Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-04-08 / 42. szám

mány által is ajánltatik, — e tervezet elfo­­gadtatik. E tervezet következő : a) A belvárosi már legközelebb öt taní­tóval bíró iskolában a hat tanítóra készített órarendet véljük alkalmazhatónak, azon meg­jegyzéssel, hogy az első osztály a megvá­lasztott új tanító beléptével két részre osz­tatván , a két külön osztályban működő két tanító az óratervben kijelölt első két évi tanfolyamot oldja meg. b) A mostani II-dik osztály azon tanulói, kik 8-dik évöket már betöltötték s kellő képességgel bírnak, a második tanfolyam ta­nulása mellett a harmadik évi tanfolyamból is előkészíttessenek, hogy a jövő tanévre, mint harmadik osztályt végzettek, korukhoz képest a negyedik osztályba léphessenek. c) A jelenlegi III-dik osztály ezen át­alakulási évben szintén két évi tanfolyamot köteleztessék megoldani olyformán, hogy a harmadik évi tanfolyam rendes megoldása mellett azon tanulóit, kik 9-dik évöket már betöltötték s kellő képességök nem hiányzik, a negyedik évi tanfolyamból is kiképezze, hogy ezek a jövő tanév kezdetével már, ha más tanintézetekbe nem szándékoznak át­­menni, a népiskola ötödik évi tanfolyamába léphessenek. d) A IV-dik osztály pedig, a negyedik évi tanfolyam rendes megoldása mellett, azon tanulóival, kik 10-dik éveket már be­­töltvén, elegendő képességgel bírnak , az ötödik évi tanfolyamot is bevégezze, hogy a jövő tanévben már minden tanfolyam, a népiskolai törvény- és tantervekhez alkalma­­zottan, rendesen előadható legyen. e) Leányosztály a belvárosban jelenleg kettő van, de ezek mellé is el van fogadva a t. városi hatóság által egy párhuzamos osz­tály fölállítása, melynek valósultával a há­rom tanítónő a három tanítóval bíró népis­kola óratervéhez alkalmazkodjék. f) Felsővárosban a négy tanító egészen a belvárosi öt tanítóval biró iskolához alkal­­mazkodhatik, azon megjegyzéssel, hogy míg itt is az első osztály párhuzamosítása bekö­vetkeznék, az első osztály tanítója az első két évi tanfolyamból készítse első növen­dékeit. g) A felsővárosi két leányosztályban két tanítónő működvén, ezek a három tanító­val biró iskola óratervének első két részét oldják meg. h) Ugyan a most említett óratervhez al­­kalmazkodhatik az alsóvárosi két fí­ tanító is az ottani két fiosztályban.­­) Az alsóvárosi leányosztály, valamint a móra, rókus, tabán és alvég fi- és leányosz­tályai, egyenlően a két tanítóval bíró iskola óratervében az első tanítóra kiszabott teendő­ket köteleztessenek megoldani. A heti órák számára és idejére nézve a következő megállapodás történt: hétfőn, ked­den, szerdán, pénteken és szombaton minden iskolában egyenlően reggel 8 órakor kezdetik a tanítás és tart 11 óráig, kivéve az első évi tanfolyam kisded növendékeit, kik 10 órakor kibocsátandók ; délután a tanítás 2 órakor kez­dődik és tart 4 óráig, naponkint tehát öt, he­tenként huszonöt óra tartandó meg minden osztályban, beleértve a hit- és erkölcstaní­­tást is. Az élésház-, úgy a szentháromság-utcai népiskolák tan- és óraterve az alsóvárosi belső két főosztályéval egyenlővé szabatik ki. A tanyai iskolák az egy tanítóval bíró népiskola óratervéhez alkalmazandók, azon ha­tározott kijelentéssel, hogy ezeknél a szorga­lomidő nyolc hónapban állapíttatik meg, és pedig november 1-től június végéig. — A vizsgálatok megtartása, — tekintve a külte­rületen lakó nép foglalkozási viszonyait — március és április hónapokban tartatik.­­ A vasárnapi ismétlő iskolákban pedig a négy­havi szünidőnek szept. és októberi részében tartatik előadás. Végre a város belterületén vasár- és ün­nepnapokon mindkét nembeli tanulók az illető osztálytanítók s tanítónők vezetése alatt az isteni tiszteleten jelenlenni tartoznak. Az is­teni tisztelet után veszi kezdetét minden egyes osztályban a vasárnapi ismétlő oktatás egy és fél órán át. Ezeknek kapcsában a beterjesztett óra­tervek átvizsgálására ft. Tóth János népiskolai felügyelő, Ferenci János és Kelemen István tanítók megbizatnak. 62. Elnök örömtől áthatva a tanítók eb­beli készségén, szives köszönettel párosult el­ismerését nyilvánítja, s ebből kifolyólag tett indítványa folytán határoztatott — V.— Hogy a jelen ülés jegyzőkönyve örvendetes tudomás végett átirat kíséretében a tettes tanácscsal azon kérelem mellett kö­zöltessék, miszerint, tekintetre véve a nép­nevelés előmozdításán szívből törekvő tanító­testület jelen sivár anyagi helyzetét, igen szerény díjazásukat és a magasra emelkedett élelmi cikkek árát, különösen pedig azon kö­rülményt is, hogy a tanyai tanítók a szente­sített terv­ értelme szerint legalsóbb fokban megállapított 300 frt helyett még most is csak 210 frt évi díjon sanyarognak , de te­kintve a város belterületén lévő tanítóknak a helyi viszonyokhoz képest cselédtartással, hát­bérrel sat. járó költségesebb életmódját , — más művelt városok példáját követve, kegyes­kedjék a szegedi tanító-testület jóakarata s hivatali buzgóságának elismeréséül az iskola­szék által jóváhagyott s egy alkalommal már a tettes tanácshoz beterjesztett fizetés-szabá­lyozási terv foganatosításával érdemesíteni. 63. Muskó Sándor indítványozza, hogy miután a heti tanórák száma a tanító­testület által megszaporíttatott, most tehát már a né­met nyelv a belvárosi 5 és a felsővárosi 4 tanítóval bíró iskolák 2-ik osztályában (folya­mában) kezdve taníttassék , és pedig heten­kénti 2 órában azonnal beosztatni kívánja, a most beterjesztett óratervben már kijelölt tantárgyak közé két tárgy helyett, hogy így a német nyelv tanítása mielőbb megkezdhető legyen. V.­ Elnök a tárgy megvitatása után, szavazásra bocsátván az indítványt: a több ég által a német nyelv tanítása elvben elfogad­­tatik. — A­mi pedig az indítvány második részét illeti, t. i. hogy a német nyelv beosz­­tassék a beterjesztett órarendbe s azonnal ta­níttassák, szintén szavazásra bocsáttatván: a többség által nem fogadtatik el, hanem ebből kifolyólag, miután a tanterv időnkint való meghatározása a közoktatási miniszter teen­dője, határoztatott, miszerint a tanfelügyelő­ség útján keressék meg a nm. m. kir. közokt­ügyi minisztérium, hogy a német nyelvnek a belvárosi 5, és a felsővárosi 4 tanítóval biró iskolák 2-ik osztályától kezdve az órarendbe való beosztását megengedni méltóztassék. 64. Ferenczi János tanító indítványozza, hogy miután a tanítók az iskolaszékben csak egy tag által vannak képviselve, s azon egy tag is, ha a körülmények akadályozzák, meg nem jelenhetik, s így a nagyszámú testület nem is képviseltetik: a tanító-testületből több tag választassák be. V.— Elnök a számarány és méltányos­ság szempontjából, de különösen azon oknál fogva is, hogy az iskolaszéknek szakférfiakra mindig szüksége van: az indítványt elfogad­hatónak, s ennélfogva a tanító-testületből még 3 tagot beválasztandónak véleményezvén, egy­hangúlag elhatároztatott, hogy a támfelügyelőség útján, az indokok kifejtése mellett, a nm. m. kir. közoktatási minisztérium keressék meg, miszerint a tanító-testület nagy számához ké­pest még 3 tag általi képviseltetésüket meg­engedni méltóztassék. Több tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv bezáratott s hitelesitésére az elnök és jegyző mellé Balogh János, Varga Pál és Szabó Já­nos iskolaszéki tagok küldetnek ki. — K. m. f. Dani Ferenc s. k. elnök., Szabó János s. k., Varga Pál s. k. Jegyzette: Ferenczi János s. k. jegyző. A­z­­ II. r­e­v. Goth­e Lajos beszélje. Fordította Bendtner József. (Folytatás.) — Igen, mert fájdalom, én is tetszet­tem magamnak ez okoskodásokban, mert igy mentséget találtam bensőm szigorú bírája előtt! — mondá a másik sóhajtva. — De jaj, nagyon is belátom most rút tévedésemet, és mély elvetemültségem néhány nap óta egész nagyságában áll bűnbánó lelkem előtt. Ne csald magadat, Konrád, te is ismered állapotod iszonyú reménytelenségét, és benső kétségbeesésed az, mely árnyak üldözésére ösztönöz, hogy önmagad elöl menekülj. — Én bár nem bírlak tudákos eszméid­ben követni és szép szavaidat nem vagyok képes és oly szépen megcáfolni, — viszonzá Konrád, — de mégis azt mondom : ne ámítsd magadat, emberi... Bármit mondj nekem­, én mégis tudom, hogy rögtöni válto­zásod azon titkos remény által jön előidézve, hogy sikerülen, elfeledtetned a társasággal, e kérlelhetetlen ellenünkkel mindazt, mit a fegyházból tett elbocsáttatásod óta ellene el­követtél. Hagyj föl e gondolatokkal, fiam, a társadalom sohasem feledi az ellene elköve­tett sérelmeket, lettenek azok joggal vagy­­ jogtalanul elkövetve, és ezt annál keserűb­ben éreznéd, mivel eleinte, — ha csakugyan sikerülne idegen országba fúlnod, — észre nem vennéd. Csakhamar azonban azon vélet­lenek egyike által, melyek minden emberi számításon kívül esnek, előbbi életed felfe­­deztetnék, vagy legalább gyanítanák azt, mi­vel az idegen világrészben minden arra vo­natkozó kérdésnél zavarba kell jönnöd. — Hasztalanok akkor a bánat és javulás iránti minden ígéreteid, hasztalan jelen becsületes életed; a társadalom eltaszil magától, soha­sem bízik benned, mert nagyon jól tudja, mily nehézzé , sőt csaknem lehetetlenné tette a gonosztevőnek a jóhoz való visszatérést.. De tegyük föl, hogy megtörténik a hallatlan — mert hosszú bűnpályámon figyelemmel kisérvén sok cimbora sorsát, kik úgy tettek, mint te szándékozol, tapasztalásból beszélhe­tek — tehát megtörténnék a hallatlan eset, hogy te háborútlan maradnál: azt hiszed, hogy képes volnál hosszabb ideig élvezni ama boldogságot, melyről most álmodozol? Való­ban nem ! Vagy a lelkiismeret fog kínozni annyira, hogy létedet elátkozod, vagy a­nyu­ Országgyűlés. A képviselőház ülése április 2-án. Petricu N. Krassó megye nagy-zorlenci kerületében megválasztott képviselő benyújtja megbízólevelét. Az állandó igazoló bizottság­hoz utasíttatik. Örményi Miksa interpellálja a belügy­minisztert, szíveskedjék a megyei és városi tisztújítások foganatosításának ideje iránt nyi­latkozni. A napirend tárgyai: Iványi D. tv javaslata a felnőttek okta­tásáról. Javaslattevő képv. indokolása után az osztályokhoz utasíttatik. A főrendiház módosításai az államszám­­székról szóló javaslatban. A még hátralévő módosítások vita nélkül elfogadtatnak. A közp. biz. jelentése a széllőváltsági kötvények szelvény-adójáról szóló tvjavaslat iránt. A biz. a javaslatot azon indokból, mert e kötvények szelvény-adója nem lehet nagyobb mint a földtehermentesítési kötvényeké, elfo­gadásra ajánlja. A javaslat Dietrich J., és Zse­­dényi rövid szóváltása után átalánosságban és részleteiben változatlanul elfogadtatik. A közp. biz. jelentése a közös magyar­­horvát törvények kihirdetéséről Horvát-Szla­­vónországra szóló tvjavaslat tárgyában, mit el­fogadásra ajánl. Általánosságban és részletei­ben vita nélkül elfogadtatik. A közp. biz. jelentése a Temes folyó és Béga-csatorna területén eszközlött ármentesi­­tési munkálatok költségeinek beszedéséről, s az e területre az 1868. 25. t. c. 7. §-ában foglalt kedvezmény kiterjesztéséről szóló tv­javaslat iránt. A biz. a javaslat elfogadását ajánlja, mely Rudnay J. és Halász B. rövid hozzászólása után elfogadtatik. A közp. biz. jelentése a szab. osztrák államvaspálya-társulat, s azon vállalatok adó­járól szóló tvjavaslat tárgyában, mely válla­latok igazgatósági székhelye vagy a magyar, vagy az osztrák állam területén fekszik , de üzletüket a másik államterületre is kiter­jesztik. Tisza Kálmán azon okból, mert a Du­na-gőzhajótársasággal épen most folynak alku­dozások, és mivel a déli vaspályatársasággal fennálló szerződése érvénye iránt kételyek fo­rognak fenn, határozatilag oda kívánná utó­­utasíttatni a pénzügyi bizottságot, hogy a déli vasútnak az adómentességre vonatkozó szer­ződését megvizsgálja és a közlekedési és pénzügyminiszterek meghallgatásával adjon véleményes jelentést az iránt, várjon ezen szerződés kötelező- e Magyarországra vagy nem ? A ház ezen incidens folytán elhatározza, hogy ez indítvány kinyomatván, a felebbi törvényjavaslattal együtt hétfőn fog tárgyal­tatni. Tárgyalás alá kerül a vasúti bizottság jelentése több hozzáutasított kérvény tár­gyában. A kérvények a bizottság véleménye alap­godt nyárspolgári életet csakhamar megutá­lod, és visszakivánkozol azon időbe, midőn derék, erőteljes és akaraterős férfiak valának társaid, azon gyávák és képmutatók helyett, kik most környeznek , visszakivánkozol régi társaidhoz, kik a roszai, melyben leledznek, legalább nyíltan mutatják, és nem hazudnak oly elveket és gondolkozásmódot, mik való­ban csak gyermeknél vagy olyanoknál létez­nek, kiket a világ maga is bolondoknak tart. Hosszabb időre nem vagy képes azon inger­nek ellentállani, melyet a mi életünk nyújt; az a folytonos küzdelem a társasággal, mely­nek fogdmegeit , a rendőrséget, gyűlölöd, mivel csalárdabb és álnokabb, mint te; az a folytonos ellenszegülés a törvények ellen, me­lyeket elismerned nem lehet — mert nem szabad feledned, hogy azok ellened, nem melletted vannak — egyátalán : a go­nosztevő változatos élete hatalmasan vonz magához; te visszatérsz oda, ahova végre is tartozol, és az egész komédiát hiában ját­­szottad . .. Szólj, nincs igazam? !. . . — Leírásodban sok igazság lehet, — mondá a másik rövid szünet után; — de mit gondolok én azzal , hisz ez életre mit­­sem remélhetek többé, én csak a másik életre akarom a reményt fönntartani. — És ha, mint theologus, csakugyan hiszesz valamiben, amin többi társaid gú­nyosan elmosolyodnak; ha csakugyan hiszesz tán részint áttétetnek a közlekedési minisz­terhez, részint letétetnek a ház levéltárába. Ezzel ki van merítve a napirend. Horváth B. mint Ürményinek az ülés elején a tisztújításra vonatkozó interpelláció­­jára felelt, hogy a kormány sem a megyékben, sem a városokban nem tartja sem törvényes­nek, sem okszerűnek a tisztújítást. Kiss János, ki ez ügyben szintén in­terpellált, nincs megelégedve a miniszter vá­laszával. Ü­r­m­é­n­y­i Miksa kijelenti belenyugvását a kormány válaszába, mely a ház által sza­vazás után tudomásul vétetik. Hazai ügyek. — A Deák-párt ápril 4-én tartott ér­tekezletén egyhangúlag elfogadta a Budapesti kölcsönről szóló tvjavaslatot, miután a minisz­­terelnök beleegyezett azon kijelentésbe, hogy a lánchíd megváltása csak jutányosabb felté­telek alapján történhetik meg. — Az országgyűlés elnapolásá­ról. A Deák-párt ugyanezen értekezletében a miniszterelnök Zsedényi kérdésére kijelente, hogy most, midőn a trónbeszédben nyilvánult várakozásoknak épen nem felelnek meg az eddigi ülésezések eredményei, ezeket bezárni nem lehet, de a minisztérium sokkal előnyö­sebbnek tartja az elnapolást a húsvéti napok alatt két vagy három hétre s azután haladék nélkül megkezdeni a városok, megyék s köz­ségek rendezésére vonatkozó tvjavaslatok tár­gyalását, s midőn ez be lesz fejezve —­ re­mélhetőleg aratásig — a jelen ülésszak akkor fog bezáratni. — A jegybankügyi enquéte a szakférfiak kihallgatását ünneputánra halasz­totta, mivel az országgyűlés tagjai jelenleg nagyon el vannak foglalva.­­ A pénzügyminiszter az or­szággyűlés ápril­­-iki ülése alkalmával nyújta be a határőrvidék polgárosítása következtében megnagyobbítandó quota iránti törvényjavasla­tot. Ez a két minisztérium közti egyesség­ek kifolyása, melynek veleje az, hogy miután az 1870-dik év folytán két varasdi ezred, vala­mint a sluini határőrezred két zászlóalja, Zengg és Sziszek községek polgárosíttatnak, tehát 1871. jan. 1-től 1877 december végéig, a minden évben meghatározandó közös költ­ségek 4/10-ed százaléka számíttatik föl a ma­gyar államkincstár terhére, s az ennek levo­nása után maradó összegből az 1867-ik évi törvény XIV. t. c. első §-a szerént fizetjük a 30 százalékot, míg az osztrák tartományokra a 70 százalék marad. Ha aztán a határőrvi­dék többi még katonai kormányzat alatt lévő részei is polgárosíttatnak, még 16­,0-ed százalék fog esni a magyar pénztár terhéül. A Deák­párti értekezlet egyhangúlag elfogadta a ja­vaslatot.­­ A törvényhatóságok rendezé­sére vonatkozó törvényjavaslat szorgalmasan tárgyaltatik a miniszteri tanácsban, gyakran a kabinet körén kívül eső egyéniségek részvéte mellett. -- Az „Esti Lap“ írja: Zloltán ál­lamtitkár és Fakh miniszteri tanácsos beadták levélileg lemondásukat gr. Mikóhoz, ki felkérte őket, hogy hivatalos alakban tegyék azt, mi­szerint a miniszteri tanácsban tárgyalni le­hessen. A „P. Lloyd“ még arról is értesül, hogy Mikó gr. is beadta volna lemondását, melyet azonban Andrássy miniszterelnök — több személyváltozás is lévén kilátásban a minisztériumnál — ez utóbbiakkal akar egy­szerre elintézni, a halál utáni életben; s ha csakugyan nem csalódol és létezik ilyen, úgy ismét azt mon­dom neked : vigyázz, hogy el ne számítsd magad ! — folytató Konrád. — Ki mondhatja meg neked bizonyossággal, hogy megvan a lehetőség , bűneidet, miként nevezed , jobbí­tott élet által jóvátehetni ? !... Ifjú vagy , a legkínosabb öngyötrelem, a legkeserűbb nél­­külözések hosszú élete áll még előtted, a legkemé­­nyebb megpróbáltatásokon mehetsz még keresz­tül; s midőn aztán vége van, midőn azt hiszed, hogy kiszenvedtél és örömragyogó tekintete­det a túlvilág sötét kapujára irányzód ; ha e percben nyersz borzasztó bizonyosságot arról, hogy mind hiában volt, számodra nincs ke­gyelem, nincs bocsánat, nincs reményi — akkor. .. akkor?!... — Ember, benned az ördög lakik! —■ kiálta a másik kétségbeesve. — Ha mai napság csak az ördög mond valót, úgy igazad lehet, — viszonzá Konrád nyugodtan. — De hogy tiszta, bár keserű igazságot mondottam, azt eszednek be kell látnia, bármennyire szabódjék is ellene balga reményekkel teli szived........ Avagy képes vagy-e, az észhez hozzáférhető, valószínű okokkal megcáfolni ?... ha igen, én meghall­gatlak, míg az idő engedi... (Folytatása következik.)

Next