Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)
1871-03-26 / 37. szám
hazánk viszonyainak — melyeket népünk kulturállapota, jelleme, politikai érettsége határoznak meg — mindenesetre elsősorban tekintetbe veendő követelményei megengedik s ahol sajátszerű viszonyaink igénye kollizióba jött ama mindenesetre igen szép de nem mindenütt alkalmazható elvekkel, nem haboztak feláldozni a szépet, hogy alkalmazhassák a jót. Lemondtak az ephemer dicsőségről, sőt kitették magukat a gyanúsítás fullánkjainak, de megalkudtak a hazai viszonyokkal. A tanácskozások alapját képező tvjavaslat mindenekelőtt a község fogalmának mind a kormány, mind a képviselők részérőli teljes felfogását tanúsítja. Nem emeli a községet állammá az államban, de nem tekinti azt csupán egy centralizált mechanizmus utolsó műszerének sem. Tekinti egy helyi érdekeit illető ügyekben autonómiával bíró testületnek, de nem téveszti szem elől, hogy ezért nem szűnik meg alárendelt tagja lenni egy magasb egésznek, az államnak, mely különlétét és céljait az államléttel és államcélokkal összhangba hozni törekszik. E felfogáshoz képest szabályozza a tvjavaslat a község viszonyait egyrészt az államhatalom és municipiumhoz , másrészt annak belső szerkezetét és hatáskörét. Előbbi tekintetben részletezi azon elvet, hogy az államhatalom csak annyiban folyhat be a községi ügyekbe, amennyiben az az államcélok tekintetéből elkerülhetetlen szükségként jelenkezik ; a municipium — amenynyiben az illető község egyes legfontosb ügyei a közvetlen felőrködést kívánatossá teszik. Utóbbi tekintetben a községnek községi ügyeinek intézésében a szabadság legnagyobb mértéke biztosittatik. Ez ügyek intézése részint szabadon választottak — részint viriliter jogosítottakból álló képviselete által szabadon választott tisztviselőkre bizatik. E tisztviselők hatáskörének megállapítását — természetesen a község hatáskörén belül — az egyes municipiumok eszközük. A község képviselete a községi adókivetés, — a községi vagyonkereset, — egyes mellékjövedelem-források megállapítása, — kölcsönök felvétele, — elemi tanügy intézése, — helyi rendőrségi ügyben való intézkedés, — szegény és árvaügy intézése, — községi polgárfelvétel sat. jogával láttatik el. De másrészt megalapittatnak s részleteztetnek kötelességei az államhatalom irányában is. Szóval, a tvjavaslat minden pontjából kitűnik a tendencia, alkotni egy községi rendszert, mely nem ignorálván az államtudomány által felállított elveket, de leginkább a helyi viszonyokat tartván szem előtt, kikerüli azon mélységet, melyet kikerülni oly nehéz s melyben azért oly sok intézmény lelte már sírját — az egyoldalúságot, s mert ez igy van, joggal kecsegtethetjük magunkat azon vigasztaló reménynyel, hogy e munkálat oly községszerkezetet teremt, mely midőn tagjaival megismerteti az érdekközösség értékét, az önzést a közérdeknek alárendelni tanítja ; midőn az egyesek anyagi és szellemi erőit a közérdekben igénybe veszi, tagjaiban a polgárerények egyik legnemesbikét, a közérdekben való áldozatkészséget fejleszti; mely tágítja az egyesek látkörét, feleslegessé teszi a kormány folytonos gyámkodását, kifejleszti a polgárok, szabadságérzetét s törvénytiszteletét, s így közvetve a közszabadságnak valódi alapjává leszen. Nagyon természetes, elvjavaslatot is emberek készítettek s errare humánum est. Mindenkit ez sem elégít ki. Egyik ezt, másik amazt vallja meggyőződésének ; egyiknek ez, másiknak amaz a gusztusa. De annyi áll, hogy az ország értelmiségének roppant többsége helyesli az alapelveket s véleménykülönbség csak a részletekre nézve mutatkozik. A balközép is elfogadta e tvjavaslatot részletes tárgyalás alapjául. Néhány lényeges kifogása van ellene s ezek egyike a virilis szavazatokat illeti. Annyit beszéltek már ezekről az ominosus virius szavazatokról, hogy igazán nyakig vagyunk e régi pro és kontra érvekkel, de egy szélsőbali szónok tegnap egészen új érvet hozott fel ellene: a felvilágosodottságot. Mi azt szeretnők az illető szónoktól megtudni, vájjon akkor cselekszünk-e felvilágosodotthoz illőleg, ha egy csillogó theóriát reá erőszakolni törekszünk a rá épen nem illő viszonyokra, vagy pedig ha emancipáljuk magunkat e theória nyomása alól függeltenül számolunk viszonyainkkal, úgy amint legjobbnak látjuk? Az ellenzék s vele Hoffmann Pál egyetemi tanár, — ki mellesleg mondva, kezd következetes lenni á la Szilágyi Virgil — a municipális törvényt revideáltatni óhajtják azon célból, hogy a virilis szavazatok onnan kiküszöböltessenek, mert ezek — mint ők mondják — illiberálisok. Mi ezt sohasem tagadtuk s koránsem azért harcoltunk mellettök, mert szabadelvűek, mert nem azok, hanem mert szükségesek. Egyáltalában ez urak észjárásáról hajlandó lesz az ember azt hinni, hogy ők fő célnak azt tekintik, hogy e hazában bére és 4 folyó között egy oly állam létezzék, mely egy demokratikus elvekre alapított szabadelvű intézményekkel berendezett alkotmányos államnak ideálját nyújtsa — és nem mindenekfölött azt, hogy e helyen létezzék Magyarország is, hogy e Magyarország magyar ország legyen. L. Gy. Schlemikl Peter csndulörtéiiete. Chamiflso beszélye. (18. folytatás.) IX. Én ott ültem árnyék és pénz nékül; de egy kimondhatlan nehéz tehertől könnyűit meg keblem ; vidám voltam , s ha még szerelmemet nem veszítettem volna el, vagy legalább annak elvesztése miatt nem éreztem volna magamban önvádat, úgy e pillanatban, azt hiszem , igen boldog lehettem volna. — Most csak azzal nem voltam tisztában , hogy mihez kellene kezdenem. Kikutattam zsebeimet, még néhány aranyat leltem bennök, megszámláltam azokat és fölkacagtam. Lovam alant volt a korcsmában, én szégyenlettem oda lemenni, meg kellett legalább várnom, még a nap lnyegszik, de az még magasan állott az ég boltozatán. Lefeküdtem a legközelebbi fa árnyékába és nyugodtan elaludtam. ■ ‘ Kedves képek szövődtek leirhatlan édes és álmomba, Mina , koszorúval szép fején, bájolóan lebegett előttem én igéző mosolyával Hazai ügyek. Kath. kongreszszus. — Márc. 22-én a jegyzőkönyv hitelesítése után a szervezési javaslat részletes tárgyalása, illetőleg a 2. § melletti vita folytattatok. Perczel Miklós főispán világi tag, Samassa szepesi püspök ellenében bebizonyítja, hogy a világi elem befolyása az egyházi zsinatokon nagy volt, a ha a trienti zsinaton mindvégig megtartotta volna a világi elem ama befolyást, melyet a zsinat kezdetén bírt, nemhogy a szakadást élesebbé tette, sőt a reformatio által keletkezett egyenetlenséget valószínűleg kiegyenlítette volna. Szóló ezután speciális viszonyainkra térve át a magyar törvénykönyvből bizonyítja be, miszerint nem ugyan tanra, de szervezetének keletkezési módjára a magyar kath. egyház Rómától minden más egyháznál függetlenebb volt. Végül Sennyei és Perger beszédeiket cáfolja. Bende József (apát) a többség szellemében védi a legfőbb kegyúri jogot, utána Somogyi László uj módosítványt nyújt be a szakaszhoz, mely szerint a legfőbb kegyúri jog teljesen megszüntettetnék. Sárkány bakonybéli bencés apát Perczel Miklós ellen polemizál. Sem elvileg, sem az egyház érdekében nem tartja tanácsosnak a kegyúri jog eltörlését. Pártolja a többség javaslatát. Jeszenszky Sándor a kisebbségi módosítvány mellett szólal föl. A vallásban az itteni kinyilatkoztatást, de a fegyelmi ügyekben egyedül az egyház-egyetemet ismeri el tekintélyül. Ha az egyház terebélyes gyümölcsfa, melynek gyökereit s törzsét a tanító egyház képezi, a világiaknak, mint a kertésznek, ki élvezni akarja a fa gyümölcseit, szorgalmasan körül kell nyesegetni a törzs buja kinövéseit. Ha a világiaknak itt csak az a dolguk, amit Bende apát mondott, t. i. nyájasan nézett reám. A becsületes Bendel is virágokkal volt fölékesítve és barátságos köszöntéssel sietett felém. Sokakat láttam még és köztük tégedet is, kedves Chamisso, egy távoli zaj közepette. Közülem minden élénk világosságban volt, de árnyékát senkinek sem láttam , és ami ennél sokkal különösebb, ez nem is épen roszul vette így ki magát. Minden képzelhető gyönyörű virágok, dal és szerelem, egy kis pálmaberekben ! Én e könnyedén lebegő tünde alakokat én oly kevéssé tudtam magamnak megmagyarázni, mint amily lehetlen volt azokat veszteg tartanom. Csak azt tudtam , hogy ily álmot álmodni a legnagyobb kéj ! De óvakodtam is a fölébredéstől, végre azonban mégis csak fölébredtem, de szemeimet csukva tartottam, hogy a kedves jelenségek bájképeit legalább még egy ideig megtarthassam lelkem előtt. Végtére fölnyitottam szemeimet, a nap még mindig az égen ragyogott , csakhogy most már kelet felől. Keresztül aludtam volt az éjszakát. Én ezt intésnek vettem, hogy ne menjek vissza a vendégfogadóba. — Könnyen hagytam a még ott levő birtokomat elveszni és elhatároztam, gyalog tenni meg egy mellékutat, mely a cika erdőséggel benőtt hegy hallgatni, akkor jobb lett volna otthon hagyni a világiakat nyugalomban. Eperjessy a többségi munkálat mellett szól. A márc 23-iki ülésen Sennyei Pál egy módosítványt nyújt be a 2. §-t illetőleg, mely összefüggésben lévén a 3. §-al, erre is megteszi javaslatát. A 2 §-nál e szavak : „az apostoli mellett“ kihagyatnak. Ezután szavazás útján Abonyi módosítványa a 2. §-t illetőleg elvettetik, Sennyeyé pedig elfogadtatik. Következik a 3. §. Abonyinak a kisebbség, Sennyeinek a többség nevében van módosítványa. Nehrebeczky L. az Abonyi által bemutatott módosítvány mellett szól, utána szavazási után Abonyié elvetésével ismét Sennyei módosítványa fogadtatok el. A 4. §-hoz Ernuszt Kelemennek van módosítványa. Bartha B. a módosítványt nem fogadja el, s az eredeti szerkezetet egy közbe- szárással látja el ,alapok“ után „alapítványokat“ kívánván beigtatni. Horváth D. Az ellenkezést magyarázza a két javaslat közt. A többség véleményét sem jogi, sem opportunitási szempontból nem fogadja el, de mi is gondolja kivihetőnek. (Helyeslés balról.) Szilágyi V. Bartha közbeszúrásával kéri az eredeti szerkezetet elfogadói. Huszár Imre Ernuszt módosítványát, Sennyei P. báró az eredeti szerkezetet ajánlja Hornyánszky N., Somogyi L., és Balog L. beszédeik után az elnök szavazásra tűzvén ki a dolgot, az eredeti szerkezet Bartha módosítványával elfogadtatik. Az 5. és 6. §§-ok vita nélkül elfogadtatnak. A 7. §-nál gr. Apponyi Gy. felszólítja a kongreszszust, váljon itt kivánja-e eldönteni ezen §t, vagy összefüggésben a 116- kal kívánja-e tárgyalni ? Bartál Gy. e §-t elhagyatni kívánja, miután e dolog felett nincs hivatva a congreszszus határozni, hanem a polg. törvényhozás, miért is egy Uj §. beiktatását kéri, mely ezen ügy megoldását a polg. törvényhozásnál szorgalmazza. Nem helyesli, hogy a pátrionátusi jogot kizárólag kath. egyen gyakorolhassa, s egyáltalán eme jogok rendezését addig, mig a polg. törvényhozás előtt e kérdés anyagi része eldöntetni fog, ideiglenesen kívánja rendeztetni. — Gr. Apponyi Gy. indtványa mellett marad, mely szavazás utján elfogadttatván, a 7. §, kihagyatik. — A főrendiház márc. 20-án ülést tartott, melyben az Eszterházy-képtár megvételéről szóló tvjavaslat a p. n. bizottsághoz utasittatott; a négy honvédelmi póttörvény szentesítése kihirdethetett. — A márc. 21-iki ülésben kikidetettek a bunságok felelőségéről, áthelyezése és nyugdíjazásáról szóló törvényeknek s az 1871. évi költségvetési tvjavaslatnak kir. szentesítése s az Eszterházy-képtár megvételéről szóló tvjavaslat elfogadtatott.vánja, hogy az eredeti szöveg magyar nyelven is fogalmaztassék. P. Szathmáry K. ugyanily értelemben szól. V u ko v ics Sebő : Világosan ki akarja jelentetni, hogy mindazon bűntettekben , melyek politikai okból eredtek, kiadásnak helye nincs. Horváth Boldizsár: Váradynak azt feleli , hogy e szerződések Magyarországon nem léptek még életbe, ez csakis a törvényhozás jóváhagyása folytán történik meg. — Hogy a magyar nyelv is egyenjogosíttassék, a szükséges lépéseket meg fogja tenni. — Vukovicsot megnyugtatja , mert közbűntettek alatt politikai bűntettek nem érthetők, de ez utóbbiakra a nemzetközi jog szerint külön szerződések kötendők. Ezután elfogadták a szerződés, valamint a Franciaországgal és olasz királysággal kötött szerződések is. Tárgyalás alá kerül a pesti kir. tábla ítélőbiráinak szaporításáról szóló törvényjavaslat. Miután Ghyczy, Horváth min., Hoffmann és Huszár szóltak, a többség elfogadja a javaslatot a kp. biz. módosításával. Ezután elfogadtatott a fiumei provisorium életbeléptetése és a Fiuméban mívelét kir. biztos küldetése folytán szükségessé vált póthitelről szóló törvjavaslat. Tárgyalás alá került Iványi törvényjavaslata a felnőttek oktatása tárgyában, mit a bizottság nem ajánl elfogadásra , minthogy a közoktatási miniszter maga szándékozik a kérdés újabb megfontolása után e tárgyú törtörvjavaslatot beterjeszteni. Szólnak: Iványi, Gonda, Kiss János, Pulszky Ágost, mire a többség elveti a törvényjavaslatot. Tárgyalás alá kerül a községek rendezéséről szóló törvjavaslat. A kp. bsz elfogadásra ajánlja a törvjavaslatot; a 2. 5, 8. és 9. osztályokból alakult kisebbség külön véleményt ad be, melyben kikel néhány alapelv, különösen a virtus szavazatok ellen. Szütő Géza a javaslat elfogadása mellett szónokol. Schwarz Gyula hosszasan fejtegeti a törvjavaslat árnyoldalait, melyek miatt modern államrendszerbe nem illik be. Beszédét holnap fogja folytatni. Országgyűlés. A képviselőház ülése március 21-én. A napirendben végleg megszavaztatik az 1871-diki budgettörvény. Tárgyalás alá vétetik a kp. biz. jelentése a Svéd- és Norvég-, az Olasz- és Franciaországgal a közhűnitettesek kiadása tárgyában kötött szerződések felől, melyek elfogadásra ajánltatnak Várady Gábor az egyezmények késedelmes beterjesztését roszalja. Irányi D. osztja Várady nézetét s kilábához vezetett. Azután a sorsra bíztam annak teljesítését amit az fölöttem határozott, — mert hogy Bendelhez forduljak , kit gazdagon hagytam el, eszem ágában sem volt, pedig azt nagyon megtehettem volna. Első gondom volt magamat körülnézni, hogy külsőm megfelel-e azon új állásnak, mit most a világban betöltendő voltam. Öltözékem igen szerény volt , egy rövid fekete dolmánykát viseltem, mit már Berlinben is hordtam, s mely, nem tudom miként, csak épen ezen útra került ismét kezembe. Fejemen utazó sipka , lábaimon pedig pár ócska csizma volt. Fölkeltem, s ugyanazon helyről emlékül egy csomós botocskát metszettem le, és azonnal elindultam vándorutamra. Az erdőben egy öreg földmivelővel találkoztam, ki nyájasan köszönt, s kivel én beszédbe ereszkedtem. Először is , mint egy kiváncsi idegen, az utakat tudakoztam tőle, azután pedig a vidékről, annak lakóiról, a hegység terményei s több eféléről kérdezősködtem. ő okosan és szívélyesen felelt minden kérdésemre. — Amint igy beszélgetve mendegéltünk , egyszerre egy hegyi patak ágyához érkezünk, amely sebes áramlatával az erdőnek egy jó nagy részét keresztülvágta. Én benső borzadályt éreztem e napvilárai . • • ' 'T • r«aanagos térség láttára és úgy intéztem a dolgot, hogy kisérőm elöl menjen. De ő, a veszedelmes hely kellő közepén, egyszerre megállott és felém fordult, hogy nekem e pusztítás történetét elregélje. Csakhamar észrevettem, hogy mi az én hiányom, mire elbeszélését, kellemetlen meglepetéssel szakasztotta félbe: — De hát mi dolog ez? hiszen az urnak nincsen árnyéka ? — Fájdalom! fájdalom ! — felelém sóhajtva — egy igen veszedelmes és hosszantartó betegség következtében elvesztettem hajamat, árnyékomat és körmeimet. — Lássa kend apó, az én időmben és hajam, mely valahogy csak kinőtt — egészen ősz ; a körmeim is igen rövidek maradtak , az árnyékom pedig, az még mindig nem akar megjönni. — Ejej ! jegyző meg az öreg — árnyéktalan — az bizony baj ! az urnák ugyan nagy nyavalyája lehetett. Ezzel aztán nem is fogott többé elbeszélésébe, hanem a legközelebbi keresztúton, melyet elértünk, szó nélkül távozott el tőlem. — Ismét keserű könnyek rezegtek pilláimon és vidámságom megint oda lett. (Folytatása következik.) Folytatás a mellékleten« Kisteleki freskóképek. i. Lám , lám, nemcsak a szegedi várban, hanem a kisteleki faluház ócska falai közt is folynak néha bűnügyi vizsgálatok. S nem kell vélni , hogy a falu bírája vizsgálja az ügyet; itt van maga a járási szolgabíróság esküdtje. Nem kell továbbá gondolni, hogy valami csekélység miatt van a vizsgálat , nem kevesebb forog itt kérdésben , mint öngyilkossági kísérlet. Végre azt sem kell hinni, hogy valami tudatlan s műveletlen paraszt áll a vizsgáló esküdt előtt • Kistelek műveltebb, tanultabb, s a leghazafiasabb polgárai, a kisteleki polgári kör leghívebb tagjai tesznek ma, márc. 21-én vallomást. »Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsaiul festett egekbe néz“, mondja a nagy költő, s ha Gneskovics ur, a polgári körelnöke, ezen szavakat tudta s becsülte volna, aligha állna ma a kör némely tagja szégyenteljes arccal bűnügyi vizsgálat alatt. Hanem hát Gneskovics ur ábrándjában mindig festett egekbe nézett, mindent rózsaszínben látott, s midőn általam a rút valóság a maga meztelenségében a közönség elé szemlélésre s megítélésre állíttatott, ő azt »személye ellen fölhozott, nemtelen boszuból származott“ va