Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)

1871-01-13 / 6. szám

kr., Boros József 30 kr., Boldizsár György 30 kr. Ezenkívül adakoztak : Mezei Péter 1 frt, Mezei Magdolna 1 frt, Mezei Er­zsébet 50 kr. Az előbbeni összegekkel eddig ösz­­szesen befolyt: 322 frt 20 kr, 1 d. 5 frank, arany, 3 db. ezüst frtos, 2 db. ez. huszas. *m A Tisza folytonos apadásban van. Tegnapelőtt 19' 7"-et, tegnap 19' 6"-ot mu­tatott a vízállás, s így három nap óta naponként egy-egy hüvelynyi apadás mutatkozik. Mint halljuk, a Maros is apadt 2 hüvelyket. A jég­­leere­sztési munkálatok tegnapelőtt a kedve­zőtlen időjárás miatt szüneteltek , tegnap azon­ban már annál nagyobb erélylyel folytattattak. A munkálat tetemes erőkifejtést és időt igé­nyel, miután az összetorlódott hőség­rétegek néhol majdnem a fenékig érvén le, alig moz­gathatók meg. A közlöttekből örvendetes meg­erősítést nyer azon tapasztalat, hogy helyze­tünk napról napra biztosabb s mindegyre tá­volabb vonul tőlünk ama veszély, mely jelen­­leg oly számtalan vidéket sajtol. ** Közgyűlés fog tartatni f. he id­én délelőtt 9 órakor. A napirend tárgyát első­sorban a városi közköltség-előirányzat megvitatása s alkalmilag egyéb tárgyak képe­­zendik.­­ A lapok több új honvédzászló­­alj zászlójának elkészüléséről imák, ezek közé tartozik a szegedi 3-ik hon­védzászlóalj is. Az egyes zászzlók fölavatásá­nak ünnepélyei azonban még nincsenek meg­határozva , erre vonatkozólag előbb a zászló­­anyák fognak megkérdezetni.­­ A farsangi táncvigalmak sorát a helybeli főgymnásiumi ifjúságé nyi­totta meg a színházban hétfőn, a főgymna­se­gélyegylet javára. A vigalom mind rendezés, mind látogatottság tekintetében sikerültnek mondható, leszámítva azon körülményt,­­ ami az első báloknál többnyire előfordulni szo­kott,­­ hogy hölgyeink nem igen voltak még elkészülve , így a férfitáncosok száma a höl­gyekét körülbelül háromszorosan múlta fölül. A franciát mindamellett 50 pár táncolta s a díszes közönség, részint ténylegesen, részint a néző passiv szerepére szorítkozva, mind­végig kedélyesen mulatott. ** Monopólium. Az­­Ellenőr­ szer­dai száma egy vidéki lap egyik helyi érdekű vezércikkének borzasztóan együgyű címéről emlékezvén meg, azt a megjegyzést teszi, hogy mégis helyesebb, ha a vidéki lapok helyi ér­dekű cikkeket írnak — legyen az bárminő silány , mintha a nagy politika tengerébe me­rülnek. A megjegyzés tehát azt a elvet pen­díti meg, mit a fővárosi lapok szakadatlanul dobolnak, hogy t. i. competenter csak a fő­városi sajtó foglalkozhatik politikával, a vi­déki lapok írjanak a birka­sózásról meg a trágyáról. Ismerjük a nagy napilapoknak eme gyenge oldalát, de nem tudjuk belátni, hogy mi okon vindi­álják maguknak a politikai kérdések tárgyalását. Kétségbeejtő helyzet volna, ha a vidéki közönség csak a fővárosi lapokból nyerhetne tájékozást a politikai vi­szonyok felől. A nagy napilap drága portéka s igy nem mindenkinek van gusztusa és módja élvezni; míg a vidéki lap a legszegényebbek által is megszerezhető lévén, alkalmas tájé­koztató orgánum a közönség kezében. Azután meg­nézzük a külföldet: a fővároson kívül hány vidéki városban szerkesztelek tekintélyes és igen jelentékeny politikai lapok. Egyedül Ma­gyarország lenne oly gyarló, hogy Pest után nem tudn­a felmutatni egy politikaképes pon­tot? Ugyan ne monopolizáljanak az árak. ** Valaki lapunk 4-ik számában hely­reigazítást közölt azon verekedésre nézve, mely állítólag a csirkepiacon két nő között történt. A helyreigazítás — mint emlékezhet­nek­­, olvasóink — azt mondja, hogy a bel­városi levélhordó neje és fia egy szegény iz­raelita nőt betegre vertek, ki viszont férjével döngetteté el a levélhordónét. Ezen oztályo­­zásra nézve egy másik valakitől ismét vettünk helyreigazítást, mely a hadjárat me­netét oda módosítja, hogy a megvert izraelita nő férje nem elegyedett a verekedésbe s a le­­vélhordóné még ma is döngetetlenü­l sétál az ut­cán , mig a másik ellenfél súlyosan beteg. A megvert asszony férje a levélhordóné és fia ellen keresetet indított a bünfenyítő törvény­szék előtt. A fiú azonban, mint halljuk, meg­szökött. (Beküldetett.) Gyermekkínzás. A múlt esték egyikén, 9 óra tájon , az iskola­­utcában járókelők figyelmét messzire elhal­latszó éles gyermekjajgatás vonta magára. A legtöbben, valami komoly bajt gyanítva, ön­kéntelenül siettek az oroszlán-kávéház átel­­lenében levő órásbolt felé, melynek belsejé­ből a rémült gyermekjajgatás, rimánkodás, kisérve hatalmas ütlegek csattogásától, ki­­hangzott. Az összegyűltek szivei megindultak a borzasztó kínzáson s botokkal dörömbözni kezdek az ajtót, hogy annak végetvessenek, s midőn el jóideig nem használt s az exe­cutio tovább folyt, egyike a kanoállóknak egy nagy darab fagyos rögöt kapott föl s azt teljes erejével dobta az ajtóhoz, mely erre csakugyan megnyílt a egy durva hang kikiál­tott: mit akarnak? — Azt akarjuk tudni, hogy kit vernek itt halálra — kiálták vissza fölindulva. Erre az ajtó becsapódott, de az interventió használt, mert az ütlegelés nem folyt tovább. — Kérem t. szerkesztő urat ez undorító eset fölvételére, hadd szégyelje meg magát az embertelen szüle, ki gyermekét úgy bünteti, hogy kívül az egész utcát rémületbe ejti. — Egy jelen volt. ** Dorozsma város járásbíróságot kér, egyszersmint azt is kérvényezi, hogy tör­vényszéki illetőség tekintetében, ne — mint tervezve van, Kecskeméthez, hanem Szeged­hez csatoltassék. E tárgyakra vonatkozó kér­vénye a képviselőhöz f. hó 10-iki ülésén nyúj­­tatott be Ivánka Imre képviselő által. Óhajtjuk, hogy a derék város kérvénye sikert arasson , mert valóban igen hátrányos volna rá nézve, ha a távoleső Kecskeméthez csatoltatnék, mi­dőn hozzá félóra járásnyira is lesz törvényszék. ** Színházi h­i­r­e­k. Szombaton Eöry Gusztáv jutalomjátéka lévén, ajánljuk e de­rék fiatal színészt a t. közönség pártfogásába, ki különben is kegyence Szegednek. — Va­sárnap .A milliomos parasztihoz hasonló tündék­es darab fog szinrekerülni, Raimund „Tékozló“-ja. A kiállítás új jelmezei és dísz­letei által fényben és csillogásban mása lesz a „Milliomos parasztiénak.­­ Uj zeneművek. Rózsavölgyi és társa kiadásában legújabban a következő ze­neművek jelentek meg: 1. .Boldogság em­léke*, csárdás, zongorára szerző Csillag Jó­zsef. Ára 60 kr. 2. „Höcher Péter-polka”, Höcher Pétertől. Ára 60 kr. Mindkettő igen diszes címtáblával jelent meg, s az előbbeni Bartha Schieffner Gyuláné szül. Orzovenszky Malvin urhölgynek van ajánlva. Lapunk 4-ik számából visszavált néhányat a kiadóhivatal. Színház, (k. 1.) Kedden (a­­Szép Galatheán-ban) C­se­try, az itteni színtársulat egyik szerény tagja, debiltk­ozott Mydás szerepében és az észrevehető lámpaláz dacára nem egészen si­ker nélkül. Rokonszenves baritonhangja, mely némi iskolázottság nyomait is mutatja, mo­dortól ment könnyű­ előadása, jól sikerült maszkja és igen előnyös színpadi alakja a játék kezdetlegességét és a fölfogás hiányait némi kép ellensúlyozták és a közönség, mely fölcsiráló tehetségek iránt ösztönszerű elné­zést és biztató jóakaratot tanúsít, a fiatal színésst ismételt tapsai által további törek­vésre buzdította; reméljük, hogy e buzdítás megteszi hatását és hogy ezentúl Csetryvel az operette terén gyakrabban fogunk talál­kozni. A közreműködők közt Bényeiné óriásilag magasodott ki; eleven játéka, jel­lemző mimikája, kitűnően iskolázott és min­den modulatióra képes hangja valami­ tem­peramentuma Galatheá­ját művészi színvo­nalra emelé. Szeretnék mi­nt egyszer Gauy­­med szerepében is látni, mely egyéniségének még jobban felel meg, mint Gálat­hea és mely Megyeri Emmában egy minden tekintet­ben gyarló személyesítőre talált. Az ő fo­gyatkozásán csak a karok tettek még túl, melyek a szó legroszabb értelmében botrányo­sak voltak. Az operettet egy bohózat („Cseléd-csi­­nyek*) és egy vígjáték (­Rendkívüli előadás*) előzték meg; amabban kiérné, ebben Tí­már brillíroztak és a hivatottság oly meg­győző próbáit adták, hogy,szigorúan művészi szempontból ítélve bátran elmondhatjuk , mi­szerint ők a társulat legkiválóbb és legkitű­nőbb tagjai. Figyelmeztetés. (A „Szeg. Híradó” múlt évi 155-dik szá­mában megjelent fölhívás folytán.) A felnőt­tek oktatása január 15-dikén vagyis vasárnap délelőtt megkezdetik. A magyar írásmódról fog előadást tartani Szendrey János főreálisk. tanár 10—11-ig, a természettanból pedig Volly István főgymnasiumi tanár 11 —12-ig. Mindketten a főgymnasium épületében. Ugyancsak vasárnap délután 2—4-ig rajz és szépírás leendő a főreáliskola rajztermében, az úgynevezett ,sörház-feteg épületben. Ta­nítja Landau Alajos főreálisk. tanár. Hétfőn d. u. 5—6-ig : számvetés. Kedden d. u. 5—6-ig: természetrajz és vegytan. Szerdán délután 5—6-ig : földrajz és történet. A rajzot kivéve, a többi tantárgyak a főgymnasium épületében adatnak elő. Mindazok tehát, akik hallgatni akarják az előadásokat, tisztelettel kéretnek, hogy magukat mielőbb alálirottnál, vagy a rajz és szépírásra nézve illető tanár urnát bejelentsék. Szeged, 1871-dik évi jan. 12. Bolgár Mihály, főgymn. igazgató. Figyelmeztetés. A szegedi ifjúsági kör táncvigalmára szóló meghívó jegyek kiosztása folyamatban lévén, figyelmeztetik a t. c. közönség, hogy akik a meghívásra igényt tartanak, azonban meghívó jegyeiket bármily okból meg nem kapták, ez iránt a­­kör helyiségében jelentkezzenek. Szeged, 1871 január 10. A rendezőség. Felhívás. A szegedi ifjúsági kör táncvigalomren­­dező bizottmánya tisztelettel fölhívja a pá­holybérlő t. c. közönséget, hogy páholyaik megtartása iránt e hó 20-áig Burger és Dör­­ner urak üzletében intézkedni szíveskedjenek, ezen határnap után a bérlők előnyre igényt nem tarthatnak. Szeged, 1871. január 10. A re­n­d­ez­őség. Vegyesek. ** Király ő felsége január 10-én reggel a közönséges vonattal Bécsből Pestre érkezett. Az indóháznál a belü­­gyminiszter és Thaisz főkapitány fogadták. ** Szécsen gróf, mint a magyar és osztrák monarchia képviselője, a nemzetközi conferentián, már elutazott Londonba. Előbb ő felségénél volt kihallgatáson, aztán Andris­­­syval tanácskozott. ** B­á­r­ó Eötvös miniszter egészségi állapota — mint örömmel értesülünk — ja­vuló félben van. Adja az ég, hogy mielőbb teljesen felüdüljön. ** A magyar delegáció hatos bizottsága, mely utóbbi időben Bécsben működött, most több részre oszlott. Sieniczey Ödön a katonai raktárak átvizsgálására Krak­kóba, gr. Zichy Nándor és Petrovay Ákos Komáromba, K. Vécsey József Polába ment. ** A Karagyorgyevics-per másodbirósági tárgyalása jan. 10-én kezdődött a kir. ítélő táblán. A felolvasandó iratok rop­pant halmaza miatt a tárgyalás kétségkívül több napot veene igénybe.­­ ** Az árvíz Toron­tálmegy­ében szomorú pusztításokat tesz. A Bega, Temes és Berzava vetekedve rombolják a határokat, úgy hogy a megye déli része majdnem egé­szen víz alatt áll. A Bega elöntötte Újvár, Aurelháza, Öregfalu, Csenej, Kócsa, Tamás­falva községeket, a párdányi , zsombolyai szentgyörgyi és ittebei nagy kiterjedésű bir­tokokat. A Temes folyó Csebra, Macedonia, Rudna, Ivanda, Gand, Gyér, Tógyér, Fodor­háza, Kereszturpuszta és Csávos községeket, a Berzava pedig Szécsénfalva és Krivabara községeket borítá el árjával. Már eddig több mint 200 ház dőlt ö össze, s kétszer annyi dűlő­térben van. Ha a víz még növekszik, vagy szabadon le nem folyhat, a nevezett községek­­egészen megsemmisülnek. ** Egy modern Harpagon. E hó 4-ikén hunyt el Eperjesen lázi és bernicei Ghillányi László, a lipcsei hadi­ emlék és két millió birtokosa, a megye és város Croezuma. 86 évet élt s fösvénysége dacára szerencséjére egyszer sem volt beteg ekkoráig, különben valószínűleg már előbb úgy jár, mint pár év előtt elhalt Antal bátyja ki inkább meghalt, hogysem egy 8—10 krba kerülő olcsó gyógy­szert megcsináltatott volna. A két, roppant gazdag testvér semmiben, csupán fösvénység­ben versenyzett egymással. Oly keveset ettek egy időben, hogy a csodával volt határos, szol­gát nem tartottak, mert az rontja a ruhát bútorokat a porozással, mely még egyik ősap­juktól származott rajuk. Öltözetük a legrégibb divatra emlékeztetett s színe kopott volt a nem is sejthető, hogy milyen lehetett valaha. A bátya annyira fokozta a fösvénységet, hogy otthon levetkőzve ült, nehogy ruhára romolják. A szegényeknek ritkán adtak. Emberemlékezet óta egyszer adott a fiatalabb egy tízest, hanem kilenc krajcárt visszakért. Pénzüket a pamla­­gokba rejtették egymás elől. Nőtlenek marad­tak mindvégig, nehogy a vagyon fogyjon. Egy rémük volt: a halál. Egy időben elhatározták, hogy valakinek hagyni fogják a vagyont, ha­nem átok alatt megtiltják, hogy egy krajcárt is költhessen belőle. A jótékony célokra soha sem adtak egy krajcárt sem. A ferencieknek, hova eltemettetni vágytak, hagytak 100 frtot, ha min­den évben mondanak érték misét — ingyen. A végrendeletben a roppant vagyont csa­ládi hitbizomány gyanánt kívánják kezel­tetni s csak e jövedelem harmadát engedik folyóvá tétetni. Soha ésetökben nem mentek senkihez, meg sem hívtak senkit. Egészsé­gükkel meg voltak elégedve, azt állították, ha ez életmódot nem folytatnák, rég meg­haltak volna. „Ha 100 évet elérhetnék, mondá a fiatalabb, sokat adnék a koldusoknak, de most magamnak is alig tehetek valamit félre !“ A két fösvényt ismerte az utolsó gyermek is Eperjesen. Az utcán ha ingat, azt mondták rá, hogy oly vigyázva lépnek, mintha ki akar­nák kerülni a csizmatalp kopását. Arra nem is emlékezett egy varga sem, hogy csizmát csinált volna a két testvérnek. Temetésekor mosolyogva mondák, hogy valószinű­leg föl­tá­madnak, ha megtudják, mennyibe került a ko­porsó, pap és a harangozás. ** Mikor azanya táncol. Borzsartó eset tárgyaltatott múlt hó 31-én a pesti fe­­nyítőtörvényszék előtt. Néhány hóval ezelőtt a pestkőbányai szőllőkben egy 6—7 hónapos gyermek megfojtva találtatott, s akkor egy nőcseléd bevallotta asszonyának, hogy hét hó­­napos gyermekét meggyilkolva, a kőbányai szőllőkben rejtette el. A korpus delikti fel­mutatása alkalmával elismerte a gonosz apja, hogy halott gyermekét ő maga fojtotta meg. A december 31-iki tárgyalás alkalmával a bűnsúlyosbító részletek is kiderültek, miután egy dáni pernő a kisdedet ingyen is el akarta tartani, ha anyjának nehezére esnék a fizetés. Reitschler Katalin azonban visszakövetelte gyermekét, csak azért, hogy meggyilkolja. A gonosztevő 25 éves, nem vonzó külsejű, a törvényszék előtt annyira meg volt zavarodva, hogy aigen­-t és sneind-et is alig hebeghetett. A tett kérdések folytán végre kitűnt, hogy a szívtelen nő selyemkendővel fojtotta meg gyer­mekét a eltemetvén, a legjobb kedvvel táncolt egész éjjel egy vigalomban. Az apja nevét nem mondhatta meg, mert maga sem ismeri, a kérdésre azonban, hogy miért gyilkolta meg gyermekét, csak annyit válaszol: „Ez isteni elhatározási* A védő­ügyvéd, dr. Friedmann, kéri megvizsgáltatni a vádlottat, mert azt hiszi, esze nincs helyén. Giukási közvádló főben járó pert indítványozott, mely a védő indítványával elfogadtatott. ** Az új magyaréi osztrák ara­­ny­ok, melyek súlyra és értékre a francia 10 és 20 frankosokkal teljesen azonosak, külföldön eddig nem fogadtattak el hasonér­­tékben a több bécsi bankháznak visszaküld­­ő­k az ily aranyokat. Most tehát intézkedés történik a közös külügyminisztérium utján a baj elhárítására s a konzulátusok és követsé­gek megbízottai utasítanak, hogy az 1865- ki nemzetközi pénz vérért isszrződést aláirt hatalmaknál eszközöljék ki e pénzek elfo­gadását. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. H.-JL-Vásárhelyi takarék­pénztár forgalma december hóban. Múlt havi egyenleg 9665 frt 74 kr. Betétekből 17,442 frt. Különféle kamatokból 1656 frt 17 kr. Különféle visszafizetésekből 25,255 frt. Különféle dijakból 819 frt 70 kr. ö­s­­szesen 54,838 frt 61 kr. Kiadás kölcsönre 4700 frt. Előlegezésre 600 frt. Leszámítolásra 30,310 frt. Különféle visszafizetésre 8198 frt. Különféle költségekre 252 frt 18 kr. Viszleszámitolás visszafizetés 6250 frt Pénztári maradvány 4528 forint 43 kr. Összesen 54,838 frt 61 kr. Kelt H.-M.-Vásárhelyen jan. 4-én 1871. Bécsi pénzárfolyama jan. 12-én. 5*/, metalliques . 57 35 Nemzeti kölcsön . US 40 1860-kl »pr­ej­egy . 94 oq tízukrészvénystt . 738 hitelintéz, részv. Louvou . . Ezüst . . . . Arany . . . 247.95 124.60 12150 586. V­­­ia 11 á a. 12 Szeged . . 19' 6" 6‘" 0«not 18 n • • • 19' 6" 6'" o• 10 Tokajban . .21' 9" 0"' 0a 10 Szolnokon . . 17' 9“ n‘" n­­) 10 N.­Becskereken. 5' 1" 0“’ 0• 10 Sziszeken . . 9' 4" 0'" 0a 10 Verbászon . . 5' 5“ 0‘" 09 10 Zimonyban . . 17' 2" 0''' 0a 10 Mitrovicán . . 19' 3“ 0"' 0n Nyíl­ttér. — Megpróbált háziszer. A je­len időben, aránylag igen rövid idő alatt, egyetlenegy háziszer sem találkozott az or­vosok oly osztatlan tetszésével és ez által oly óriási keletre és általános elterjedésre, mint a t­i­szt­á­zot­t D­o­rsch-f­é­le halmás­­zsir Ma­nge­r V­i­l­mos­tó­l Bécsben. Ez már most, köszönet a készítő szorgalmának, majdnem Bécs minden gyógyszertárában, s a vidéken is kapható, és különösen gyerme­keknél görvély és gyengeség, valamint a mell­ék tüdő betegségei ellen kitűnő szolgálatot tesz. Szerkesztői üzenet: — K­­ i o n a k. Az „elkésett újévi kössöntén“ valószínűleg s „Darázsinak volt szám­a. Hi oda ad­ják át, és talán hasznát veheti. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatárs: Lévay Ferenc.

Next