Szegedi Híradó, 1876. január-június (18. évfolyam, 1-78. szám)
1876-01-02 / 1. szám
A vidékről. Uj-Szt.-Iván, 1875. dec. 81. T. szerkesztő ur! Tegnap, azaz december 30-án, tartatott meg Uj-Szent-Ivánon a jegyzőválasztás. Ez ugyan pár év óta nem valami nagy újság nálunk, mert egy-egy esztendőben kétszer is megtörtént már; de ez a mostani fölülmúlja valamennyit. Jelöltek voltak: Tuss Gyula, Todoreszk Miklós helyettes jegyző és Putits urak. Két párt állt egymással szemközt, a Tuss- és Todoreszkpárt; szavazásra kerülvén a dolog , ez akként végződött, hogy mindkettő egyenlő számú szavazatot nyert. Az elnöklő szolgabíró úr, ki a legrészrehajlatlanabb volt , nem tehetett mást, mint sorsot huzatott , amely Tuss javára dűlt el. Hanem ekkor kezdődött csak a kenyérharc Todoreszk részéről, aki beperléssel fenyegette a szolgabiró urat s mindenféle preszsziót gyakorolt. Szerk. * Kár az ilyen „úriember“ nevét elhallgatni; megérdemelné, hogy a nyilvánosság itélőszéke elé állittassék. Melléklet a „Szegedi Híradó“ 1-ső számához: gyár gazdának. Ez az István bácsi tetőtől talpig becsületes magyar ember, szorgalmas, jó gazda. Nevenapjára meg volt hiva az egész deszki értelmiség, a mely egytől egyig meg is jelent, amivel bebizonyítá, hogy a becsületes földmivelőben is a haza polgárát, hozzája hasonló embertársát tiszteli. Az ünnepelt házam órakor zsúfolásig megtelt szép vendéggel, mely közt ott tündökölt a kedves makai „fehér rózsa“, s a deszki „piros rózsa.“ — A vacsoránál nem hiányzottak a fölköszöntések sem, melyeket egy szegedi úriember kezdett meg. Közkívánatra egy szőregi vendég meg a háziurat rögtönzött kádenciás versben üdvözölte. Vacsora után, nem ugyan Náci barátunk lelkesítő s andalító zenéje, hanem egy szegény legény kis citerája mellett, megkezdődött a tánc, melyet oly vígan járt örege, apraja, mintha Magyarország első bandája húzta volna. Diktum, faktum, a tánc reggel négy óráig tartott. És Deszk lelkes emberei még ez egyszerű házimulatságnál is gyakorolták a jótékonyságot, s pedig egy egészen idegen város, Szeged irányában. Ugyanis e sorok szerény írója Dugonics-féle sorsjegyet kezdett árulni, s mintha csak ingyen adta volna, úgy kapkodták , elfogyott, amennyi volt. Azonban itt nem fojthatom el megütközésemet s megbotránykozásomat egy szegedi úriemberen, aki, midőn a jegyeket árultam, odajött s vevőimnek ilyesmiket mondott: „Inkább ajándékozza másra, vagy, dobja ki a forintját, mint e sorsjegyekre.“ És ennek az embernek szép háza van Szegeden, de nem hiszem, hogy vett egy sorsjegyet is. * így mulattunk mi falusiak, egyszerűen, de vígan, kedélyesen , s jobban megelégedve távoztak hölgyeink is e szerény kis mulatságból, mint számtalan nagyvárosi a fényes bálákból. Éljenek a deszkiek ! Alpha a megválasztott jegyzőt is megtámadta s addig piszkolta ellenfelét, mig ez ki nem jelenté, hogy leköszön, ami a győztes pártban általános lehangoltságot szült. A szolgabíró úr most, minthogy a megválasztott s fölesketett jegyző leköszönt, úgy hiszszük, nem fog mást tehetni, mint új választás elrendelését kérni a megyétől. Mi részünkről kijelenthetjük , hogy egyik párthoz sem tartozunk , de annyit mondhatunk, hogy Todoreszk, eltekintve attól, hogy oly sokszor hangoztatta, hogy ő a szent-iváni isten (mely kifejezés mutatja egész jellemét), nem érdemelte Tuss részéről a nagylelkűséget. Aki eddig még nem ismerte ez urat, most módja volt megismerni, s most a szerbeken a sor, hogy csatlakozva az ó-szent-iváni választókhoz , Putitsot válaszszák meg jegyzőnek. Egy szemtanú, Európa azon országai , amelyek földrajzi helyzetöknél fogva tengeri kereskedelemre voltak utalva , ezentúl e politika ujjmutatását követve , lázas tevékenységgel igyekeztek előnyöket kivívni. Megkezdődött a gyarmatszerzésre célzó mozgalom, s miután e fölfedezésekre indult expedícióknak északon keresett átjárókon nem sikerült az Indiákhoz térniök, a mozgalom erőszakos jelleget öltött s roppant küzdelmek útján létettek kísérletek a kereskedelmi supremácia elnyerésére, amely elég hatalmi eszközül szolgált arra, hogy politikai supremáciával is kecsegtessen. A politika ezen irányzata világosítja meg azon körülményt, hogy Spanyolország, Portugál, Holland, Anglia, Franciaország állandó ellenségeskedésben állották s hogy a kereskedelmi supremácia egyik államról a másikra ment át, anélkül, hogy a kereskedelem világkereskedelmi köre szélesbedett volna. Nem lévén célom történelmet írni, munkám keretében nem foglalhat helyet ama háborúk vázolása s az előidézésükre hatott egyéb körülmények kifejtése. De minthogy Európa politikai viszonyaira jelentékeny befolyást gyakorolt a kereskedelmi supremácia, nem vélem mellőzhetőnek ama háborúk fő eredményeinek feltüntetését. A spanyol-ausztriai ház zsarnoksága , mely H. Fülöpnél már egyenesen a nép koldussátételére működött, maga szólita síkra Spanyolország ellen a németalföldieket , akiknek hazafisága és erélye több mint félszázados harc után függetlenséget vívott ki a vérözönnel áztatott állam számára. A gyűlöletes II. Fülöp, vérengző hadvezére Alba herceg által, uralkodóházának magvaszakadta után elfoglaltató Portugált s nyomasztó kormányrendszere ugyanazon időben ásta meg a sírt a két hesperiai állam nagyságának és jólétének. Sőt a mostoha uralkodó embertelen politikájának éppen Portugal joa első áldozata, rövid idő alatt elvesztvén jóléte forrásait. Fülöp ugyanis, hogy kereskedelmüket tönkretegye, kizárta Lissabon piacáról a németalföldieket. Az erélyes nép , mely függetlenségéért oly vitézül képes volt harcolni, a kereskedelme ellen intézett csapást Fülöp birodalmára romlásthozólag ellensúlyozta. 1602. márc. 20-ikán egy nagyszerű kereskedelmi társulat alakult Németalföldön, az „Indiai társulat“, mely a hesperiai birodalom erejét forrásánál, gyarmataiban támadta meg s kitartó harc után, rövid idő alatt a hollandoké lön a gyarmatbirodalom, amit Helybeli újdonságok. Üdvözöljük olvasóinkat az újév első reggelén! Üdvözöljük a régi gárdát, amelytől nem vettünk búcsút az óév végén, mert tudtuk, hogy a küszöbön túl ismét találkozunk; üdvözöljük az új pártolókat, akik a régiek mellé sorakoztak ! És üdvözöljük a hű és önzetlen csoportot, amely az ember jobb részével, lelkével, szellemével állott gyönge erőnk támogatására s képesített bennünket arra, hogy a világító mécsnek folyton táplálékot adhassunk ! Fogadják e lap szellemi bajnokai üdvözletünk mellett meleg köszönetünket s baráti kézszorításunkat, és engedjék remélnünk, hogy a közös harctéren az uj esztendő is együtt talál bennünket.... Csak neked mondunk egy száraz istenhozzádot , letűnt ó-esztendő ! Te is mostohánk valál, mint már.(három-négy elődöd volt, te sem eszkomptiroztad Századrészét sem annak a sok szép reménységváltónak, melyet születésed napján hozzád benyújtottunk, — csak tenger bajainkat tetézted. De igaztalanok volnánk, ha minden érdemet megtagadnánk tőled. Ha nem öntél is reánk a bőség szarujából áldást, legalább megtetted azt, hogy mind jobban és alaposabban bajaink okainak fölismerésére vezettél bennünket, és emellett javadra lesz följegyezve a történelem lapjain, hogy benned született meg az egyetértés , aminővel az alkotmány helyreállítása óta nem bírtunk s amely egy erős parlamentet és erős kormányt adott a gyöngék és ingadozók helyébe. E kettőben van legalább alapja letéve a szebb jövőnek, amely a sok jaj és baj közt is uj reményt és uj erőt önt sziveinkbe. Te vagy hivatva az ujult reményeket megvalósítani , a kidőlt agg nyomába lépő ifjú: 1876! Adja a Gondviselés, hogy annyi csalódás után benned ne csalatkozzunk! De mi meg ne bízzunk mindent a Gondviselés ingyen Almeida és Albuquerque alapított. — Tizenkilenc év múlva a hollandok az újvilágnak is hadat üzentek s a „nyugat-indiai társulat, ha Brazíliában és Észak-Amerikában nem érheti is el célját, a nyugat-indiai szigeteken jelentékeny telepeket biztosított Németalföld számára. Az Indiában megszerzett óriási birtok Hollandiára szállttá a kereskedelmi supremáciát Portugál örökre megbukott, míg győzelmes vetélytársa , a csekély államocska, kelet drága árui útján roppant gazdagság és hatalomnak jutott birtokába. A hollandok üzér szelleme nagy hasznot biztosított a gyarmat-kereskedelemből. Jegyzőkönyveik mutatják, hogy Indiából évenként 60—120 millió frank értékű árukat szállítottak, melyeket Európában két-háromszoros áron adtak el. A társaságnak 1693-ban közel száz millió haszna maradt. — A részvények olykor ezer-százlokira emelkedtek, s százharminc évnél kevesebb idő idő alatt a részvényesek osztaléka 180 millió forintot tett ki. — A kereskedelmi túlsúly helyváltoztatása nem semmisíté ugyan meg a merkantilizmust, sőt az egyedárus társulat barbár kegyetlenséggel üldözte az indiai szigeteken megtelepült idegeneket, s ahol kizárólag nem bitorolható a kereskedelmet , azon helyeken földúlta az ültetvényeket , de a jövedelmes kereskedés magára az anyaországra nagyfontosságú eredményeket vont maga után. Németalföld ipara roppant fejlődésnek indult, s minthogy a nép nyakán nem ült despotikus kormány, a régi, irigyelt jólét hanyatlott ugyan, de nem lett semmivé, midőn a kereskedelmi supremáciát a verseny szerencsére más nemzet kezére játszotta. A kereskedelmi és politikai érdekek összetévesztése folytán a nemzetek közt létrejött antagonizmus végre az angolokat juttató, a kereskedelmi túlsúly polcára, kiket a világ máig az első üzér népnek ismer. E nemzet előharcosa volt a polgári szabadságnak, s tevékenységét azon dicső harcnak szentelvén , csak később foglalhatott szilárd állást a kereskedelmi túlsúlyért versenyzők közt a vagyonosodás forrásainál , a gyarmatokban. A verseny útját azonban jóeleve — éppen úgy, mint a hollandoknak — II. Fülöp erőszakossága nyitá meg Anglia előtt és pedig akkor, midőn az ország ellen küldött „győzhetetlen“ hajóhad, Fülöp zsarnoki törekvéseinek utolsó erőfeszítése, megsemmisülve hevert a Manche sziklái közt. Erzsébet, a férfias lelkű királynő, ki az államot fölszabaditá a Hanza gyámsága malasztjára kettőzött , kitartó munkához; erős lélekkel és szilárd kézzel irányozzuk a sors szekerét, hogy a magunk és a haza bajait oszlassuk!. . . Boldog újévet mindenkinek ! — Jelen számunkat, mint már múlt számunkban kijelentettük , még a múlt évi előfizetők is kapják. A tárcánkban pár hét óta folyó történeti tanulmányt a legjobb akarattal sem voltunk képesek a lefolyt évben befejezni s még néhány számra való ez évre maradt. Régi előfizetőinkre nézve ez nem baj, az újakra nézve pedig kijelentjük, hogy akik az egész közleményt óhajtanak birni, azok részére kiadóhivatalunk iparkodni fog a múlt évi illető számokat megszerezni. — Az iskolaszékből. A múlt csütörtökön tartott iskolaszéki ülésben fölolvastatott a helybeli izr. hitközség elöljáróságának azon átirata, melyben kijelenti, hogy felekezeti iskoláit községiekké óhajtja átalakítani s a városi községi iskolák közé soroltatni. E fontos tárgyban az iskolaszék ez alkalommal érdemleges határozatot nem hozott, hanem ez ülésben, Pillich Kálmán indítványára, Petrovics István elnöklete alatt: Tóth János, Nagy Sándor, Ferenczy János, Lévay Ferenc, Dobó Miklós, Pillich Kálmán, Nagy János és Nagy Ferenc bizottsági tagokat küldte ki azon utasítással, hogy a kiküldöttek az izr. hitközséggel az iskola átvételéről tanácskozván, kimerítő jelentést adjanak be a legközelebb tartandó iskolaszéki ülésre. — A farsangi évad első bálja, amint azt már lapunkban közöltük, a tisztviselőké lesz. E jótékony táncvigalom nem, mint tervezve volt, a Lloydban, hanem a felsővárosi társalgókör tágas helyiségében tartatik meg, hol a bálbizottság mindkét nagy termet lefoglalta, hogy a közönség kényelmére kellően berendezhesse. Tekintve a városunk műveit osztálya részéről máris nyilvánuló nagy érdeklődést, a legjobb sikert jósolhatjuk ezen kettős jótékonycéllal összekötött táncvigalomnak. A meghívók, mint értesülünk, már a napokban szétküldettek; erre nézve a rendezőség tudatni kívánja, hogy akik tévedésből netán meghívót nem kaptak volna és arra igényt tartanak, szíveskedjenek a tisztviselői társalgókörben (feketesas-utca, Rónay-féle ház) naponta d. u. 1—3 óra között a bálbizottságnál jelentkezni. / Kitüntetés. A vallás- és közokt. miniszter a „köztelken“ elhelyezett tanszermúzeum főfelügyeletével megbizott Mayer Miksa mint fogalmazónak, lapunk régi, állandó munkatársának, ezen új intézmény létesítése s rendezése körül tett „önzetlen fáradozásáért s példás ügybuzgalmáért“ őszinte elismerését nyilvánította. Ez elismerés már régebben jelent volt meg a hirlapban, de akkor figyelmünket kikerülte: most, hogy megtudtuk, örömmel siettünk róla említést tenni. — Hymen, Weisz Miksa úr jan. 6-án tartja esküvőjét Eppinger Dica kisasszonynyal. Az esketési szertartás délután 3 órakor lesz a helybeli szr. imaházban. „A közönség köréből“ cím alatt alól, és kitűnő tengernagyai — az ország lesujtására fölemelt hatalom romjainál felismerék az utat, mely a politikai nagyság felé vezet, s midőn a büszke szomszédot, mely erőszakoskodó hatalma eszközeit roppant gyarmatbirodalmából meníté, lábaiknál törte össze végzete, mi sem gátolta, hogy birtokukba vegyék a vagyonosodás forrásaihoz vezető elemet, a tengert. Azonban Anglia figyelmét a Stuartok alatt a polgári szabadság ügye ismét elvonta a kereskedelmi politikától. Annál nagyobb lendületet adott a nemzet indusztriális érdekeinek a köztársaság korában az eszélyes protektor, Cromwell, akimár az akkoriban legvirágzóbb gyarmatokkal rendelkező Hollandiának dobott keztyűt „hajózási törvénye“ által. E törvény, mely majdnem halálos csapást mért Hollandiára, nagy előnyöket biztosított az angol köztársaságnak. A kereskedelmi politika folytonos működésben tarta a nemzet tevékeny erejét s utakat nyitott előtte az ó- és új világban, melyekben roppant területeket árasztott el gyarmatokkal. Az angol lobogó már Erzsébet alatt Indiához férkőzött . Stephens kapitány volt az első angol, ki, a Jóremény-fokot megkerülve, 1591-ben Indiába ért hajójával, hol az angol kereskedők a Nagy-Magostól ugyanazon kiváltságokat nyerték, melyeket Velence élvezett. Azóta mindinkább gyarapodott a tér, melyet a jövedelmes kereskedelem forrásánál nyertek. Az 1600. dec. 18-iki okmány által meglőn alakítva az „indiai kereskedelmi társaság“, amely nem fösvénykedett minden célravezetőt áldozni saját jól fölfogott érdekének. Hasztalan volt a portugálok irigykedése, a hollandok erőfeszítése a veszélyes versenytárs kiszorítására; az angol erély és kitartás, küzdve a portugálokkal, hollandokkal, megmérkőzve az indusztriális nagyságban velők méltán osztozkodó franciákkal, legyőzve a belföldi szultánokat, — csellel, eszélylyel, kegyetlenséggel és hősiességgel — Albiont az Indiák urává tette. Észak-Amerikát, amelynek felfedezése a 15. század utolsó éveiben szintén olaszok által történt, — Anglia kezdi gyarmatosítani. Walter Raleigh 1584-ben teszi le alapját az első gyarmatnak, a szűz királynő tiszteletére Virginiának nevezett tartományban. Az újvilág éjszaki területei, közép- és dél- Amerikától nagyon elütő gazdasági forrásokkal rendelkeztek s igy földjein a gyarmatalapitás is más célú és jellegű volt. Amott a kimeritletlen bányák kincsei olcsó gazdagsággal kecsegtetnek: itt a természeti viszonyok kedvezőtlensége erős, bár dúsan gyümölcsöző próbára teszi az emberi múlt számunkban közölt panaszra vonatkozólag illetékes helyről azon felvilágosítást vettük, hogy a belv. egyházban azt a kérdéses , első padot ünnepi alkalmakkor a rendőrség nem a városi tisztviselőknek, sem valamely intézetnek, hanem tisztán és egyedül a műveltebb osztálybeli hölgyeknek szokta fönntartani, így történt ez karácsony napján is. Az illető panaszban előadott eset tehát éppen ez intézkedés ellenére történt s igy annak oka tisztán az illető rendőr ostobasága volt. -- Hogy az eset után a 3 üres padot a fölemlített intézet növendékei foglalták el, az egészen véletlenül történt. Az illető növendékek ugyanis vezetőikkel az egyik sekrestyében foglaltak volt helyet s onnan csak később, fölszólitás folytán s azért vonultak a három első padba, mivel azok üresen állottak. Ez tehát sem a rendőri intézkedéssel, sem a bolondul föllépett rendőr tettével semminemű összefüggésben nem állott, amit netáni félremagyarázások ellen, a szerzett fölvilágosítások alapján, szükségesnek véltünk világosan kijelenteni. Ennyit a panaszos esetre. — És most még el nem hallgathatunk valamit, ami avval a templomi padrendelkezéssel összefüggésben van. Azt hallottuk ugyanis, hogy ez már nem az első kellemetlenség, ami ott előadta magát; ebből mi azon következtetésre jutunk, hogy legjobb lesz az egész padfenntartási intézkedést abbanhagyni. Isten előtt úgy is egyformák vagyunk mindnyájan, legyen tehát legalább az ő házában egyenlőség. Műkészítmények gyufából. A napokban ritka szép műtárgyakat volt alkalmunk megszemlélni a helybeli Neubauer-féle gyufagyárban. Az egyik Magyarorország, a másik Szeged város címerét, a harmadik pedig a graditzbergi romot ábrázolja színes gyufafejekből. Mindegyik tárgy külön-külön kitűnő ügyességről tanúskodik, de legkiválóbb az utóbbi, amely a maga nemében remeknek mondható s készítője e téren megérdemli a művész nevet. Ez a kép már nagyságánál fogva is kiváló, nem kevesebb mint 138,900 szál gyufából van összeállítva s készítése öt hónapot vett igénybe. Neubauer úr e műtárgyakat a jövő évi orsz. kiállításra készitteté — s ott még többet is fog ilyenekből kiállítani; addig is azonban a városháza közgyűlési termében vagy valamely más alkalmas helyen szeretné ezeket a közönségnek bemutatni — csekély beléptidijak mellett, s az ezekből bejövendő összeget a Dugonics-szobor javára szánná. A szép cél iránti tekintetből helyeseljük szándékát s reméljük, hogy azt sikerülni is fog kivinnie. Birtokvétel. Városi tanácsunk — a legutóbbi közgyűléstől nyert maghatalmazása folytán — a szőreghi marosparti legelőbirtokot örökáron megvette. A birtok 90 hold terjedelmű s ára 12,000 frt, amely négy részletben lesz lefizetendő. — E vétel, bármily terhére legyen a mostani viszonyok közt a városi tárnak, okvetlenül szükséges volt, mert e darab földdel a városnak ottani birtoka ki van kerekítve, ami sok kellemetlenségnak vágja útját. A színházból. Jövő kedden, f. hó 4-én, színtársulatunk kitűnő komikusának, Mikei Lajosnak lesz jutalomjátéka. A „Falu roszsza“ kerül színre ismét új szerepszorgalmat és munkásságot. Más nép volt az, amely Dél-Amerika és Mexikó bányáit művelő, s más, amely szilárdságot hozott magával, az északi tájak mostohaságaival megküzdeni. Amoda telhetetlen kincsszomjasok, munkakerülők sereglettek, akik előtt gyűlöletes lett az otthon kényelme, mert a megszerzéshez fáradság kívántatik . Észak-Amerikát pedig legnagyobb részt szerencsétlen üldözött nép választá lakásul, hogy munkáját, melynek gyümölcsét odahaza megkeserité a politikai vagy vallási zsarnokság, egy uj hazának áldozza, hol a szabadság verőfénye áldástrintőleg hat az emberi szorgalomra. És mig az arany- és ezüst-dús Dél-Amerikát kizárólagos birtokul foglalja le a zsarnokság és henyeség önzése, addig Észak-Amerika — mert a tiszta munka és szabadság nem ismer önzést — megnyílik az ó-világ minden népe előtt, amelynek csak kedve telik azon gazdagságban, amit szorgalom útján szerezhetni. Mily sajátságos ellentét! Az újvilág egyik óriási része kincseket szolgáltat a despotizmus kezeibe a politikai és lelkiismereti szabadság meggyilkolására. A másik részében menedéket lelnek az üldözöttek. Amott a jólét megszentelt eszköze, a munka legyaláztatásával rabszolgaság születik; itt az emberi iparkodás legnagyobb diadalra jut s eléri azon őt kizárólag megillető mélóságot, melynélfogva az egyén társadalmi erélyének mérvéül tekintetik. Ezen ellentétekből természetesnek tűnik föl az eredmények ellentéte is. Dél-Amerikát és Mexikót zsarnokai és ingyenélői örökre megölték s ezek földjén ma nagyobbrészint szabadságtalan, koldus és buta nép gyilkolja egymást a majdnem folytonos fejetlenségben. Észak-Amerika ellenben a szorgalom utján bámulatos gazdagságra és jólétre emelkedett, s a legszabadelvübb, a mintaszerű alkotmányának aégise alatt rohamos gyorsasággal halad előre a szellemi és anyagi fejlődés. Észak-Amerikának eszerint államviszonyaival szemben fenséges miszszió jutott. Ha nem bátorkodunk is Állítani, hogy az Egyesült Államok széles alapokon nyugvó politikai és vallásszabadsága mérséklő befolyást gyakorolt volna az európai zsarnokokra, az azonban kétségtelen tény, hogy e szabad államnak létezése biztosít arról, miszerint a földnek egy eltörülhetlen pontján megdönthetetlen érvénynek fog örvendeni mindenha a szabadság. És ha valamely nemzet üldözött fiai a szabadságért hazát vág** nak cserélni, nyitva előttük az út F' amerika felé. (Folyt, követce .c* hanem lássunk a munkához