Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)

1872-10-09 / 121. szám

dekében megtesz és megtett mindent, ami a nép jólétét előmozdítja ; s a többi a kormány dolga, melynek atyáskodó jószándékát kétségbe vonni bűnnek tartanánk. Csak azon körülményre vagyok bátor kormányunk szíves figyelmét fölhívni, hogy miután már az őszi vetés küszöbén állunk, a nyújtandó segélylyel ne késsék, nehogy az történjék, ami 63-ban, midőn a vetőmag akkor érkezett, mikor az eke a töldből már kifagyott. És igy esett népünk akkor is, éppen a későn érkezett vetőmag miatt, egyes uzsorások zsebébe, melynek terhe még máig is ólomként fekszik a szegény nép vállain. Ettől pedig mentsen Isten ! Tehát vetőmagot kérünk! — még pedig lehető sürgősen — és ha Isten áldást ad, köszönettel megfizetjük. Kérem. szerkesztő urat legyen szives jelen közlésemnek becses lapjában egy kis tért engedni. . Végh Károly, községi jegyző: Helybeli újdonságok / Az aradi deleg. törvényszék előtt közelebb tárgyaltatott egy városunk lakossága előtt közönségesen ismeretes bűnügy, a Scheffer - féle rablógyilkosság , mely 1855-ben követtetett el. Ez ügy is erős bizonyságot nyújt arra nézve , mily súlyos tévedéseknek vannak bűnügyekben a bírák kitéve, s hogy a Wrtnek kft. szer is meg kell gondolnia, mielőtt fölületes bizonyítékok és az oszták törvénybeli gyamokok összetalálkozása alapján, a bűnöst kimondja. — Köztudomású dolog ugyanis, hogy e bűneset miatt akkor az itteni cs. kir. törvényszék által: Kispál József, Kovács István és Langó Antal nevű egyének ítéltettek a közvetlen tettesség bűnében és Rózsa Guczi Ferenc bűnrészességben, és pedig az első halálra, mely kötél által végre is hajtatott, Kovács s Langó pedig hosszú börtönre. A várbeli vizsgálatnál aztán kiderült, hogy e három elitélt ez ügyben teljesen ártatlan volt, a csak bűnrészesnek fölismert Rózsa Guczi Ferenc pedig valóságos tettes volt, s hogy a rablógyilkosságot vele együtt, Dr. Szögi József, Csányi Ferenc, Bata András, Mihály és Ferenc hajtották végre, bokan visszaemlékeztek most a halálra íté Kispál azon önmegadó nyatkozatára : „Megérdemlőn az akasztófát, de nem ezért!“ —A tettesek közül a mostani tárgyalásnál már csak dr. Szögi József és Rózsa Guczi voltak életben s ezek 15—15 évi börtönre, sat, ítéltettek el , .. . / Építkezéseink» reáliskolán és városi bérházon hetek óta oly csigalassúsággal haladnak , miszerint már alig remélhető, hogy az döbbent a télre tető alá jusson. Ennek okául azt mondják, hogy a Ganz-féle vasöntőgyár a nála megrendelt vasgerendákat a szerződésileg meghatározott időre nem szállítja. Elég baj, de mégsem oly nagy, hogy segíteni se lehetett volna rajta. Hiszen úgy tudjuk, hogy a szerződésben ki van kötve, hogy ha a nevezett vállalkozó a nála megrendelt vaskészítményeket a meghatározott időközön és mennyiségben nem szállítja, az esetben joga van a városnak e cikkeket az ő költségére máshonnan szállíttatni. Tehát mért nem veszik e jogot igénybe ? Ha nincs belföldi , van elég külföldi, belga, holland, sat. gyár, honnan e szükségleteket rögtön födözhetik. „Kost was kost !“ mint a divatossá lett német mondja, — fizesse a többletet a vállalkozó, ha nem bír vagy nem akar szerződésének eleget tenni, de ne igyuk mindig mi a más mulasztásának keserű levét. Az istenért egy kissé a pro de zéle uraim. Lássunk már valamivel nagyobb adagot abból a portékából, amit erélynek hívnak!A vízvezeték ügye mind sűrűbb és komolyabb tanácskozások tárgyát képezi már törvényhatóságunk kebelében.Legújabban (hétfőn délután) a jogügyi szakosztály kezdett tárgyalást ez ügyben , mely, úgy látszik, végre a dolog mélyére fog hatni. Erre az adott okot, hogy a város annak idején fölhívta volt a vízvezeték tulajdonosát , hogy azon 500 adó vizet, melyet a vízvezeték a fönnálló szerződés értelmében a városnak öntözésre naponként ingyen kiszolgáltatni tartozik, adná ki a reáliskola és városi bérház építéséhez. A vízvezeték tulajdonosa ezt egy a városhoz beterjesztett írásos nyilatkozatában nemcsak magára nézve megtagadta, hanem kétségbevonta, hogy az ő jogelődje is ingyen vi. kiszolgáltatására kötelezve volt volna ; de ha az lett volna is, ő nem érzi magát arra kötelezve, miután ö a gőzmalmot s a vele összekötött vízvezetéket árverésen vettesözét csak az árverési jogérvényessé vált föltételek kötelezik. E nyilatkoztból tehát azt látszanak sejteni a vízvezeték mostani tv azonosai (Back Bernat fiai), hogy, míg a város ellenében teljes érvényben fönnállónak tekintik a jogelődjükkel kötött szerződést, magukra nézve azt nem tartják kötelezőnek, ami e jó urak részéről igen praktikus fölfogásra mutat. A jogügyi bizottmány a szerződés felolvasása s rövid tanácskozás után kimondotta, hogy a szerződés értelmében a vízvezeték nem tartozik ugyan építkezési célokra ingyen kiszolgáltatni vizet, de igenis tartozik öntözésre és pedig a mondott 500 akót naponként. Más kérdés azután, hogy a mostani tulajdonosok kötelezőnek tekintik e magukra nézve is a szerződést, vagy hogy lehet-e egyátalán annak tekinteni az árverési jogi aktus után és annak feltételei szerint. A szakosztály abban állapodott meg, hogy mielőtt e kérdés megoldásába fogna, a tulajdonosok szólíttassanak föl határozott nyilatkozatra : vájjon kötelezőnek tartják-e magukra nézve a fennálló szerződést, egyszermind szereztessenek meg az árverési feltételek is. A jogi szakosztályra ez ügyben egyike vár a legnehezebb feladatoknak , melynek megoldásaelé annál nagyobb érdekkel tekintünk minthogy az az egész város közönségét közvetlenül érdekli. . . A szinház köréből. Legközelebb előadásra kerülnek . Ma ,szerda a ifmén „Jobb és balpárt“ új vigj. Csütörtökön: „Angyal és Daemon“ vigj. Szombaton: „Szép Heléna“ operette. Vasárnap : „Londoni koldusok“ szinmű. — E darabokban a társulat jobb tagjai vesznek részt, jelesen: Siposné, Aranyosiné, Klárné, Vizvárméstainé, Tihanyi, Szeles, Aranyosi, Zoltán, Erczy Csatár, Kőmives, stb. — Eöry és Komáromi L. még mindig nem érkeztek meg, az igazgató azonban a legvégsőt is el fogja követni, hogy őket, különösen Eöryt elhozza, amit néhány nap alatt hisz elérni. Nagy tűz volt tegnapelőtt éjjel a felsöv. kistiszapart során. A tűz éjfél után 2 óra tájon ütött ki s az erős szél által élesztve, három háztetőt emésztett föl. Azoltók mint halljuk, igen erélyesen működtek az oltásban , mig a lakosság legnagyobb bűnös közönynyel, szájtátva bámulta a veszedelmet s a tűzoltók verejtékes mankóját. Ennek okául épen a tűzoltókat mondják, kiket a nép még ma sem néz jó szemmel. Ez is egyik biztos jele alsó osztályú népünk éretlenségének, mert csakugyan nagy margyúság az: haragudni azokra, kik azon szép, de súlyos kötelességet válaltak iáa,, hogy nyugalmuk föláldozásával és kockáztatásával éjjel-nappal segítségére élenek veszedelemben levő embertársaiknak. Csak iskolát, minél több iskolát e népnek. Financkravall volt tegnap a piacon, mely nagy csödrötést és végű rendőri beavatkozást idézett elő. A vge lett hogy egy dohányáruló hősi kofát, reg egy a rendőrségnek is opponáló komivest hűvösre vittek. (Beküldetett.) Házi tanítókat, kik elemi tanulóknak magyar és német nyelven való házi oktatására szakképességgel bírnak, személyes vagy írásos megkeresésre készséggel ajánl a képezdet '&a*^a' / H.-M.-Vásárhelyen a pótképviselőválasztás f. hó 21-én fog megtartatni. A választási mozgalmak már is megindultak s első nagyobb hullámot Szilágyi Virgilnek szept. 29 -én 60 választópolgár meghívása folytán történt nyilvános föllépést vett föl , melynél a nagyszámú hallgatóság egy része majd majd botrányos tüntetéssel lépett föl Szilágyi ellen , mig a másik rész éljenze. A „V. K.“ szerint a 48-as párt is mozog s vasárnapra várták oda jelöltjüket, Németh Albertet, Helly , Bobon és Vidács kíséretében, akik meg is jelentek s fanatikus dikciókkal buzditák a népet. Ezeken kivül képve jelöltek még: Kovács Ferenc szintén a jobboldal és Teleszky István a balközép részéről. A nevezett lap azonban a körülményekből úgy látja, hogy még több is lehet._ A helybeli közkórház szeptember havi kimutatásából közöljük a következőket: A betegfölvétel kevéssel csökkent. A kórnemi váltóláz és hagymáz által volt Jell® re*T®Maradt augusztus hótól 98 beteg , 42 férfi, 56 nő. Felvétetett szeptemberben 107 — 96 férfi 42 nő. Kezeltetett összesen 205 — 107 férfi 98 nő. Elbocsáttatott 84 — 55 férfi, 29 nő. Meghalt 96 férfi, 3 nő. A halálozás 2 szer gümőkór, 2-szer hagymáz 2-szer vesebántalom , 1-szer májláb, 1 szer hashártyalob és 1-szer vizsrák folytán állott be. Maradt október hóra 112 beteg , 46 férfi, 66 nő. . . — (B e k a l d e t e 11.) Tisztelt szerkesztő ur ! Mindnyájunk érdekében kérem lapjában közölni a következőket: Kalmár Imre tulajdonaként a Szina fala mellett ölenként 18 írtjával árult gyertyánfa a csalással hatásos hiányos mértékkel adatik. Nevezetesen szélességben minden ölből hiányzik egyremásra fél láb, mi egy ölnél jó rész hiányt tesz. Pedig van helyhatósági szabványunk , mely azt rendeli, hogy a rendőrség az ölfákat vizsgálgassa s hiányosan árultatni ne engedje. Ugyanazért én jelentést is tettem ma írásban a kapitányi hivatalhoz orvoslás végett. — Mindnyájul megvárjuk tehát, hogy azon ölfák haladéktalanul összedöntessenek és újból a törvényes mérték szerint rakassanak. Szeged, 1872.október 8-án. Báthy, aljárásbiró. — Az ifjúsági kör azon tisztelt tagjai , kik tagsági dijaikkal hátralékban vannak; ezennel fölhivatnak, miszerint hátralékaikat e hó 13-ig annál bizonyosabban meg fizessék, mert ellenkező esetben, neveik nyilvánosságra fognak hozatni. A választmány. _ _ Lapunk 111. számából visszavált néhányat a kiadóhivatal. B ú c s u. Miután ezen előttem oly kedvessé lett várost másodízben el kell hagynom , ezúton veszek búcsút számos barátaimtól és őszinte hálával .Adózom az irántam tanúsított meleg barátságért, melynek oly hosszú időn át örvendhetni szerencsés valék. Szeged, október 7-én 1872. Hermann János, államvasuti teher-pénztárnok. — Az aradi kir. kir. törvényszék előtt okt. 9-én következő bűnügyek kerülnek tárgyalásra: 3429. Csiszár Imre ideje szegedi lakosok ellen elkövetett rablás. Vádlottak : Ábrahám Antal, Sziráki Antal. 3433. Rablás. Vádi.: Renkó Kálmán, Kecskés Istenes Gergely, Pitvári Juhász József 3431. Rablási kísérlet. Vádi.: Renkó Kálmán Kecskés Istenes Gergely, Bakondi Mihály, Milanko György. 3415. Rablás: Krausz Miklós oroszlámosi haszonbérlő ellen. Vádi.: Renko Kálmán, Pitrasy Juhász Jóska. Neczko Árkádia. Illési Miklós. 8436. Betöréses lopás. Vádi.: Renkó Kálmán, Tumó Ferenc. S Z I II ll 6 7. Október hó 5 én mutatta be magát a szegedi közönségnek Mannsberger Jakab dráma, népszínmű, vígjáték, operette és balet társulata , s e bemutatás egyszersmind színidényünk kezdete jen. Ha végig tekintünk a szerződött tagok nevein , csak az elismerés hangján lehet e társulatról nyilatkoznunk , és ha mindazon tagok, kikkel Mannsberger szerződött, valósággal eljönnek, úgy bátran elmondhatjuk, hogy Szeged a vidéki színészet terén e saisonban első helyen áll. Mi ismerjük az áldozatokat, melyeket a színigazgató az ügynek hozott, s azon nehézségeket, melyekkel a provinciális színészet terén minden lépten-nyomon találkozhatni. Mindezek dacára minden egyes szakma a lehető legjobban van képviselve s csak annyi kívánni valónk marad fönn, hogy a már valóban szerződött, de még meg nem érkezett tagok itt legyenek. Nem akarunk dicséreket írni e társulat felöl, mert ez túlzás lenne, de ismét nem lehetünk elfogultak s nem szabad egyoldalú fölfogással fukarkodnunk az elismeréssel. — Tekintsük a helyzetet, a viszonyokat, s ne ignoráljuk az annyi nehézségekkeli küzdelmeit a vidéki szinügynek. Mindezeket mérlegbe vetve, az itt-ott mutatkozó hibák és hiányok iránt csak azért is lehetünk némi elnézéssel, mivel elég jóakaratot tapasztalunk, s meg vagyunk győződve , hogy az ügy érdekében teendő megjegyzéseink nem lesznek a pusztában kiállónak szavai; s igy midőn Mannberger társulatának ez idényben kedvező helyzetet remélünk, hiszszük, hogy ez a közönség méltánylásából fog származni. Ami bennünket illet, bevalljuk, hogy nem azon gondolattal kezdettük meg színházi referádáinkat, miszerint egyéni nézetekből közvéleményt alkossunk, de alkalmat veszünk magunknak a közönség véleményét ellesni, s így azt összegezve fogjuk mindannyiszor előadni, mert szemünk előtt lebeg a kettős cél, melyet a szinügytől várunk. — E célok elseje az, hogy nemzeti művelődésünk hatalmas rugója, a szinügy , a lehetőségig tökélyes hittessék, s ebből kifolyólag az áldozni képes közönség hasznos élvezetet nyerjen. És így, míg egyrészt pártolni fogjuk a művészet érdekében tett és teendő lépéseket, másrészt oda fogunk hatni , hogy az ne aljasuljon puszta üzérkedéssé. Ennyi, mit magunk elé célul tűztünk ki, s hiszszük, hogy azon eszközök, melyeket e nemes cél elérésére koronként föl fogunk használni, nem lesznek helytelenek. A kritikusnak nem szabad túlzásokba esni mert akkor veszélyeztetve van a cél. Mi tudjuk jól, hogy a biztatatás, kérés, zaklatás fegyverei közül egyének szerint kell válogatni. Itt só hiúságot célszerű legyezgetni, hogy azt jó irányba térítse ; amost az elfogultságot tenni nevetségessé, hogy az elszégyenelje magát, ma a gúny lalánkjait használni, hogy a boszantó apathiából kizavarja a restelkedőket; holnap a dicséret koszorúját osztogatni, hogy az újonc lelkesedése ne álmosodjék; és mindezt jóakarólag! Ami magát az első előadást illeti, szándékosan hagyjuk el a részletezést , mert, mint előbb is fölemlítek, sok tag hiányozván, a szerepek nem mindenütt illetékes kezekben voltak. Az előadás programmja sok tapintattal volt összeállítva, mert „A szigetvári vértanuk“ fölvonásában ; drámát; az ezt követő baletben Peleki Karolina solojával élvezetes táncot láttunk. A második szakaszban a „Kuki prédikációk“ folyton élénkségben zárták a szépszámú közönséget, s bátran elmondhatjuk, hogy a vígjátéki szakma derekasan van képviselve. Különösen kitűnt Klárné, kit a közönség első kilépésekor zajos tapsokkal fogadott. Ezt követte „Pas des trois“ balét sok taps kíséretében. A harmadik szakaszban operettet láttunk („Szép Galathea“). A címszerep Vizvárinéra várt, de betegsége miatt még el nem jöhetvén . Mannsberger a közönség iránti figyelemből Bényeiné asszonyt hozta le. Bényeiné a közönség kegyence , mit számos tapsaival igyekvék bebizonyítani. De nem szabad e helyen Ganymedről, Nikó Lináról, megfeledkeznünk, ki csak vendégként mutatta itt be magát. Csinos színpadi alak, üde hang, fesztelen játék, és szinte roszul esik tudnunk, hogy többé nem láthatjuk. És most leteszszük tudósítói tollunkat, de nem tehetjük azt anélkül, hogy ez alkalommal pár szót ne kockáztassunk szinügyünk érdekében. Nekünk szegedieknek megvan a magunk szinház-kérdése. Fődolog: egy állandó színház építése. Az előbbi évek tapasztalataiból meggyőződhettünk, hogy közönségünknek, legalább a téli idényben állandó szüksége a színház. Okunk van hinni, hogy a közönség igényeit a színház csak akkor elégítendi ki, ha magából a közönség kebeléből kerül ki az igazgató-bizottmány , ha minél többen anyagilag is érdeklődnek a helybeli színügy iránt, ha úgy a színészek szerződtetésében, mint az előadó darabok megválogatásában azon néző közönség ízlését s műveltségi fokát tartjuk szemmel, melynek magunk is egy részét teszszük , melyet tehát magunk is legjobban ismerhetünk s kifogásain , panaszain leghamarabb segíthetünk. Az ügybuzgalomnak proteusi alakra van szüksége, s akkor a cél el leend érve. Addig is azonban óhajtjuk , hogy az ideiglenesen az idényre alakult színi bizottmány erélyes kezekkel támogassa a szívügyet, mert bizony — ráfér ! Rhabonban. Vadaskert. Régóta botránykozunk már a t. vidéki laptársaink borzasztó prózai és irtóztató verseményes közleményein, mikkel olvasóikat oktatni (?) és művelni (?!) törekednek; egyszer-másszor ki is lőttük egyik-másik ellen a gúny nyilait, de bit az nem igen használt : a vadnál vadabb szellemi termelvények azért minden áldott héten megszületnek és rontják az istenadta levegőt, miként — egy jeles stylusi folyamodó szerint — „az aszszonyok az alkotmányt.“ Most hát elhatároztuk , hogy a vidéki zavaros fejekben termő eme szellemi vadakat összefogdossuk és részint kommentárral, részint anélkül, olvasóink elé bocsátjuk. Evvel kettős célt vélünk elérni: 1 szőr, olvasóinknak nem utolsó élvezetet szerzünk; 2 szór , sikerül talán ez összefogdozás által a vadakat megritkítanunk, amivel közhasznú szolgálatot tennénk. E vadacskákat pedig egy ezennel megnyitott uj rovatba sorakoztatjuk, melynek a fönnebbi címet adjuk. Hízelgőnk magunknak, hogy e cég ép oly találó , mint szellemdús. * Az első szellemi vadnyulacskát a „Szentesi Lapok“ tárcájából fogtuk ki, s uye, itt adjuk : Mind a kettő. Nincs, dehogy van a világon Szebb lány mint a szőke! Arany haja napsugárból Van fejére szőve ! De csak mégis egy parányit Szebb talán a barna ! Holló haja mintha vállán Egy éjét takarna! Válaszotok hát barátim ! Ha kell a szerető! Ha az egyik, lift a másik — S csalfa — mind a kettő! Kommentárt nem írunk hozzá, mert az csak rontaná a hatást; csupán azt jegyezzük föl, hogy ez az ártatlan nyulacska Katona József nevű úriember agyának bokorjából ugrott ki.