Szegedi Híradó, 1876. július-december (18. évfolyam, 79-158. szám)

1876-07-02 / 79. szám

csak hűvös estéken szeretjük látogatni a sétá­nyokat, hanem a forró nap heve ellen is szere­tünk az árnyékba húzódni s ott a szabad leve­gőt élvezni. Az ily sétányoknál tehát szem előtt kell tartanunk a műveit közönség ízlésének kielégí­tését, a város szépségét , ennek diszes épületei­vel való öszhangzásba hozatalát. Azért az ül­tetvényeket is meg kell választanunk; ne csak az örökös akácokat terjeszszük, hanem a vál­tozatosságért más jeles­ díszfákat és a virágzó bokrokkal való díszítést is alkalmazzuk, úgy hogy az év minden szakában majd virágai, majd gyümölcseinek változatossága által élve­zettel szolgáljon. A zenekarnak egy állvány lenne építendő a kert közepén , árnyékot szolgáltató fákkal környezve, alatta több lócával, mert mostani ál­lapotában nagyon falusias , nem nagy városhoz illő. Akár­mily szempontból vegyük is a dol­got, előhaladt korban élünk s a korral lépést kell tartanunk , s ha már mindenben oly szép előhaladást tettünk, ne maradjunk a kertészet­ben se hátra. Tekintsünk a fényes reáliskolai palota előtti kis térre , mily elhagyatott árvaságban van! pedig ezt néhány bokor-ültetvénynyel díszessé és vonzóvá lehetne tenni. Mindezen elősoroltakat csak azért hozom föl, mert szeretem Szegedet, mint hazánk máso­dik nagyvárosát, ép úgy, mintha szülöttje vol­nék; látom szép jövőjét s ép azért óhajtanám, hogy e szép jövője meg ne zavartassák s hogy ahoz minél gyorsabban közeledjék. A legmélyebb sajnálatomat kell nyilvání­tanom afölött , hogy Szeged városának nincs egy gazdasági egyesülete, egy jól berendezett kertészeti szakosztálylyal egybekötve. Hogy mily haszon háramolna eb­ből a gazdálkodásra , a baromtenyésztésre és kertészetre, fölösleges elősorolnom. Erre külön­ben bátor leszek még más alkalommal vissza­térni. G. J. K e l e t r öl. Szeged, június 30. A helyzet napról-napra komolyabb jelleget ölt. S ezt e pillanatban már nem csupán a keletre, hanem egész Európára értjük. Óráról­­órára vészsejtetőbb hírek vágtatnak szerteszét a hírverő sodronyain s tolulnak egymás fölé, mint a terhes fellegek, midőn vihar van ké­szülőben. Már tegnap (csütörtök) az esti órákban vettünk értesítést a fővárosból, hogy Milán fejedelem csakugyan elutazott a hadsereghez (az erre vonatkozó múltkori tudósítás korai volt); búcsúproklamációt intézett Belgrád hátra­maradt gyér lakosságához s védelmébe ajánlotta nejét, ki eszerint otthon marad. Sokkal fontosabb ennél azon szárnyaló hir, mely szerint az orosz- porosz szövetség bevégzett ténynek tekinthető Ausztria- Magyarország nélkül, s ha enélkül, úgy hozzá­tehetjük, hogy ellenére. Ugyane hk­ szerint viszont Ausztria-Magyarország Angliával szövetkezik , s e szövetséghez harmadiknak Olaszország járul, amely — közbevetőleg legyen mondva — egy idő óta szintén hatalma­san fegyverkezik. Hát Franciaország ? Erről még hallgat a krónika, de nem hiszszük, hogy sokáig hall­gatna, ha a többi hatalmak egymás mellett és ellen sorakoznak — a keleti kérdésnek egy még eddig nem létezett világháború útján leendő megoldása végett. Egyébiránt a fennebbi nagyjelentőségű hírt még fönntartással közöljük; megjegyezzük azon­ban, hogy az már némi alapot talál egy ko­rábbi tudósításban, mely azt jelenti nagy óva­tosan, hogy a keleti események legújabb fordu­lata következtében az orosz cár és az osztrák­magyar uralkodó nagy garral hirdetett jugen­­heimi találkozása kérdésessé vált. A diplomaták által ködbe burkolt helyzet, úgy látszik, a legrövidebb idő alatt tisztulni fog. Jobb is , legalább tisztában leszünk ! * A „II. Hírlap“ belgrádi levelezője jan. 26-ról többi következőket írja : Tény , hogy Oroszország kezdi meg most a háborút Törökország ellen! Szerbia és Montenegro Oroszország előőrsei. Ismételve biztosítom önt, hogy Szerbia csak Oroszország beleegyezésével fegyverkezött, csak Oroszország engedelmével indította útnak hadseregét, s Milán ismét csak Oroszország utasítására indul pénteken a hadsereghez, a háborút megkezdeni. — Ha Szerbia, Monte­negró, Bolgárország, a bosnyákok és hercegovi­­naiak győznek, akkor Oroszország előléphet, a tűzből számára kikapart gesztenyét megenni. — Ha pedig ezen „érdekes“ nemzetek legyőzetnek, akkor Oroszország kénytelen lesz előlépni, hogy úttörőit Konstantinápoly és Budapest ellenében megvédje, a­mint egy nyugal­mazott orosz diplomata mondani szokta. Szerbia jelenlegi birtokát Oroszország ünnepélyesen biz­tosította. Pétervárt e tekintetben Poroszország régi megbízható barátságára számítanak. Ekkor azonban az európai konflagráció elkerülhetlen. — Ausztria-Magyarország orosz vazall-államokat nem tűrhet meg határainál. Tudjuk , hogy a déli szlávok déli Magyarország annexiójára tö­rekednek. Dalmátiára szükségük van, mert csak annak birtoka nyitja meg előttük az adriai . A török kormány — mint újabb hí­rek jelentik — fegyverszállítási szerződéseket kötött azon esetre, ha az angol csapatok Konstantinápolyban partra szál­lanának. A török kormány elhatározta to­vábbá, hogy felfegyverzi a reditek harmadik osztályát is A rendes török hadsereg Martini­­féle hátultöltő fegyverekkel van el­látva. A tu­­n­i­s­i b­e­g­háború esetére segítséget ígért a szultánnak. # Érdekesnek tartjuk ideig tatni — hacsak úgyis, mint kuriózumot — a bécsi „N. Fr. Pr.“ egy párisi táviratát , mely a következő l­o­n­­d­o­n­i esetről beszél: A szerb kormány az orosz segély­pénzek és a kényszerkölcsön állítólagos sikere dacára Schuvalof auspiciuma alatt egy millió font ster­­lingnyi kölcsönt keres Londonban. E tárgyban értekezlet volt egy szerb ügynök és két londoni bankár közt. Mikor azt kérdezték , hogy mily kilátásokkal kecsegtet a Törökország elleni vál­lalat, a szerb kijelenté, hogy minden el van készítve és egy hónap lefolyása alatt a törökök kénytelenek lesznek a Balkántól észak felé eső területeket otthagyni. Azután bolgár-szerb­­montenegrói szövetség alapittatik, mely­nek védnökéül a cárt fogják kikiál­tani. Szerbia a hadjáratra szükséges pénzt megkapta. Meglehet, hogy Ausztria- Magyarországgal bonyolódásba ke­veredünk, ez esetre el vagyunk készülve és­­ erre kell a pénz. Szeged, julius 1. A ma érkezett fővárosi lapok tudósításai megerősítik a szerb fejedelemre vonatkozó fen­tebbi közleményünket, lényegtelen eltérésekkel, mint pl. hogy Milán nem kiáltványban, hanem szóval búcsúzott el a belgrádi lakosságtól és hely­őrségtől s ez utóbbinak védelmébe ajánlá nejét. A fiatal fejedelem a bucsúzásnál mélyen meg­hatva volt s a helyőrség és lakosság zsi­­ókkal bocsátó kétes útjára. Fennebbi közleményünk második része azon­ban, a hatalmak szövetkezésére vonatkozólag, nem nyer megerősítést , sőt ellenkezőleg a leg­újabb hírek megint kilátásba helyezik királyunk és az orosz cár találkozását Reichstadtban , be­szélnek továbbá európai kongreszszusról és még mindig reményt nyújtanak arra nézve, hogy a diplomatának sikerülni fog a véres harcnak gátat vetni. Aki hisz, üdvözül, mi óhajtjuk az üdvös­séget , de nem hiszünk többé a kormányok által sugall európai hírlapok biztatásainak ; ed­dig is csak port hintettek a népek szemébe.­­ Hanem az már csakugyan különös, hogy a bécsi orosz nagykövetet éppen most akarják kitün­tetni a sz. István-rend nagykeresztjével , jeléül az osztrák-orosz barátságnak, amelybe magun­kat sehogysem tudjuk beleérteni. Majd meglátjuk, hova lyukad ki ez a külső nagy barátság két homlokegyenest ellentétes érdekű hatalom között. Kívánjuk, hogy ez a dekoráció rábírja az oroszt a békés politikára , hanem bajos ezt remélni azon legújabb , mint mondják, biztos alapon nyugvó hírrel szemben, hogy az orosz kormány a Szerbiának régebben megígért 4 millió segélypénzt folyóvá tette a tengert. A monarchia szétrombolása képezi a panszlavisták tulajdonképeni tervét, és a déli szlávok úgynevezett nemzetiségi pártja a pan­szlavisták zsoldjában áll. Nyugodt maradhat-e ezekkel szemben Ausztria-Magyarország ? Helybeli újdonságok.­ ­ Huszár Adolf szobrász és Mada­rász Viktor urak pénteken délben távoztak el körünkből. Idejövetelek célja csupán az volt, hogy a Dugonics szobor fölállítási helyét meg­vizsgálják s a kellő utasításokat az előkészüle­tekre megadják. A szobor tehát, mint ebből lát­juk, a rendelt időre kész, sőt — mint értesü­lünk — előbb is ideszállítható lesz. A szoborbi­zottság ennélfogva már ki is küldött egy albi­zottságot, hogy a leleplezési ünnepély programm­­ját elkészítse. Azonban a legkomolyabb föladat megoldása még most vár reá. A szobortőkéből még vagy 3000 írt hiányzik s ezt a fölállítás napjáig okvetlenül elő kell teremtenie. Hogy mi­ként , a fölött már ma kezdődnek a tanácsko­zások.­­ A Dugonics-szobor javára ren­dezett, sorsolással egybekötött népkerti mulatság­nak „népünnepély“-i részéről már szóltunk s most csak ismételhetjük , hogy az tökéletesen nem sikerült; de hogy is sikerülhetett volna 50 kros beléptidíj mellett! Ilyenről a boldogabb idők krónikája sem emlékezik, hogy most, e szűk időben, ily abszurdum megtörténhetett, azon csak bámulnunk lehet. E balfogás megrövidítette a városi pénztárt a híd vámon 40—50 írttal, anélkül, a kitűzött célnak használt volna, sőt annak is ártott. A táncvigalom már sokkal jobban sike­rült, a vendéglő előtti hársfák alatt díszes és szépszámú mulató közönség gyűlt össze s a tánc jókedvvel folyt hajnalig. A tánchely különben csinosan volt földiszítve, a világítás meg éppen fényes volt. A látványosságot a 10—11 óra közt végrehajtott tűzijáték képezte. A sorsolás a kellő formák közt éjféltájban ment végbe, hogy mily eredménynyel, nem tudjuk, mert hozzánk még ma, harmadnapra, sem küldték be a nyertes számok sorozatát, pedig mondhatjuk, hogy so­kan fogják keresni mai számunkban.­­ A helybeli szr. hitközség kép­viselete jún. 23-án lett az alapszabályok értel­mében újabb 3 évre megválasztva. Megválasz­tott 80 képviselő. Az uj képviselet aztán jun. 25-én tartott népes közgyűlésében megalkotta kebeléből az elöljáróságot. Hitközségi elnöknek közfölkiál­­tással újból Prosznitz Vilmos úr választatott meg. Ált. szavazattöbbséggel pedig a többi hitköz­ségi elöljárókól megválasztottak : Holtzer Salamon (kultusz-elöljáró), Ausländer Simon (fót. oszt. elölj.) dr. Rosenberg Izsó (pénzügyi elölj.), Reit­­zer Jakab (iskolai e.), Gottileb Dávid (épit. e.), Reitzer Adolf (pénztárnok). Templomgondnokok lettek : Neubauer J., Pollák Herman, Prinz Mór, Seifmann Mór, Talmud-thora-gondnok : Mansber­­ger M. L., Anije-K­enu-gondnok: Czinner Ig. Jakab. — A h.-m.-vásárhelyi szerencsétlen kimenetelű párbaj ügyben a helybeli kir. törvényszék előtt a végtárgyalás jul. 5-én (szer­dán) fog megtartatni. — Hivatalos zsarolás. Tiszteljük, ámde nagyon, tekintetes Torontál vármegyét s annak Uj-Szegeden székelő szolgabiráját, a kihez, mint túl a Tiszán a rend őréhez, egész Hie­delemmel azon­­ szerény kérdést bátorkodunk megkockáztatni, hogy: mióta van közegei­nek törvényesített zsarolási joga? — A Dugonics-szobor javára legközelebb rendezett vigalom alkalmával az odarendelt s a mulató közönség közt fegyveresen graszszált 5 csend­­legény hát bizony berukkolt a pénztárnokhoz, hogy nekik az ő funkciójokért 12 frt (csak ?) jár , s mivelhogy sikerült nekik bebizonyítani azt, hogy az nekik dukál, nem volt mást mit tenni, mint a követelt összeget kifizetni. Uramfia! ebben a szivárványos időben, mikor a kegye­­letes célra mindenki keservesen hozza meg a maga áldozat­ filléreit, akkor akadnak hivatalos mar­­talócok, akik elég arcátlanok , egy diszes viga­lom képét fegyveres cirkálásukkal megzavarni, s mi több, még azért a legarcátlanabb módon dist is követelni! — Uj-Szeged bekeble­­zése! .............. — Hirlapárveretés. A polgári tár­salgó­kör 1. évi jul.—decemberi félévi lapjai a kör helyiségében ma, jul. 2-án, délután 6 óra­kor fognak elárvereztetni. Fölhívjuk reá a kör tagjainak figyelmét. — Helyreigazítás. Lapunk f. évi május 19-ki számában Vilovo­ Stefanovics János lovag úr cikkébe néhány kellemetlen sajtóhiba csúszott, melyet, minthogy a fölállított számtéte­lekre nézve lényeges befolyással bir, netáni fél­reértések elkerülése végett ezennel, bár kissé elkésve, helyreigazítunk. Ugyanis a legmagasabb vízállások skálájában Péterváradnál hibásan van kitéve a legmagasabb vízállás 1876. márc. 31-re március 21 helyett. Titelnél pedig egészen hi­ányzik a legmagasabb vízállás , mely március 31 -re esik , pedig csak így bír értelemmel az ezután következő számvetés. Ezen skála alapján ugyanis könnyen kiszámítható 3—4 héttel előre minden Szegedet fenyegető áradás a bécsi vízál­lás után. És ez igen fontos — írja nekünk erre vonatkozólag a lovag ur — az én elvemre nézve, hogy t. i. a Duna torlódásának és a Tisza Sze­gedig való visszatorlódásának alapoka a pan­­csova-zimony-titeli nagy rétben rejlik. A vizár menete ugyanis Péterváradtól Plocsáig 9 napig tart s a tizedik napon a visszatorlódás Titel felé már érezhető, innen meg két napig tart, mig Szeged elé ér. — A szomszéd Palics-fürdő ez­­idei évadjáról azon tudósítást ■"teszszük, hogy az a kevésbé kedvező anyagi viszonyok és gyakori esőzés dacára is szépen kifejlődött s eléggé élénk. A kezelő személyzet kívánt gondozásban része­síti a kitűnő gyógyhatású intézetet; e mellett a Szabadkáról s más közeli vidékekről kirándulók naponként fölüditik az életet s úgyszólván min­dennap rögtönöznek egy-egy kis táncmulatságot. Tudósítónk kiváló dicsérettel említi föl az uj vendéglőst, Vencel Alajost, a­kinek jó és olcsó konyhája, borai s pontos szolgálata már eddig is általános elismerést érdemeltek ki. — A „Szentesi L.“ megtartá ígéretét s utóbbi számában kirukkolt mázsás argumentu­maival a szentesi megyeszékhely mellett. Ezt most csak pro memoria jegyeztük föl, majd, ha az időt elérkezettnek látjuk, tüzetesen hozzá­szólunk mi is e kérdéshez s akkor lesz módunk reflektálni a „Sz. L.“ cikkére is. közt a kórházban meghalt és szombaton reggel csak holttestét akasztották föl. * Első gorilla Európában. A ,,Ti­­mes“-ben Thomas J. Moore, a liverpooli mú­zeum őre, megemlékezik arról a fiatal élő goril­láról, melyet legközelebb hozott Európába a né­met-afrikai társulati expedíció. Ez nem az első példány, mely Európába került. Egyet 1855. telén hoztak Európába, de néhány hónap múlva meghalt. Minden további kísérlet, hogy élve hoz­zanak gorillát Európába, azóta meghiúsult. A mostani talán életben marad, mert igen fürge. Minden látogatóval megismerkedik s mindenkit megtréfál. Egyiknek lábai közé fut, a másiknak meghúzza szakállát (ez nagy kedvtelése), majd karon sétára kel vele. Ha tréfáiban a tulságba esik, elég egy kis pofon, hogy észre térjen, de csakhamar újra rákezd tréfálkozásaira. Ujjaival a megkívánt tárgyakra rámutat, összeveri kezeit, sőt néha nyelvet is ölt. Úgy táplálkozik , akár az ember, a sült húst jobban szereti a főttnél. Te­nyere és talpa húsos, puha és koromfekete. Az expedíció már nyolc hónapja bírja, mely idő alatt vagy hat hüvelyket nőtt. Korát 2—3 évre teszik. * Orlije „taná­r“-ról, a világhírű „lutri­mágusról“ M. B. Molli a következőket írja le a többek között a „Heimat“ hasábjain: „Berlin­ben időzésem alkalmával anyám óhajtására, ki a lutrin nagy összegekre játszik s ki (Misének föltétlenül hisz — elhatároztam, fölkeresni a csodálatos embert, ki a helyett, hogy maga nyerne százezereket a lutrin, másoknak adja el 2 forint előre beküldendő díjért a szerinte biz­tosan nyerő számokat. Mielőtt szándékomat ki­­vittem volna, reméltem, hogy ez emberről egy számtani tanárjelölt ismerősömtől többet fogok megtudni. Ismerősöm, alig hogy megneveztem, kacajra fakadt s biztosított, hogy Orlijé nem is tanár, legkevésbé pedig a német egyetemen. Or­lijé nem más — mind a fiatal úr — mint egy gazdag kereskedőnek, Piaczeknek a fia , ki a mennyiségtanból nagyon rosz vizsgát tett. Or­lijé úr nagyon „megbrennolja“ (utólagosan) mind­azokat, kik egyszer hozzá fordulnak. Már aztán akár nyertek a felek, akár nem, az neki mindegy." — Tehát tessék Orlijé úrhoz fordulni számokért! * Gőzmozdonyok a bécsi utcá­kon. Bécsben most kisérleteket tesznek, nem lehetne-e a közúti vasutakon gőzmozdonyokkal közlekedni s ezáltal a személyforgalmat gyorsí­tani. Az eddigi kísérletek a gőzmozdonyok ja­vára ütöttek ki s ezek most már a legközelebbi jövőben közlekedni fognak Bécs utcáin. Vegyes. * Pelagics archimandrita kedden este a fővárosba érkezett , természetesen rend­őri felügyelet mellett. Az archimandrita izgatót mint foglyot valamely biztos helyre „belebbe­­zik“, s pedig hír szerint csakugyan Jászbe­rénybe. Szerdán délután a fogoly archimandrita két rendőr kíséretében bérkocsin a Beleznay­­kertben levő fényképészhez ment s lefényképez­­tette magát. Mikor kiszállt, sokan nézték és sokan ráismertek. Hosszú, vöröses szakálla van. Középtermetű s lehet 40 éves. *Hát ezeket ki téríti észre? A „M. P.“-nak írják, hogy folyó hó 18-án Ber­­kenyesen a községi gyűlésen bizonyos Tribiczás Ananias az alispán egyik magyar­ szövegű ren­deletének tárgyalása alkalmával így nyilatko­zott: „Mi románok vagyunk s mint ilyeneknek tetszik nekünk azt mondani , hogy a magyar nyelvet nem értjük és nem is akarjuk érteni. Aki velünk érintkezni akar, azt románul tegye, az ellenkezőt most és egyszer mindenkorra visz­­szautasítjuk." — Ezen indítványt a képviselet többi — nagyrészben román tagjai elfogadták, s a corpus delicti visszaküldetett oda, ahonnan származott. * A török miniszterek meggyilko­lásáról érdekes híreket közöl a „Pol. Corr.“ Ne­vezetesen, hogy a gyilkos Haszszan ez alkalom­mal fején és lábán több szuronyszúrást kapott, úgy hogy kórházba kellett vinni, ahol nem akarta magát ápoltatni; a kérdésekre nem felelt, csak annyit mondott, hogy Husseint kivéve a többi halottakat sajnálja. Hogy a Bajazid-téren föl­akasztották, az merő szemfényvesztés volt, mert Haszszan már a péntek és szombat Üzleti tudósítás. Szeged, 1876. július 1-én. Időjárás esős. Hőmérséklet reggel 17­­. fok meleg. A Tisza vízállása 6,80 méter ~ 21' 6" 0'" 0 fölött. Az utolsó tudósításunk óta a vetések ja­vultak és a rozsda és üszög iránti félelmek részben elmúltak. A gyakori esőzés után néhány igen szép napjaink valának; sajnos , hogy teg­nap óta ismét esik, mi a gabnák minőségére nézve csak hátrányos lehet. A gabnaüzlet forgalma meglehetős gyenge volt; az árak minden gabnafajra nézve jóval csökkentek. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szál­lítva a következők : Búza tiszai 75.6—76.6 kilogramm métermázsa 10 frt 80 kr.—11 frt. Búza bánsági 746.—75 ki­­logr. méterm. 10 frt 20—40 kr. Búza 72—73 kilogr. métermázsa 8 frt 80 kr.—9 frt. Rozs 71 kilogramm métermázsa 8 frt. Árpa 62 ki­logramm métermázsa 6 frt 40—50 kr. Tengeri métermázsa 5 frt 20—30 kr. Zab métermázsa 8 forint 70—80 kr. Köles 5 frt 50 kr. Bánsági repce minőség szerint 7—15 frt. A Tisza vízállása. Szeged, junius hó 30-án .... 21' 6" 0'" 0 fölött. Szeged, julius hó 1-én .... 21' 6" 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : Nag­y Sándor, Nyik­tér. Búcsúszó. Alulírott , midőn szülővárosomat Szegedet talán hosszú időre elhagyni készülök, elmulaszt­­hatlan kötelességemnek tartom, szemben a szá­mos oldalról érdemen fölül tapasztalt jóindulat­tal, néhány búcsúszót intézni mindazokhoz, kik csekély személyem s családom iránt részvétet s jóakaratot tanúsítani szíveskedtek. Tiszteletteljes búcsút és köszönetet intézek mindenekelőtt a n. é.­közönséghez , melylyel állásomnál fogva gyakorta volt szerencsém érint­kezni s annak gyöngeségem iránti elnézését s jóakarata törekvéseim méltánylását tapasztalta ; úgyszintén a szegedi olvasó-egylethez, mely az egylet választmányi tagjai sorába, a szegedi iparos-ifjúság képző- és segélyző-egyletéhez, mely alelnökévé , s a szegedi nyomdászok se­­gélyző-egyletéhez , mely elnökévé megválasztani szíveskedett. Ezen egyletek minden egyes tagja, valamint mindazok , kik szives barátságukra méltattak, fogadják e helyen mélyen érzett há­lám kifejezését szives rokonszenvük­ és bizal­mukért. Isten velünk! Szeged, 1876. július 1. Bendtner József, Burger Zsigmond özvegye könyv- és kőnyomdá­jának volt ügyvezetője, és a „Szegedi Híradó“ állandó munkatársa.

Next