Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-08-01 / 61. szám
Megjelen • Heten kint kétszer, vasárnap és csütörtökön reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Csiszár-ház, 2-ik emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Szegeden kázhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre . . . 8 frt. | Félévre . . . . 4 frt. Egész évre . . . 6 frt. | Félévre . . 3 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Évnegyedre . . . . 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 8 kr. osztr. értékben. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban, Pesten Neumann A. Z-s. magy. hirdetési irodájában, Pesten, zsibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Haasenstein és Vogler (neuer Markt Nro 11.) és Oppenk A., — Maria/m. Frankfurtban Haasenstein és Vogler hirdetési irodájukban , valamint utóbbi helyen G. L. Daube & Co. hirdetések expeditiójában ; Lipcsében Sachse és társánál; Párisban Havas, Lafitte , Bultier és társánál. 61 -ik szám. Vasárnap, aula -jen. 1869. Tizenegyedik évfolyam. POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALMU KÖZLÖNY. Hirdetések dija: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték m minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Válasz Magyar János úrnak. I. A „Szegedi Híradó“ I. évi július 29-ki számában Magyar János úr az iskolaszék jegyzőkönyvét vévén bonckés alá, azt hiszem, megengedi , ha — mint az iskolaszék jegyzője— áldásomnál fogva ezen felszólalást kissé szellőztetni kötelességemnek ismerem. Megvallom, nem minden aggodalom s a győzelemnek csaknem minden reménye nélkül lépek ki a síkra , mert azon körülmény, hogy M. úr a nők vélt jogai mellett szólal föl, nekem pedig meggyőződésem szerint épen ennek ellenkezőjét kell vitatnom: helyzetünk egymással szemben oly egyenlőtlenné válik, hogy már csak a lovagiasság szempontjából is, a győzelem koszorúja látszólagosan előre is M. urat illeti. A kérdés az, várjon azon esetben, midőn a helybeli tanítók az iskolaszékbe küldendő tanítót megválasztották, e választásnál a tanítónők szavazatképességgel bírtak e vagy nem ? M. ur azon nézetben van, hogy igen, én abban , hogy nem, és M. ur a maga indokait nyilvánosságra hozván, engedje meg, hogy a magaméval ezt tegyem én is, meg lévén győződve arról, hogy a nyilvános discussio a közérdekeltség fölkeltése s annak ápolgatása által magára az ügyre nézve kisebb-nagyobb mértékben , de mindig csak üdvös befolyással van. Ami a tanítónők iránti gyöngédséget illeti, e téren M. urat a legnagyobb örömmel üdvözlöm s követem; elismerem a tanítónőknek a nevelésügy körüli érdemeit, teljesen osztom M. urnak abbeli véleményét is, hogy a nők „a gyakorlati tanügy kérdéseit sokszor a férfiaknál is jobban megítélni képesek“; elismerem, éspedig örömmel ismerem el, a nőknek a nevelésügy körüli érdemeit, mert hiszen a nevelés a nőknek egyik legnemesebb hivatása is, sőt elismerem a nőknek választási qualificatiójukat is, de vissza kell utasítanom azon vádat , mintha az iskolaszék, midőn a nők szavazatképességét kétségbe vonta, a szabadelvűség eszméjét, a jogegyenlőség elvét s a kor haladó irányát sértette, sőt szűkkeblűséget követett volna el. Azt hiszem, egyetértünk M. úrral abban, hogy itt a kérdést nem a tanítónők képességének vagy érdemeinek elismerése, hanem egyedül az 1868-dik évi XXXVIII. t.-cikk életbeléptetése s gyakorlati alkalmazása képezi. Egyetértünk, azt hiszem, abban is, hogy a törvény értelme fölött véleményt mondanunk igen, de azt jogérvényesen, és pedig oly joggal magyaráznunk nem lehet, hogy ezen magyarázat jogérvényes határozatoknak képezze alapját. A törvényt kötelezőleg magyarázni csak a törvényhozás van följogosítva, a törvényhozást megelőzni s annak jogait praeoccupálni jogosítva senki sem lehet; a törvényhozás iránti tiszteletlenségnek, sőt jogbitorlásnak tartanám tehát, ha bárki is szabályokat alkotna, melyek fölött döntőleg határozni joga nincs, s választási jogokat és szavazatképességet osztogatna, sőt a nőnem politikai emancipatióját mondaná ki akkor, midőn a társadalmi emancipatio a politikai emancipatiótól teljesen különbözik, s midőn ez utóbbira nézve véleményezési joga ugyan bárkinek lehet, de határozati jog egyedül az országgyűlést illeti, a szabadelvűség, a demokratia s a haladó kor iránya fölött pedig én legalább azon nézetben vagyok, hogy ezen eszméket leginkább tiszteljük s érvényesítjük akkor,ha nem igényelünk magunknak olyasmit, ami minket nem illet, ha másnak jogait tiszteletben tarjuk s különösen, ha mindenekfölött tiszteljük a törvényt. Lássuk tehát, mit mond a törvény. Muskó Sándor. TANÜGYI ROVAT. Reáltanoda s tornászat.*) A helybeli reáltanoda eddigi helyisége a tulajdonosnőnek szerződésileg visszaadót van, új helyiségéül a városi sorház egy része alakíttatik át. Az érintett tanintézet régen sóvárog, könyörög alkalmasb, célszerűbb helyiségért, mert amabban a tantermek oly szűkek voltak, hogy a tanulók, főleg az I-sö osztályban 150 en együttesen nem írhattak, nem rajzolhattak és nem számolhattak, mely körülmény tetemes hátrányára volt az oktatás sikerének. Nem akarjuk részletezni a tanárok és tanulók szenvedéseit a nyomasztó légkörben. Az új helyiség az eddigi terv szerint tágabb és célszerűbbnek ígérkezik. A tek.városi hatóságnak ezen tanintézet iránt, annak helyiségét illetőleg tanúsított gondoskodásáért, nyilvános köszönetét ez alkalommal is mondani el nem mulaszthatjuk. A reáltudományok ápolása, terjesztése s meghonosítása, hazánk fejlődő előhaladásának sürgős követelménye. Általános a panasz, hogy a műiparos képzettség, a technikai műveltség, nálunk még kevés erővel dicsekedhetik. De mi az oka e hiánynak? A technikai alapismeretek megszerzésére szükséges reáliskolák csekély száma. Hány nagy, tekintélyes város van Magyarországon, mely ilynemű ipariskolákkal nem bírt És ha ezen tanintézetek iránt nagyobb érdekeltség, melegebb részvét nem nyilvánul, úgy leszünk ezután is, mint eddig voltunk, hogy hazánk iparvállalatainak, csatornáinak, vasutainak s egyéb technikai műveinek létrehozói, vezetői és főhaszonvevői többnyire idegenek lesznek. Szeged polgárai gyermekeik jövőjére a város közművelődésére nézve korszerűbb cselekvényt nem vihetnek végbe, mintha a már 18 év óta sikerrel s a magyar nyelv terjesztését illetőleg a nemzet közerkölcsi hasznával fönnálló reáltanodáját nagyobb figyelemre, részvétre s tettleges pártolásra méltatják. Azon város mondható virágzónak és műveltnek, mely serdülő polgárai számára korszerű tanintézetekkel rendelkezik. Márpedig a reáltanügy korszerűségét tanúsítja az egész művelt Európa. Azt kérdi valamely tanügybarát és előre haladni szerető polgár: mit tegyünk tehát, hogy az ipartanoda (reáltanoda) virágzását elmozdítsuk ? Szerény válaszom erre ez: 1. Minden derék és a város jobblétét óhajtó polgár odahatni törekedjék, hogy a reáliskola helyisége a célnak a lehetőségig megfeleljen, annyival inkább, mert alighanem több év fog eltűnni fölöttünk , míg a tervbe vett új reáltanoda-épület létrejövend. Ha tehát az átalakítás célszerű lesz, úgy növekszik az oktatás sikere, s áldást terem az uj helyiségre fordított városi költség. 2. Hagyjunk föl már egyszer a kezdeményezéssel, és az egész Bánát és még meszszebb vidékének örömére, Szegednek hasznára s dicsőségére, már a jövő tanévre nyittassák meg a 4 ik reálosztály ! Mintha hallanám a több oldalú ellenvetést, hisz ez lehetetlen, nincs hely, nincs taneszköz ! Nincs hely? igenis van. A sörház kormos, gyászoló falai örömmel engednek szomorú keblükben helyet a 4-ik osztálynak is, mint engednek a 3 ik osztálynak. Van ott elég helyiség, csak szilárd akarat legyen. Mert ha a 4-ik osztály akkor nyittatik meg, midőn a főreáliskolai épület „büszkén emelődik az égnek“, addig Szeged és vidékének sok szépreményű fia a 3-ik osztály bevégzésével leszorul a technikai pályáról, s elvegyül a társadalom rétegei közt, felsőbb képzettségének örök elvesztésével. Mit tett Sopron város közgyűlése? Kimondó e napokban, hogy alreáliskolája közös, és a jövő tanévre megnyitja a 4-ik osztályt. Vagy amit Sopron város tehet, azt Szeged, az ország második városa, nem tehetné-e meg? Ha a t. városi hatóság ezen indítványomat fölkarolni, s a t. polgárság azt támogatni hajlandó , akkor bizassék meg a reáltanári testület a tervezet elkészítésével, a főmérnök úr a helyiség — csak egy tanterem — kiszemelésével; Kovács István építész úr , a tanügy buzgó pártolója , szeptemberig elkészíti azt. Taneszközök pedig már is vannak , s lassan kint, például a beiratási díjból, évenkint sok szükségest be lehetne szerezni. A tanórákat a mostani reáltanárok felosztanák maguk közt — legfölebb még egy tanár kellene. — S térjünk most a tornászatra. Alig van Európában műveltebb ország, s ezen műveltebb országokban alig van város, sőt alig van tanintézet, melyben a tornászat rendes tantárgy ne volna. Mi az a tornászat ? A gyermeki test idomainak, erejének fejlesztője, erősítője, a férfi és női testi épség és ügyesség teremtője, a kül- és bellatnyaság elhárítója. A múlt nyáron a hatóság rendeztetett a népkertben ideiglenes tornászati helyiséget. De ez fedél nélkül lévén, csak tiszta időben volt használható. Eső utáni esős napon elmaradt az oktatás, s így történt, hogy a reáltanulók, s úgy hiszem a többiek is, alig részesülhettek 3—4 órai oktatásban —az egész nyáron, így az olyannyira szükséges és hasznos tornászat, testgyakorlat, kívánt eredményt sohasem eszközölhet. Mikép lehetne tehát a tornászati oktatást sikeressé tenni ? Csak úgy, ha e célra födött s tágas helyiség hozatik létre. De hol lehetne ily alkalmas helyiséget találni s berendezni ? Soha kedvezőbb alkalom nem nyílt erre, mint éppen most. Ugyanis a sörház nyugati szárnyépületének egy része epedve várja az átalakítást. Fele tető alatt van , másik fele tető nélkül áll. Ha ezen rész tető alá vétetnék, oly tér és tornászati hely áll készen, melyben közel 200 tanuló nyerhetne egyszerre oktatást. A költség, szakértők számítása szerint, 1800 írtnál többre nem menne. Itt részt vehetnének a testgyakorlatban, tornászatban, a belvárosi tanintézetek fi-és leánynövendékei, — önként érthetőleg fölváltva, külön órákban. Ha e tervezet kivitelével a főmérnök s a vállalkozó építész urak megbizatnának, a tanév elején a tornászatbani tanítás is zavartalanul haladhatna a kitűzött cél felé. És Szeged város hatósága bízvást elmondhatná, hogy ez ügyben, ez idő szerint, megtette mindazt, amit tehetett. Ezen őszinte jó szándékból eredt fölszólalásomat azon forró óhajtással zárom be: vajha 17 évi küzdelmes működésem után szavaim viszhangra találnának, s vajha utódaim virulni látnák azon tanintézetet, mely hosszú, nehéz évek során át a folytonos átalakulás, a remény és csalódás állapotából kibontakozni nem birt; és vajha Szeged tanügye a kor sürgető követelményeinek megfelelő részvét és gondoskodás által olyképen fejlődnék, hogy a magyar haza többi városainak lelkesítő például és követendő mintául szolgálhatna Bója Gergely. 31. A központi választmányi tagok kötelesek a tartandó közgyűléshez szükséges előkészületeket s kellő intézkedéseket megtenni, továbbá a beküldött tanügyi iratokat átvenni, valamint a tanítói kar ügyeit, a nevelés és tanítás módozataira szolgáló célszerű eszközöket tanácskozási tárgyul előterjeszteni, ezenfelül a rendkívüli közgyűlés egybehívásának szükségét megállapítani. 32. A központi választmány minden hónapban rendes ülést tart, melyet az egylet elnöke vezet. Szükség esetében azonban az elnök a központi választmányt rendkívül is egybehívhatja. 33. A központi választmány az elnökből, alelnök, jegyzők, pénztárnok, ellenőr, könyvtárnok és legalább 12 választmányi tagból áll, hogy határozatképes legyen, Adának kell jelen lenni. 34. A választmányi ülés jegyzőkönyve mindig a legközelebb tartandó választmányi ülésben hitelesíttetik, s az elnök, jegyző és két választmányi tag által aláiratik. VIII. Egyleti tisztviselők: a) egy elnök, b) egy alelnök, c) két jegyző (egy fő- és egy aljegyző), d) egy pénztárnok, e) egy ellenőr, f) egy könyvtárnok, g) választmányi tagok, kik a tagok öszszes számának 10- ét teszik. Elnök: 35. Az elnök hívja össze mind a köz-, mind a választmányi üléseket, s azokban a tanácskozást és teendőket vezeti, a köz és választmányi ülések határozatait végrehajtja. Az egylet nevében aláír, megjelen, védelmek vagy keresetekre nézve intézkedik, szóval az egyletet, mint erkölcsi testületet mind a hatóságok, mind egyesek irányában képviseli. Eljárásáról azonban a központi választmánynak , ez pedig a közgyűlésnek felelős. Sürgős esetekben az elnök 15 órtig az egylet pénztárából utalványozhat , de ezen kivételesen történt eljárásáról a legközelebbi választmányi ülésnek számot adni tartozik. Az évi közgyűlés elé írásos vagy szóbeli jelentést ad az egylet szellemi és anyagi állapotáról, úgy az egyletnek egyéb viszonyairól és működéséről. *) Fölhívjuk e cikkre a t. hatóság és a városi képviselő urak figyelmét. Az ügy, melyről itt szó van, nemcsak fontos, de sürgős is, s talán a jövő közgyűlésben már el lehetne intézni. Szerk. Aielsradi tanító egylet alapszabályai. (Vége.) VII. A központi választmány. 28. A központi választmány székhelye Szeged. 29. A központi választmány képviseli az egyletet s az alapszabályok és közgyűlésekben hozott határozatok értelmében vezeti annak minden ügyeit, s eljárására nézve a közgyűlésnek felelős. 30. A központi választmány az egylet alapító és rendes tagjaiból közgyűlés alkalmával közfelkiáltás, titkos vagy névszerinti, szavazat által választatik szakemberekből olyképen, hogy minden tíz egyleti tagra egy választmányi tag essék. A tisztviselők csak rendes tagokból választhatók. Alelnök. 36. Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetében az alelnök által helyettesíttetik, és ez esetben az alelnök az elnök jogait és kötelességeit is átvállalja, de saját felelőssége terhe alatt. Jegyzők: 37. A jegyzők fölváltva vezetik mind a köz-, mind a választmányi ülések jegyzőkönyveit; azoknak, vagy az elnöknek rendelete folytán kezelik a levelezéseket és az egylet nevében szóló minden kiadványokat, s azokat az elnökkel együtt a tollvivő jegyző aláírja; az egylet irományait rendben tartják. Pénztárnok. 38. A pénztárnok kezeli az egylet vagyonát, kifizeti a gyűlésekben vagy az elnök által utalványozott s az ellenőr által is ellenjegyzett összegeket; átveszi az egylet javára tett pénzadományokat s a tagok által befizetett járulékokat; a fizetési hátralékokról s egyéb követelésekről pontos jegyzéket vezet, s a fizetésben hátramaradottak névjegyzékét a választmányi ülésnek beterjeszti. A pénztár épségéről erkölcsileg és anyagilag jótáll. A pénztár állásáról minden hóban kimutatást ad a központi választmánynak. Az egylet pénzéből a folyó kiadások födözésére legfölebb csak 50 irtot tarthat magánál , s a fölösleget a Szeged csongrádi takarékpénztárba tartozik betenni.