Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-07-04 / 53. szám
Fölolvastatik a közlekedési minisztérium határozati javaslata a vasútügyben. Trefort Á. az alföld-fiumei vasút szükségességét fejtegeti. A határozati javaslatot a ház előbb átalánosságban, aztán részleteiben is elfogadja. A ház f. hó 3-tól mindaddig szünetelni fog, míg az elnökség az összehívást, szükségesnek nem látja. A bizottmányok azonban működni fognak. Ezután a jegyzőkönyv szerkesztése végett az ülés fölfüggesztetett. A főrendiház ülése júl. 2-án. Napirenden van a közlekedési miniszternek a vasutak ügyében beadott határozati javaslata. A javaslat átalán és részleteiben is elfogadtatik. A ház segédszemélyzete iránt tett intézkedések után a jegyzőkönyv elkészíttetik. Végre az elnök rövid búcsúbeszéddel az ülést bezárja. A képviselőház ülése júl. 2-án. Elnök: Szentiványi Károly. Rajner Pál barsmegyei főispán áthozza a főrendek által elfogadott határozati javaslatot a vasutakra nézve. Az elkészült jegyzőkönyv fölolvastatik. Elnök szép szavakban vesz búcsút a háztól. Fölemlíti az ülésszak kezdetén még oly súlyos aggodalmakat s az örvendetes eredményt, mely a képviselők fáradozásait jutalmazta. Kiemeli, hogy a fejedelem és nemzet közt a bizalom folyvást növekszik. Bízik a haza fölvirágzásában. Szerencsésnek tartja magát, hogy ő is résztvevő lehetett. Beszéde végén élteti a fejedelmet és hazát. A ház nagy éljenzések közt eloszlik. Vidéki levelezések. Csongrádmegye, jun. 1. (Hivatalos cáfolat.) A „Hon“ f. évi jun. 20-án kelt 141. sz. „Ujdonsági“ rovatában egy közlemény jelent meg Csany községéből, melyet , miután abban a tényálladék merőben el van ferdítve, az igazság érdekében nem hagyhatunk cáfolat nélkül. Hogy tehát a közönség a valódi tényálladékot megismerve, ebből és a közlött cikkből az igazságot fölismerhesse, álljon itt egyszerűen a hivatalos vizsgálat folytán a vádlottak és tanúk vallomásából kiderített valóság a közlő által tett ferdítések ellenében. Csany-pusztán dohányültető kertész község korcsmájában 1. évi május 19-ki búcsú alkalmával a legénység mulatott, tánc közben Palatínus Gergely a cigányhoz ment azon szavakkal : ne muzsikálj. Erre a zene elhallgatott, a többi táncosok álltak, ekkor többen közülök az éppen bemenő csendbiztost fölkérték , miszerint parancsolná meg a cigányoknak, hogy muzsikáljanak ; a fölhívás folytán a csendbiztos odament a cigányokhoz s fölszólította őket, hogy muzsikáljanak, mire Palatínus Gergely istentelen káromlások között az asztalra ütött, azt mondva a biztosnak: „Kend itt nem parancsol, hanem itt én parancsolok.“ Mire az illetlen szavakkal illetett csendbiztos Palatínus Gergelyt arculütötte, mégpedig saját vallomása szerint úgy, „hogyha légy lett volna ott, nem döglött volna meg,“ s azután a korcsmából kiutasította, miután pedig távozni nem akart, az ott lévő két legényével kilökette, mely alkalommal egyik csendlegény Palatínust háton ostorral végig vágta. Ennekutána Palatínus Gergely haza felé menve találkozott Fekete György nevű szabadságos katonával, kinek a történteket elmondta, s ez hívta vissza a korcsmába azon szavakkal : „gyere, az istenit annak a biztosnak , majd megkérdezem, miért tette ezt veled.“ Ezalatt a biztos két csendlegénynyel kijött a korcsmából, másfelé indulandó, azonban Fekete György útját állta azon kérdéssel, hogy mi okon ütötte meg Palatínus cimboráját? A biztos kérdezve kilétét, Fekete György káromkodva mondta meg nevét, hozzátévén, hogy szabadságos katona. Ekkor a biztos távozásra szólította föl őket, s miután nem távoztak, két legényének azon parancsot ad ki, hogy kísérjék be a faluházához az ellenszegülőket, mire Fekete György tettleg is elleneszegült, egy csendlegényt földhöz ütött , mely alkalommal a csendbiztos közbevágott, de elsiklott ütése egyik csendlegényt érvén , Fekete György a feléje irányzott fokost megfogta, ennek kezéből sikerült kicsavarásával azonban a biztos őt hirtelen főbe ütötte, mely ütésre el is szédült, azonban csakhamar fölugrott s ismét neki ment a csendlegényeknek s egyiket földhöz ütötte, a midőn kiabálására kezében bottal a nép összecsődült, a csendlegényeket bántalmazni kezdte, azonban sérelmet a csend Melléklet a „Szegedi Iliradó“ 53-ik számához. legények közül csak egy kapott, a másik kettő menekült, s miután a nép százával tódult össze botokkal, a csendbiztos szintén menekülni volt kénytelen s a jegyzői lakba húzódott, hol az ostrom Fekete György által, ki már akkor a vértől kimosva bekötött fővel ismét megjelent, megkezdetett. Itt a káromkodással vegyült lármán kivül semmiféle betörés vagy tettlegesség nem történt, s a biztos, miután a nép elszéledt , a jegyzői lakból kimenekült s a három csendlegénynyel együtt lóháton minden bántalmazás nélkül Csongrádra még ez nap este 10—11 óra táján megérkezett. Ez a vizsgálat alapján kiderített tényálladék, mely másnap a főszolgabíró által rögtönözve, később általam a vádlottak és tanúk kihallgatásánál a kellő nyilatkozatok s orvosi látleletek beszerzése mellett a kihágási esetnek kellőleg történt megvizsgálása nyomán az illető bűnösök saját vallomásán s a beszerzett adatokon alapszik. Végül szükségesnek látom még hozzá tenni azt, hogy Fekete György nem hogy idáig már „talán meghalt“, de még a zavargások éjjelén is tovább mulatott s kihallgatása végett is ép egészségben jött be Csongrádra, valamint azt, hogy T. B. alispán úrnak a közlő által annyira óhajtott igazságot kiszolgáltatni módjában nem lehet, miután a megejtett vizsgálat szerint csak egyedül Fekete György, Palatínus Gergely és Kis János ellen lehet eljárásnak helye, ez azonban miután az illetők szabadságos katonák, a katonai hatóság illetékességéhez tartozik, hová a vonatkozó iratok további eljárás végett át is tétetnek. Látta Őrhalmy József Tiszán inneni járási főszolgabíró. Blázsik Márton tszkbíró, mint ez ügyben kiküldött vizsgálóbíró. Gyönyörűség volt nézni a három szép díszlobogót! de még szebb volt az alatta ünnepélyes komolysággal éneklő dalárokat hallgatni ! Mondjam-e, hogy a kedves zászlóanya ízlésteljes öltözékével, piros magyar fejkötőjével, szemnek, szívnek egyaránt tetsző környezetével, a sok szép, számra huszonkét koszorú leánykával, mennyire emelték az ünnepély nagyszerűségét?! számítsa még mindehhez a nyájas olvasó Garzó tanár úr lelkes beszét, s elmondhatja, hogy ünnepélyünk az emelkedett polgárisodás ünnepélye volt. Kedves kötelességünknek tartjuk a szegedi és szentesi dalárdáknak szives részvétükért testvéri köszönetünket nyilvánítani s kérjük, hogy ezen testvéries viszony köztünk sohase bomoljék föl. Örömmel tudatom, miszerint Burger Zsigmond úr, mint a szegedi dalárda helyettes elnöke, az ünnepély utáni nap Dozsics Péter urnál, hol Pozsgai Mozgai K. úrral kedvesen látott vendégek voltak, megígérte, hogy Garzó tanár ur beszédét több példányban díjtalan lenyomatja és az egyletnek megküldendi. Fogadja B. Zs. ur szives köszönetünket. R. J. H.-M.-Vásárhely , jun. 28. Ez ám a mozgalmas világ! Alig múlt el — az „Üstökös“-ben is megénekelt — tisztújítás , jött a követválasztás, koronázásra való fölrándulás, ipar-egyesület megnyitása, honvéd-egylet megalakulása, a dalárda dísz zászlójának ünnepélyes fölavatása. Kell-e még több?! Hátha még fölemlítenők az ezen főbb események közt közbeeső lármás discussiókat, poharazások közt történt félreértések rögtönzött s hatalmas kapacitálásokkali kiegyenlítését , a szabadság eszméjének tettleges érvényesítését s a t., ezek mind a főbbmomentumoknak csak körítő arabeskjei. Minden orgánum oda működik, hogy a nép valahára boldog legyen , s hogy e tekintetben a helybeli r. kath. egyháztanács is megtegye a magáét, miután a dalárda zászlójának felső részén levő koronáról hiányzott a kereszt, ráfogta a dalárdára, hogy azt az egylet tagjai — kiknek majd fele katholikus — erővel törték le, elhatározta, hogy azon kath. tanítók, kik a dalárdának tagjai, a dalárdából kenyérvesztés terhe mellett kilépni kötelesek, sőt még mi több, azt is határozatba akarták hozni , miszerint tétessék a templom előtt közhírré, hogy a dalárda zászlójának fölavatási ünnepélyénél egy katholikus ember se jelenjék meg, s csakis a jegyző tapintatosságának lehet köszönni, hogy az egyháztanácsnak szegénységi bizonyítványa ezen utóbbi clausula nélkül adatott ki. Mint lehet egy egyháztanácsnak a mai előrehaladott korban ily határozatot hozni, nem tudjuk, valamint azt sem tudjuk, hogy miként lehet valamely egyletről föltenni azt, hogy a keresztet, mely zászlójának nélkülözhetlen ékessége, letörje?! Azt azonban tudjuk, hogy ennek előidézője egy néptanító, ki ért ugyan a bűvészeihez, tanítványai tallérját krajcárossá változtatni, hanem hogy az egyháztanács, mint hallgathatott reá, kinek minden tekintetbeni érdemeit már ismerheti — nem értjük. Gondunk volt ezen scandalumot a körünkben volt miniszteri titkár, Tanárky G. urnak egész terjedelmében elmondani. Node mindamellett igen fényesen folyt le a zászlófölavatás ünnepélye s nem mondunk valótlant, ha állítjuk, miszerint az ünnepély legalább 5.000 ember előtt történt. Igaz, hogy meleg volt ránk, hja de erről nem tehetett a rendezőség, miután az e célra nálunk egyetlen alkalmas helyiség, a megyeház udvara méltó vagy helyes indokolás nélkül megtagadtatott. Ezen megtagadás sem magyarázható meg, mert, ha 1861-ben vándor-színészeknek át lehetett engedni, a mi jótékony halár-egyletünknek, mely legközelebb is 517 irtot adott át a szegények fölsegélésére, mint különben is a megyei közönség birtokát, mert nem lehetett volna átengedni, nem értjük. Hincillae lacrimae! melyeket izzadnunk kellett. Helybeli újdonságok. * Midőn mai számunkkal megnyitván a félévet, közjóra irányzott törekvéseinkhez a közönség szíves támogatását továbbra is kikérjük ; egyedül azon ígéretet teszszük, hogy szabadelvű lapunk mindig azon uton fog haladni, melyet számára az igazság kijelöl. A többire nézve utaljuk az olvasókat a lap múlt félévi tartalmára. * A városi képviselet házi szabályait a kiküsködött szűkebb bizottmány elkészíté s azok már a legközelebbi közgyűlés elébe kerülhetnek. E szabályok, kivált ha elnöki erélyesség fogja azokat támogatni, egy kis rendszerességet öntenek a közgyűlési tanácskozásokba s némely képviselő örökös szólhatnámságának s anyámasszonyos bőbeszédűségének határt szabnak. * Azon gazdasági bizottmány, melynek igen fontos teendői közé tartozik a többi közt a város javadalmainak hasznosítása, jövedelmeinek szaporítása, a jövedelem befolyásának biztosítása, lehetséges megtakarítások eszközése, a számadások megvizsgálása s egyéb hasonló ügyek fölötti intézkedések ; négy osztályra oszlott s elnökül mind a négy Balás Mihály urat választotta meg, ki az elnökséget azon kikötéssel fogadta el, hogy a közgyűlés által kiküldötteken kivül szakértőket tetszése szerinti számmal fog a a bizottmányi gyűlésekre meghívni. A városi követelések behajtásával a folyamodók közül nyolc ügyvéd bízatott meg. A két eddig is ezen pörökkel foglalkozottakon kívül a többit a következő ügyvédekből állította össze az alkotmányos tanács: Takács Mihály, Battancs Ferenc , Harsányi Pál, Kelemen István, Báthy Imre és Polczner Jenő. A szegedi nagy gymnasiumba bejegyzett magántanulók vizsgálatai 1. évi jul. hó 21-, 25- és 28-ik napjain fognak megtartatni, miről az illetőket ezennel értesíti az igazgatóság. Az aratógépek nálunk is terjedni kezdenek. E napokban érkezett meg Tóth István jószágigazgató számára egy Bodféle javított aratógép Strobl és Barics pesti gyárosoktól, mely a hozatali díjjal együtt mintegy 350 frtba került. E gép már holnap délután a mindszenti határban működni fog. A gép súlya 6 mázsa, körbe arat s a learatott búzát marokba szedi, tehát mindenképen előnyös s ily búzatermő évben, mint a mostani, egy év alatt kifizeti magát. Halljuk, hogy ilyet több birtokos is rendelt, de a halmozott megrendelések miatt a gyár nem képes elegendőt kiállítani. * Szerény kívánságok. Kívánatos lenne, hogy a város utcái néha-néha föltisztíttatnának. A roppantul megszaporodott szemét és piszok azt bizonyítja, hogy a jelen hatóság még kevesebbet gondol az utcák tisztántartásával az előbbinél. — A bérkocsik rendezését, illetőleg célszerűbb fölosztását is rég várja már a közönség. E kocsik most mind egy ponton, a „sashoz“ címzett vendéglő előtt állanak, holott mind a közönségre, mind reájuk nézve előnyösebb lenne, ha a város több pontján lennének fölállítva. Végre kívánatos lenne, ha a lekopott s bemeszelt utcanevek s házszámok megujíttatnának, hogy az ügyes-bajos emberek s az idegenek el tudjanak igazodni a városban. — A „Hungária“ szegedi főügynöksége — miután róla Porgányi György ur más térem alkalmaztatása miatt lemondott, TV 6 11- ner I. és társ cégre ruháztatott, mely azt tettleg már át is vette. A főügynökségi iroda a Grünn-féle házban, a tudakozó- és hordáríntézeti helyiségben van. * A rókusi széksós fördőhöz most már külön bérkocsik is visznek , melyek a város főbb utcáit bejárván, 20 újkrért oda s vissza szállítják a látogatókat. E célszerű intézkedéssel a fürdő látogatói tetemesen fognak szaporodni. A vásárhelyi dalárdás ünnepélyre átrándult szegedi vendégek nem győznek eleget beszélni a vásárhelyiek barátságos vendégszeretetéről és előzékenységéről. — Erre nézve nagyon szépen jellemző egy magában csekély eset, mely egyik barátunkon történt , akinek, midőn a borotválkozásért fizetni akart, még a borbély is azt felelte, hogy : ki van, fizetve. — Ő-Kanizsán sem igen jól állhatnak a közügyek , miután a töbiró e napokban kénytelen volt erélyes szózatot intézni a néphez s annak ámitói s félrevezetői ellen, kik a kormányt gyalázva, a népet az adó nem fizetésre izgatják. * Gyilkosság. Múlt csütörtökön Makón a Nagy-Kőrösről oda áthelyezett vértesezredbeli katonák egyike házigazdáját agyonütötte. A tettes magát följelentette. — Sz. — Céllövészet. Múlt szombaton lőttek 1 négyest, 11 hármast, 7 kettőst. Lőtték: Kocsis Imre 1 négyest, 2 hármast, 1 kettőst; Erőskövy Antal 5 hármast, 2 kettőst; Eröskövy János 1 hármast; Metz Gábor 1 hármast, 2 kettőst; Hősig Péter 1 hármast, 1 kettőst; Jandó József 1 hármast; Hulvák János 1 kettőst. — Vasárnap lőttek: 2 ötöst, 2 négyest, 17 hármast, 13 kettőst. Lőttek: Erőskövy Antal 1 ötöst, 1 hármast, 2 kettőst; Zászlósy János 1 ötöst 1 négyest, 6 hármast, 4 kettőst; Lőcsey Mihály 1 négyest; Rohrbach Antal 3 hármast, 4 kettőst; Roth Róbert 3 hármast; Kontraszti Alajos 2 hármast; Burger Zsigmond 1 kettőst; Metz Gábor 1 hármast; Stein J. 1 hármast; Rödiger N. 1 kettőst; Kocsis Imre 1 kettőst. Beküldetett. Fájdalom, városunknak sok mindenféléje nincs még, aminek lenni kellene, de az már igazán nagy szegénységre mutat, hogy — az egészségügy hátrányára — még egy becsületes Tiszafürdője sincs. Tavai még volt kettő, s habár e kettő együttvéve sem elégíthető ki a tisztaságszerető közönség igényeit, de legalább volt verseny, akármilyen szegény is; s csak most látjuk, hogy milyen jó volt az a rozzant vörös fürdő, ha egyébnek nem, ijesztgetőnek. íme, most a másik maga van a vásáron, de érzi is a közönség, mert nemcsak olyanféle tapasztalást tehet benne az ember, hogy ugyanazon egy fürdőszobáért három ízben háromféle díjat kérnek, hanem azonkívül a fürdővendég drága pénzért kap a minden tekintetben kényelmetlen fürdéshez oly visszataszító bánásmódot, hogy nem igen kívánkozik többé oda, ha ugyan még fürdés előtt ott nem hagyja, amire szintén már volt eset. Egyelőre azzal lehetne nem segíteni, de legalább könnyíteni a bajon , ha az újszegedi fürdőtulajdonosnak megengedhetnék fürdőjét az innenső partra kikötni, ami iránt — mint tudjuk — már régebben folyamodott a tanácshoz, de amire nézve még mindig nem történt semmi intézkedés. Gyökeresen azonban csak egy új, tágas, kívül belül tiszta, ízléses és kényelmes fürdőház segítne a bajon, melyre nagyon csodáljuk, hogy eddig is nem akadt vállalkozó. Beküldetett. Egy ízben már volt szó e lapban a szerb iskolai épület mögött levő szívek utcájáról, miután azonban a méltányos fölszólalásra semmi intézkedés nem történt, ismételve fölkérjük a rendőrséget, miszerint ez utcát a botrányt előidéző személyektől kitisztítsa. Több környékbeli lakos. Vegyesek. *Ő Fölségeik párisi útja — Miksa császár gyászos vége miatt mint a „Hon“ esti lapja írja, valószínűleg elmarad. * Deák Ferenc — mint a „Főv. L.“ írja — jövő hétfőn szándékozik elutazni Zalába Puszta-Szent-Lászlóra. * A honvédelmi minisztérium közhírré teszi, miszerint ő Felsége megengedte , hogy a nyolc évi rendes hadszolgálati kötelezettség mellett a hadseregbe sorozott katonák, a rendes hadszolgálati időnek hat évre lett leszállítása kedvezményében szintén részesíttessenek, és hogy mindaddig, míg ez iránt alkotmányos úton irányadó más határozatok nem hozatnának, a tartaléki kötelezettség négy éven felül meg ne hosszabbíttassék. Ezen legfelsőbb határozat alapján tehát az idén a tartalékban levő szabályszerű áttétel nemcsak azon katonákra, kik 1859 ben, hanem azokra is kiterjesztendők, kik 1860. és 61-dik években besoroztattak. * A király személye körüli miniszter gr. Festetics György a sz. Istvánrend kancellárjává neveztetett ki.