Szegedi Híradó, 1869. január-június (11. évfolyam, 1-51. szám)

1869-01-14 / 4. szám

conferentia bizottsága belügyi, vallás és köz­­oktatási osztályokat ajánl tágas hatáskörrel. A bán­y az osztályfőnökök legyenek felelősek. A bírák el nem mozdíthatók. A kormány címe a bizottság javaslatának megfelelőleg „horvát­­slavon-dalmát országos kormányzóság“ legyen. Az államtitkárokat a bán előterjesztésére a király nevezi ki. A birák elmozdíthatlanságát k­ülön törvények biztosítják. Pesten török konzulság fog fölállít­tatni. Temesvárott, a­hol már egy török con­sulátus van, legközelebb francia consulátus is fog állíttatni. K ü l f ö I 1 1. A török-görög viszály békés meg­oldása végett tervezett conferentia csakugyan létre jött s folyó hó 8-án délutáni 4 órakor nyittatott meg Parisban a Louvre termében. A conferentia első ülésében is minden tekin­tetben a legbékülékenyebb hangulatot árulta el. Hire volt, miszerint Metternich herceg Magyarország és Ausztria képviselője gyanánt mutatná be magát. Orosz és Poroszország kifogást tett Magyarország jelenléte ellen oly conferentián, melyhez még Görögország sem bocsáttatik. A francia félhivatalos lapok azon­ban e hírt határozottan megcáfolják. A conferentia első ülésének lefolyásáról a következőket jelentik: A felhatalmazottak első kötelességekül is­merték el, a conferentia végbement constituá­­lását a részvevő hatalmakkal tudatni, elhatá­rozván, hogy a török ultimátumban formulá­­zott reclamatiók azonnal a hatalmak megbírá­­lása alá bocsátassanak, miáltal azon meggyő­ződésnek adnak kifejezést, hogy mind a török, mind a hellén kormány a leglelkiismereteseb­ben óvakodni fog minden oly lépéstől, melyek a status quo­t megváltoztatnák, vagy a ha­talmak feladatát megnehezítenék. A hatalmak a porta mérsékletére apellál­nak s azon óhajukat fejezik ki, hogy az ulti­mátumban felemlített rendszabályokat a con­­ferentia bezárásáig függesztené fel. Ugyanak­kor a görög kormányt minden ellenséges ma­­nifztstatiók, minden szárazföldi és tengeri fegy­veres expeditió meggátlására kérik fel. A con­ferentia eme határozata egyidőben megkülde­tett, mind Konstantinápolyba, mind Athénbe. A távsürgöny jelenti, hogy egy „gö­rög kékkönyv“ jelent meg, mely érdekes le­leplezéseket tartalmaz. Többi között elmon­­datik benne, hogy a konstantinápolyi orosz követ több ízben biztosította a görög kormány bármit kezdjen is Törökország ellen, a porta nem fog ellentállni. A görög kékkönyv tehát megvallja, hogy Oroszország nyíltan izgatta Görögországot. Hogy Oroszország az izgató, azt csak az orosz és porosz közegek tagad­ták, azért jó, hogy e körülmény a görög kor­mány által bizonyíttatik. A portugál minisztérium beadta lemondását. A kabinet újjáalakítása Saldanha hercegre bízatott. Saldanha a szabadelvű párt­hoz tartozik és már több ízben volt miniszter.­­ A korán el­hervadt virág, Csiszár János polgártársunk Hona leányának temetése múlt vasárnap ép oly megható, mint imposáns látványt nyújtott. A gyászmenet az iskola­ utcán, Széchenyi­ téren, és budai országúton keresztül vonult ki a belvárosi temetőbe, s a tömérdek fáklyával világított s a roppant nemzeti zászlók sokaságától tarkálló tömeg az iskola­ utcától egész a takarék­pénztárig terjedő nagy térsé­get betöltő. Ha egyátalán valami, ily roppant részvét bizonyára képes a mélyen sújtott köz­­becsülésben álló szülőknek némi vigaszt nyúj­tani fájdalmuk enyhítésére. — Alkalmilag meg­említjük itt, hogy ideje lenne már egyszer a belvárosi temetőbe vezető kálvária utca jókar­ba helyezéséről is komolyan gondoskodni, mert annak járhatlansága miatt volt kénytelen e te­metési menet is oly nagy kerülőt tenni, pedig anélkül is oly messze van az a temető, hogy talán egyetlen város sincs, ahol ennyire kelle­ne vinni a halottakat. *­­ színházi negyedik bérlet f. hó 17 én veszi kezdetét. E bérletre az igaz­gató több új darabot ígér. — Előadásra ki vannak tűzve: „A betyár“ uj népszínmű, „A honárulás jutalma“, francia új dráma, „Az ál­ló emberek“ francia uj vígjáték, „Az alten­­büreni biró“ uj színmű, „A mekkai basa“ uj operette sat. Uj díszletek is készülnek, a színpad uj felső világítást nyert s más egyéb javítások is léteznek az igazgató által, sze­rények ugyan, de a nagy, hazánkban úgy­szólván páratlan bérfizetés s egyéb súlyos kötelezettségek mellett, ezek is elismerést érdemelnek. * A rögtönitélő bíróság ma ü­lt össze, azon pincér felett ítélendő, ki a már isme­­retes erőszakos rablást elkövette. * A szegedi polgári társalgó­kör f. hó 16., 23. és 30 án saját helyiségében , 50 kr. belépti díj mellett táncvígalmakat rendez, melyekben nem egyleti tagok csak úgy vehet­nek részt, ha valamely egyleti tag által vezet­tetnek be.­­ A­z if­j­usági k­ör bálbizottmányának sorozatából László Gyula és Ottovai Károly urak tévedésből kihagyattak, mit ezennel utánpótolt­ak. — Lopás. Kedden Chwojka János nevű cseh szabadságos katona a 32-ik ezredből kéregetni ment a helyben állomásozó drago­­nyos ezred ezredese gr. Schafgotsche lakásába, hol egyik szobát üresen találván, több nemű értékes holmit fölszedett s tovább állt. — A jómadarat azonban Keméndy Nándor már ked­den éjjel megcsípte s az elorzott tárgyak egy részét nála megtalálta.­­ Tegnap reggel a gőzhajózási matrózok egy hullát, fogtak ki a Tiszából, mely már régebben a vízben lehetett. Haja vöröses, lábát bocskor födi. A munkás osz­tály­hoz tartozhatott.­­ A féktelen orditás, mely ut­cáinkon, kivált ünnepnapok estéin, sőt még napvilággal is megindul, valóban páratlan. S a kótyagos atyafiak csakis orditozásnak nevezhető dalolása, melytől a nők idegrendszere megren­dül, még hagyjál!; — de a dallamok szövege s a prózai megjegyzések, melyekkel a szüne­teket betöltik, olyanok, hogy nemcsak a nők arcaiba szöktetik a vért, hanem még férfi­akat is méltán megbotránkoztathatnak, főkép midőn azokat a városháza őrködő szemei előtt, a piaci járdákon kénytelen hallani az ember. A napokban is szemtanúi voltunk, midőn két részeg siheder a Gamperl-járdán, épen a városháza átellenében, azzal mulatta magát, hogy az arra menő nők füleibe a legszemte­lenebb csapszéki dalokat kiáltozá. Többeknek föltűnt ez a két garázda, kik ott állandó posi­­tiót vettek; emlegették a rendőrséget is, mely­nek azonban hire hamva sem volt. Ajánljuk e garázdálkodókat a rendőrség éber figyelmébe, legalább a belváros főutcáit legyenek szívesek esténkint megtisztítani az aljas csőcseléktől ! Sipos Károly jutalomjátékául ma estére „Mari, egy anya a népből“ című dr­áma adatik. Ajánljuk a szorgalmas színészt a kö­zönség részvétébe.­­ A Glück E. táncmester által rende­zett gyermekbál múlt hétfőn igen jól sikerült. A látogató közönség ugyan nagyobb számmal elfért volna, de így is szép számmal voltak, a páholyok különösen mind el voltak foglalva, természetesen legnagyobb részben a gyerme­keik mulatságában gyönyörködő szülők által. A tágas szinházi teremben egész kényelemmel s vígan folyt a mulatság, s a növendékek, köztük 6—7 évesek szép és szabatos táncát igazán gyönyörűség volt nézni s az ered­mény becsületére válik Glück E. táncmesternek, ki­nek ez est nem annyira anyagi, mint erkölcsi jutalmat nyújtott. A növendéktáncosok közt a leánykák túlnyomó számban voltak s ezek közül mint legügyesebbeknek, a kis Pacher- és Szentgáli kisasszonykáknak jutott az elis­merés koszorúja. A növendékek mulatsága 11 óráig tartott, de már előbb is belevágtak a nagyobbak s ezek folytatták éjfélen túl is. A vendégek közt jelen volt Ráday Gedeon gr. is.­­ Időjárásunk végre néhány nap óta keményre fordult s pár éjjel becsületesen meg­fagyott. Még a jég ugyan nem zajlik, s miu­tán a Tisza folytonos áradásban van, remél­ vegyesek. * Oszterhuber József, zalamegyei birtokos, ugyanazon megye volt alispányja, f. hó 9 kén, 77 éves korában, szélhüdés követ­keztében elhunyt. Hazánk legjelesebb gazdászai egyike volt ő; megyéjében, s mind azon kö­rökben, hol ismerték, a legmélyebb rokonszenv­­nek s tiszteletnek örvendett és méltán. Neje, Deák Ferenc nővére, kivel a legboldogabb há­zasságban élt, néhány évvel előzte meg az örökéletben. Nagy hazafiak valódi Tusculanu­­mát lelte évtized óta puszta-szent-lászlói házában, hol a haza gom­djaitól szive üdülést, lel­ke pihe­nést keresett; számtalan látogatói, a haza min­den részéből oda érkezett tisztelői és magyar vendégszeretet, a szives fogadtatás eszményi példányát találták. A vidék lakossága s szegé­nyei barátjukat, tanács és segélyadójukat,­­­a­bon legmelegebb érzésű polgárát veszté benne. Áldás hamvaira 1 *Ft. Oltványi Pál, íföldeáki pleb­­esperes úr nemcsak az említettük 1000 frt alapítványt tette le az ottani iskola javára, midőn azt a közoktatási miniszter látogatta, hanem ezer frttal járult az akadémia alap­tőkéjéhez is. *) Nehogy ki találjon a fejünkből pottyanni, ragad­juk meg hirtelen ezt a kitételt: „történeti igaz­ság !“. Fölhívom Cliot, jegyezze föl márványtáblájára ezen nagyjelentőségű eseményt, nehogy az utókor balul fogja föl Ozoray Árpádnak a szegedi polgári körben tett nagy horderejű látogatását. Szegény Ár­pád ! És még fenyegetőzik is. Rettegj Bizantium! Oh én szegény újdondász! szinte látom már, hogyan fog engem elnyelni ez a modern bibliai oroszlá­n. De már ezen nem segíthetünk, kár azonban, hogy a szerkesztői vörös plajbász a fennebbi nyilatkozatot legszebb ékességeitől fosztotta meg, mik részint a „kormánysajtó,“ részint az én csekély újdondászig sze­mélyem ellen voltak odavetve; hanem Ozoray Áb úr köszönettel is tartozik érte, mert ha ez nem történik, akkor engem semmi sem tartóztathat vissza, hogy egész díszes minőségében be ne mutassam őt e kör­nyéknek , ahol politikai szerepet (­) akar játszani. Ha­nem hiszen, ha épen szükség lenne rá, még ez is megtörténhetik. Ezúttal csak a fennebbi nyilatkoza­tára teszek pár megjegyzést. Ozoray Árpád, becsüle­tes nevén Nincsics Tóbiás gr­afikus egy gyerek, aki egy csapással két legyet a fear­ba ütni, t. ill. a „Sz. Híradó“ fejére vonni a polg. kör haragját, s egy füst alatt ottani polgártársaink kegyébe befurakodni, melyre, úgy látszik, nagy szüksége lenne. Ő nem is a maga, hanem a polg. kör védelmére kel, s ezt állítja álta­lunk megsértetnek azért, mert azt írtutk, hogy nem igen hederítettek rá, tehát a közt­éli polgárok ven­dégszeretetét vontuk kétségbe. Dehogy vontuk, édes Árpád úr, ezt nem is tehettük, mert hisz ön nem is volt a kör vendége, hanem, mint írtuk, egy önhöz méltó egyéniség által vezettetett be, s ahelyett, hogy ott szerényen viselte volna magát, egyszer min­den f­orra készült dictiojával elkezdett ott szélbali követeket árulgatni. És hogy a kínált portéka nem kellett, hogy Árpád úr dictioja tökéletesen kárba­­veszett, s hogy amint hívatlanul jött, úgy maraszta­­latlanul ment el, — ezt oly megbízható polgártársak előadásából tudjuk, kik nem szeretn­e fillenteni mint.. ne találja ki Árpád úr, kicsoda? Azt meg nem iga­zán mondja Árpád úr, mintha mi azt irtuk volna, hogy a körből elillant, hanem irtuk azt, hogy e­l­­illatozott, ami annyit akart jelenteni, hogy — elsompolygott. Ez pedig úgy volt, tehát mi nem vé­tettünk a „történeti igazság“ ellen. Hanem arra nem felel C. a. ur, hogy mi­­t szélbali apostolnak mondtak. Vájjon ha azt kérdezzük tőle, hogy ő, ki­nek talán életében sem volt 10 írtja egy rakáson, amit magáénak mondhatott, kinek a költségén és ki­nek vagy minek érdekében utazgat ezen a környéken, vajjon erre felelne-e ? Elvárjuk a fenyegetődző apos­tolt, s ha itt megkísérli folytatni megkezdett szerep­lését, akkor majd megtételünk mi, nélküle is, hogy mi járatban van a figyelme, aki Ó-Kanizsán is ak­ként apostolkodott, hogy a nép előtt a volt jobbol­dali követet Kiss Jakabot gyalázta, aztán ott is ajánlt egy baloldalit, ha pedig az nem kellene, nagy szeré­nyen önmagát ajánlá a jó Árpád. Ozoray Árpád és követ! Aztán ne vágja az ember magát hanyatt! Az újdondász. * József főherceg a Margitszigeten a tervezett díszépületen kívül még egy nyári pa­lotát is fog építtetni az udvar részére. .* Bécsi hír szerint Lónyay pénzügy­miniszter szerződést kötött a bécsi hitelinté­zettel a kassa-oderbergi vasútra vonatkozólag. * A nemzeti színház hír szerint „ma­gyar királyi udvari és nemzeti színház“ címet fogja nyerni, és a király ő Felségének civil­listájából 60,000 frtnyi évi segélyben részesülni. * Oz­ego­vics az általánosan tisztelt zengi püspök f.­liu - án d. e. 11 órakor elhunyt. Bartalabaseveci Ozegovics Imre Vinareczban, Körös megyében született, 1775. szept. 30-án. A gymnasiumot Varasdon végezte s bölcsészeti tanulmányait Zágrábban. A jogi tanulmányok befejeztével 1790-ben a zágrábi papnöveldébe lépett be, s 1801 ben szenteltetett fel. Ugyan­azon évben Bisagba plébánossá neveztetett; 1815-ben I. Ferenc császár kanonokká, s ké­sőbb a zágrábi nem. convictus igazgatójává tette őt. Ozegovics 1826-ban a zágrábi aka­démia prodirectorává, a horvátországi iskolák inspectorává, s 1833 ban zengi püspökké ne­vezte le. Az állam és egyház körül szerzett érdemeiért 1849 ben ő Felsége titkos taná­csosává lett,­árom évvel később ő Felsége a Lipót-rend nagy keresztjét adományozta neki s 1858 ban bárói rangra emelt­etett, mely ki­tüntetés legközelebbi rokonaira, Ozegovics Me­tel kir. áll­amtanácsos s ennek utódaira ruház­­tatott. Ozegovicsot a pápa ugyanazon évben ró­mai gróffá nevezte. Mint püspök, ő alapi­otta a zengi főgymnasium­ot s utóbbi időben egy gyermek semitiarumot, hogy a szegényebb sorsunknak is alkalmat nyújtson a kiképzésre, ő részint alapítója, részint segélyző tagja volt minden nemz. intézetnek és egyletnek. *Ugy halljuk — írja a „Pesti Napló“ hogy az aradi ellenzéki „Alföld“ a vonaglás végstádiumában sunylik. Tudvalevő dolog, hogy éltetője nem a közönség támogatása, h­anem­ egészen másnemű mesterséges támogatás volt, mely elmaradván, el akar maradni a lap élete is. A kiadó kezdseti terminust adott, hogy az­tán vagy gyászos kimutatását jelentse a lap­nak, vagy gondja legyen arra, hogy a lap is­mét visszatérjen régebbi Deák parti politiká­jához — eventualiter az „Aradi L.“-kal egyesülve — és ne kövessen olyan irányt, mely a közönség pártolására nem nyújt kilá­tást. Ilyenek az u. n. független lapok, a na­gyok csak úgy, mint a kicsinyek. *A Babáj-féle rablóbanda utolsóját is elfogták f. hó 8-án Szentes táján, Törkő Laci személyében. * Szentesen egy őrmester járt házról­­házra bejelenteni, hogy a rablások miatt Szen­tesre is katonákat fognak szállásolni. Minde­nütt 8 embert jelentett be, de kérések és különösen ajándékok ált­al könnyű volt vele megalkudni. Egy házi urnak mégis feltűnt a dolog, jelentést ten és kisült, hogy az őrmes­ter egy álruhába bújt deák volt, kinek egy kis farsangi pénzre volt szüksége, s azt ily módon akarta összeszerezni. Helybeli újdonságok. * Ifjú Ráday Gedeon ő méltósága tegnapelőtt ismét Szegedre érkezett és pedig most már kir. biztosi minőségben.­­ A középponti választmány múlt kedden délelőtt tartotta első ülését a városhá­za tanácsteremében. A tanácskozás tárgyai vol­tak: az összeirási küldöttségek megválasztása, az összeirási helyek kijelölése s beírások ha­táridejének­ megállapítása. — Az összeirási küldöttségek következőkép alakíttattak meg: A palánk felsővárosi kerületre: Ve.-Szelinovits Ba­­zil unok elnök; tagok: Bamberger Samu, Szekerke József; póttagok: Magyar János Fe­kete István. — Az alsó-rókusi kerületre: Kor­da István­­nok elnök; tagok: Ausländer Simon, Börcsök Ignác; póttagok: Szabó János, Nes­­kovits György. — Összeírási helyekül, mint a múlt választás alkalmával, határoztattak: a bel- és felsővárosi kerület részére a felső­városi volt kaszinóhelyi­ség, a rókus­­alsóvácsk­a a városháza közgyűlési terme. Az összeírások mindkét helyen kez­dődnek február hó - án, tartanak szakadatla­nul 14 napig. A belrt választók igazolási je­gyet kapnak, és pedig az alsó-rókusi kerület­­beliek vöröset, a palánk felsővárosiak zöldet. * A szabadelvű kör tegnap délután választmányi ülést tartott, melyben elnök elő­ször is előterjesztést ten a szakosztályok ed­digi működéséről. Deák Ferenc életrajzából a nép közötti terjesztésre 100 példányt rendelt meg a választmány. A kör igazgatója Takács Mihály úr elfoglaltsága miatt a kör ügyeit nem intézhetvén, helyettes igazgatóul Cser­­melényi Iván választatott. Ezután többrendbeli indítvány és határozat történt, melyekről leg­közelebb. * A szabadelvű kör közegészségi és szépészeti szakosztályában elnök lett dr. Sin­ger Mátyás, jegyző dr. Mayer István. A hu­manisztikus szakosztály elnökévé pedig dr. Dobó Miklós, jegyzőjévé Pillich Kálmán választatott, hetőleg nem is fog egyhamar zajlani. De azért a hid ki van kötve, hála neked ok főkapi­tányi gondosság! ,? Elveszett — múlt vasárnap délelőtt, a Kazincy- élésházi vagy csongrádi utcák vala­melyikén egy nagy arany pecsétgyűrű, mintegy 5 arany nehézségű sima lappal . A becsületes megtaláló kéretik azt Burger Zsigmond kereskedésében átszolgáltatni, ahol illő jutalomban fog részesülni. — Kinek valami festeni valója van, azt figyelmeztetjük Schönberger Adolf mai számunkban foglalt erre vonatkozó hir­detményére. Nyilatkozat. E lapok utóbbi f. hó 10 ki számában az újdondász méltóztatott megemlékezni csekély személyemről. A bántó rágalmazást, mely a sorok minden betűjéből vigyorog, szó nélkül ha­tnám, ha közvetve nem sértené egyszer­smind Szeged város polgárait, kik a polg. tár­salgókörben a kérdéses este jelen voltak. Azzal vádolja ugyan s e tisztelt polgárokat, mintha a vendégszeretetet becses körükbe meghívott egyéniségem iránt úgy megsértették volna, hogy — mint az újdondást nem átallja állítani — kénytelen valók észrevétlenül elillanni. Hosz­­szabban volt szerencsém időzni e derék pol­gárok körében, s midőn távoztam, ezt zaj nélkül tevem, mert elégnek tartottam tőlük egy-egy szívélyes kézszorítással venni búcsút. Ennyit a történeti igazság érdekében ad­dig is, m­ig más téren találkozni fogunk *) Pest, 1869. jan. 12. Ozoray Árpád: KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. •• Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd társulat távsürgönyei. Berlin, jan. 13. Csendes üzlet, kész búza 63 tavazsra 63, rozs 52­/,, 50%, 51% tallér. Hamburg, jan, 13. Lanyha hangulat, kész búza 121, teoruar 120%, rozs 90 mark banco. Amsterdam, jan. 13. Gyenge vételkedv, árak hanyatlottak. Páris, jan. 13. A liszt ára fentartva. Pest, jan. 13. Az irány búzára nézve lanyhább, a forgalom csekély, esetenként 5 krajcárral olcsóbb rozs, árpa szilárd, kukorica után kevés kérdezőskö­­dés, zab változatlan. (AJ Szeged, január 13-án, 1869. Gabnaüzletünk e napokban semmi változást sem szenvedett, és a múlt tudósításunkban jegyzett árak magukat szilárdan föntartották. Behozatala­ik javult urainknál fogva kissé na­gyobbak, és a piacra érkező mennyiség gyorsan ve­vőre talál. Búza malmok és kiviteli kereskedőink számára folytonosan keresett, sőt gyengébb minőségű 5—10 krajcárral feljebb ment. Rozsban a vételkedv élénk, s teljes árak fi­zettetnek. Árpa iránt a kérdezősködés gyenge, ára nem változott. Kukoricában a forgalom meglehetős jó, e cikkben azokban az előbbi élénkség már nem ész­lelhető, tavaszi átadásra még mindig teljes árak fi­zettetnek. Mai hetivásárunkon eladatott mintegy 6000 mérő gabna következ­ő árakon: 400 mérő búza 85/89 % fontos 3 frt 70 kr. 400 mérő rozs 78/80 fontos 2 frt 65 kr. 800 „ árpa 70/72 % 2 frt 65 kr. 800 mérő kukorica 82/89 % fontos 1 frt 95 kr Bécsi pénzár­folyam jan. 12-ikén. 5% metalliques . 6080 Hitelintéz, részv. 253-30 Nemzeti kölcsön . 65.90 London . . . 119.70 1860-ki sorsjegy . 92.80 Ezüst .... 117.50 Bankrészvények .. 687—Arany . . . 6­5.68 Felelős szerkesztő: Szabados János. Főmunkatárs: Nagy Sándor.

Next