Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-07-01 / 52. szám
tartalmú magánlevelet az igazságügyminiszternek, de mielőtt elküldenéd, mutasd meg!“ Másnap elvittem hozzá a fogalmazványt, akkor akkor azonban már azt nyilatkoztatá, hogy értekezvén másokkal barátai közül, egyátalában nem akar semmiféle kegyet még ez után is elfogadni. (Mozgás, felkiáltások jobbról: E szerint barátai okozták halálát! Felkiáltások a szélső balon: Dologra.) Ezek uraim, úgy hiszem, a dologhoz tartoznak. Amiket elmondottam, megtörtént tények, és okaim vannak hinni, hogy ezen tények Pécs városa érdemes képviselője előtt is valószínűleg tudva voltak, nem akkor, de később. (Mozgás. Egy hang a jobbról : annál nagyobb gyalázat !) Én egész életemen keresztül megmutattam, hogy a szólásszabadságnak barátja vagyok és azért küzdök mindenütt, minden alkalommal. (Éljenzés, de mint az ellenzéknek tagja, lehetetlen, hogy elmulaszszam azon felszólalást, miszerint egy pillanatig se lehessen bárki azon gondolatban, mintha Pécs városa képviselőjének szavai az ellenzéki oldalon általánosan helyeseltetnének. Már most kijelentem tehát innen az ellenzék padjairól, hogy én Pécs város képviselőjének az igazságügyminiszter személyére vonatkozott kijelentését a magam részéről a legnagyobb méltatlanságnak tartom. (Élénk, általános helyeslés a jobbról és balközépről.) Deák indítványa felett heves vita folyt. Tisza azt állítá, hogy itt jegyzőkönyvi megrovásnak nincs helye, mert Irányi az elnök által csak egyszer utasíttatott rendre. Ez állítást a jól fegyelmezett ellenzék közül többen védték, míg a jobboldal pártolá az indítványt. Végre elnök föltevé a kérdést a következőkép: Elfogadja-e a ház a Deák Ferenc által indítványozott rászólást vagy nem ? Tisza és Ghyczy másként akarják föltétetni a kérdést, elnök azonban kimondja, hogy nem lehet másra szavazni, mint arra, ami indítványba hozatott. A mai vitának egyedüli tárgya Deák Ferenc indítványa, tehát azt kell kérdeznie : elfogadja-e a ház Deák Ferenc indítványát vagy nem? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A baloldal tagjai 2—3 kivételével elnöke kijelentése folytán elhagyják a termet. Irányi Dániel mindvégig jelen van az Ülésben. Húsz jobboldali tag kivonatára névszerinti szavazás rendeltetik el. Elnök kimondja, hogy a ház elfogadta Deák Ferenc indítványát, mely szerint Irányi Dánielnek a képviselőház tegnapi ülésében kimondott sértő szavait határozottan rászalja. Ezután a napirendre tért át a ház. Szóltak : Juszth József a törvényjavaslat mellett, Plachy Tamás ellene. A június 26 diki ülésben a múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Elnök bemutatja az időközben érkezett irományokat s ezek között Kubinyi Ödön rimaszombati kerületben választott képviselő megbizólevelét. Simonyi Lajos báró, hosszabb indokolás mellett interpellálja a kereskedelmi minisztert : szándékozik-e Arad városában kereskedelmi és iparkamarát fölállítani vagy nem ? Közöltetni fog a kereskedelmi miniszterrel. Bujanovics Sándor, Szontagh Pál (Csanádi), Érkövy Adolf, Splényi Béla és Kemény István kérvényeket nyújtanak be, többnyire az iparügy rendezése tárgyában. Zmeskál Zoltán: A „Pesti Napló“ mai számát olvasván, nem kis megütközéssel tapasztalta, hogy neve az „igen“-nel szavazók sorából kimaradt. Kötelességének tartja kijelenteni, hogy az oly sértést, mint az Irányi által elkövetett, nem helyeselheti. Kérdést intéz a jegyzőkhöz: bennfoglaltatik-e neve az „igen“-nel szavazók sorában? Elnök kijelenti, hogy a képviselő úr neve mindkét jegyzékben előfordul. Szalay Sándor határozati javaslatot nyújt be, hogy a ház, tekintve a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat sürgősségét határozza el, hogy e tárgyalások befejezéséig naponta kétszer, d. e. 9 —12-ig, d. u. 4—7 óráig fog üléseket tartani. E határozati javaslat olvasása közben a terembe lép Horváth Boldizsár igazságügyminiszter. A ház többségének tagjai helyeikről fölemelkedve, percekig tartó viharos éljenekkel üdvözlik. A miniszter úr elfoglalván helyét, Széll Kálmán jegyző tovább olvassa a határozati javaslatot, melyet az indítványozó képviselő azonnal tárgyaltatni kér. Erre rövid vita keletkezik azon kérdés fölött, tárgyalható e most a határozati javaslat, vagy nem? A vitában részt vesznek: Széll K. , Simonyi L. báró, Kiss Miklós és Ivánka Imre, míg végre a ház egyhangúlag magáévá teszi Kovách László azon indítványát, hogy az ülések mindennap d. e. 9 órától d. u. 3-ig tartassanak. Elnök jelenti , hogy a miniszterelnök hozzá intézett hivatalos értesítése szerint ő felsége július 11-kére hívta össze Bécsbe a delegációk tagjait, miről az illetők a ház elnöksége által külön-külön fognak értesíttetni. Napirenden van a bírói hatalom gyakorlásáról szóló javaslat átalános tárgyalásának folytatása. Első szónok Hrabár Manó: Azok közé tartozik, kik szerették volna, ha a megyék és községek rendezéséről szóló törvényjavaslatok is együtt terjesztettek volna elő a jelen törvényjavaslattal , miután azonban az igazságügyminiszter nyilatkozata minden aggodalmat megszüntetett, nem látja át, miért ne lehetne a jelen törvényjavaslatot már most tárgyalás alá venni. Szóló hosszasabban cáfolja az ellenzék azon állítását, hogy e törvényjavaslatok elkülönítve nem tárgyalhatók s aztán áttér a törvényjavaslat elvi fejtegetésére. A kinevezési rendszert célszerűbbnek tartja a választásinál s azon meggyőződésben él, hogy sokkal függetlenebb azon biró, ki csak magától a minisztertől, mint az, ki egy egész megye közönségétől függ. Igazságszolgáltatásunk jelen állapota tovább fönn nem tartható, s miután a személy- és vagyonbiztonság rovására sem nemzetiségi, sem pártpolitikát követni nem akar (élénk helyeslés), a törvényjavaslat elfogadását ajánlja. Schwarz Gyula végtelenül hosszasan és unalmasan beszél a törvényjavaslat ellen, és a „mennyországi parlamentarismus“ mellett. Utána Zichy Nándor gróf szól a törvényjavaslat mellett, Jókai ellene, bár annak célját és alapelveit helyesli, de a kiviteli módot, mely szemközt állítja a kinevezést a szabad választással, veszélyesnek tartja. Szólották még a törvényjavaslat mellett Horváth Mihály, kinek beszédét jövő számunkban adjuk , ellene a régi és uj megyék lovagja, Mocsáry L., és ismét mellette Halmossy Endre. Ezután az ülés Ghyczy indítványára, minthogy nem voltak elegendő számmal, — */4 - kor föloszlattatott. Hazai ügyek. A delegátiókat ő Felsége Bécsben. évi jul. hó 11-ikére hivta össze. A magyar delegatiók egybehivását tartalmazó kir. levél következő: Kedves gróf Andrássy ! A közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságokat, melyek a magyar országgyűlés által az 1867. XII. törvénycikk alapján, monarchiám többi országait illetőleg pedig a birodalmi tanács által az 1867-ik évi december 21-én kelt törvény alapján, az 1869. évre megválasztottak, a törvény által részükre fenntartott teendők végzésére f. évi julius hó 11 ére Bécsbe ezennel összehivandónak találom. Midőn ehez képest közösügyi minisztériumomat egyúttal alkotmányszerű előterjesztéseik bemutatására utasítom, megbízom önt, hogy a megválasztott bizottsági tagok egybehivása végett megfelelőleg intézkedjék. — Kelt Schönbrunnban, 1869. évi junius hó 15-én. Ferenc József, s. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k. A pécsi küldöttség — Pécs városa intelligentiájának 220 tagja — jun. 28-án tisztelgett Deák Ferencnél. A küldöttség szónoka Radnich Imre ügyvéd nyújtá pártunk vezérének a díszalbumot, mely Pécs város Deák-pártjának bizalmi nyilatkozatát tartalmazza. Deák mélyen meghatva válaszolt az átnyújtó szónoklatára, különösen hangsúlyozván most is azon meggyőződését, hogy csak azon után várható siker, melyen az országgyűlés többsége eddig járt, de ez csak úgy érhető el, ha azt a nemzet többsége támogatja, sőt. — A küldöttség innen Horváth B. igazságügyminiszterhez ment tisztelegni, s egyszersmind bizalmát kifejezni az Irányi-féle támadás alkalmából. Itt a küldöttség érzelmeit Madarász Endre, a pécsi Deák-kör elnöke tolmácsolta, kijelentvén a többi közt, hogy Pécs városa polgárai kétszeresen fájlalják a méltatlan bántalmazást, mert az épen Pécs város képviselőjétől eredt, kinek eljárását határozottan kárhoztatják s az igazságügyérnek bizalmat szavaznak, sőt. Az igazságügyminiszter válaszában újabb tényeket hozott föl, mik bizonyítják, hogy mindent elkövetett már fogsága elején B. sorsának könnyítésére, de B. ellenállásán minden igyekezete meghiúsult. Végül megköszöné a pécsiek rokonszenvének és bizalmának e nemes bizonyítékát, mire a küldöttség zajos éljenzés után búcsút vett tőle. A kath. autonómia érdekében indítandó lap ügyében Horváth M. által öszszehírt értekezlet, június 26-án délután tartotta összejövetelét. Horváth Mihály fejtegetvén ily lap szükségességét, melegen emlékezett meg az „Autonómia“ közlönyről, s ennek érdemdús szerkesztőjéről , ki az elégördülő számos akadályok dacára is törekedett föladatát, a szabad törekvések képviselését illetőleg , sikeresen megoldani. Az értekezlet két bizottságot küldött ki kebléből, egy 5 tagút, melynek föladata lesz , érintkezésbe téve magát az „Autonómia“ szerkesztőségével, az indítandó lap programmját dolgozni ki, s egy 9 tagút, mely a lap anyagi része iránt fog javaslatot előterjeszteni. — Az elsőnek tagjai: Horváth Mihály, Kovács Lajos, Szilágyi V., Hoffmann P., Prileszky Taddé; a másiké: Szirmai F. gr., Eszterházy P. gr., V. Kovács L., Horváth D., Arady A. ügyvéd, Porcsány J., Pfeifer Nándor, Prileszky J. A kath. autonómiai gyűlés világi elnökévé Gajzágó Salamon, jegyzőkké Zichy Antal és Pollák János kanonok választattak meg. Megalakulván a gyűlés, gr. Apponyi György indítványára azonnal feladatához látott , 18 tagú bizottság választása határoztatott, mely a gyűlés elé javaslatot tegyen azon választási szabályra nézve, mely szerint a katholikus autonómia szervező közgyűlése egybehívandó lesz. Helybeli újdonságok. •X Figyelmeztetésről. A lapunknál beállt szerkesztői változás folytán, midőn e lapok hű munkatársainak becses támogatását továbbra is kikérnénk, tisztelettel tudatjuk úgy velük, mint átalában a t. közönséggel , hogy a szerkesztőségi iroda ideiglenesen kiadónk nyomdai helyiségében (Vadász-ház első emelet) lesz, ahová minden a lap szellemi részét illető küldemények intézendők. A lapra vonatkozó ügyekben ugyanitt értekezhetni mindennap d. e. 11 —12-ig, d. u. 5 — 6 óráig. Miután arra is törekszünk, hogy a lap az illető napokon idején megjelenhessen , fölkérjük úgy az egyeseket, mint egyleteket, társulatokat, intézeteket, sat, hogy a lapba szánt közleményeiket a lap megjelenése előtti napokon (szerdán és szombaton) i. e. 11 óráig beküldeni szíveskedjenek, miután nem állhatunk jót, hogy a később beküldöttek a következő számból ki nem szorulnak. Megemlítjük még, hogy tárcaközleményeinket is minél változatosabbá tenni óhajtjuk, s erre nézve kezességet nyújt e lapok volt szerkesztője Szabados János barátunk, ki a tárca állandó vezetését elvállalni szíveskedett, s aki különben is munkatársunk marad. A jövő hétfőn tartandó közgyűlésre következő tárgyak vannak kitűzve: 1. Miniszteri leirat a mindszent-apafalvi tiszai társulat ügyében. 2. Miniszteri leirat az 1869-ik évi költségvetésre. 3. Indítvány a tiszti fizetések szabályozása iránt. 4. Előterjesztés a városi sópajták ügyében. 5. Előterjesztés a kistisza- utca kikövezése tárgyában. 6. Előterjesztés a Szeged-percsórai tiszai társulat ügyében. 7. Indítvány az iskolai tanácsra nézve. 8. Csongrád-r megye levele az iskolatanács ügyében. 9. Segédkapitány választása. 10. Előterjesztés az elemi iskolák igazgatása iránt. 11. Előterjesztés a serházi javadalom kezelése iránt. 12. Előterjesztés a deszkás temető melletti köztérség iránt. 13. Előterjesztés a szerb tövis kiirtására nézve. 14. Előterjesztés, szolga-ruházati alap hiánya fedezése iránt. 15. Adóvégrehajtók, írnokok, bijnokok, toronyőrök fizetésjavítás iránti kérése. 16. Rádóczy Ignác írnok kérése, a külterületeni működés idejére járó napidíj felemelése iránt. 17. Temesvár sz. k. város levele a köztörvényhatóságok rendezése ügyében. 18. Zemplén megye, és Debrecen sz. k. város levelei a bíróságok szervezése ügyében. A szabadelvű kör igen fontos ügyben holnap d.11. 6 órakor választmányi, s ugyanez ügyben jövő vasárnap (jul. 4 én) közgyűlést tart, melyre az idő rövidsége miatt csupán e lapok útján történhetett meghívás alább olvasható. A helybeli ev. elemi iskolában a f. évi próbatér múlt kedden tartatott meg oly nagy részvét mellett, mely teljes reményt nyújt arra, hogy helybeli tanügyünk a hivatottak által erélyesen fog fölkaroltatok A díszes vendégkoszorú száma meghaladta a tanoncokét. Az érdeklett szülőkön kívül nagy számmal voltak jelen a tanügy barátai, köztük a tanszék elnöke, Dáni Ferenc s annak több tagja, kik elejétől végig élvezettel vettek részt a szép sikerű vizsgában, mely dicséretére válik a már régóta jó hírben álló Iteás József tanító urnak. A tanoncok átalában szépen feleltek a kérdésekre, de különösen kitűntek a szépírás- és fejszámolásban, mely utóbbi tekintetben Itőés úr iskolája mintaként állhat. A jól felelő tanoncok képeskönyvek s egyéb ajándékokban részesültek, a szegényebb szülők gyermekei pedig ezüstpénzeket is kaptak buzdításul. Különösen ki kell még emelnünk a tanoncok szép, szabatos karénekeit. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a leánynövendékek átalában sokkal gyöngébbek voltak a fiuknál, amin egyébiránt nem csodálkozhatunk. Hanem intőjel ez arra, hogy a törvény által követelt elkülönítést itt is hova hamarabb foganatba vegyék. A „Párisi élet“, Offenbach ez újabb operette-je, múlt vasárnap került először színpadunkra. A szöveg olyan, mint Offenbach többi operette felé, bohókás, olykor bolondos, teleszőve kétértelmű sikamlós tételek és frivol helyzetekkel, miket a színésznek mérsékelni, nem pedig rikító színezéssel még felötlőbbé tenni kellene, mint Jean Frick cipész (Skuhraur) tette a Gabrielleli (Zeidler k. a.) cipőmérési jelenetet, mely már egész a szemérmetlenség színvonaláig sülyedt. A zene is a régi, ugyanaz, itt ott egy pár új hang, de egyébként tele Ghouffleuri, Dunanan sat. reminiscentiákkal. Volt azután jodlirozás, tivornyázás, kankan sat. Stelzer mint b. Gondremark, pompás genrekép volt. Hanem annyi bizonyos, hogy ez az előadás nem volt mindenkinek való, s ha magyar társulatról lenne szó, azt bizonyára sokkal kíméletlenebből lekorholnánk értte. * A német színtársulat tegnap tartotta utolsó előadását. Bergnek egy bohózata került színre jutalomjátékául Stelzer ügyes komikus színésznek, ki sokszor megnevettetvén a közönséget, megérdemlő, hogy őt is jókedvre hangolja nagy számával a közönség. Ma a társulat előkelőbb opera-személyzete búcsuhangversenyt rendez ,s aztán a társulat elhagyja Szegedet, hol reményfölötti pártolásban részesült. Szombaton már ismét magyar szó hangzik a szegedi színpad deszkáiról, még pedig Thália egyik legkitűnőbb fölkentjének ajkáról. Ekkor lép föl ugyanis először Felekiné asszony, ki vendégként jő a nemzeti színháztól Aradi színtársulatához. Felekiné, a magyar szini múzsa e kedvenc gyermeke, hatszor játszik itt s a következő darabokban lép föl : „Lecouvreur Adrienne“, „Griseldis“, „Tündér ujjak„Howard Katalin“, „Fekete orvos“, „Völgy lilioma“, „Mirabeau ifjúsága.“ Jókainé leléptével Felekiné a legelső magyar drámai színésznő, léleknek és szemnek egyaránt gyönyörű képes nyújtani. Közönségünk azon része, mely ismeri és méltányolja a valódi művészet becsét, Felekiné vendégjátékaiban nem mindennapi élvezetet fog találni. A szabadelvű körnek a f. év második felére megrendelt lapjai július hó 4-án (vasárnap) ,d. u. 4 órakor fognak a kör helyiségében elárvereztetni, mire a venni szándékozókat figyelmeztetjük. X Apátfalván június 24-én alakult meg az iskolaszék. Elnöke Vertics Gyula, jegyzője Címer János tanító; tagjai: Lukács Mihály gondnok, Herceg István, Gombos Ferenc, Molnár Antal, Kardos Noé, Langó András, Szigeti Ferenc, Varga Pál, Mató P. János, Farkas Pál, Szigeti Józef, Véber János, Varga János közbirtokosok. Szökési kísérlet. Ama Czech János nevű pincér, ki utcai erőszak elkövetéséért statárium előtt állott s azóta a várban őriztetett — a napokban betegnek jelentvén magát, orvosi vizsgálat végett a városházához kisérték. A jómadárnak azonban egészen más célja volt, mint a kórházbamenés, mert amint a városházán a hajdúk szobájában egy pillanatra magára hagyták, hirtelen lerúgta a lábvasakat, melyek összekötő vasait már előbb elfűrészelte volt, kirohant az ajtón, s vesd el magad, szaladt ki a nagy világba. Hanem persze fényes nappal lévén, csakhamar elcsípték az amicét, aki e miatti dühében egy zsebéből kirántott kést saját hasába szúrt, s igy tehát mégis odajutott, ahova kérezkedett, t. i. kórházba. — Ebből látnivaló, hogy a városi hatóság felügyelete alatt álló foglyok mily gondosan őriztetnek. Még egy ily veszedelmes fogoly is annyi ráspolyt és bicskát szerezhet, a mennyi neki tetszik. Az a putri csárda is sok csavargónak a gyülhelye ám még máig is. Múlt vasárnap egy tanyai tanitó kocsival hazafelé menvén, kocsijával egy pohár borra betekintett. Egy tanyai csészféle volt benn, később még egy pár ember jött a korcsma közelébe, de nem mentek be, hanem csakhamar eltávoztak, s utánuk ment a bennülő is. A tanító aztán tovább hajtatván, a szöllök közt ugyanazon három ember megtámadta, őt és a kocsist meg is verték, s a kocsiról lerángatva őket, ők ültek föl rá és elhajtottak. — Azt mondják, hogy három embert már befogtak, a kik állítólag a tettesek lennének. — Egy sertéshizlaló a napokban 40 db sertését a Tiszába hajtatván usztatás végett, 10 db egy ott levő hajó alá került s ott is veszett. A Málik József asztalos-iparos által f. hó 4-ikére összehívott értekezlet ügyében kibocsátott fölhívásban Másik úr lakás - tévesen áll 176 számmal jelölve 76 helyet a mit a meghívottak útbaigazítása végett ezentel helyreigazítunk. A tanügyi törvény és az erre vonatkozó utasítás két külön füzetben megjelent s Burger Zs. könyvkereskedésében kaphatók. Az elsőnek ára 15, az utóbbié 40 kr. És ha az olvasó azt kérdi, honnan e nagy különbség a két körülbelül egyforma terjedelmű füzet ára közt? erre csak azt felelhetjük, hogy az egyiket Lampel R., a másikat Ráth adta ki, akinek kiadványai igen csinosak ugyan, hanem méregdrágák is.