Szegedi Híradó, 1872. január-június (14. évfolyam, 1-78. szám)
1872-02-14 / 19. szám
ba, hol addig kóborolt, mig a gyilkosok egyikéra akadt. Ezt addig Ütötte, tépte, verte, mígnem elfogatott. A többi bűnrészes is kézrekerült, kik legközelebb fognak a törvényszék elé állíttatni. A „Times of India“ azt javasolja, neveztessék ki e majom rendőrbiztosnak. * Honvéd-emlékünnepély. Aradon e hó 8-án az ott elesett honvédek emlékére az idén is gyászünnepély rendeztetett. Az egyházi szertartást Lakatos Ottó minorita zárdafőnök végzi teljes segédlettel. A honvédek az 1848 iki 29-ik honvédzászlóaljnak lobogója alatt vonultak be a templomba. A gyászistentiszteleten a város, a megye, a törvényszékek s a többi hivatalok tisztviselői mind megjelentek A ravatal babérkoszorúkkal, virágokkal s nemzeti szalagokkal volt „A hazáért és Arad városért elesettek“ tiszteletére földiszitve. A koporsó alján Asztalos Sándor vitéz honvédőrnagy arcképe függött. Az isteni tisztelet után a honvédek , a tűzoltók s az egyes egyletek képviselői kimentek a temetőbe és Venczel volt honvédhadnagy rövid beszéde után megkoszorúzták az Arad város védelmében elesett hősök egyszerű fakeresztjét. * Az Eötvös- szoborra, mint a földhitelintézetnek a „M. U."-hoz beküldött kimutatásából olvassuk, eddig 6070 Irt 25 kr. és 1 arany gyűlt be. * Eötvösnek két mellszobra, egyik az aradi lyceum, a másik a pesti egyetem vegytani épületének díszterme számára lett az „Ady szerint megrendelve Aradi Zsigmond kitűnő szobrász hazánkfiánál, ki néhány hét óta ismét Olaszországban tartózkodik. * Csalhatatlan ruhakelme. A „M. Áll.“ következő ártatlan sorokban csinál reklámot a pápai csalhatatlanságnak és — egy uj női ruhakelmének: „Ki hitte volna — úgymond — hogy a vatiáni sz. zsinat 1870-iki julius 18 iki világtörténelmi nagy elhatározása, mely Bismarck és Beusttól se egész Schwarcz Gyuláig annyi antagonistával találkozott, rövid idő alatt általános népszerűségre vergődjék!? Már pedig tessék a divat ragyogó palotájába belépni. London, Páris, Bécs , Berlin, Moszkva és Pest városaiban egyaránt a bájos hölgyek mindazon ruhakelmét keresik és kapják, melynek neve: Infallible. És mint szép s mily tartós a kelme, mely nevének is megfelel némileg abban, hogy solid, állandó színét ki nem veszi a nap . . . .“ No lám, mondja most már valaki, hogy a pápa nem csalhatatlan. * A magyar klérus — írja a „M. Á.“ ■— nem nagyhangú és elhangzó szavakkal, hanem tényekkel tanúsítja hazafiságát, s ismét bebizonyítá, hogy a szépnek, jónak és üdvösnek pártfogója. Ugyanis a vidéki színészek nyugdíjintézetére legelső ajándékozó volt Fogarassy Mihály erdélyi püspök, a második ajándékozó a szombathelyi káptalan, és e példát már azóta számos plébános követte el annyira, hogy az adományozók kétharmad részét a klérus képezi. Bravo ! * Lakodalmi étlap a XVII. században. Midőn a hatalmas Thurzó család egyik szép ivadéka a bájos Judith és hős Jakosich Endre egybekeltek 1610-ik évben, a lakadalmon elfogyott: 10 ökör, 43 hornya, 144 bárány, 341 lúd, 691 tyúk, 12 pulyka, 103 fajdtyuk, 2 szarvas, 1 őz, 19 malac, 55 csuka, 169 polyka, 100 pisztráng, 750 menyhal, 150 angolna, 600 sóshal, 40 kárász, 100 vegyeshal, 1600 tojás, 4 mázsa túró, sajt, 1 mázsa só, tortákra 7 és fél, egyéb süteményekre 2 mázsa, tésztának és más konyhai használatra 100 mérő finom és 108 mérő másodrendű liszt, 8 oldal vastag szalonna, 54 irce zsír, 29 font szsvaj, 28 irce méz, 103 font asztali olaj, 6 és fél akó borecet, 2 és fél akó sörecet. És mindezek leöblögítésére 235 akó bor és 114 akó sör folydo KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Szeged gazdasági érdekei. ii. Sorrendben először a gazdasági egyesületet veszem föl, mint olyat, mely a mondottam cél elérésére volna hivatva. A gazdászat emelése azon elv, mely mai nap minden országban érvényre jut. — Tanúltják ezt a keletkezett számos „gazdasági felsőbb tanintézetek, földmives-iskolák, vincellér-képezdék , a naponta szaporodó szaklapok, s a kiterjedésben mindinkább téri nyerő egyleti élet.“ Ami az iskola a fiatalabb nemzedéknek, ugyanaz a „gazdasági egyesület“ a felnőtteknek. Kiképző intézete a szó nemesebb értelmében a kisbirtokosnak. Ha veszély s ennek elhárításáról van szó, a nagybirtokos, hiteles pénzviszonyai más lábon állók lévén, könnyen segít magán. De ott , hol a középosztály túlnyomó, ennek segélyt kell nyújtani minden áron. A gazdasági tanintézetek fölállítása által a jövőről, míg az egyleti élet meghonosításával a jelenről gondosodnnk. Gazdasági téren a haladás az egyesületi élet nélkülözésével csak lassú lehet. Ezt bővebben fejtegetnem fölösleges. Ebbe vonassák bele a gazda, megismertetendő őt a korszerű eszmék vívmányai és áldásaival. Kezdje meg működését idő és okszerűleg, hogy a kor fokozott kívánalmait kielégíthesse. Azon tudatra kell vezetni, hogy csak a szakképzettség képesítik a másokkal a versenyre. Ép a mondottaknál fogva a gazdasági egyesület a legjobb átkészítője a szakiskolák létesíthetése és benépesítésének. Az öregebb gazda belátandja annak szükségességét, hogy ha már ő maga nem tanult, legalább fiát szükséges taníttatnia. Idővel itt érlelődik meg benne azon meggyőződés, hogy a nyert szellemi tőke mindig nagyobb és biztosabb kamatot hoz az anyaginál. Az elsorolt előzmények után áttérek arra, vajjon hát mi célja van egy jól szervezett gazdasági egyesületnek ? A gazdasági érdekek emelése a legszélesebb kiterjedésben, azaz nemcsak előmozdítása a termelésnek, hanem körébevonása minden gazdasági iparüzleti ágnak azon célból, hogy azokat a leghelyesebb irányban fejleszsze; erre nézve szükségesek: a) Összejövetelek alkalmával a tapasztalatok elmondása, s helyesen iitt eszmecserék a gazdasági tudomány és ipar teréről. b) Különféle hasznos dolgok, mint eszközök, eszközmintázatok, magvak, növények, jó állatfajok terjesztése és meghonosítása, s a célszerűbb miveleti módok megismertetése. c) Előmozdítása mindannak, ami a gazdasági szakképzettséget és szorgalmat emelheti akár egyesek, akár testületeknél. Történhetik ez jól alkalmazott díjazások , emlékek kiosztása, dicséretek, stb. által. d) Kiállítások és versenymunkálatok rendezése ; a népbankok s biztosítási intézetek haszna és előnyeinek megismertetése , hogy így ezek iránt bizalmat keltsünk az idegenkedőkben. e) Hatni az értelem- és erkölcsre, ezzel emelni a munkásságot és a valódi humánus irányt. f) Eltávolítani az akadályokat, melyek a gazdának útját állják, egyesült erővel, legyenek ezek gazdaságiak, vagy épen társadalmiak. Hiszen elmondhatjuk, tán sehol sem jobban, mint nálunk, hogy szerencsés gazdasági viszonyok mellett bírhatunk csak egészséges társadalmi életet föntartani. Már e néhány pont eléggé körvonalazza, mily nemes és tágkörű a feladat, melyet az egyesület körében megoldani van hivatva, s hogy ezt csakugyan el is éri, arról a fönnálló ilynemű intézmények tanúskodnak. Sokan azon hitben élnek, hogy vajmi nehéz feladat áldott megyénk viszonyai között oly intézményt létesítni, mint a gazdasági egyesület, mert hiányzik a részvét, az igazi jóakarat, és mert „valljuk meg őszintén — mondá egy igen tisztelt ismerősöm — ha van is egy-két lelkes férfiú , ki szívén hordva az ügyet, minden áldozatra örömmel kész, de látva ez is a nagy közönség lanyhaságát, belefárad a küzdelembe. Továbbá megvan a megyénkben azon igazán boszantó körülmény, hogy az elsőséget mindenki a maga részére iparkodik elnyerni. Az egyes városok és községek nem örömest csoportosulnának épen Szegeden , azt hozva föl, miért nem itt, vagy amott létesíttetik a központ.“ A mondottak ellenében szabadjon elmondanom azon irányt, melyben én az egyletet fölállítandónak vélem. Az igaz, hogy a részvétlenség nem kicsiny, de, habár küzdelem árán is, sikerül bebizonyítani előnyeit az egyesülésnek ; azt hiszem nem lehet a közönytől tartani. Meg kell értetni minden áron , hogy az egyesület körében a tulajdonjog szent és sérthetetlen, hogy minden kényszer, sőt még legkisebb látszata is annak, hogy a gazda szabad rendelkezésében gátoltatnék, szorgosan mellőztetni fog. Ez oly körülmény, melyet figyelmen kívül hagyni nem szabad. Hogy a központ Szeged legyen, arra nézve több indok szolgálhat. Szeged a megye főhelye , a legnépesebb város , s lakói kiválóan gazdasági üzletből élnek, azonkívül kedvező fekvése és előnyös közlekedési összeköttetései jelentékenyen és hatályosan befolynának úgy a tartandó munkaversenyek, mint a kiállítások, stb. sikerére. Magát a megyét gazdasági körök, illetőleg önálló egyletekre lehetne beosztani úgy, hogy önálló működésük nem korlátoltatnék, legföljebb az évi gyűléseken képviseltetnék magukat. A központ folytonos összeköttetésben állana velük , gyűléseiken titkárja által helyettesítvén magát. Az ilynemű beosztásnak azon haszna is lenne, hogy szabatosan kijelöltetnék a fiókegyleteknek működési köre és iránya , továbbá az említettem titkár népszerű és oktató előadások tartásával emelné az összejöveteleket. Az imént elősoroltak képeznék tehát a fővázlatot. Ami a kivitelt , annnak módozatait illeti, arra nézve az egybehitt megyei gazdaközönség által kimondandó vélemény lenne szükséges. Módot kell nyújtani a legegyszerűbb földművesnek is a beléphetésre. Ezért a tagsági díjak lehető kevésre szabandók. Mert vegyük föl, hogy az egyesület alacsony tagsági díjakkal talán 500 tagot nyer; ez mindig jobb, mint magas tagsági díjak mellett talán a mondott számnak fele. De a cél a középosztály művelése, jólétre emelése; azon kell hát törekedni, hogy ez egyesíttessék. Meg lehet győződve mindenki, hogy a kormány is támogatandja az egyesületet, ha meggyőződött annak életképessége és választott helyes iránya felöl. Csak tenni kell! — Mutassa meg Csongrád megye, hogy oly gazdaközönsége van, mely a korszerű eszmék létesítését körében kivívni törekszik. Sz. M. gált el. A vendégek lovai pedig 566 mérő zabot, és 60 szekér szénát emésztettek meg. Hogy volt mit tenni a vendégek elé az említett lakodalmon, azon csakugyan senki sem fog kételkedni s ha valaki mégis kicsinylené Thurzó uram vendéglátását, védelmére azt említjük föl, hogy még talán nagyobb dáridót csapott volna, hanem a lakodalom előtt rövid idővel 80,000 magyar forintnyi kárt szenvedett az akkori háború által. Pedig igen nagy összeg volt 1610 ben 80,000 magyar írt. 1803 sz. 103—3—1 A szegedi gőzhajózási társulat által a zálogtartó részvénytársulat részére adott engedélynél fogva, — és ennek a szegedi kir. járásbírósághoz f. évi február hó 10-én 1803 sz. a. benyújtott kérvényére keletkezett határozat folytán, kézi zálogkép átadott „Szeged“ és „Klauzál“ nevű 120 lóerejü két vontató gőzösnek elárverezése elrendeltetik s annak foganatosítására határnapul i. é. február hó 28 ik napjának d. e. 10 órája a szegedi tiszaparton kikötve levő helyen tűzetik ki, a következő feltételek alatt. 1. Az árverező köteles az árverés előtt bánatpénzül o. e. 5000 szóval ötezer forintot készpénzben, vagy tőzsde-árfolyam szerint számítandó magyar kft. állampapírokban letenni. 2. A vevő tartozik a vételárt az árverezési naptól számítandó négy hét alatt bánatpénzvesztés terhe alatt készpénzben befizetni. A hajók minőségéről bővebb fölvilágosítást szerezhetni a szegedi gőzhajózási társulat elnökségénél. Kelt Szegeden, 1872. február 11. Takács Mihály, kir. járásbiró. HIRDETÉSEK. Galéne-befecskendezés. Gyógyit fájdalom nélkül 3 nap alatt minden húgycső kifolyást, úgy most keletkezőt, valamint kifejlettet és egészen idültet. Központi főraktár az osztrák-magyar birodalom számára: Manger Vilmos, Mécs, Bäckerstrasse 12. sz. Egy üveg ára használati utasítás mellett 3 frt 70 kr. Kapható Pesten: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái. 730—24—11 Hirdetmény. — Régi államvaspályarészvények azon tulajdonosai, kik új részvények szerzése iránti jogukat még nem gyakorolták, figyelmeztetnek , hogy ezt annál előbb érvényesítsék, minthogy a legközelebb meghatározandó zárhatáridő letelte után a szerzési jog meg fog szűnni. — Kürth állomásra eg nyitás a. F. hó 20-án az osztrák államvaspálya délkeleti vonalán, Perbete és Köbölkút között fekvő Kürth állomás a teherforgalom számára is meg fog nyittatni. A szállítási díjak kiszámítására nézve az 1870. október 20-án kiadott árszabálykönyvben Kürth állomásra vonatkozó tételek érvényesek. Hivatalosan jegyzett piaci árak 1872. évi február 10-én. Mérő alatt a pozsonyi,icce és akó alatt az osztrák értendő frt kr. rtkr. Tiszta búza mérője 6,21Gyertyánfa öle 18( rom 420Szilfa „ 16 KétszeresV 3130Tölgyfa „ 14 RozsV 350Fűz- és nyárfa „ 13— Árpár 270Fenyőfa „— ZabV 240Faszén mázsája2301 KukoricaV 340Kőszén pécsi „— Kölesn 210 „ mohácsi „—— Káposzta-repce „ —— „ oravicai „—— Veres-repce „— ——Repce-olaj fontja—36 [BurgonyaV 210Faolaj „—80 ISzinliszt mázsája15—Stearin gyertya „—661 Zsemlyelisztn 13— Fagygyu „ „—36, Kenyérliszt ten, „ 12—Szappan „—24 „ barna „ 1060 Fagygyu, nyers „—20, iRizs font—20 „ tiszta „—3d [Búzadaraccéje_16 Marhahús ,,—26 ÁrpakásaV —8Borjúhús „—30 1 Borsó V —12Sertéshús „—28, [Lencser —12 Juhhus „—16 BabV —8 Szalonna „ 361Széna legj. mázsája 230Disznózsír „—44 Szalma, alom „ 130 Irósvaj „—80 1Bor, szegedi,uj akója5 Olvasztott vaj „~80 ;Sör iccéje—16 Köménymag „— Pálinkar —30 Vereshagyma „—8 Born 12 Foghagyma „ 30 Vizecet —6Sóp Bükkfa öle 20 Cukor „ 36 CserfaV 18 Káposzta „ 121 [KőrösfaV 18 Paprika „ pl. Bécsi pénzárfolyam febr. 12-én 1872. ő°/0 metalliquea . 62.20 5% nemzeti köles. 71.— 1860-iki államkölcs 102 75 Bankrészvények . 8.44 Hitelrészvények 338 — London . . . 113.85 Ezüst . . . 112.— Cs. kir arany . 5.44 Vízállás. Február 5 fölött 19. A Tisza Szegednél ........................18' 9" 14. A Tisza Szegednél ........................18' 9' Sorshúzás. Temesvár, 10, 83, 36, 7, 9, 13. Brgisztér. POLITZER LOUIZA HIRSCH JAKAB jegyesek. Jréc8. február hó 11-én 1872. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. Főmunkatárs: Ilévay Ferenc. 1002. sz. 107—2—1 Hirdetés. Szeged szab. kir. város faszükséglete fedezhetése végett 50 öl 6 magas tömören rakott hasábos lágy tűzifa szállítására nézve Szeged városa részéről készpénzfizetés mellett ajánlati (Offert) verseny nyittatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik az 50 öl lágy tűzifát f. évi február hó 16-ikán a városnak eladva átadni hajlandók, hogy jól bepecsételt a fanem minősége és árának betükkeli leírását tartalmazó ajánlati levelüket 1872. évi február hó 15-ikéig Szeged város tanácsi iktató hivatalába adják be, mely napon déli 11 órakor a beérkezendő ajánlatok tekintetes polgármester és a háztartási osztály előadója alkamrás jelenlétében felbontatni, és a szállítani kívánt fa minőségének megtekintése után a városra nézve legelőnyösebb vállalkozónak szállítás végett átadatni fog. Szeged, 1872. február 8-án tartott tanácsülésből. Pálfy Ferenc, polgármester.