Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-07-01 / 52. szám

tartalmú magánlevelet az igazságügyminiszter­­nek, de mielőtt elküldenéd, mutasd meg!“ Másnap el­vittem hozzá a fogalmazványt, akkor akkor azonban már azt nyilatkoztatá, hogy ér­tekezvén másokkal barátai közül, egyátalában nem akar semmiféle kegyet még ez után is elfogadni. (Mozgás, felkiáltások jobbról: E szerint barátai okozták halálát! Felkiáltások a szélső balon: Dologra.) Ezek uraim, úgy hiszem, a dologhoz tartoznak. Amiket elmondottam, megtörtént tények, és okaim vannak hinni, hogy ezen tények Pécs városa érdemes kép­viselője előtt is valószínűleg tudva voltak, nem akkor, de később. (Mozgás. Egy hang a jobb­ról : annál nagyobb gyalázat !) Én egész életemen keresztül megmutattam, hogy a szólásszabadságnak barátja vagyok és azért küzdök mindenütt, minden alkalom­mal. (Éljenzés,­ de mint­ az ellenzéknek tagja, lehetetlen, hogy elmulaszszam azon felszólalást, miszerint egy pillanatig se lehessen bárki azon gondolatban, mintha Pécs városa képviselőjének szavai az ellenzéki oldalon általánosan helye­­seltetnének. Már most kijelentem tehát innen az ellenzék padjairól, hogy én Pécs város kép­viselőjének az igazságügyminiszter személyére vonatkozott kijelentését a magam részéről a legnagyobb méltatlanságnak tartom. (Élénk, általános helyeslés a jobbról és balközépről.) Deák indítványa felett heves vita folyt. Tisza azt állítá, hogy itt jegyzőkönyvi meg­rovásnak nincs helye, mert Irányi az elnök által csak egyszer utasíttatott rendre. Ez ál­lítást a jól fegyelmezett ellenzék közül többen védték, míg a jobboldal pártolá az indítványt. Végre elnök föltevé a kérdést a következő­kép: Elfogadja-e a ház a Deák Ferenc által indítványozott rászólást vagy nem ? Tisza és Ghyczy másként akarják föltétetni a kérdést, elnök azonban kimondja, hogy nem lehet másra szavazni, mint arra, a­mi indítványba hozatott. A mai vitának egyedüli tárgya Deák Ferenc indítványa, tehát azt kell kérdeznie : elfogadja-e a ház Deák Ferenc indítványát vagy nem? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A baloldal tagjai 2—3 kivételével elnök­e kijelentése folytán elhagyják a termet. Irányi Dániel mindvégig jelen van az Ülésben. Húsz jobboldali tag kivonatára névszerinti szavazás rendeltetik el. Elnök kimondja, hogy a ház elfogadta Deák Ferenc indítványát, mely szerint Irányi Dánielnek a képviselőház tegnapi ülésében kimondott sértő szavait határozottan rászalja. Ezután a napirendre tért át a ház. Szól­tak : Juszth József a törvényjavaslat mellett, Plachy Tamás ellene. A június 26 diki ülésben a múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesíttetik. Elnök bemutatja az időközben érkezett irományokat s ezek között Kubinyi Ödön ri­maszombati kerületben választott képviselő megbizó­levelét. Simonyi Lajos báró, hosszabb indokolás mellett interpellálja a kereskedelmi minisz­tert : szándékozik-e Arad városában keres­kedelmi és iparkamarát fölállítani vagy nem ? Közöltetni fog a kereskedelmi minisz­terrel. Bujanovics Sándor, Szontagh Pál (Csa­nádi), Érkövy Adolf, Splényi Béla és Ke­mény István kérvényeket nyújtanak be, több­nyire az iparügy rendezése tárgyában. Zmeskál Zoltán: A „Pesti Napló“ mai számát olvasván, nem kis megütközéssel ta­pasztalta, hogy neve az „igen“-nel szavazók sorából kimaradt. Kötelességének tartja kije­lenteni, hogy az oly sértést, mint az Irányi által elkövetett, nem helyeselheti. Kérdést intéz a jegyzőkhöz: bennfoglaltatik-e neve az „igen“-nel szavazók sorában? Elnök kijelenti, hogy a képviselő úr neve mindkét jegyzékben előfordul. Szalay Sándor határozati javaslatot­ nyújt be, hogy a ház, tekintve a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat sürgősségét­ határozza el, hogy e tárgyalások befejezéséig naponta kétszer, d. e. 9 —12-ig, d. u. 4—7 óráig fog üléseket tartani. E határozati javaslat olvasása közben a terembe lép Horváth Boldizsár igazságügymi­niszter. A ház többségének tagjai helyeikről fölemelkedve, percekig tartó viharos éljenek­kel üdvözlik. A miniszter úr elfoglalván he­lyét, Széll Kálmán jegyző tovább olvassa a határozati javaslatot, melyet az indítványozó képviselő azonnal tárgyaltatni kér. Erre rövid vita keletkezik azon kérdés fölött, tárgyalható e most a határozati javas­lat, vagy nem? A vitában részt vesznek: Széll K. , Simonyi L. báró, Kiss Miklós és Ivánka Imre, míg végre a ház egyhangúlag magáévá teszi Kovách László azon indítvá­nyát, hogy az ülések mindennap d. e. 9 órá­tól d. u. 3-ig tartassanak. Elnök jelenti , hogy a miniszterelnök hozzá intézett hivatalos értesítése szerint ő felsége július 11-kére hívta össze Bécsbe a delegációk tagjait, miről az illetők a ház elnöksége által külön-külön fognak értesíttetni. Napirenden van a bírói hatalom gyakor­lásáról szóló javaslat átalános tárgyalásának folytatása. Első szónok Hrabár Manó: Azok közé tartozik, kik szerették volna, ha a megyék és községek rendezéséről szóló törvényjavaslatok is együtt terjesztettek volna elő a jelen törvényjavas­lattal , miután azonban az igazságügyminiszter nyilatkozata minden aggodalmat megszünte­tett, nem látja át, miért ne lehetne a jelen törvényjavaslatot már most tárgyalás alá venni. Szóló hosszasabban cáfolja az ellenzék azon állítását, hogy e törvényjavaslatok elkülönítve nem tárgyalhatók s aztán áttér a törvényja­vaslat elvi fejtegetésére. A kinevezési rend­szert célszerűbbnek tartja a választásinál s azon meggyőződésben él, hogy sokkal függet­lenebb azon biró, ki csak magától a minisz­tertől, mint az, ki egy egész megye közön­ségétől függ. Igazságszolgáltatásunk jelen ál­lapota tovább fönn nem tartható, s miután a személy- és vagyonbiztonság rovására sem nemzetiségi, sem párt­politikát követni nem akar (élénk helyeslés), a törvényjavaslat el­fogadását ajánlja. Schwarz Gyula végtelenül hosszasan és unalmasan beszél a törvényjavaslat ellen, és a „mennyországi parl­amentarismus“ mellett. Utána Zichy Nándor gróf szól a törvény­­javaslat mellett, Jókai ellene, bár annak cél­ját és alapelveit helyesli, de a kiviteli módot, mely szemközt állítja a kinevezést a szabad választással, veszélyesnek tartja. Szólották még a törvényjavaslat mellett Horváth Mihály, kinek beszédét jövő számunkban adjuk , el­lene a régi és uj megyék lovagja, Mocsáry L., és ismét mellette Halmossy Endre. Ez­után az ülés Ghyczy indítványára, minthogy nem voltak elegendő számmal, — */4 - kor föloszlattatott. Hazai ügyek. A delegátiókat ő Felsége Bécsbe­n. évi jul. hó 11-ikére hivta össze. A magyar delegatiók egybehivását tartalmazó kir. levél következő: Kedves gróf Andrássy ! A közös ügyek tárgyalására hivatott bizottságokat, melyek a magyar országgyűlés által az 1867. XII. tör­vénycikk alapján, monarchiám többi orszá­gait illetőleg pedig a birodalmi tanács által az 1867-ik évi december 21-én kelt törvény alapján, az 1869. évre megválasztottak, a törvény által részükre fenntartott teendők végzésére f. évi julius hó 11 ére Bécsbe ezen­nel összehivandónak találom. Midőn ehez ké­pest közösügyi minisztériumomat egyúttal al­­kotmányszerű előterjesztéseik bemutatására utasítom, megbízom önt, hogy a megválasz­tott bizottsági tagok egybehivása végett meg­­felelőleg intézkedjék. — Kelt Schönbrunnban, 1869. évi junius hó 15-én. Ferenc József, s. k. Gr. Andrássy Gyula, s. k. A pécsi küldöttség — Pécs városa intelligentiájának 220 tagja — jun. 28-án tisztelgett Deák Ferencnél. A küldöttség szónoka Radnich Imre ügyvéd nyújtá pár­tunk vezérének a díszalbumot, mely Pécs város Deák-pártjának bizalmi nyilatkozatát tartalmazza. Deák mélyen meghatva válaszolt az átnyújtó szónoklatára, különösen hangsú­lyozván most is azon meggyőződését, hogy csak azon után várható siker, melyen az országgyűlés többsége eddig járt, de ez csak úgy érhető el, ha azt a nemzet többsége tá­mogatja, sőt. — A küldöttség innen Hor­váth B. igazságügyminiszterhez ment tiszte­legni, s egyszersmind bizalmát kifejezni az Irányi-féle támadás alkalmából. Itt a küldött­ség érzelmeit Madarász Endre, a pécsi Deák-kör elnöke tolmácsolta, kijelentvén a többi közt, hogy Pécs városa polgárai két­szeresen fájlalják a méltatlan bántalmazást, mert az épen Pécs város képviselőjétől eredt, kinek eljárását határozottan kárhoztatják s az igazságügyérnek bizalmat szavaznak, sőt. Az igazságügyminiszter válaszában újabb té­nyeket hozott föl, mik bizonyítják, hogy mindent elkövetett már fogsága elején B. sor­sának könnyítésére, de B. ellenállásán min­den igyekezete meghiúsult. Végül megköszöné a pécsiek rokonszenvének és bizalmának e nemes bizonyítékát, mire a küldöttség zajos éljenzés után búcsút vett tőle. A kath. autonómia érdekében indítandó lap ügyében Horváth M. által ösz­­szehírt értekezlet, június 26-án délután tar­totta összejövetelét. Horváth Mihály fejtegetvén ily lap szük­ségességét, melegen emlékezett meg az „Auto­nómia“ közlönyről, s ennek érdemdús szer­kesztőjéről , ki az elégördülő számos akadá­lyok dacára is törekedett föladatát, a szabad törekvések képviselését illetőleg , sikeresen megoldani. Az értekezlet két bizottságot kül­dött ki kebléből, egy 5 tagút, melynek föl­adata lesz , érintkezésbe téve magát az „Autonómia“ szerkesztőségével, az indítandó lap program­mját dolgozni ki, s egy 9 tagút, mely a lap anyagi része iránt fog javaslatot előterjeszteni. — Az elsőnek tagjai: Horváth Mihály, Kovács Lajos, Szilágyi V., Hoffmann P., Prileszky Taddé; a másiké: Szirmai F. gr., Eszterházy P. gr., V. Kovács L., Horváth D., Arady A. ügyvéd, Porcsány J., Pfeifer Nán­dor, Prileszky J. A k­a­t­h. autonómiai gyűlés világi elnökévé Gajzágó Salamon, jegyzőkké Zichy Antal és Pollák János kanonok választattak meg. Megalakulván a gyűlés, gr. Apponyi György indítványára azonnal feladatához lá­tott , 18 tagú bizottság választása határozta­­tott, mely a gyűlés elé javaslatot tegyen azon választási szabályra nézve, mely szerint a katholikus autonómia szervező közgyűlése egybehívandó lesz. Helybeli újdonságok. •X Fig­yelmeztetésről. A lapunk­nál beállt szerkesztői változás folytán, midőn e lapok hű munkatársainak be­cses támogatását továbbra is kikérnénk, tisztelettel tudatjuk úgy velük, mint átalában a t. közönséggel , hogy a szerkesztőségi iroda ideiglenesen kiadónk nyomdai helyiségében (Vadász-ház első emelet) lesz, ahová minden a lap szellemi részét illető kül­demények intézendők. A lapra vonat­kozó ügyekben ugyanitt értekezhetni mindennap d. e. 11 —12-ig, d. u. 5 — 6 óráig. Miután arra is törekszünk, hogy a lap az illető napokon idején megje­lenhessen , fölkérjük úgy az egyeseket, mint egyleteket, társulatokat, intézeteket, sat­, hogy a lapba szánt közleményei­ket a lap megjelenése előtti napokon (szerdán és szombaton) i. e. 11 óráig beküldeni szíveskedjenek, miután nem állhatunk jót, hogy a később beküldöt­­tek a következő számból ki nem szo­rulnak.­­ Megemlítjük még, hogy tár­caközleményeinket is minél változato­sabbá tenni óhajtjuk, s erre nézve ke­zességet nyújt e lapok volt szerkesztője Szabados János barátunk, ki a tárca állandó vezetését elvállalni szíveskedett, s aki különben is munkatársunk marad.­­ A jövő hétfőn tartandó köz­gyűlésre következő tárgyak vannak kitűzve: 1. Miniszteri leirat a mindszent-apa­falvi ti­szai társulat ügyében. 2. Miniszteri leirat az 1869-ik évi költségvetésre. 3. Indítvány a tiszti fizetések szabályozása iránt. 4. Előter­jesztés a városi sópajták ügyében. 5. Előter­jesztés a kistisza- utca kikövezése tárgyában. 6. Előterjesztés a Szeged-percsórai tiszai tár­sulat ügyében. 7. Indítvány az iskolai tanácsra n­ézve. 8. Csongrád-r megye levele az iskola­ta­nács ügyében. 9. Segédkapitány választása. 10. Előterjesztés az elemi iskolák igazgatása iránt. 11. Előterjesztés a serházi javadalom kezelése iránt. 12. Előterjesztés a deszkás te­mető melletti köztérség iránt. 13. Előterjesztés a szerb tövis kiirtására nézve. 14. Előterjesztés, szolga-ruházati alap hiánya fedezése iránt. 15. Adóvégrehajtók, írnokok, bijnokok, toronyőrök fizetésjavítás iránti kérése. 16. Rádóczy Ignác írnok kérése, a külterületeni működés idejére járó napi­díj felemelése iránt. 17. Temesvár sz. k. város levele a köztörvényhatóságok rendezése ügyében. 18. Zemplén megye, és Deb­recen sz. k. város levelei a bíróságok szerve­zése ügyében.­­ A szabadelvű­ kör igen fontos ügyben holnap d.11. 6 órakor választmányi, s ugyanez ügyben jövő vasárnap (jul. 4 én) közgyűlést tart, melyre az idő rövidsége miatt csupán e lapok útján történhetett meg­hívás alább olvasható.­­ A helybeli ev. elemi iskolában a f. évi próbatér múlt kedden tartatott meg oly nagy részvét mellett, mely teljes reményt nyújt arra, hogy helybeli tanügyünk a hiva­tottak által erélyesen fog fölkaroltatok A dí­szes vendégkoszorú száma meghaladta a ta­­noncokét. Az érdeklett szülőkön kívül nagy számmal voltak jelen a tanügy barátai, köz­tük a tanszék elnöke, Dáni Ferenc s annak több tagja, kik elejétől végig élvezettel vet­tek részt a szép sikerű vizsgában, mely di­cséretére válik a már régóta jó hírben álló Iteás József tanító urnak. A tanoncok átalá­ban szépen feleltek a kérdésekre, de különö­sen kitűntek a szépírás- és fejszámolásban, mely utóbbi tekintetben Itőés úr iskolája min­taként állhat. A jól felelő tanoncok képes­könyvek s egyéb ajándékokban részesültek, a szegényebb szülők gyermekei pedig ezüst­­pénzeket is kaptak buzdításul. Különösen ki kell még emelnünk a tanoncok szép, szaba­tos karénekeit. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a leánynövendékek átalában sok­kal gyöngébbek voltak a fiuknál, amin egyébiránt nem csodálkozhatunk. Hanem intő­­jel ez arra, hogy a törvény által követelt el­különítést itt is hova hamarabb foganatba vegyék.­­ A „Párisi élet“, Offenbach ez újabb operette-je, múlt vasárnap került először szín­padunkra. A szöveg olyan, mint Offenbach többi operette felé, bohókás, olykor bolondos, teleszőve kétértelmű sikamlós tételek­ és frivol helyzetekkel, miket a színésznek mérsékelni, nem pedig rikító színezéssel még felötlőbbé tenni kellene, mint Jean Frick cipész (Skuhra­ur) tette a Gabrielleli (Zeidler k. a.) cipőmé­rési jelenetet, mely már egész a szemérmet­lenség színvonaláig sülyedt. A zene is a régi, ugyanaz, itt ott egy pár új hang, de egyébként tele Ghouffleuri, Dunanan sat. reminiscentiák­­kal. Volt azután jodlirozás, tivornyázás, kan­kan sat. Stelzer mint b. Gondremark, pompás genrekép volt. Hanem annyi bizonyos, hogy ez az előadás nem volt mindenkinek való, s ha magyar társulatról lenne szó, azt bizonyára sokkal kíméletlenebből lekorholnánk értte. * A német színtársulat tegnap tar­totta utolsó előadását. Bergnek egy bohózata került színre jutalomjátékául Stelzer ügyes komikus színésznek, ki sokszor megnevettet­vén a közönséget, megérdemlő, hogy őt is jó­kedvre hangolja nagy számával a közönség. Ma a társulat előkelőbb opera-személyzete búcsu­­hangversenyt rendez ,s aztán a társulat el­hagyja Szegedet, hol reményfölötti pártolás­ban részesült. Szombaton már ismét magyar szó hangzik a szegedi színpad deszkáiról, még pedig Thália egyik legkitűnőbb fölkentjének ajkáról. Ekkor lép föl ugyanis először Fele­­kiné asszony, ki vendégként jő a nemzeti szín­háztól Aradi színtársulatához. Felekiné, a ma­gyar szini múzsa e kedvenc gyermeke, hatszor játszik itt s a következő darabokban lép föl : „Lecouvreur Adrienne“, „Griseldis“, „Tündér ujjak„Howard Katalin“, „Fekete orvos“, „Völgy lilioma“, „Mirabeau ifjúsága.“ Jókainé leléptével Felekiné a legelső magyar drámai színésznő, léleknek és szemnek egyaránt gyö­nyörű képes nyújtani. Közönségünk azon része, mely ismeri és méltányolja a valódi művészet becsét, Felekiné vendégjátékaiban nem min­dennapi élvezetet fog találni.­­ A szabadelvű körnek a f. év má­­sodik felére megrendelt lapjai július hó 4-án (vasárnap) ,d. u. 4 órakor fognak a kör he­lyiségében elárvereztetni, mire a venni szán­dékozókat figyelmeztetjük. X Apátfalván június 24-én alakult meg az iskolaszék. Elnöke Vertics Gyula, jegy­zője Címer János tanító; tagjai: Lukács Mi­hály gondnok, Herceg István, Gombos Fe­renc, Molnár Antal, Kardos Noé, Langó An­­drás, Szigeti Ferenc, Varga Pál, Mató P. Já­nos, Farkas Pál, Szigeti Józef, Véber János, Varga János közbirtokosok.­­ Szökési kísérlet. Ama Czech Já­nos nevű pincér, ki utcai erőszak elköveté­séért statárium előtt állott s azóta a várban őriztetett — a napokban betegnek jelentvén magát, orvosi vizsgálat végett a városházá­hoz kisérték. A jómadárnak azonban egészen más célja volt, mint a kórházbamenés, mert a­mint a városházán a hajdúk szobájában egy pillanatra magára hagyták, hirtelen le­rúgta a lábvasakat, melyek összekötő vasait már előbb elfűrészelte volt, kirohant az aj­tón, s vesd el magad, szaladt ki a nagy vi­lágba. Hanem persze fényes nappal lévén, csakhamar elcsípték az amicét, a­ki e miatti dühében egy zsebéből kirántott kést saját hasába szúrt, s igy tehát mégis odajutott, a­hova kérezkedett, t. i. kórházba. — Ebből látnivaló, hogy a városi hatóság felügyelete alatt álló foglyok mily gondosan őriztetnek. Még egy ily veszedelmes fogoly is annyi rás­polyt és bicskát szerezhet, a mennyi neki tetszik.­­ Az a putri csárda is sok csavar­gónak a gyülhelye ám még máig is. Múlt vasárnap egy tanyai tanitó kocsival hazafelé menvén, kocsijával egy pohár borra betekin­tett. Egy tanyai csészféle volt benn, később még egy pár ember jött a korcsma közelébe, de nem mentek be, hanem csakhamar eltá­voztak, s utánuk ment a bennülő is. A tanító aztán tovább hajtatván, a szöllök közt ugyan­azon három ember megtámadta, őt és a ko­csist meg is verték, s a kocsiról lerángatva őket, ők ültek föl rá és elhajtottak. — Azt mondják, hogy három embert már befogtak, a kik állítólag a tettesek lennének. — Egy sertéshizlaló a napokban 40 db sertését a Tiszába hajtatván usztatás vé­gett, 10 db egy ott levő hajó alá került s ott is veszett.­­ A Málik József asztalos-iparos ál­tal f. hó 4-ikére összehívott értekezlet ügyé­ben kibocsátott fölhívásban Másik úr lakás - tévesen áll 176 számmal jelölve 76 helyet a mit a meghívottak útbaigazítása végett ezent­­el helyreigazítunk.­­ A tanügyi törvény és az erre vo­natkozó utasítás két külön füzetben meg­jelent s Burger Zs. könyvkereskedésében kap­hatók. Az elsőnek ára 15, az utóbbié 40 kr. És ha az olvasó azt kérdi, honnan e nagy különbség a két körülbelül egyforma terje­delmű füzet ára közt? erre csak azt felelhet­jük, hogy az egyiket Lampel R., a másikat Ráth adta ki, a­kinek kiadványai igen csi­nosak ugyan, hanem méregdrágák is.

Next