Szegedi Híradó, 1877. január-június (19. évfolyam, 1-77. szám)
1877-05-30 / 64. szám
Tizenkilencedik évfolyam. 1877. Szerda, május 30-án 64-ik szám. Megjelen: Vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Előfizetési föltételeié: Szegeden házhozhordással és vidékre postán. Egész évre 10 frt. Félévre . 5 frt. Évnegyedre 2 frt 50 kr. Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre 6 frt. Félévre 1 frt 50 kr. Évnegyedre 2 frt 25 kr. POLITIKAI És VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőségi iroda: hol a lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni. Klauzál-tér 209. sz. a. az udvarban balra Egyes száradra. © Is.r. Hirdetések dijai: A héthasábos petitsor vagy annak tereét egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr többszörinél 4 kr, és minden beiktatásná 30 kr. kincstári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban , valamint Pesten, Bécsben és Európa nevezetes városaiban létező valamennyi hirdetési irodában. Kiadóhivatal: Burger Zsigmoms özvegye könyv- és kőnyomdája, papír- és irószerkereskedése, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Szeged, május 29. Iszonyú napokat élünk ! A természet harcra szállott ellenünk s szörnyű rombolással boszulja meg az emberek oktalan erőszakosságát, amit rajta elkövettek. Látjuk a gunymosolyt s az önérzetes boszankodást a „szakértő“ vizmérnökök arcain. — Ne tessék bennünket agyonnézni, kérjük szépen. Mert hiszen tudjuk mi is, hogy a természet ős elemeit és erőit lehet , sőt kell is szabályozni, s arra való az emberi ész, hogy azokat szilajságukban fékezze, idomitsa s a maga javára fölhasználja, — de csak okkal-móddal, óvatosan s megtartva bizonyos korlátokat; mert ami azon túlmegy, az már nem szabályozása, átidomítása a természetnek, hanem önmagából való kiforgatása, ami képtelenség s iszonyúan megboszulja magát. íme, megszabályozták a Tiszát, Marost, stb. átvágásokkal, alapos kombináció nélkül és töltésekkel oly módon, mint mikor a gyermeket úgy bepólyázzák, hogy a lélegzetét elfojtják. Mit nyertünk vele ? Megmentettek a víztől száz- és százezer holdnyi területeket a rendszeres földmivelésnek, de egyúttal kitettek az örökös elöntés veszélyének más, már művelt száz- és százezer hold területeket és velök együtt egy sereg virágzó várost és községet a Tisza partjain ; mert a víz olyan bolond, hogy ha nem fér az emberek által ,számára kíszitett Prokrusztes-ágyában, hát kitör, s kitör ott, ahol bir és nem keresi, hol van rét, hol van szántóföld és hol város vagy falu; de azt látjuk mégis, hogy mindig ott igyekszik leginkább kifelé, ahol azelőtt megvolt a természetes kifolyási útja. A Maros gyászos bizonyságát adja most mindkettőnek. Szűk medrében nem férvén, kitört s először is fölkereste a mi szomszédságunkban levő régi birodalmát és sietett azt elfoglalni. De nem találta meg természetes lefolyását a Tiszába s igy kénytelen volt nekimenni Uj-Szegednek és ennek romjain keresztül törni a Tiszába. Ha a vasúti töltés nincs, vagy ha e töltésnek elég tág nyitása van ott, hol a Maros árja lefolyni szokott, a magaslaton fekvő Uj-Szeged ma is épségben áll, s az ár lefolyása a maga természetes útján gyorsabban történhetvén, a kár egyáltalában kevesebb volna. — így egy virágzó községgel s százak nyomorával kell most megfizetnünk az osztr. államvaspálya-töltés ilyen építésének bűnét! S nézzünk följebb. Ott is siralmas, de egyúttal tanulságos kép tárul föl szemeink előtt a Maros balpartján. A szilaj ár Perjámosnál is kitört s megy rombolva Sz.-Péter, Szaravella romjain keresztül N.-Sz.-Miklósnak, a régi Aranka medrén, azelőtt a Maros vizének e természetes levezető csatornáján által — Pádéig s ott be a Tiszába. Hogy meddig terjed szét s mily rombolásokat visz végbe ez útjában, azt majd később fogjuk megtudni. Most csak azt akarjuk jelezni, hogy itt maga a természet jelöli meg az utat, melyen a Maros árját elvezetni lehet és kell, hacsak a mostanihoz hasonló szerencsétlenségeket még számtalanszor s végül magát Szeged katasztrófáját is megérni nem akarjuk. Szeged város és a környék érdekeltjeinek ezirányu fölterjesztését maga a törvényeiben örök és változtathatlan természet jött támogatni, fájdalom, iszonyú rombolás alakjában, amitől a gondviselés bár óvott volna meg bennünket, de ha már megtörtént a csapás, legalább tanuljunk belőle s amit most elhárítni nem bírtunk, lássunk utána, hogy azt a jövőben elháríthassuk. Feszült érdekkel várjuk, mit fog most már felelni a m. kir. közmunka- és közlekedési minisztérium a jelzett fölterjesztésre. Mi hinni akarjuk , hogy az abban elsorolt indokok meggyőzik kormányunkat arról, hogy a Maros fölös vizei levezetésének költségét az államnak kell viselnie. Ha azonban csalatkoznánk, akkor a veszély elmúlta után álljanak össze az érdekelt községek és birtokosok újra s fokozott erélylyel folytassák az ostromot, akkor zörgessünk a törvényhozás ajtaján is és ne szűnjünk meg kérni, sürgetni mindaddig, míg a reménynek csak egy sugara marad, hogy életmentő törekvésünkkel célt érünk. De ha minden reményhorgonyunk elszakad, még akkor sem szabad kétségbeesnünk s a tétlenség lethargiájába sülyednünk, — módot kell keresnünk akkor is, az áldásos mű létesíthetésére, bármily áldozatba kerüljön az. Elvégre is lehetetlen, hogy az állam e mű végrehajtásánál minden segélyt megtagadjon tőlünk, s e műnek létre kell jönnie, mert enélkül örökös katasztrófáknak maradunk kitéve, ezzel pedig a Marosvidék, amenynyire emberi számítás megállhat, egyszers mindenkorra megszabadul a fenyegető résztől s maga Szeged város is nyugodtabban nézhet a jövő elé, ha a Tiszától és Marostól egyszerre nem kell félnie. A Maros elleni teendőkkel különben tisztában vagyunk; hogy a Tisza ellen mit kell tennünk, azt is megmondottuk már röviden, de elmondjuk még majd bővebben is, csak veszélyes öleléséből még egyszer kiszabaduljunk. Hazai ügyek. — Őfölsége a király tudakozást intézett a magyar kormányhoz az árvizek pusztításai s a károk mibenléte iránt; egyszersmind 4000 forintot adományozott előlegesen a magyarországi árvizsujtottak fölsegélésére addig is, mig a szükséges segély mérve iránt a hiteles tájékozás meglesz. — Az oroszok Erdély határán. Az erdélyi határszélen folyó muszka erődítési munkákra vonatkozó közleményeket egyik szebeni lap is megerősíti. A „Herrn. Zeitung“ szerint ugyanis a vöröstoronyi sároson túl fekvő Kinén nevű faluba (a legelső falu a határon túl) f. hó 18-án 230 egyénből álló muszka utászkompánia érkezett, s rögtön a határszéli oláh erdőbe mentek, hogy ott pontonok számára dolgozzanak föl anyagot. Az illető orosz vállalkozónál egy idő óta 23 szebeni ács is dolgozik, ma pedig 3 frt napibér mellett. — Miletics Szvetozár hűtlenségi perét a legfőbb itélőszék hétfőn d. e. tárgyalta. Mileticsre nézve a vizsgálati fogság helybenhagyatott, de dr. Kaszapinovics ellen is, kit a kir. tábla szabadlábra helyezni rendelt, a vizsgálati fogság újra elrendeltetett. — Előadó Osztrovszky József volt. A háború, Szeged, május 28. Az orosz seregek maholnap átlépik a Dunát s megkezdik Törökország európai hatalmának szétrombolását szuronyaikkal, miként szétrobbantják hajóikat a torpedónak nevezett pokolgépeikkel, — és még ma sem tudjuk , hogy monarchiánk mit szándékozik tenni. Az összes magyar és osztrák lapok — alig pár kivétellel — napok óta s mind hevesebben a mozgósítást és akcióbalépést sürgetik, sőt akad olyan bécsi lap, amely ezt máris elA harcterekről érkezett legújabb hírek közt mindkét félre nézve van jó is, rosz is. Kis-Ázsiában a törökök ügye Ardahan elvesztése óta roszabbra fordult s az oroszok gyors és tömeges előnyomulása folytán könnyen válságossá válhatik ; ez előnyomulásuk közben a törökök többször föltartóztatták ugyan őket s érzékeny csapásokat mértek rájuk , így Karsz körül, hol állítólag 6000 orosz esett el, de végre is a túlerőnek alighanem engedniük kell, ha egy nagyobb csatában döntő csapást nem mérhetnek rájuk. Az oroszok folyvást nyomulnak elő Erzerum irányában, ahol csatát várnak. A törökök itteni komoly helyzetét azonban hamar kedvezőre változtathatja a hátuk mögött egyre fejlődő kaukázusi lázadás, melyet a törökök nagyban támogatnak ember- és fegyverszállítással, így e hó 23-án is az Ardler- vagy Adler-foknál újabban 3000 cserkeszt tettek partra, 27-én pedig itt az oroszokat megverték, a várat bevették és elpusztították. Már előbb az oroszok megkísértették Szudhum-Kaleh visszavételét, de az abeházok egy diadalmas csatában visszaverték őket, s ezúttal 300 orosz maradt a csatatéren. Az Al - Dunánát még mindig csak ágyúharcok folynak. Itt a török hajóhadat a második nagy csapás érte egy nagy monitorjuk fölrobbanásában, amelyet egy táviratunk már felkésettnek tartja. Ez áramlat ellenében a hivatalos és „beavatotténak látszani akaró tollak még mindig szükségtelennek mondják a költséges mozgósítást és biztatják a fölriadozó közvéleményt, hogy ne féljen, a monarchia nem fog elkésni s érdekei biztosítva vannak és lesznek. De a puszta szó nem nyugtatja meg a fölzaklatot kedélyeket, midőn a fenyegető veszélyt napról-napra növekedni látjuk, annál kevésbé pedig, mert minduntalan merülnek föl hűek , melyek a nyugtalanságnak ij meg uj tápot adnak. Csak néhány nap előtt merült föl egy osztrák secundo genitura alapításának hire, mely az egyesített Szerbiát , Boszniát és Hercegovinát külön királysággá gyúrva egy osztrák főhercegnek szánta. A kalandos terv hire Berlinből repült ki, ahol, úgy látszik, szerfölött szeretnék tolni az osztrák-magyar monarchiát kelet felé, nyilván azon éppen nem istenes szándékkal, hogy ezt a szeretetreméltóságot a Habsburg ház osztrák-német tartományaival fizesse meg. E képtelen és szerencsétlen terv ellen mint egy vihar támadt föl az egész sajtó túl és innen a Lajtán, s most hallgatnak vele. Újabban meg ismét egyezményről beszélnek, amely monarchiánk és Oroszország közt fönnállna a keleti háború folytatásának mérve és következményeire nézve; tudva azonban, hogy Andrássy régebben odanyilatkozott , hogy a monarchia számára a keleti ügyben teljes szabadkezet tartott fönn, e hírnek hitelt adni nem lehet. Bizonyos azonban, hogy Anglia több nap óta alkudozik Oroszországgal ugyane tárgyban s a legújabb hír szerint ez alkudozás már végéhez közeledik. Lehet, hogy külügyi kormányunk ezt várja s csak akkor fog hatályosabban föllépni, ha szükség lesz reá. Tehát csak várjunk türelemmel és — tartsuk szárazon a puskaporunkat. mert. Az oroszok szénája azonban , úgy látszik, itt sehogy sincs rendben. — A hadseregben meszszeterjedő öszszeesküvésnek jöttek nyomára, minek folytán Wojdomoszki gróf ezredes állásától elmozdíttatott, más öt tiszt pedig Krajovában főbelövetett. Féltestben a cserkeszek közt szintén összeesküvést fedöztek föl; a cserkesz katonák töltényeikből kiszedik a golyókat. — A cserkesz ezredeket kénytelen az orosz főhadparancsnokság visszaküldeni , mert meggyőződött, hogy a harcban nem veheti hasznukat. * A szerb kormány, mint a „P. Sl.“nak távírják, újabban ismét biztosította a portát, hogy semleges fog maradni. A befolyások, melyek ez irányban Belgrádban érvényesülnek, igen nyomósak ugyan , de azért még nem szabad feltétlenül bízni a szerb ígéretekben. Régi szokás Belgrádban , hogy az ígéreteket nem szeretik megtartani. * A konstantinápolyi zavargásoknak, úgy látszik, egyelőre semmi egyéb következménye nem lett, mint az ostromállapot, melyet a kormány kihirdettetett s a hatalmak képviselőinek közrejárulása mellett foganatosít. Eleinte beszéltek ugyan három miniszter — se közt Redif pasa hadügyminiszter — lemondásáról, de eddig ez sem bizonyult valónak. A forrongás — melynek jelentőségét a török kormány lehető minimumra leszállítani igyekszik — nem igen szűnt s a török lakosságot csak egy erélyesebb kormány lenne képes megnyugtatni, amelynek élén az oly méltatlanul száműzött Midhat basa állana. — Most az a hir, hogy az angol kormány azon törekszik, hogy Midhat és Ahmed Vefik, a török képviselőház elnöke közt kibékülést hozzanak létre. Óhajtandó, hogy az angol befolyás érvényesítse magát s Midhat basát mielőbb a török kormány élén láthassuk ; az ő erélye és lángeszére sohasem volt a fényes portának nagyobb szüksége, mint ma. * * Oláh komédia. Az oláh kormány most a királyság intézményét és méltóságát éppen úgy prostituálni törekszik, mint azt a múlt évben az összes kabinetek megbotránkozására Szerbia tette. — A fejedelem tűrte , hogy őt a szenátus szónoka, Bratiano, (a miniszterelnök öcscse) királynak címezte, hanem azt nyerte vele , hogy ez ostobaság ellen a szenátus szólalt föl. Táviratok: Bécs, május 28. A „N. Fr. Presse“ jelenti, hogy a cár e hó 29-én éjjel Podwolocyskán, Lembergen és Csernovitzon át Plojestibe utazik. Jelenti továbbá, hogy Krivauban lázadás tört ki , az orosz csapatok elűzettek. Bécs, május 28. Bukarestből máról kelt távirat jelenti a „Pol. Corr.“ nek . Cogolniceanu köriratot intézett a romániai Ügynökökhez, mely Románia függetlenségi nyilatkozatát mint bevégzett tényt adja tudtuk Az egész román hadsereg 40,000 emberből áll s Kis-Oláhországban központosittatik. Konstantinápoly, május 28. A laristáni alkormányzó sürgönye a hadügyminisz.terhez jelenti , hogy a török csapatok Masszabasa vezérlete alatt Ardakan várát ismét megszállották. — Nevezett kormányzó e hírt a livannei kaimakam sürgönyében vette; a kaimakamnak e hírt egy cserkesz vitte meg. A képviselő-kamarában az aleppói képviselő kifejtette a katonai helyzetet Ázsiában és indítványozta , hogy valamennyi miniszter fölszólíttassék a kamarában való megjelenésre, hogy a hozandó rendszabályokra nézve azzal egyetértésre jussanak. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Konstantinápoly, május 28. Néhány személy száműzetett, a fegyverek elkoboztatnak, a nyugalom teljesen zavartalan. — Ázsiában jelentéktelen küzdelmek történtek. — A törökök helyt állanak Szuchum-Kaleh-ban és vidékén. Bécs, május 28. A „Pol. Corr.“ jelenti Konstantinápolyból e hó 27-ikéről . Az ostromállapottal egyidőben életbeléptetve jön a haditörvény az állam biztonsága ellenében cselekvő személyek ellen, kik , ha idegenek , kényszer útján kiutasíttatnak. A kamara elnapolása várható. — A szultán megtilta, hogy előtte Midhat basa visszahívásáról szóljanak. — Mukhtar basa visszavonul Erzerum födözésére. Bécs, május 28. A „N. Fr. Pressé“-nek jelentik Peruból. A kamara mai ülése elfogadta azon indítványt , hogy a minisztérium fölszólítandó, a haza védelmezésére szükséges rendszabályokat közösen megvitatni. — Itt azon hir van elterjedve, hogy Mussa basa, kurd főnök, véres küzdelem után visszafoglalta Ardahan várát. Helybeli újdonságok. — A szírvizveszély. Az utóbbi két nap alatt csillapult a veszély s ennek következtében a fölizgatott kedélyek is nyugodtabbak. A város alatti tiszavonal töltései a polgárság megfeszített munkássága folytán tetemesen föl vannak magasítva, a vár melletti csorgás rendbehozva, s megnyugvást nyújtanak afelől, hogy a város alatt nem fenyeget akut veszedelem. A tisza-