Szegedi Híradó, 1872. január-június (14. évfolyam, 1-78. szám)

1872-01-03 / 1. szám

.edmónyeit; őrizkedjenek a tulemelkedéstöl, saját tehetségük túlbecsülésétől ; ne feledjék, hogy habár az elmélet termékenyíti a gya­korlatot, és a tudomány gyakian kipótolja a törvények hézagát; ne feledjék el soha, bogy nem minden uj elv egyszersmind helyes elv, s a jogtudomány nem egyedül az uj tanok tudásában , hanem egyszersmind létező jogi intézményeink, a joggyakorlat fejlődésének tuvárlatában a korszentesitette tételek és gazságok, a helyesnek bizonyult régi elvek smeretében is áll; különösen pedig ne féled ,ok el a tisztelt bírák : hogy ott, hol a tör­vény betűje szól : ott, minden igazság , min­ién jog, minden tekintély, a törvényben és a törvény mellett áll; tartsák e tekintetben szem előtt Cicero azon arany mondatát: „vereque diei potest: magistratum legem esse loquentem, legem autem mutum magistratum!“ Ezeket szem előtt tartva, hivatásukat a törvény értelmében teljesítve, folytonos tanul­mányozás által tőkéiét ©sülve, fogják csak a bírák elővarázsolni a napot, melyen hazánk első folyamodásu bíróságainak ujjáalaki ását ünnepeljük, mely egyszersmind törvénykezé­sünk uj felvirágzásának örök emlékezetű nagy apjává válik; s nemcsak a jelen kor fogja ^adóját tiszteletben leróni a biiák iránt, nem a késő nemzedékek is hálásan fognak jozaemlékezni azon; jeles férfiakra. akik az újjászületés rögös pályáján úttörők, ve­zérek és alapítók voltak. — A horvát nemzeti párt tagjai­val az ó-év utolsó napjaiban Bécsben folyt tárgyalások képezik reánk nézve a napi ese­mények legérdekesebbjét. Az értekezletek fo­nalát Lönyai vezeti, de rajta kívül Bécsben voltak (vagy vannak is még) Kerkápoly, Tisza Lajos, Pejacsevits, Wenkheim és Szlávy, miniszterek. A horvát unionista-párt részéről is jelentek meg küldöttek s azokkal is volt külön értekezlet. Ez értekezletek célja : a magyar kormány és a horvát nemzeti párt közt létező nézet- különbségeket kiegyenlíteni, ez utóbbi kivá­ltainak lehetőleg méltányos kielégítésével. Az eddigi eredmény az, hogy a horvát nem­zetiek némely kisebb panaszai közigazgatási utón orvosoltalak; egyéb sérelmeiket pedig majd Írásba foglalják, s ugyanezt teszik az -i.nionisták is. Amint a két párt kivánatait Drmulázni fogja, a magyar miniszterek taná­rkot tartanak s az ebben létrejövendő hatá­rozat szerint fognak a további tároy-*»UiH<.k alakulni, melyek — adja isten, bogy célhoz vezessenek; mert a jó barátság és egyetértés mindegyikünknek szükséges. (Jsaiiádmegye tisztújító gyűlése. Makó, dec. végén 1871. Az uj megye kormányzása fölött már hetek óta különösen városunkban, de egész raegyeszerte is kifejlett élénk izgalom és feszült érdekeltség tetőpontját érte e bó 28-án, amikorra volt kitűzve az uj megye tisztika­rának megválasztása. A virilisek és válasz­tott bizottsági tagok csaknem zsúfolásig meg íölték a megye nagy gyüléstermét, s a kar­zatot Makó város szépei a vidékről is nehá- nyan disziték. A mérsékelt számú hallgatóság és leköszönő tisztikar számára a legújabban csinos vasrácsozattal elkülönített hely volt fönntartva. Az elnöki széket Sántha Sándor kir. ta­nácsos és eddigi alispán ur elfoglalván, a főispán ur az elnöklésre meghívandó kül­döttséget kért föl, mely is megbízásában el­járván, főispán ö méltósága éljenzések közt lépett a gyülésterembe, s elfoglalván az el­nökiszéket, ragyogó ékesszólásu, terjedelmes beszéddel nyitotta meg a már tárgyánál fogva is tölötte érdekes s lefolyásában pél- dányszerü gyűlést, az uj megyének első nyilvános működését. Az élénk tetszéssel fogadott, a megye kormányzásáról s jelen állapotáról hü képet nyújtó megnyitó beszéd után Sántha Sándor alispán ur íöispáu ur ö méltóságának átad­ván a vármegye pecsétjét „kivel mindig az igazságot nyomta“, s a levéltár és pénz­tár kulcsait, „kikbe“ oly sok kincs őriztetik, hivatkozók arra, hogy 42 éve már annak, miszerint ö e megyét szolgálja s most har- madizben és talán utoljára leköszön az egész tisztikar nevében, eddig — mindenkor az igazság érdekében viselt hivataláról. Főispán ur ö méltósága a mai tisztújító gyűlés jegyzőkönyvének vezetésére Szél Ákos, az ügyészi teendők végzésére Meskó Sándor .urat kérvén föl, a tisztujitási aktust azzal kezdi el, hogy a szavazatszedö küldöttség tagjaiul Tarnay Antal kir. törvszéki elnök elnöklete mellett Lonovics József és Hofbauer Sándor bizott. tagokat kijelölvén, az alispáni hivatalra nsgos Sántha Sándor és Dedinszky József urakat jelöli ki; a névszerinti szava­zás eredménye lön, hogy 157 szavazat közül 39 szótöbbséggel Dedinszky József választatott meg, amely eredményt az el­nöklő főispán lelkes éljenzés közepette jelen­tette ki Szabad legyen a tudósítónak is e választásra „éljen*-t kiáltani. Főjegyzőnek közfelkiáltással, a főispán s jelölő bízolttság által melegen ajánlva, a volt főjegyző Szél Ákos ur választatott meg. A választás további eredménye követ­kező volt: Főügyésznek egyhangúlag Török Imre; központi szolgabirónak : Návay Zoltán, bat- tonyai járásba : Vigh Aurél, nagylaki járásba : Bartholomeidesz János, kovácsházi járásba szolgabirónak : Kossuth Béla. Árvaszéki elnöknek; Farkas Mihály, közgyámnak: Balku Gyula, ülnököknek : Lo­novics Albert és Cseresnyés Kálmán. Aljegyzőknek: Návay Imre és Urbanics Kálmán. Föszámvevönek: Bánfi József; fö- pénztárnoknak : Vaszil Ferenc ; alszámvevő- nek : Vajda Ferenc. Főorvossá: Dr. Meskó János; járási orvosokká a központban: Ottinger Ántal; Nagylakra: Dr. Laurovics János; BattoDyára: Dr. Elesánszk v Béla ; Mezö-Kovácsbázra: Vasvári Kovács Imre. Állatorvos lett: Gyüge János. Megyei mérnök: Vargha Zsigmond. E választások után főispán ö méltósága kinevezte levéltárnoknak: Gyöngyösy Jánost; csendbiztosoknak a központba: Nagy Jánost; battonyai járásba: Pandó Jánost, nagylaki já­rásba : Siprák Lászlót; bovácsházi járásba : Molnár Imrét; bábáknak a központba : Zsa- zsó Rózát; Nagylakra: Kovács Pálnét; Bat- tonyára : Fikker Jusztinát; Kovácsházára : Barth Rózát. Kiadónak: Nagy Benőt; igta- tónak: Eisenstein Adolfot; Írnokoknak: Csala Ferenc, Kökényesy Géza, Ocsovszky Béla és Pintér Gyulát; dijnokoknak ; Franc Serafin, és Gerzanics Gergelyt; kertésznek ; Kosnás Jánost. Tiszteletbeli főorvosnak: Dr. Urbanics Mihályt és Dr. Elesánszky Bélát; tb. szol- gabiráknak: Hervay Kálmánt és Febérváry Imrét; tb. aljegyzőknek : Simay Edét és Anloneszku Dömét. L—s. K ü 1 f ö ! d. Január 2. 1872. Franciaország. A nemzetgyűlésben múlt év és hó 28-án a banktörvény tárgyal­tatott. Ez alkalommal Thiers egy hosszan tartó, igen fényes, legyőző erejű beszédet tartott, mely általános tetszést uyert. F beszéd egyike Thiers legfényesebb parlamenti szónoklatainak. A bunUinrveiiyi Lái^valO bigott ág a bankjegy­forgalmat 2700 millióban luvania mega^jAi tatni. A kormány azt vitatja, hogy ezen maxi műm nem tehet eleget az állam szükségletei­nek s a bankjegy-forgalmat 3 miiliárdra kéri fölemeltetni. Thiers remek szónoklata ezen cél keresztülvitelére irányult és győzött is. A párisi hivatalos lap megcáfolja azon híreket, hogy a német katonai hatóságok tú­szokat hurcoltak volna el az elszászi lakosok­ból, a német katonákon elkövetett gyilkossá- gyanúja miatt. Egyébbként a lakósság és né­met katonaság egymás iránti hangulata foly­vást a régi; kölcsönös gyűlölettől izgatott. A brazíliai császár múlt szombaton Thiers- né! ebédelt, az ebédre a miniszterek s a dip­lomáciái testület tagjai is meg voltak híva. A „Patrie“ jelenti: Több jobboldali és jobbközépi képvise ö törvényjavaslatot fog be­adni , mely szerint a kormány az ország te* rületének teljes felszabadulásáig a bordeauxi egyezmény határai közül kimozdulni tartóz­kodjék ; csak azután fogna a Constituante megválasztatni. Németországban mindenütt nagy tetszéssel találkozott az osztrák trónbeszéd; a lapok kivétel nélkül dicséröleg nyilatkoznak felöle. A „Vossiscbe Ztg.“ például egészen meglepetve kiált fel: Ilyen prograinmja még egy osztrák minisztériumnak sem volt! A köz­lőit szándoklatok létesítésére nézve kezessé­get vél azon férfiakban , kik ily programmot állítottak. — A „Nord-Deuíscbe Algemeine- Ztg.“ pedig sziritén e programúiról nyilatkozva, többek közt ezeket mondja: Annak külviszonyokra vonatkozó nehány szavai bizonyosan mindenütt a legkedvezőbb viszhangra találandnak, ahol csak az euró­pai vezér-kabinetek közötti barátságos viszo­nyok ténye , s azoknak az általános békére való fontossága megfelelő méltánylásra talál­nak. Ama számos reformok bejelentése, me lyek a közigazgatásnak egyetlen ágát sem hagyják érintetlenül, bizonyosan hálával fog lidvözöltetni. Angolország. A legújabb londoni sürgönyök jelentése szerint a walesi -herceg súlyos és már a fölUdülbetésre kevés reményt hagyott betegsége némileg csillapult. A ki­rálynő egy iratban saját és a walesi hercegnő nevében köszönetét fejezi ki a nemzetnek a walesi herceg betegsége alatt tanúsított ro- konszenvért. Olaszország. Rómában közelebb ál­talános távirda értekezlet taitatott. Ez alka­lommal határozatba ment az atlantontuli tá virda-társulat képviselőinek indítványára, hogy az értekezlet a nagyhatalmaknál háború ide- i jén a távírdák semlegességét és az ársza­bályzat reformját fogja indítványozni. Az ér­tekezlet legközelebb 1875-ik évben Szent - Pétervárott fog megtartatni. 0 r o s z o r s z á g. Azon fényes fogadta­tások, melyekben Alexis orosz nagyherceget az absoiutistikus Oroszország trónörökését az éjszakamerikai államokban a respublika s szabadság gyuponljában fogadják — termé­szetesen Oroszország diplomatáinál nagy tet­szést szültek. E tetszést nem késik viszban- gozni a sajtó, s e körülménynek egyszers­mind fontos politikai horderöt tulajdonít A „Journ. de St. Petershourg“ például többek közt azt mondja, hogy Oroszország Ameri­kával való egyetértése által a világ békéje, az emberiség és a haladás csak nyerhetnek. Rómán i a. Több távirat jelentéséből értesültünk arról, hogy a nagyhatalmak erő­sen zaklatják a román kormányt a vasúti kérdés kiegyenlítésére. Legutóbb is a minisz­ter a kamarában e tárgyú iratot olvasott föl a britt kormánytól. A kamara e sürgeté­sek folytán a kormány tervezetét a vaspálya- kérdésben jelentékeny többséggel fontolóra tette; ez bizalmi szavazatot foglal magában a kormány iránt. Athénéből jelentik, hogy a miniszté­rium egy szavazásnál kisebbségben maradván, kabineti válság állt be. Egy coalitiós mi­nisztérium alakulása Bulgaria elnöksége alatt és Kumonduroszal valószínűnek tartatik. Havannából dec. 27-röl jelentik, hogy Juarez helyzete Mexicóban napról napra, jobbá lesz. Helybeli újdonságok. / Az ó-év meghalt, éljen az uj! A halottat eltemetjük, rámondjuk: nyugod­jék békével! s azután foglalkozunk az élő­vel. Ez a világ folyása. Mi is ime , itt “va­gyunk újra, s miután elbucsuztattuk a kidőlt aggot, üdvözöljük a hamvaiból támadt pbö- nixet, az ifjú évet, mely reményteljesen mo­solyog elénk; és üdvözöljük az újév hajna­lán újra látott kedves vendégeinket, olvasóink bü seregét. Örömünkre szolgál kijelenthetni, hogy e lap is, miként az újév , megifjult erővel kezdi meg 14-dik évi pályafutását; megifjult erővel, mert szellemi támogatóinak régi phalanxa nemcsak nem ritkult meg, de sőt növekedett, amint ezt olvasóink tapasz­talni fogják. Teljes reményünk van tehát arra, hogy ez évben ismét egy nagy lépést haladunk előre az általunk kitűzött célhoz, melv nem egyéb, mint lapunkban íassaunem oly terjeuoi^-u teremteni a legna­gyobb magyar városnak, az alföld e köz­pontjának, mely hozzá méltó legyen. E jó­reménységben jókedvvel fogunk újra a ne­héz munkához, még egyszer üdvözölve e lapok közönségét s viszontüdvözölve mind­azokat, kik az újév alkalmából rólunk meg­emlékezni szívesek voltak. / A sz a bad e 1 v U-kör szombaton tar­tott választmányi üléséből táviratilag küldé meg Deák Ferencnek és Horváth Mihálynak újévi üdvözletét. Az utóbbi szintén táviratilag a következő szavakban viszouzá a megemlékezést: „Szegedi szabad­elvű-körnek. Szives üdvözletéért, baráti meg­emlékezése- és jókivánataiért benső köszö­netét, — gyarapodása és fölvirágzásáia az ujévbeu és diadalára a közügyekben, őszinte forró kivánatokat küld — Horváth Mihály.“ J Újév napján, a szerencse- és jó- kivánatok e kiválasztott napján, most is bő­ven kijutott minden valamire való halandó­nak az újévi üdvözletekből, de azt hisszük, bővebben senkinek, mind szeretett fö i s p á- nunknak, kinek mostanában úgyis sűrűn igénybe vett ajtója kilincsét egész délelőtt egyik ember a másik kezébe adta. Az egye­sek közt azonban voltak testületi tisztelgé­sek is, melyek közül kiemeljük azon tekin­télyes küldöttséget, mely a városi bizottság számos tagjaiból alakulva, Vadász Manó ö usga vezetése alatt fejezé ki a bizottság ne­vében újévi üdvözletét. Testületileg tisztel­gett nála továbbá az uj törvényszék, a városi hatóság, a forgalmi bank. stb. Az újév napján egyébiránt, amint mi tapasztaltuk, az egész vá­rosban derült hangulat uralkodott, amit szíve­sen veszünk jó ómennek, szivünk mélyéből kívánva, hogy az egész esztendő ilyen de­rült uapokból álljon. t A tisztujitási előmozgalmak, melyek folyama két ágra oszolva indult meg a föjelöltekre nézve, vasárnap óta egy me­derben folynak. E napon délelőtt ugyanis mintegy 40 tagból álló küldöttség Pálfy Ferenc urat kérte föl a polgármesteri je­löltség elvállalására s miután az a nyomaté­kos fölkérésnek engedett, a délutáni biz. ér­tekezlet e jelöltségben megállapodott, főjegy­zői jelöltül pedig egyhangúlag Mészáros György urat állította föl. Ugyanez értekezlet a fö- kapit. állásra Fodor István urat küldöttségi- leg kérte föl, ki azonban ezt nem fogadta el. Az első két polgármesteri jelölt most már visszalépvén , a választás tetemesen megkön­nyítve lesz, 8 a polgármester és főjegyző minden vaiószinüség szerint, fölkiáltással fog­nak megválasztatni. A fönnebbi éitekezk-ibö! továbbá egy 15 tagú bizottság is kiibbi"it ki azon utasítással, hogy az a folyamodók névjegyzékéből kombinálva a többi tisztvise­lői állásokra nézve is, mintegy irányadón! szolgálható jegyzéket készitsen. E bizottság tegnap délután teljesité föladatát s megálla­podását a ma d. u. 4 órakor tartandó nagy értekezlet elé fogja terjeszteni. Megemlítjük még , hogy ma d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlés tartatik , mely a kijelölő bizottsági tagságról lemondott Pálfy Ferenc ur helyébe fog egy tagot választani. /A szegedi uj törvényszék elnöke és tagjai hétfőn, újév napján délelőtt tették le az esküt a városi széképület ta­nácsteremében, Az elnök ez alkalommal rö­viden üdvözölte az egybegytilt személyzetet, kijelentvén, hogy nem szándékozik a törvszék magasztos hivatását fejtegetni, miután ezt bőven teszi az igazságiigyminiszternek ez al Italomra kibocsátott körrendeleté. Fölolvasta tott tehát e körrendelet, melyet a tvszék tag­jai lelkes éljenzéssel fogadtak. Másnap d. e. 10 órakor veni sancte volt a belv. egy­házban, melyen az összes tvszéki személyze­ten kívül a főispán s egyéb hatósági köz­egeket, valamint igen szépszámú közönséget láttunk egybegyülve. Az uj bíróság most már hozzáfog az átvételi munkához és szervezke déshez, azután, isten ségélyével, az igazság ki­szolgáltatásához. Nagy és mélyreható a föl­adat, mely uj tvszékünkre vár, s mi szivünk mélyéből kívánunk neki erőt és kitartást, hozzá, bogy a reményteljes várakozásnak megfelelöleg oldhassa meg azt. /Erkölcsi sülyedés. Baloldali lap­jaink mostanában nagyon sokat emlegetik a corruptiót, az erkölcsi sülyedést, mely ha­zánkban tapasztalható s amelynek, szerintök, természetesen föfaktora a kormány és jobb­oldal , no meg hát — a jobboldali sajtó. Az ellenzéki sajtó persze erkölcsileg oly tiszta, mint a kristály és oly önzetlen, minőt a vi­lágtörténelem talán töl sem mutat. Bizony nem ! Mert mutassanak csak egy példát, egy lapot, még az általuk „bérenc“-nek nevezett politikai irodalom terén is, melyben oly kéz­zelfogható , oly visszataszító jelei mutatkoz­nának a nemtelenségnek, a társadalmi és politikai erkölcstelenségnek, mint aminökkel vidéki kollégájuk, a baloldali „Vásárhelyi K ö z 1 ö n y“ vasárnapi száma tömve-dugva van. Ismerjük a csongrádmegyei tisztujitás dicső eredményét, tudjuk, hogy a „Vás. Közi.“ szerkesztősége és emberei fényesen ^yüZtöü U'MIK fUlUtt j KiKct Oioiiduiiw uuídwl mázták és sárba hurcoltak. És most mit tesz e lap ? Talán megelégszik győzelme egyszerű konstatálásával és azon kímélettel viseltetik a leverettek iránt, melyet a lovagiasság leg­elemibb szabályai követelnek ? Dehogy ! Még azzal sem elégszik meg, hogy az öndicséret bűzével kiáltja: „Egy megyének élére fölvi- lágosult egyének (már mint amilyenek a győztesek !) kellenek ; a baglyok ideje lejárt, vonuljanak vissza íaoduikba !“ nem ! hanem most is csak úgy, mint azelőtt, a gúny és piszok özönével árasztják el a bukottakat, hogy szinte föllázad az ember vére ez ocs­mányság láttára. A magyar ember, őseitől öröklött lovagias természeténél fogva, még a csatatéren levert ellenségnek is, ha az már tehetetlenné vált, segélyére siet, s ha más nincs, önmaga kötözi be sebeit; — ezek a jó urak pedig a mesebeli ismert állat hősi erényét gyakorolják, amely megrugdosta a haldokló oroszlánt; sőt annál még nagyobb bátorsággal, készek megrugdosni a halottat is. Pfuj, gyalázat! És mindezt még tetézik azzal , hogy ahol az ildomosság a legna­gyobb óvatosságot parancsolná az ö saját érdekükben , ott nyiltau tömjént gyújtanak a politikai jellemtelenségnek s a szomorú em­lékű Bach-korszak ismert loyalitását, mely keresztet nyert érdemeiért, mint f e d d h e t- len jellemet és honszerelmet mu­tatják be a népnek. Ez aztán a szép politi­kai erkölcstan , mely ha elterjedhet és gyö­keret ver a nép szivében, a legbiztosabb esz­köz lesz arra, hogy vele Magyarország sír­ját megássuk. | A „Vás. Kö z 1 öny“ a szerkesztőjé­hez intézett interpellációnkat megelőzte és vasárnapi számában örömmel tudatja, hogy Ábrái Károly megyei főjegyző ur e lap szer­kesztőségétől épen nem fog visszalépni. Bra­vo ! Tehát Ábrái ur összeegyeztethetönek tartja a megye egyik fö hivatali állását a szerkesztőséggel. Természetesen, mert ö nem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy egy lapnak egyik legtöbb föladata a közjó érde­kében ellenőrizni a köztisztviselők működé­sét. Már most ugyan mit lehet majd e tekin­tetben várni a „Vás. Közi.“-töl, amely eddig oly kérlelhetlen ostorozója volt a megye két fö tisztviselőjének? Semmit, sőt roszabbat a semminél: a köztisztviselők tetteinek szépít- getését, hibáinak legyezgetését, netaláni bű­neinek agyonhallgatását. Mert azt csak nem lehet várni egy oly laptól, hogy saját szer­kesztője és elvtársa ellen is megmondja az igazai. Hogy etekintetben mily célzattal van­nak Ábrái urék, mutatja a szerkesztőség fir-

Next

/
Thumbnails
Contents