Szegedi Híradó, 1871. július-december (13. évfolyam, 79-156. szám)
1871-09-27 / 116. szám
javaslatot, védvén a baloldali közvéleményt, mely szerint a kölcsön csak a költségvetéssel együtt tárgyalható alkotmányosan, s mely a kölcsönt drágának is tartja , stb. Kerkapoly erélyesen védi a törvényjavaslatot s kimutatja az ellenvetések tarthatlanságát, mire a törvényjavaslat név szerinti szavazás mellett 109 szavazattal 89 ellen elfogadtatott. (Távol volt 230 képviselő, ami gúnyos éljenzéssel vétetett tudomásul.) A bíróságok szervezése iránti előmunkálatok haladnak. Legújabban ezen előmunkálatok foganatba vételével az igazságügyminiszter a kinevezett törvényszéki elnököket bízta meg, és ezeket egy 25 pontból álló utasítással látta el, egyúttal a törvényhatóságokhoz a következő kör rendeletét intézte : „Az első folyamodású kir. bíróságok és a kir. ügyészségek életbeléptetéséhez szükséges előmunkálatok foganatbavételével a (címzett) kir. törvényszék területén miniszt. biztosnak (címzett) urat neveztem ki, akit egyúttal fölhatalmaztam, hogy ezen előmunkák tárgyában a közönséggel és kiküldöttjeivel közvetlenül érintkezzék, és az e tárgyban netalán szükséges bizottsági tárgyalásoknál mindenben engem képviseljen. Miről a közönséget azon fölhívással értesítem, hogy nevezett miniszteri biztost eljárásában támogatni szíveskedjék. — A jogászgyülés ismerkedési estélye f. hó 23-án tartatott meg a városi vigadó termeiben. A tagok szép számmal jelentek meg, sok, a tavalyi gyűlésről ismeretes vidéki tag volt látható ; megjelent Pauler közoktatási miniszter is (az állandó bizottság elnöke) s Horváth B. volt igazságügyminiszter. — Pest városa , mint házigazda, a tagokat dúsan megvendégelte s a város nevében Bogosich Lajos üdvözlé a jogászgyűlés tagjait, mire Hodossy Imre válaszolt, Pest városára emelve poharát. A gyűlésre szép számmal egybegyűl vidékieket dr. Emmer Kornél köszönte föl. Krisztinkovich, a győri ügyvéd-egylet elnöke Hoffmann Pálra, mint a második magyar jogászgyülés elnökére emelte poharát. E toasztot a jelenlévők egy része éljen Hoffmann! másika éljen Horváth ! fölkiáltásokkal fogadá s nagy zaj keletkezett, melyben Busbach Péter csak nehezen juthatott szóhoz, ez meg poharát Horváth Boldizsárra, szintén, mint a jogászgyülés elnökére emelvén. Újra hasonló zaj támadt, mig ennek Vrabélyi véget vetett, egy semleges toasztot mondván — a nőkre, kik az estélyt jelenlétükkel érdekesiték. — (Az elnökválasztás a f. hó 24 én tartott első teljes ülésben megtörtént , s dacára Horváth Boldizsár visszalépésének melyet egy a gyűlésen fölolvasott levelében a pártszakadás félelmével indokolt, az elnökválasztás mégis titkos szavazásra bocsáttatott, s elnöknek 302 szavazattal 91 ellenében Horváth Bolda választatott meg, mit a gyűlés lelkes éljenzéssel fogadott. Szerk.) A Lajtán túl. A lajtántuli alkotmány-zűrzavarból nemcsak a neve és alte Pressék s a többi úgynevezett alkotmányhű német lapok éles-dühös sivitása hallatszik ki, hanem az ellenük küzdő hiv. „Wiener Zig“ bombardója is, melylyel néha-néha közbevág. A pesti lapok kivonatban táviratilag közük a nevezett hivatalapnak egy „Az alkotmány-párt“ cím alatt e hó 23-án közlött cikkét, melyet a lajtántúli bonyodalmas helyzet ismertetése végett mi is közlünk, amint következik : „Az úgynevezett alkotmánypárti képviselők által közelebbről tartott értekezés eredménye — amennyire eddig tudni lehet — szomorú képét nyújtja annak, hová jutana egy — észtehetségekben bizonyára nem szegény — párt, ha az ahelyett, hogy a célt és eszközöket csendesen megbírálná, némely vezetőknek szenvedélyeit vakon köven, kik inkább mindent kockára tesznek, hogysem az elkövetett hibákat bevallják. A „W. Abp.“ kimutatja, mint esik az úgynevezett alkotmánypárt a legnagyobb következetlenségbe, és midőn az alkotmányt állítja föl tetteinek vezércsillagául, csupán alkotmányellenes határozatokat hoz. —ily formán az alkotmánypárt, — miután a parlamentáris desertiót folyvást hevesen és élesen megtámadta, — szintén sajnos színjátékot nyújtja a desertiónak, ami pedig következetlen, és az alkotmánypárt vezetőinek saját szavuk szerint alkotmányellenes eljárás. Azon módon a Kir. leirat ellen a tart. gyűlésekben emelt óvások szintén következetlenek és alkotmányellenesek, amennyiben azáltal a tart. gyűlés illetékességét átlépik és a foederalismusnak a legerősebb támpontot szolgáltatják. Wedl és Giskrának pártolásért Magyarországba tett diplomatiai küldetésében az alkotmány oly becsmérlése és az élhetetlen* TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv az „alföldi tanitó-egylet“ központi választmányának 1871-dik évi szeptember 8-án tartott üléséről. Elnök: Kovács Albert. Jegyző: Sziklay Ferenc. 1. Elnök az egylet aláirási fölhívásainak kibocsátása tárgyában hozandó határozatra hívja föl a választmányt, egyszersmind az aláírási ívek kiállítására egy mintát mutat föl, melyet a választmány által elfogadtatni kér. V. — Az elnök által bemutatott s ajánlott aláírási minta minden változtatás nélkül elfogadtatik ; a fölhívás szerkesztésével, valamint ezeknek vidékre leendő szétküldésével Kelemen István, Nagy János, Vass Mátyás és Sziklay Ferenc tagok bízatnak meg; nemkülönben a helyben eszközlendő egyleti tagok gyűjtésére pedig — városrészek szerint — Nagy János , Szabadfi Ede , Kövesi Gyula és Sziklay Ferenc küldetnek ki. 2. Inditványoztatott, hogy —’ miután az egyletnek helyiségre, hol tulajdonait őrizhesse , hol tagjai összegyűlve, az egylet könyveit s lapjait olvasgathassák s használhassák, és ahol az egylet nagygyűléseit s választmányi üléseit tarthassa, már rég nélkülözhetlen szüksége van — az e célra alkalmas helyiség mielőbbi beszerzése a központi választmány sürgős teendője volna. V. — Ez indítvány az elsorolt okoknál fogva elfogadtatván , Ferenczi János v. tag megbizatik, hogy a szeged-belvárosi népiskolai épületben levő s a tek. iskolaszék rendelkezése alatt álló irattári hivatal egyik használaton kivül eső szobájának a föntnevezett célra leendő átengedése iránt a tek. iskolaszéknél lépéseket tenni szíveskedjék. 3. Olvastatott Szerelemhegyi Antal ó-kanizsai tanítónak f. évi szeptember 1-jén kelt levele , melyben magát az „alföldi tanítóegylet“-be továbbra is rendes tagnak felvétetni kéri; nemkülönben egyik választmányi tag szóbelileg jelenté , miszerint Grün Lajos dorozsmai, Falusi János félegyházi és Gruber Károly kisteleki tanítók az egyletbe szintén mint rendes tagok , Kovács Albert pedig a 25. o. ért. forint lefizetése mellett az alapitótagok közé belépni óhajtanak. V. — A nevezett tanítók az egyletlenes tagjaiul fölvétetnek, Kovács Albert pedig a kegyes alapók sorába igtattatik. 4. Elnök indítványozza, hogy — miután az egylet közelebb tartott nagygyűlésére bejelentett, de az idő rövidsége miatt meg nem tarthatott gyakorlati előadások, a nagygyűlés határozata szerint, az illetőktől írásban nyittatnak be — ezek megbirálására egy bizottmány neveztessék ki, mely ezekről véleményes jelentést adna, s a sikerült munkákat indítványozó saját költségén kinyomatná a célból, hogy azokat a meg nem jelenhetett egyleti tagok s egyéb ez ügy iránt érdeklettek között kiosztathassa. V. — Eme indítvány — az elnök nagy lelkű áldozatkészségének hálás elismerésével elfogadtatván, a beérkezendő írásbeli munkálatok megbírálására Szendrei János, Kelemen István, Nagy János, Vass Mátyás, Weisz Gábor és Schulhof Lajos küldetnek ki. 5. A jelen jegyzőkönyv 4-dik pontja alatti határozat alapján egyidejűleg indítványoztatott, miszerint a választmány egészítse ki a gyakorlati munkálatokat ugyancsak a legközelebb tartott nagygyűlésre bejelentett, úgy a meg nem tartott , mint a megtartott elméleti előadásokkal, az egylet tagjainak névjegyzékével s egyéb érdekes adatokkal ,,Évkönyv"-vé, melyre nézve a fölüleső költséget azután az egylet saját pénzkészletéből fedezze. V. -- A tett inditvány elfogadtatik, s az „Évkönyv“ kiadására kivántató költségnek előleges kitudása végett a nyomdatulajdonossal értekezni Szendrei János és Nagy János választmányi tagok bízatnak meg. 6. Inditványoztatott: miután az egyletnek legközelebb tartott nagygyűlésén történt elnökválasztásról több pesti hírlap ferde tudósításokat hozott, a választmány az illető lapokban az igazságot kiderítő nyilatkozatokat tegyen közzé. V. — Elfogadtatván , Nagy János és Ferenczi János a nyilatkozatok szerkesztésével, az elnök pedig ezek elküldésével megbizatnak. 7. Olvastatott a f. év szept. 2. és 3 án tartott nagygyűlésből kiküldött bizottmány javaslata, az egylet részére ajánlott közhasznú könyvek megvétele iránt. V. — A bizottmány által kiszemelt s az egylet részére ajánlott 16 darab közhasznú könyv megvétele elrendeltetvén, ezek árának, 20 o. é. írtnak kifizetésére az egylet pénztárnoka utasittatik. 8. Inditványoztatott: Azon célból , hogy az egylet tagjai s az egylet ügyei iránt érdeklődök a központi választmány működséről tudomással fúrhassanak , a választmány jövő üléseinek jegyzőkönyveit a hírlapokban tegye közzé. V. — Ezeninditvány elfogadtatván, a választmány jegyzőkönyveinek közzétételére egyelőre csak a „Szegedi H.“ szerkesztősége kéretik föl. K. m. f. Kovács Albert m. k. elnök. Sziklay Ferenc m. k., jegyző. Nagy János m. k. Szabadfi Ede m. k. Klein Salamon m. k., választmányi tagok. Mégnek oly példája rejlik, hogy a „W. Abp.“ nem hiheti, hogy ezen eljárás a pártfőnökök elhatározásának alapján történt. A pesti lapok tudtunkra adták már, hogy a küldöttek Andrássytól és Deáktól mily correct választ kaptak helybeli tisít«H»ászok. A szervező küldöttség második osztálya egy heti szakadatlan ülésezéssel hétfőn már annyira haladt, hogy a tisztviselők számát, hatáskörét, a hivatalok szervezetét, a fizetések megállapítását, sőt. tárgyazó munkálatot részleteiben is letárgyalta s elfogadta, kivévén a pénztárak szervezésére vonatkozó részt, melyet szabatos kidolgozás végett egy kisebb, tisztán szakértőkből alakított bizottmánynak adott ki s amelyet utólag fog munkálata keretébe beilleszteni. A hétfői ülésben legtöbb dolgot adott a tisztviselők fizetéseinek megállapítása , mely nálunk szerfölött nehéz azért, mivel viszonyaink közt lehetőleg tekintettel kell lenni a szigorú gazdálkodás elvére, míg másrészt nem lehet számításon kívül hagyni ama másik magasabb elvet sem , mely a közügyek helyes és pontos ellátását s a közérdek megóvását követeli; amit pedig lehetetlen elérnünk , ha hivatalnokainkat becsületesen meg nem fizetjük oly arányban , mely megfeleljen a megdrágult életnek s biztosítson arról, hogy közügyeink élére derék, tehetséges és munkás férfiakat nyerünk. Az albizottmány igyekezett e két elvet lehetőleg összeegyeztetni s akként szabta meg a fizetéseket. De ezenkívül fő irányadó volt azon elvnek kimondása s előleges elfogadása , mely szerint: a tisztviselőknek a város belterületén soha semmiféle díj nem jár s bármiféle ajándékot, fegyelmi vizsgálat terhe alatt, elfogadniok tilos. Eszerint a tisztviselők az eddig gyakorlatban volt s oly sok visszaélésre alkalmul szolgált napi- s egyéb díjaktól, tehát minden mellékes jövedelemtől elesvén, természetes, hogy fizetéseiket az eddigieknél már ennélfogva is legnagyobbrészt jóval magasabbra kellett emelni. Az alkottmány, mint alább látható, főbb tisztviselőinél igyekezett a fizetéseket a bírói fizetésekhez szabni és ezt, véleményünk szerint, igen helyesen tette, mert a birói állás amúgy is még annyi előnynyel bír, hogy, ha még a fizetésben sem érjük utól, minden jobb erő oda fog törekedni s a közigazgatási tér árván marad. Megjegyezve még, hogy a rendes fizetésen kivül pótlék-átalány (irodai szerek- s lakbérre) fogadtatott el, — ezek nyomán a fizetések következőleg állapíttattak meg: Polgármesternek: 2400 frt fizetés és 300 frt átalány, összesen 2700 frt. Főjegyzőnek és főkapitánynak egyformán : 1800 frt fiz. s 300 frt át. , 2100 frt. Négy tanácsnoknak egyenként: 1500 frt fit. s 200 frt át. = 1700 frt. T. főügyésznek: 1200 frt s 200 frt át. = 1400 frt. I. aljegyzőnek: 1000 frt s 200 frt át. = 1200 frt. Városi pénztárnoknak (ideiglenesen , míg a pénztárak a föntnevezett szakbizottmány által szervezve lesznek) : 1200 frt s 200 frt át. = 1400 frt. Városi főorvosnak és kórházi főorvosnak egyformán: 800 frt s 200 frt át. = 1000 frt. Építész főmérnöknek: 1800 frt s 200 frt át. = 2000 frt. I-sö mérnöknek: 1000 frt s 200 frt át. = 1200 frt. IIod mérnöknek: 800 frt s 200 frt át. = 1000 frt. A többi fizető megállapodásokat ezúttal mellőzhetőnek tartjuk annál is inkább, mert azok nagy része ezúttal még csak ideiglenesen határoztatok meg. Az I-sö osztály eddig a legtöbb adót fizetők névsorának összeállítását fejezte be, melyet alább közlünk, s azóta folytatja munkálatának többi részét. A Illk osztály , mely az árva-ügy rendezésével foglalkozik, albizottmányt küldött ki az alaptervezet kidolgozása végett; hogy az mennyire haladt eddig, arról még nincs tudomásunk. A múlt vasárnapi közgyűlésben ismét 17 tárgy intéztetett el s ezek közt többrendbeli elmaradott ügy, melyek közül egypár majd egy év óta várakozott a közgyűlés elé juthatás szerencséjére. A napirend főtárgya volt : a költségvetésből kitörült 40 ezer frtnak, amiként leendő pótlása tárgyában Masa József képv. elnöklete alatt kik. bizottmány jelentése, melyet már régebben ismertettünk. A közgyűlés a jelentést, Masa képviszónoki eloquentiája dacára sem tarta elfogadhatónak, hanem újra fölér a minisztetériumhoz; a gazdálkodást tartalmazó javaslat egyébiránt az új szervezésnél figyelembe fog vétetni. Dáni Ferenc főispán úr a napokban egy délelőtt egész váratlanul meglátogatá a helybeli közkórházat s ott minden szobát, zugot megvizsgált. A rend és tisztaság, melyre mindenütt talált, kellemesen lepte meg s ebből örömmel győződött meg afelől, hogy a kórházi felügyelet kitűnő; ellenben nemigen épült a szegénységen, mely lépten-nyomon feltűnt s pedig oly mérvben, hogy az már kétségtelenül a betegápolás nagy hátrányára van. Node majd ez is talán máskép lesz ezután. — Ugyane napon meglátogató a főispán ur a szegényápoldát is, hanem itt már aztán ugyan nem volt min épülnie A szegény emberek kéthárom alacsony, piszkos szobában össze vannak zufolva, mint a hering, levegőjük kiélt, bűzös; szóval, igazi nyomorúság tanyája ezt ! A szabadelvű kör utóbbi közgyűlésében, a legköszönt elnök, Dáni Ferenc főispán ur tiszt, elnökké választatván meg, ezt meleg sorokba foglalt átiratban közlés méltóságával. E tény fölemlítésével mulasztást pótolunk helyre, minthogy ez a lapunk múlt szerdai számában foglalt idevonatkozó közleményből, a siettetett fogalmazás miatt kimaradt. Az alföldi vasút ünnepélyes megnyitása ma megy végbe, a programm szerint: szept. 27-én indulás Nagyváradról hat órakor reggel, érkezés Szegedre az alföldi pályaudvarba 11 óra 49 perc délelőtt. Reggelizés. — Indulás Szegedről, az alföldi pályaudvarból egy óra három perc délután, érkezés Eszékre hat órakor este. — Ebédelés. — Szeptember 28-án indulás Eszékre nyolc órakor reggel , érkezés Villányba kilenc óra 16 perc délelőtt. — A Pestre visszatérő vendégeknek Villánytól Mohácsig egy külön vonat, s Mohácson egy külön gőzhajó áll rendelkezésükre. — Ez Ünnepélyes alkalomra, mint halljuk, nagyszerűen földisziték az itteni indóházat. Az izr. hitközség néh. Ökör Máté hagyománya kézhezvétele alkalmából, a hagyományozó iránti kegyeletes háláját jegyzőkönyvileg örökité meg. X Vánky József szegedi királyi helyettes tanár ugyanide rendes tanárrá neveztetett ki. Itczés József helyb. községi isk. néptanító a lefolyt szünidő alatt Sopronban a tornászatét tanulta s a vizsgát letévén, mindenből jeles bizonyítványt kapott. Bár követnék példáját mindazon néptanító urak, kiknek csak egy kis módjuk is van hozzá! Igaz, hogy néptanítóink számára szűken mérik a pénzt, de amit a tornászat elsajátítására fordítanának, bizonyára kifizetné magát. H.-M.-Vásárhelyen, mint a „H.-M.Vásárhely“ írja, rendkívül nagy az öröm Kossa László tvszéki elnökké lett kineveztetése fölött. Az ügyvédi kar testületileg tisztelgett nála s távsürgönyileg köszönetet szavazott az ig. miniszternek, a város lakossága pedig szombaton este fáklyásmenettel tisztelte meg. Ugyane lap írja, hogy Vásárhelyen valóságos művészi vándorlás van. Erdélyi Náci kitűnő zenekara két zeneestélyt adott, mindig nagy közönség előtt s nagy erkölcsi és anyagi sikerrel. — Bakody L. szintén adott átt múlt szerdán hangversenyt, s nevezett lap dicséri jeles játékát. — A helybeli közkórház augusztus havi kimutatásából közöljük a következőket : A betegfelvétel szaporodott. Váltóláz, valamint a belcsatorna bántalmai, előtérben állottak. Maradt július hóról 97 beteg = 49 férfi, 48 nő. Felvétetett augusztus hóban 81 = 57 férfi, 24 nő. Kezeltetett összesen 178 = 106 férfi, 72 nő. Elbocsáttatott 90 — 62 férfi, 28 nő. Meghalt 6 = 3 férfi, 3 nő. A halálozás 2-szer gümökór, 1-szer bonyodalmas csonttörés, 1-szer agyláb, 1-szer szélhüdés és 1 szer agykór folytán keletkezett. Maradt szeptember hóra 82 beteg , 41 férfi, 41 nő. — Mai számunkhoz van mellékelve a Deutsch-féle részv.-társulat által kiadott lapok előfizetési fölhívása, melyről alább bővebben szólunk. — Lapirodalom. A Deutschféle könyvnyomda- és kiadó részv. társulatnak, mely oly szép törekvést tanúsít lapirodalmunk emelése körül, egy ízlésesen öszszeállított programm - csoportozatát kaptuk, mely vázlatos jellemzését adja az általa kiadott s nagy elterjedtségnek örvendő lapoknak. Legfeltűnőbb jelenségképen említhetjük föl e csoportozatból a „Magyarország és a Nagyvilág“ című nagy képes hetilapot, mely-