséki szélsőségeket megkisebbítették. Ha már most meggondoljuk, hogy tölgyeink és jegenyéink, melyek a honi fák közül legmesszibbre nyomulnak be az alföld környékébe s az eredetileg vadon termő lombos fák közül legalkalmasabbak a pusztai vidékeken való termesztetésre, azon időben, mikor leveleik kifejlődnek, a hideg iránt felette érzékenyek s a leggyöngébb utófagy miatt kivesznek, akkor be fogjuk látni, hogy a posványok kiszárításának s az ezáltal nagyobbított légmérséki szélsőségeknek nagyon szomorú következményei lesznek a növényzetre nézve. A tölgy- és jegenyefák még azon vidékeken is, hol eddigelé díszlettek, a mostohább égalj miatt ki fógnak veszni. ügy a repcetermesztés is, melyre Magyarország földje oly igen alkalmatos, de melyet már most is a későn beálló fagyok gyakran veszélyeztetnek, lehetetlenné fog válni, s a mezei gazdaságnak még sok más ága szenvedni fog. Nemcsak a nyár derekán uralkodni szokott szárazság fog korábban beállni s ezáltal a növények évi kifejlődésére hagyott időszak még szűkebb határok közé szorulni, mint eddig , hanem a nyári hőség is tetemesen növekedni fog. Ha t. i. a folyók szabályozása által a hegységekről jövő áradási víztömegek gyorsabb eltakarodása eszközöltetik, s ha az nem maradhat meg hónapokig az ártéren, mint eddig; ha továbbá a viz a határos posványokból is csatornák által lecsapoltatik s árkokba szoríttatik, melyekben a levegőnek csak csekély elpárolgási felületet szolgáltat; ha tehát egy szóval az egész víztömeg, mely a napsugarak melegét csak kis mértékben veszi be, az elpárolgásnál pedig sok meleget köt le s ekkép a nyári hőséget leszállítja, kisebb területbe szoríttatik és gyorsabban takarodik ki az országból, akkor a nyári hőségnek és szárazságnak rendkívül növekedni kell. A nyári forróság ezen növekedése más országban, pl. valamely hideg és nedves tengermelléki országban, az égalj jótékony módosulása volna, de a continentális magyar alföldön, hol egyszersmind az esőmennyiség csökkenésétől s a nyári szárazság növekedésétől is tartani kell, abban csak az égalj mostohábbra változását láthatjuk. Hogy pedig az esőmennyiség a posványok kiszárítása következtén a magyar alföldön csökkenni fog, azt könnyű bebizonyítani. A vizet, mely valamely ország földére, mint eső hull, a levegő egy részben magának azon földnek vízkészletéből vette föl gőzalakjában , más részben a szelek a távoli tenger felől szállították oda. Nyugati Európában a vízgőzök mennyisége, melyet az ott uralkodó nyugati szelek az Óceán felől odavisznek, oly nagy, hogy mellette azon vízgőzök, melyek az állóvizek és erdőkből fölszállnak, tekintetbe is alig vehetők. De oly földterületen, mely a tengertől távol esik s melyen, mint a magyar alföldön, a messzi innen jövő légáramlások az eső támadásának nem kedveznek, s hol a tulnyomólag száraz légkörny mellett az elpárolgásnak is sokkal nagyobbnak kell lennie, mint a tengermelléki Európa nyirkos jégkörnyékében, a sok nyílt vízterületek és posványok csakugyan nagy jelentőséggel bírnak, mint pl. a Sárrét, mely Magyarország egyik legterjedelmesb posványa s Békés- és Biharmegyékben terjed el. Az egész víztömeg, mely a fehér, fekete és sebes Körösön a magyar-erdélyi határhegységről lefolyik, valamint a Berettyó, Hortobágy, Ér és Kesely vize ama posványos alsikságba gyűl s majdnem minden esés nélkül lassan tovább hömpölyögvén, terjedelmes posványokat, kotukat, nádasokat képez. Ha az ott egybegyülő nagy víztömeget azon csekély vízmennyiséggel összehasonlítjuk, mely a Sárrétből kifolyik és a hármas Körösön a Tiszába ömlik , akkor bámulnunk kell a víz nagy veszteségén, mely onnan ered, hogy ama posványból a levegőbe fölszáll. A posványok és tócsák tehát megannyi vízgőzöket szolgáltató területeknek tekintendők s kiterjedésük csökkenése okvetlenül a levegő nyirkosságát csökkenti. De a posványok nemcsak az által hatnak az eső mennyiségére, hogy a légköriy nyirkosságát nagyítják, hanem azáltal is, hogy a vízgőzöket megsűrítik s ennyiben a természet működésében fontos szerepük van. Hogy a légáramlások által a távoli tengerek felől átszállított vízgőzök valamely országra lecsapódjanak, az országnak gőzsűrítő eszközökkel kell bírnia, melyek azon gőzöket esővé változtatják, márpedig Magyarországnak e sűrítő eszközöket az azt bepárkányozó helységek és alföldének posványai szolgáltatják. A magyar alföldön uralkodó északi és keleti szelek, melyek nagy szárazföldön át jönek, nem hoznak esőt, hanem szárazon fújnak le a Kárpátokról a síkságra. Az atlanti óceán felől jövő nyugati szelek , melyek Európa nyugati részeire esőt árasztanak, vízgőzeik nagy részét elvesztik, míg Magyarországot elérik; végre a déli nyirkos és meleg szelek a dinári Alpok hűsítő határfalazatánál oly nagy esőmennyiséget vesztenek el, hogy az azon hegyláncolat tenger felé néző oldala Európa azon részei közül való, melyen legtöbb eső esik. (Folytatása következik.) Fővárosi levelek. v. Pest, január 4. 1867. Annyi s oly őszinte jókivánat talán sehol sem hangzott el újév napján, mint az „Angol királynőhöz“ címzett szálloda azon helyiségeiben, melyert jelenleg a haza legnagyobb fiát zárják falaik közt. Reggeltől késő délutánig egymást érték a díszes fogatok úgy, mint a fakó bérkocsik. A magas méltóságú főurak s az egyszerű polgárok egy érzéstől hevítve siettek üdvözölni azon férfiút, ki a nemzet osztatlan szeretetét és bizalmát bírja. Az üdvözlők, sorában első helyen «».iítendő a képviselők és forendűek küldöttsége, mely pártszinezet nélkül alakulván, bizonyságot tett arról, hogy Deák Ferencnek a haza ügye körül szerzett érdemeit minden párt egyaránt érzi és méltányolja. A képviselők előbb szeretett elnökük Szentiványi Károly szállására mentek, hol a tisztelgők nevében s ezek által fölkérve Eötvös József b. tartott szónoki melegséggel elmondott rövid beszédet. „A Mindenható tartson meg — igy végezte beszédét — ép erőben s egészségben és érdemeid jutalmául érezni hagyja azon boldogságot, melynél nagyobbat nem találhatnál, hogy hatalmi törekvéseid sikerét láthasd s egykor azon öntudattal tekinthess vissza múltadra, hogy a törvények , melyek a hon szabadságát s a nemzet jólétét hosszú időre biztosították, akkor készültek, mikor a képviselőház elnöki székét te foglaltad el.“ A többször megújuló hangos „éljen“nel kísért beszédre az elnök szintén röviden válaszolt, megköszönvén képviselőtársainak iránta tanúsított jóindulatát. Ezután fölkéretett, hogy vezesse a tisztelgő testületet Deák Ferenc nagy hazánk fiához. Közel száz képviselő vonult az „Angol királynőhöz“ címzett szállodába, melynek nagytermébe gyűlvén, nem sokára megjelent az ünnepelt hazafi is, kihez Szentiványi Károly a következő beszédet intézte: „Barátid, képviselőtársaid és tisztelőid jelentek meg előtted az újév kezdetével neked üdvöt és boldogságot kivánandok. Mellőzve minden pártnézetet, az emberi tulajdonságok legfényesbjei: önzéstelen hazafiság, tántoríthatlan igazságszeretet s mély államférfim bölcsesség az, mi tisztelőid számát milliomokra emelte. Ha hazánk törvényes állapotát elérheti, ha megérheti azt, mit bölcsességed s nemes szived kiván, akkor ezt leginkább működéseidnek köszönheti, ki oly nagy vagy a jogok védelmében s egyszersmind minden méltányos érdekek pártolásában. Adja Isten, hogy hazánk oly boldog legyen, mint a minővé azt tenni kívánod s a Mindenható áldja meg hazánkat hosszas, boldog életeddel.“ Az éljenek lecsillapultával a haza bölcs fia következő szavakban mondott tisztelgőinek köszönetét: „Köszönöm őszinte szivességteket. Szálljon le rátok és családaitokra az Úristen áldása; adjon nektek boldogságot, és midőn nektek kívánom, kívánom egyúttal e szegény hazának is, mert ti nem lehettek boldogok, ha a haza nem az. A múlt év elején mindnyájan tudtuk, hogy terhes kötelezettség nyomja vállainkat; de hogy e kötelezettség egy év alatt annyira súlyosbodjék, amint az valóban súlyosbodott, én részemről legalább nem hittem. Annyi mindenféle csapás, társadalmi, politikai nyomor ért bennünket ez évben, hogy kibontakoznunk nagyon nehéz; nem mondom, hogy minden remény elmúlt volna, csakhogy nehezebb, mint volt. Mi megteszünk mindent, a mit tenni lehet; mi elmegyünk addig, a meddig mennünk szabad s a min túl mennünk a kötelesség tiltja. Egyre kérlek titeket: bármi legyen fáradozásaink eredménye, legyen az siker vagy sikertelenség, — az elsőben együtt osztozunk, a másodikban együtt szenvedünk. Tehát bárminő legyen is a jövő, amit az Isten mindenhatósága ránk mér, ne vonjátok meg tőlem bizalmatokat, őszinte barátságtokat, miután e bizalom és barátság életemnek legfőbb büszkesége.“ Deák szavait éljenzések és baráti kézszorítások követték; az eltávozó képviselőket a számra vagy 30 főúr váltotta föl, kiknek nevében idősbb. Majthényi László szónokolt. Deák megköszönvén a mágnások szives megemlékezését, egyszersmind fölhívta őket, hogy segédkezet nyújtsanak s együtt végezzék a „nagy munkát“, mely reánk vár. Tizenkét órakor a város polgárai színét magában foglaló hosszú menet indult meg a városházából a váci utcán végig ugyancsak Deák Ferenchez, átnyújtandó neki azon díszalbumot, melyről már a múlt alkalommal emlékeztünk. Deák a belépő polgárságot szívélyesen fogadta; jobbja mellett Csengery Antal állott. Pulszky Ferenc, ki szintén jelen volt, a háttérbe vonult. A polgárság félkörben állván, nevében Hajós József királyi tanácsos szólott: „Mélyen tisztelt nazatl! A jelen válságos helyzet súlya alatt élénken érezzük szükségét annak, hogy államjogi viszonyaink mielőbb kielégítő végmegoldást nyerjenek. Ön, mélyen tisztelt hazafi , a fölirati viták alkalmával kijelölé azon utat, melynek követése mellett e cél biztosan elérhető. Teljesen osztjuk önnek ezen irányban kifejezett nézeteit. Önnek elveit saját elveinknek valljuk. Bizalmunk ön iránt, mint mindig, úgy most is tántoríthatatlan. E bizalom jeléül fogadja ön szívesen Pest város polgárainak emlékiratát, mit azok nevében tiszteletteljesen átnyújtani szerencsém van. Fogadja ön egyszersmind ez újév kezdetén őszinte üdvkivánatainkat. Adjon az Ég önnek erőt és hosszú életet, hogy megkezdett művét sikerrel bevégezhesse.“ Deák a szűnni nem akaró éljenzések lecsillapulása után ekkép válaszolt: „Tisztelt barátom ! A legbecsesebb ajándék, mivel polgártársak polgártársukat megajándékozhatják , a bizalom s én ennek teljes értékét szivemből méltányolom. A fáradozások súlya s a nehéz kötelességek teljesítésében csak ez egyedüli támaszom, mely már-már a csüggedéshez közel járó erőmet föntartani képes; — és azon hit, hogy polgártársaim a jó és becsületes tiszta akarathoz kötik bizalmukat. Az őszinte akarat nálam nem fog hiányozni ; a siker az Isten kezében van. Adjon Isten önöknek ez uj esztendőben életboldogságot, szerencsét s jobb viszonyokat. Adja Isten, hogy e szegény nemzet a sok csapást egy ideig kipihenhesse, hogy megkezdett nagy művét folytathassa. Tartsanak meg önök ezentúl is további szeretetükben s bizalmukat ne a sikerben, hanem a tiszta jó akaratban helyezzék.“ Az éljenzés ismét kitört, melynek szüntével a nagy hazafi mindenkivel kezet szorítván, az albumot szemlélte meg. Megemlítendőnek tartjuk még, hogy az albumba foglalt hálafeliratot Ráth Károly helybeli ügyvéd készítette. R. 1. A lap előfizetési ára: Szegeden házhozhordással és vidékre postai küldéssel egész évre 8 frt, félévre 4 frt, évnegyedre 2 frt. Helyben a kiadóhivatalból elvitetve egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 60 kr. Szeged, 1866. december 8-án. Szabados János, Burger Zsigmond, szerkesztő, kiadó. Helybeli újdonságok. *Inségi bizottmányi ülés. Jövő csütörtökön reggeli 9 órakor a városi tanácsteremben, a vedresházi átmetszésnél megkezdendő munka iránti előintézkedések céljából inségügyi bizottmányi ülés fog tartatni.