Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)
1871-01-22 / 10. szám
mert ez nem lett volna egyéb, mint demonstratio, minek pedig reánk nézve semminemű előnye sem lett volna. — Szóló hosszasan előadja ezután a római ügyben tett intézkedéseket, föl is olvas egy okmányt, mely az ausztriai kormány részéről intéztetett a római udvarhoz, miből azt igyekszik bizonyítani, hogy Ausztria már 10 évvel ezelőtt is kerülte a beavatkozást a római ügyekbe, az olasz kormánynyal szemben. Ezután a 2. cím, diplomatiai költségek és 3. cím, konzulsági hivatalok költségei az albizottság javaslata szerint fogadtattak el. A 4. cím alatt 15,000 főt a montenegrói menekültek segélyezésére, az 5. cím alatt 2 millió frt az osztrák Lloyd részére minden vita nélkül megszavaztatik. Ezzel a külügyminisztérium költségvetésének tárgyalása befejeztetett. 1 háború. Szeged, jan. 20-án. A ma érkezett harctéri tudósítások meddők és színtelenek. Chanzy tánok rendben s aránylag csekély veszteséggel eszközli visszavonulását Laval felé. Itt e hó 16-án heves ágyúzást hallottak. Chanzy előőrsei csatározás közben több foglyott ejtettek, ezek közt egy Moltke grófot, a híres porosz törzskari főnök rokonát. A mecklenburgi nhg, porosz hír szerint, 18-án Mayennen át Rennes felé nyomult elő. Keleten Bourbakinak 17-diki főtámadása— mint ezt maga egész őszintén jelenti — nem sikerült ; megkísérte az ellenség balszárnyának megkerülését , de mivel az e műveletre kiküldött hadcsapatok maguk is veszélybe jöttek , csak saját hadállásainak megtartására szorítkozott. Az ellenség — mint tovább jelenti — roppant tüzérséggel rendelkezik , naponként nagy erősítéseket kap s igy sikerült neki e napon erős hadállásaiban a franciák erőfeszítéseinek ellentállani. Az időjárás is nagyon kedvezőtlen a támadó műveletekre. A porosz tudósítás természetesen már odáig megy, hogy Bourbaki seregét átalános visszavonulásban látja. Garibaldi 40 ezerre szaporodott seregével Dijont födözi s a Chamont felől Werder segélyére siető két porosz hadtestnek útját zárja el. Azon porosz sürgöny , mely szerint a Mauteuffel vezetése alatt segítségre siető 2. porosz hadtest már 18-dikán Belfort alatt egyesült volna Werderrel, ismét alighanem kacsa lesz. Az északról jött hírek: a poroszok St.-Quentint elhagyták s a franciák megszállották . Goeben porosz tánok a Somme mögötti állását elsáncoltatta s Versaillesból sürgetően erősítést és lőszereket kért. Párja alól semmi uj , csak a porosz stereotyp jelentések jönnek a bombázás szünet nélküli folyamatáról. Eredmény azonban még 18 nap után is semmi. Versailles, jan 20. Az első hadsereg e hó 18-án az északi hadsereget St.Quentinra visszavetette. — 19-én megtámadta Goebentrik az északi hadsereget és minden pozíczióból kiverve hét órai csata után St.Quentinbe visszavetette. A második hadsereg hadosztályai minden ellenállás nélkül megszálták e hó 19-én Tourst. — Longwy lövetése megkezdetett. Versailles, jan. 20. (Hivatalos.) A császár a császárnéhoz , Goebentbik tegnap megverte az ellenséget, másodszor is visszavetette St.-Quentinbe és ma üldözni szándékozik. — A tegnapi kitörés Párisból erős volt, bár eredménytelen , azonban az ellenség még kívül Párison, a Mont-Valerien előtti síkon áll. Ma bizonyosan újra támad az ellenség. Versailles, jan. 20. (Hivatalos.) Párisból tegnap az ellenség kitört; a kitörés a Mont-Valerien-ből sz 5. hadtest állásaira történt azonban visszavezetett. A csata délelőtti 11 órától a sötétség beálltáig tartott. Veszteségünk nem jelentékeny. A bombázás szakadatlanul jó eredménynyel tovább foly. Legújabbak: Brüssel, jan. 19. Favre az angol kormány sürgetése dacára sem megy Londonba, ha a poroszok Páris bombázásával fel nem hagynak. Berlin, jan. 20. A „Kreuz. Ztg.“ s a „N. Alig.“ szerint Bernstorff azon utasítást vette, hogy azonnal hagyja oda a konferentiát, mihelyt azon a francia kérdés megpendíttetik. Versailles, jan. 20. Werder tábornok szerencsés ütközetekkel megkezdte Bourbaki seregének üldözését. » Schlemihl Péter csudatörténete. Chamisso beszélye. (5. folytatás.) Ezen időtől kezdve sorsom és életmódom némileg változott. Leirhatlan azon gondosság és előrelátás, melylyel Bendel az én hiányomat takargatni tudta.Mindenütt velem és mellettem volt, mindent előrelátva s hol nem sejtett veszély fenyegetett, hirtelen befödve árnyékával, mert ő magasabb és testesebb is volt nálamnál, így ismét bátorságot vettem magamnak az emberek közé lépni és szerepelni kezdtem a világban. Természetesen igen sok szeszélyt és különcséget kelleszinte nem, de az effélék jól állanak a gazdagoknak, s míg a valóság titokban maradt, addig mindenfelől élveztem az aranyaimat illető tiszteletet és hódolatot, s némileg megnyugtatva néztem a rejtélyes idegen egy év és egy nap utánra ígért látogatása elé. Mindamellett is éreztem, hogy oly városban, hol már árnyék nélkül láttak, ahol Henslmann Imre határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint utasítandó volna a közoktatásügyi miniszter, hogy az Eszterházy-képtár tűz- és vízmentességéről haladéktalanul gondoskodjék s ez irány iráni intézkedéséről a háznak jelentést tegyen. Stratimirovics György a követlegnagyobb erömefeszitéssel sem voltam képes fejemből e mámort szivembe terelni. De mirevaló lenne e nagyon is közöntességes történetet előtted egész terjedelmében ismételni ? Te magad is beszéltél nekem más tisztességes emberekről eféle eseteket. E régi jól ismert játékhoz, melyben én egy elcsépelt szerepre jóhiszeműleg vállalkoztam, egy senki által nem sejtett és sajátságos módon létrejött katasztrófa szegődött. Amint egy szép estén, szokásom szerint, egy kertbe társaságot gyűjtöttem volt, karomra fűzve választott úrnőmet, a többi vendégektől némi távolságban sétálgattam vele és igyekeztem őt cikornyázott pókjaimmal gyönyörködtetni- e szendén lesütve szép szemeit, gyöngéden viszonozta kézszoritásomat; ekkor mögöttünk váratlanul kiemelkedett a felhők közül a hold — és ő csupán saját árnyékát látta maga előtt elterülni. Egyszerre összeborzadt és a legnagyobb levertséggel és nyugtalansággal tekintett reám , majd ismét a földre szemeivel az én árnyékomat fürkészve, és ami bensejében véghezment, az oly sajátságosan tükröződött vissza arcvonásaiban, hogy szinte hangos kacajban törtem volna ki, ha önmagamnak is hideg nem borsódzott volna végig hátamon. Én ájulva engedtem őt karomról loha Országgyűlés. A képviselőház ülése jan. 17-én. A napirendben folytattatik az 1871. évi újonc és póttartaléki jutalék megszavazását tárgyazó törvényjavaslat tárgyalása. A cím tárgyában tegnap megszakasztott vitában felszólal: Horn Ede, nem lát hadügyünkre nézve semmi lendületet a kormány 3 évi működésében, nem pártolja az állandó hadseregeket s ha a magyar hadsereg létesítése mellett szól, ezt csak a honvédelem átalánosítása érdekében teszi. Az állandó hadsereg létszáma leszállítását szükségesnek tartja, mert az az összes államjövedelmek 36 százalékát emészti föl, míg a honvédelmi rendszer átalánosítása nemcsak a költségeket kevesbítené, hanem a békének is hathatósabb garantiáját képezné. A kp. biz. javaslatát pártolja. Gr. Andrássy min. következetlennek jelzi kp. előadó ragaszkodását a magyar hadsereg elnevezés, mint a közös hadsereg kiegészítő része elnevezésének fölvételéhez. Tagadja, hogy a kormány 67 óta engedett volna a hadügyi jogokból, a kormány ragaszkodik a törvények által megállapított elnevezéshez, de az ellenzék megy mindig tovább. Szükségesnek tartja a törvénykezi ragaszkodást, mert itt egy monarchia két állama közt a közös védelmet tárgyazó egyezmény forog kérdésben , melytől az eltérés veszélyeket vonna maga után. A két külön hadsereg nem közösen védné az államot, s megeshetnék, hogy kölcsönösen sem védnék egymást, sőt az is, hogy fenyegetnék egymást. A magyar hadsereg elnevezés nem is felel meg a törvénynek , hol a magyar sereg nem mint egész, hanem mint a közös hadsereg kiegészítő része említtetik. Ajánlja a kisebbségi javaslat elfogadását. Szólnak ezután Várady János, a kisebbség; Vécsey Tamás, K. Simonyi Lajos, Ivánka Imre, Döry János és Várady Gábor a kp. biz. véleménye mellett. Ghyczy Kálmán az ellenzék mostani eljárása nem következetlenség a 67. és 68-iki eljáráshoz viszonyítva, mert akkor még a XII. t. c. nem létezett. A hivatkozott t. cikk a „magyar hadsereg“ szóban egy nagy eszmét kívánt fenntartani a jövőnek. A katonai fegyelem és egységes vezénylet szükséges, de e mellett szükséges, hogy a hadsereg gépezetének egyes alkatrészeiben lelkesedés legyen, ez pedig a közös hadseregben nem terem. A külön magyar hadsereg létesítését szónoka tehát könnyen elárultatnám, sokáig nem tartózkodhatom. Eszembe jutott John úrnál tett látogatásom is, és ezen visszaemlékezés igen nyomasztólag hatott reám. Különben ehelyen csakis próbát akartam tenni, hogy másutt annál könnyebben és biztosabban léphessek föl . __ azonban mégis találkozott valami, amit engem egy ideig hiúságomnál fogva szorosan visszatartott: ez az emberi kebelben azon alap, melyben a horgony a legbiztosabban megakad. Épen a szép Fanni, kivel már a harmadik helyen találkoztam, anélkül , hogy viszszaemlékezett volna , hogy engem valaha látott, bizonyos igen kecsegtető figyelemmel ajándékozott meg, mert hiszen most már volt eszem és szellemem. Ha én szólottam, akkor mindenki a legnagyobb figyelemmel hallgatott, és én magam sem tudtam, hogy honnan is sajátithatom én el azon mesterséget , a társalgást oly könnyedén vinni s ezzel mintegy a többieken fölényt gyakorolni. A benyomás, mit én a szép leányra tenni véltem, azt csinált belőlem, amit ő épen, kívánt — egy valóságos bolondot, és én ezentúl ezer meg ezer apró gondoskodással, kitéve magamat minden eshetőségnek, világosságon és árnyékon keresztül egyaránt követtem őt. Az én hiúságom az volt, hogy őt hiúvá tegyem én reám. — És én magam, a A képviselőház ülése jan. 18-án. Ordódy Pál az igazoló kiz. részéről jelenti, hogy Brennerberg Mór képviselő a 30 nap fönntartásával igazoltatik. Térey Pál olvassa a ház jan. havi költségvetéséről fölvett jelentést. A napirendben megejtetik a szavazás az újoncozási törvény címkérdésére nézve. A névszerinti szavazás eredménye: 433 igazolt képviselő közül a központi kiz. jelentése mellett szavazott 112, ellene 157, távol volt 145, elnök nem szavazott. Eszerint a kisebbség véleményéhez képest a régi cím hagyatott meg. Az 1. §, mely szerint a törvényileg meghatározott 39,339 sorhadi újonc és 3940 póttartaléki jutalék megszavaztatik , vita nélkül elfogadtatik, szintúgy a 2. § is, mely szerint az 1848., 49. és 50-ben születettek korosztályának beállítása elrendeltetik. A 3. §-nál javasolja a kp. bizottság, hogy a törvény végrehajtása a kihirdetés után azonnal foganatosíttassék, a törvény szerinti 15 nap helyett. Elfogadtatik. A javaslat harmadszori olvasása és végleges elfogadása a holnapi ülésre marad. A napirend második tárgyát képezi a p. n. bizottság jelentése a pénzügyminiszter által a ház asztalára letett 1869 dik évi zárszámadások tárgyában. Miután az 1870. 18. törvcikk értelmében fölállított állami számvevőszék föladata , az állami zárszámadásokat elkészíteni és megvizsgálni olyképen, hogy azokat észrevételeivel együtt a minisztertanácssal közölje, s ezek a minisztertanács határozatával együtt terjesztendők a ház elé: a jelentés szerint javasolja a bizottság e zárszámadásoknak a főszámvevőszékhez megvizsgálás végetti áttételét. Horn Erdő kérdi a pénzügyminisztert, várjon jövőre rendes időben lesznek-e a zárszámadások beterjesztve? Erre, valamint Simonyi Ernőnek a zárszámadások elkészítését tárgyszó megjegyzésére kijelenti a pénzügyminiszter, miszerint igenis annak idején lesznek beterjesztve a zárszámadások, miket eddig azért nem állíthatott össze a számvevőszék, mert fönnállása óta nem volt rá alkalma. Erre a pénzügyi bizottság jelentése elfogadtatik, hazaszeretet és király iránti hűség legőszintébb kifejezésének találja, azért kívánja, hogy ennek a jelen tervjavaslatban elégtétessék. Deák Ferenc ha a „magyar hadsereg“ szó betétetik is a törvénybe, az nem fog nagyobb lelkesedést ébreszteni, ha egyébként az egész hadsereg azon állapotban marad, melyben 67 ben volt. Ezenkívül figyelembe veendő, hogy Magyarországon sokféle érzületek vannak és e hadsereg nem csupán magyar ajkú emberekből áll. Jöhet idő, az igaz, midőn magyar hadseregre lesz szükség, de ez csak akkor lesz, ha a kiegyezés szétbomlott, mi pedig hazánkra súlyos csapás lenne. Szólnak még Tisza László és Györffy Gyula, mire elnök a vitát befejezettnek nyilvánítja és a holnapi ülésre szavazást rendel el. A képviselőház ülése jan. 19-énkező interpellációt intézi a miniszterelnökhöz : „A legújabb időben egy jelentékeny fordulat állott be külpolitikánkban, mely szoros visszahatás mellett , amely minden államban bel- és külső politikája között fönnáll s fönn kell állania, nálunk sem maradhat az előbbire nézve visszahatás nélkül. Ez a Poroszországgal való egyetértés, inaugurálva ennek a prágai békeszerződés fölmaradásával , mely a Beust-Bismarck grófok közötti igen kedélyes jegyzékváltásban találta kifejezését. Tekintettel arra, hogy Magyarország hatalmi állása és a kiegyezés által is hivatva van fontos befolyást gyakorolni a monarchia külpolitikájának menetére; tekintettel arra, hogy a szellem, mely a két birodalmi kancellár közt váltott jegyzékeket átlengi, kiválólag német, s hogy a német érdekek, mint a kibékülés fő indokai határozottan hangsúlyoztatnak; tekintettel arra, hogy Magyarország s az ezzel szomszédos keleti és déli népek a pangermanizmus növekedésében jövőjök iránt komoly veszélyt látni följogosítvák ; tekintettel arra, hogy egy alkotmányos állam, mint amilyen Magyarország, egy absolut első rangú katonai állam szövetségében alkotmánya demokratikus fejlődésére nézve semmikép sem találhatja támaszát; tekintettel, továbbá arra, hogy ezen osztrák-porosz szövetség, ha létrejönne, távol az európai béke biztosításától, ellenkezőleg a szükségessé válandó orosz és francia államok szövetségével komoly cskrát rejt magában egy világháború s ezáltal lételünk veszélyeztetésére ; tekintettel végre arra, hogy ezen új barátság egy szabad Magyarország természetes szövetségesét, a szabad Franciaországot, melylyel Magyarország összes nemzetiségei a legőszintébben rokonszenveznek, sajnálatraméltó módon tőlünk elidegenítené. Franciaország hősies védelmezésére nyomást gyakorolhatna. Bátorkodom a miniszterelnök urat kérdezni : a) gyakorolt-e és milyen befolyást a magyar kormány ezen legújabb osztrák-porosz közeledésre, és mi ennek valódi hordereje,? b) szándékozik-e a magyar kormány idejekorán a veszélyeknek , miket egy ily a germanizmus természetszerű megerősödését előmozdító szövetség Magyarországra és szomszédnépeire nézve magában rejt, a szövetségnek meghiúsítása által elejét venni ? c) szándékozik-e végül a magyar kormány, ha a szóban forgó szövetség elháríthatlan volna, odaműködni, hogy abból a francia nép szabadságharcára semmiféle hátrány ne nőjje ki magát s a mi részünkről e harc kimenetelére Poroszország előnyével, semmiféle illegális pressio ne gyakoroltassák." A miniszterelnöknek kiadatik. A ház erre napirendre tér és véglegesen megszavazza az 1871-ki ujoncozásról szóló törvényt. Az erről szóló jegyzőkönyv rögtön hitelesíttetik s a főrendekhez áttétetni rendeltetik. Helybeli újdonságok. — Adakozások: A francia foglyok részére: Bója Ferenc reáltanár 2 forint. Az előbbeni összegekkel eddig öszszesen befolyt: 450 frt 20 kr, 1 db 5 frankos arany, 3 db ezüst frtos, 2 db ezüst huszas és 2 porosz tallér bankjegyekben. ngatlani és magam nyilsebességgel rohantam át az elképedt vendégek rémült sorain; az ajtóhoz érve, az első kocsiba vetettem magamat, mely itt található volt, s ezzel viszszasiettem a városba, hol szerencsétlenségemre az előrelátó Bendelt hagytam volt, ő megijedt, amint engem meglátott : egy szó mindent fölfedezett előtte. Azonnal postalovakat hozattam. — Embereim közül csupán egyet vittem magammal , egy Raskal nevű raffinizott gazembert, ki magát nálam ügyessége által nélkülözhetlenné tudta tenni, s kinek a mai eseményről fogalmsa sem lehetett. Még ugyanazon ejjeseg harminc mértföldet hagytam magam után. Bendelt hátrahagytam, hogy lakásomat fölmondja, arangyal ellássa magát és végre a szükségeseket magával hozza. Amint a következő napon utolért, karjaiba vetem magam és megesküvöm neki, hogy soha többé ily oktalanságot elkövetni nem fogok, és hogy jövőre előrelátóbb leendek. — Utunkat szakadatlanul folytattuk és csak miután a határon és a hegyen tulvoltunk, mely vadbástyaként különített el ama boldogtalan színhelytől, engedtem magamat rábeszéltetni, hogy a kiállott fáradalmakat egy közel eső és kevéssé látogatott fürdői helyiségen kipihenjem. (Folytatása következik.)