Szegedi Híradó, 1877. július-december (19. évfolyam, 78-155. szám)
1877-07-04 / 78. szám
hogy onnan a bolgárországi csatatérre menjenek. Meglehet, hogy így áll a dolog , akkor Montenegró mégis áldhatja a muszkát, aki elég jókor kelt át a Dunán. Hanem hiszen ez a vad népség sok bajt okozhat már a töröknek, kivált ha igaz, amit egy raguzai sürgöny mond, hogy az eddigi csatákban oly roppant veszteségeket szenvedtek, hogy seregök 9000-re olvadt le. Értekezlet a vízveszélyek ügyében. Szeged város törvényhatósága az állandóvá lett vízveszélyek elhárítása végett megindítandó mozgalomnak élére állván , egy ez ügyben tartandó nagy értekezletre a következő meghívást bocsátotta ki: A múlt évi és az idei rendkívüli árvizek szomorú tapasztalatokról győztek meg bennünket, mely tapasztalatok a Tiszavölgynek előbbutóbb bekövetkezhető aggasztó jövőjére hagynak következtetni. A mind sűrűbben előforduló vízáradások, melyek évenként nagyobb tömegben folynak le s évről évre magasabb vízállással ismertetnek meg bennünket, ha katasztrófát nem szülnek is, bizonyos vidékeken való kitörések által, mégis egyes tájaknak végpusztulását, teljes kimerülését vonandják maguk után az évről évre igényelt töltésmagasítás és védelem súlyos költségei következtében. Ha az árvízzel szemben nem áll egyéb elhárítási mód, mint pusztán a töltésmagasítás, elérkezend az idő, midőn a töltésmagasítást az érdekeltek teljesíteni különféle okok következtén tenni képtelenek lesznek, s akkorra beáll a csapás, melytől mindannyian rettegünk. De mert azt hiszszük, hogy a megújuló vész elhárítása egyéb módon is eszközölhető, s mert azt hiszszük, hogy a külföldön alkalmazott védrendszer az általunk követettnél sikeresebb, s az eredmény is megfelelőbb , azért szükségesnek találtuk, hogy e fölött az összes érdeklettekkel behatóbb tanácskozmányba bocsátkozzunk s mindenek fölött azt tisztázzuk, ha váljon a meg-megújuló vizveszélyek elhárításának az általunk követett módján túl nem lenne-e más módozata is? Szükségesnek ismerjük e tekintetben mindenekelőtt egy érdekeletlen szakférfiú javaslatait kikérni, aki tanulmánya tárgyává tenné a tiszaszabályozás öszszes műveleteit, hogy ekként kijelölné mindazon irányzatokat, amelyek útján tagadhatlanul aggasztó állapotainkon javítani lehetne. A Tiszavidék, s nevezetesen az alsó Tisza környékének lakói, mondhatni, a szabálytalanu nyegető csapásait úgyszólván évenkint kénytelenek óriási erős áldozatok árán eltávolítani. Ugyanis a felső Tiszának minden átmetszése nagy gonddal képeztetvén ki, a rövidebb lefolyási utat nyert viz nagyobb eséssel, jelentékenyebb gyorsasággal és sokkal rövidebb idő alatt ér le az alföldre, hol az átmetszések hiánya, vagy ezek kiképzésének elhanyagolása következtén a viz lassú folyást nyer, megtorkolódik s földuzzad, s igy a veszély itt mesterségesen és szándékkal van a felső Tisza javára előidézve. Az alsó Tiszavidék helyzetét ezenfelül az is veszélyessé teszi, hogy a rohamos áradással egy-két nap alatt leérkező Maros vizének elvezetése, vagy az áradat megoszlása felől gondoskodva nincs. A Maros hirtelen és gyorsan bekövetkezni szokott áradása már magában véve komolylyá teszi a helyzetet, s ha a Maros árja még egyúttal magas tiszai vízállással esik össze, a katasztrófa nemcsak a Maros, hanem egyúttal a folyásában ezáltal visszatartott Tisza vonalán is elkerülhetlen. Ezen állapotok orvoslást igényelnek, s ezen állapotok mi módon való javítása s a vész elhárításának kérdése tüzetes, s többoldalú megvitatást igényel. Tudva azt, hogy nézeteinket a fentebbiek fölött legtöbbnyire osztja, s tudva azt, hogy a legközvetlenebbül bennünket fenyegető vész hatását tapasztalta, s számítva arra, hogy saját érdekéből is az al-tiszai átmetszések kiképeztetését, a Maros fölösleges vizeinek elvezetését s a tiszaszabályozási műveleteknek egy érdekesetlen külföldi szakértő által leendő megvizsgáltatását óhajtandónak tartja, s e végből időszerűnek találja, hogy a föntebbiekben előadottak orvoslása tekintetéből a kir. kormányhoz egy kimerítő s indokolt fölterjesztés intéztessék. — mindezeknek reményében kérjük , hogy a folyó évi július hó 8-án délelőtt 10 órakor városunkban (szaképületi közgyűlési termünkben tartandó értekezletre megjelenni, esetleg ezen értekezletre meghatalmazott képviselőt küldeni szíveskedjenek. Tisztelettel kérjük egyúttal, hogy érkezése időszakát, esetleg meghatalmazottja neveit velünk eleve tudatni szíveskedjék. Szegeden, 1877. évi június 10-én tartott közgyűlésből. Pálfy Ferenc, polgármester. Háborús dolgok. * Az oroszok a Dobrudzsában. Miután az oroszok már megszállották Tulcsát, s előreláthatólag Isaktsát is meg fogják szállani, a Sulina torkolatában volt török hadihajók Küstendjébe rendeltettek , hogy közreműködjenek a csernavoda-küstendsei vonal védelmében. Nagyon valószínűtlen azon hír, hogy egy török hadcsapat Babadaghnál útját akarja állani a Dobrudzsa északi részéből előnyomuló oroszoknak, mert mindenesetre hátulról támadtatnék meg a Hirsovába már benyomult orosz csapatok által. Az oroszoknak a Csernavoda- Medsidje-Küstendjébe vonulásra két út áll rendelkezésükre ; az egyik a roszabbik, Macsinból Hirsován át Csernavodába, a másik Isaktsából, Babadaghon keresztül, Medsidjébe vezet: mindkettő körülbelül 15—17 mértföld hosszú. Csernavoda Medsidje előtt s a hatalmasan megerősített Traján-sánc mögött fekszik. Ezen túl következik Silistria-Várna, a törökök erős hadállása, és még ezen túl, mintegy háromnapi menetre, a bolgár harctér legerősebb stratégiai vonala, a r u s c s u k-sámai vonal, mely Várnával vasúti összeköttetésben áll. A török haderő ily erős vonala ellen előrenyomuló dobrudzsai orosz hadsereg főfeladata valószínűleg abból álland, hogy az ellenséget jobb oldalán elfoglalva s a rá nnégy szögben álló sereget magára vonva, a főhadseregnek a Dunán való átkelést megkönnyítse. Ha ez a demonstrációra rárendelt hadtest csak gyönge ellentállásra taál, akkor valószínűleg második feladatát fogja képezni a Buscsuk, Sumla és Várna közötti összeköttetés megszakítása. A törökök, hogy ezt meghiúsítsák, tömegesen küldték a tüzérséget a vár négyszögből Csernavodába és Kustendjébe, nagyobbítják a Medsidjénél fekvő megerősített tábort.* A nemzetközi jog és az orosz hadviselés. A porta hivatalos nyilatkozatot tesz közzé az oroszok azon eljárása ellen, melylyel a tengeri hadijogot sértik. E nyilatkozat így hangzik: Ellenére azon szabályoknak, melyek szerint a tengeri háborúk mindenkor viseltettek, Oroszország, tengeri támadásainál, fölötte méltatlan eszközökhöz nyúlt. A következő esetek be fogják bizonyítani, hogy mely módon hajlandó Oroszország a népjog elveit a nem harcolókkal szemben tiszteletben tartani. Június 20-án szerdán délelőtt 11 órakor egy orosz hajó egy kereskedelmi hajóra támadt, mely ottomán lobogó alatt az aidoszi kis feketetengeri kikötőben horgonyzott, s fedélzetére robbanó anyagokat vetett, melyek a kereskedő hajót légbe röpítették. Ugyanazon napon orosz torpedó-gőzbárkák torpedókkal megtámadtak három török kereskedő hajót, melyek Kuri-Sileh előtt horgonyoztak, Amarrától 15 teng, mértföldnyire keletre, s mind a három hajót fölrobbantották, mely alkalommal a legénység nagy része odaveszett. ____ ___ Táviratok. Pera, Jun. 3». A törökök Küstendsében roppant ereditéai építményeken dolgoznak. Medsidjébe orosz kémcsapatok jöttek. — Dobrudsában ,‘*lu föllázadt a vissza- kákat ellen, ami repressáröl. A visszavisil S.S* utóbbiak részében történik ; a cserkeszek folytonosan csetepatéznak az orosz előcsapat kozákjaival. Hasszán herceg 35.000 embert vezényel. Bukarest, jun. 27. („D. Ztg.“) Tegnap a Gyurgyevo és Zimnica közti átkelés nem sikerült; az oroszok erős veszteségeket szenvedtek. Dragomiroff orosz tábornok Slobodziában megsebesült és tegnapelőtt meghalt. A cár meglátogatta holttestét és könyezve kétszer megcsókolta. (D) Athéné, jun. 28. Korfuban hadiszerre rakott s Prevosába szánt 180 ládát lefoglaltak. Photiades (athenei török követ) tiltakozó jegyzéket nyújtott át s jelenté, hogy török hadihajók vannak kirendelve a lefoglalt hadiszert erővel is elvinni. E pillanatban vértes korvettek mentek Olgába, hogy Korfunak az angolok által garantirozott semlegességét megvédelmezzék. Izgatottság uralkodik. Helybeli újdonságok. —k. A városi zenede első nyilvános vizsgálata pénteken délután ment végbe az olvasó-egylet dísztermében, nagyszámú és válogatott közönség jelenlétében. — A valóban díszes mindkétnemű közönség soraiban ott láttuk a nevelés minden ága iránt melegen érdeklődő főispánunkat, a polgármester urat s több előkelő városi tisztviselőt. — Az előadás kitűnő részleteket nyújtott, de általában is nagyon kielégítő volt. Mondhatjuk pedig, hogy a zenede iránt ma már, újravezetése után két évvel, az igények nem voltak éppen csekélyek. Igaz ugyan, hogy ez intézet tanári karának szervezete még nincs ott, ahol azt mi — a kiadásokat tekintve — látni szeretnénk (e thémához alkalomszerűleg még majd bővebben is hozzászólunk), az igyekezet és jóakarat azonban, párosulva a fiatal tanerők szakértelmével, szép eredményt biztosított. — A zenede növendékei a megelőző napon az elméleti rész kezdetleges ismereteiből tettek vizsgát, a fentebbi napon pedig a gyakorlati vizsgálat volt sorrenden. A növendékek 17 számot adtak elő. — Az érdekes programm fölváltva ének-, zongora- és hegedű-előadásokból állott, igen tapintatosan rövid és élvezhető darabokból összeállítva. A növendékek közül leginkább kitűntek : Csömör Béla, Wolf Lipót hegedűn, Seidmann F. zongorán, Ikervári Ida, Kovács Mari énekben és zongorán, továbbá Gácsér Emma, Koncsek Mari s többen, akik szép tehetség és szorgalom jeleit adták s vezető tanáraiknak becsületet szereztek. Az előadást ráadásul a helybeli vonónégyes zárta be Beethoven F. négyesének két első tételével, mely a szsgálat szép berekesztője volt. A közönség teljes megelégedéssel és azon tudattal távozott, hogy városunk a zenedében a finomabb nevelés és müszlés terjesztésére hivatott életrevaló intézményt bir. — Mi magunk is készséggel osztozunk e fölfogásban s jó lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az ifjú intézet ez első debütjével jó irányban mutatta be magát, úgy hogy megboldogult elődét vele egy napon említeni sem lehet , azonban ki kell mondanunk azt is, hogy vannak hiányok, erős hézagok, amiknek pótlásától, ha az intézet fokozatos haladását akarjuk, okvetlenül gondoskodni kell. Az ig. tanács jól ismeri azokat s erélyétől megvárjuk, hogy a bajokon segíteni fog. A hétpacsirta kerti mulatóhelyére ugyancsak rászolgál az idő , egymást érik benne a mulatságok. A gymnifjúság táncmulatsága után következett csütörtökön a jótnő egyleté; ez amily elegáns volt, és annyira gyéren volt látogatva, s így az egyesület pénztára, sajnos, aligha gyarapodott. A rendezőség sokkal helyesebben tesz vóla, ha egyelőre kitér a nekitódult mulatságverseny utjából s inkább később tartja meg. A dalárda dal- és táncestélye másnap, pénteken, már ismét erősen vonzott; a pacsirtakert egészen megtelt díszes férfi- és hölgyközönséggel, noha a nyűgat felől borongott felhők már 8 órakor kezdenek permetezni. Az előadás azonban elég szerencsésen lefolyt az utolsó számig, melyet a nekitódult eső félbeszakasztott s amelyet aztán a vendéglőteremben adott elő a dalárda, hol a közönség összezsúfolódott. A dalárda ezúttal nagyobbára uj darabokkal lépett föl s mindannyit szép összhanggal, hatásosan adta elő. Novák Julia k. szép szavalata szintén köztetszésben részesült. Az 5-ik szám — B. Nikó Lina assz. éneke — elmaradt. — A rövid eső után, fél 11 óra felé, az idő kedvezőre fordult s a táncmulatság a kertben kedélyesen folyt tovább. — Tegnap ugyancsak a pacsirta-kertben az alfó vasút munkásai rendeztek mulatságot, amely szintén iig és látogatott volt. — Denique úgy mulatunk, mintha nem is minket sújtott volna az árvíz! — Hymen. Helybeli legkeresettebb fiatal ügyvédeink egyike, Török Sándor, holnap tartja esküvőjét Jászberényben az itteni művelt körökben is ismert özv. Czettlerné szül. Koór Etelka asszonynyal, Jászberény egyik legszebb s müveltlelkű hölgyével, lapunk szerkesztőjének sógornőjével. Állandó boldogságot kívánunk a fiatal pár szép frigyéhez. — A szegedi polgári dalárdájuk 7-én, jövő szombaton, fog először nyilvánosan föllépni a 7 pacsirtakertben adandó hangversenynyel, amelynek műsorát jövő számunk hozaadja. Addig is fölhívjuk az új dalártestületre a közönség figyelmét. A bánomkertek birtokosai és az ottani háztulajdonosoktól érzékeny panaszt vettünk. A sok esővíz ugyanis lefolyást nem nyerhetvén, az ottani terület nagy részét elborította s ma már nemcsak a kertek vannak jobbára iast il esy rész® r.A. kipárolgásával az egész város közegészségét is fenyegeti. A bajon, mint állítják, könnyen lehetne segíteni az úgynevezett kőlyuk kibontásával, melynek az árvíz elleni betömése akadályozza a víz lefolyását. — Sürgősen fölhívjuk e mizériára a hatóság figyelmét. — Zombory M. vasbátor-kiállítását ma de 9 órakor nyitja meg. Most még tisztán csak a kisorsolandó tárgyak vannak kiállítva, de ez is érdemes a megtekintésre. Pénzkuruzslás. Régi nóta , de még mindig akad együgyü, aki megjárja rajta. Libor Mihály h.m.-vásárhelyi tanyai lakoshoz folyó hó 12-én beállított egy cigányasszony s a háziaknak értésére adta, hogy a pincéjükben pénz van, de azt csak ő tudja fölvenni. Az egyezség megtörténvén, apjuk, anyjuk a cigányasszonynyal dologhoz láttak ; ez utóbbi szentelt viaszgyertyákkal és szentelt vizzel manipulált az ásásnál s nemsokára akadtak is egy pár csillogó ezüst tallérra (amit persze a boszorkány bűvölt oda a saját szoknyazsebéből). Itt azonban pauza állott be, nem akart több pénz jönni. A cigány asszony kijelente, hogy a pénz fáradt, de majd kijön az holnap, addig ő imádkozik az anyaszentegyházban, hoz uj szenteltvizet, sat. , de mindezekhez szükséges 300 frt is, mert csak ennek a segítségével lehet a kincset biztosan elővarázsolni. Apjuk, anyjuk nagy szamár lévén, belenyugodtak s másnapra előteremtettek 270 irtot, mert többet nem bírtak. A kuruzsló persze evvel is beelégedett s a munka különféle hókuszpókuszok közt újra megindult; ezalatt a cigány asszonynak bőséges alkalma volt bákóival célját érni. Denique, a kincs ekkor sem kerülvén pincevilágra, a kuruzsló tehát abbahagyatta az ásást, s azon megnyugtatással, hogy a kincs még mindig fáradt, hanem holnap bizonyosan kiveszi, eltávozott. Várták aztán másnap, de biz az nem jött , ekkor kezdett valami sejtelem hajnal derengeni az öregek agyának homályában, sietnek az almárjomhoz, kiveszik a cigányasszony által rongyokba burkolt pénzüket, de biz az nem volt már bankópénz, hanem rongyos papírcsomag, amiből csak készítik a bankót. Volt persze fültevakarás és sápítozás. Siettek aztán jelentést tenni, ide is értesítés jött Szegedre, eltelt vagy 10 nap, míg a cigányasszony megkerült Gyémánt Erzsébet ő mocskossága személyében, aki főhadiszállását Dorozsmán tartja. A helybeli rendőrség csípte meg az „Újvilág“ sörházban, ahol kedélyesen sörözgetett hasonszőrű cimboráival. Szerencsére a pénz nagyobb része is megkerült. És most Libor Mihály uram bizonyosan nem keres többé kincset cigányaszszony vezetése alatt, hanem majd akad más istenlova, aki még nem tett próbát. — A Keméndyné tanitónő-képzőintézetének vizsgájáról szóló tudósítás s több helyi érdekű közlemény mai számunkból kimaradt; szerdán mind jönni fognak. Meghívás. A szegedi iparos ifjak egyletének r. bizottsága f. évi julius hóban három fölolvasást rendez saját helyiségében, melyre az egyesület tagjai és a t. c. közönség tisztelettel meghivatik. Julius 1-én, vasárnap, este 7 órakor Gelléri Mór ur: „az iparos oktatásról,“ Julius 8-án este 7 órakor, Kunfalvy Nándor ur : a „léghajózás történetéről.“ Julius 15-én este 5 órakor Eisenstädter Lukács ur : a „szociáldemokratákról“ tartanak fölolvasást. Szegeden, 1877. junius 30. Kabók Imre, egyl. titkár. — Értesítés. Alólirott tisztelettel értesítem a t. c. szüléket, hogy a szünidőben naponként d. e. 8—10 óráig osztályomban magántanítást fogok tartani, s a népiskolai tantárgyakon kívül a középtanodákba lépni szándékozóknak a német nyelvből is oktatást adandók. Osztályom a Schaffer-féle házban (sörházutca) van, s az előadások julius 2-án veszik kezdetüket. Szeged, 1877. jun. 29. Nagy Ferenc IV. oszt. tanító. Legújabb. Az „Egyet.“ egész sereg szenzációs táviratot közöl a török fővárosból, amelyek szerint Rodich báró összeköttetésben Ali Montenegróval, azt élelmiszerrel, fegyverrel, póterővel (?) látja el, kémeivel értesíti a törökök hadmozdulatairól, sat. Egyszóval: az osztrák határ képezi a montenegróiak hadjáratának legfőbb bázisát. Továbbá , hogy a határvidéki osztrák csapatok összejátszanak a bosnyák fölkelőkel és gyakran lőnek a török katonákra. A török kormánykörökben e miatt roppant nagy az izgatottság , erélyes jegyzékre készülnek. Éjjel érkezett eredeti távirat. Szt.-Pétervár. (jun. 30.) Hivatalos jelentések szerint az oroszok Zevinnél megverettek, halottaik száma igen nagy. Bécs. (jun. 30.) Tegnap az oroszok Nikápolynál átkelést erőszakoltak, mely azonban nem sikerült. Vegyes. * Muszka cárnak jó lenni! Custine luu.i.u. . •„ A musalto A Harri B’ips vezet orgyilkosság által mérsékelt zsarnokság.“. 1517-től (a cárok ekkor vették föl e titulust) a legkevesebb cár halt meg természetes halállal. — „méreg“ és „szűkre szabott nyakkendő“ szabadította föl a cárok nagyobb részét az élet terhei és a zsarnokság gondjaitól. És az újabb korszakban e két veszedelmes betegség ugyancsak dühöngött. A mostani cár elődei Pál, I. Sándor és Miklós voltak. — Pál saját nyakkendőjével fojtatott meg, míg reményteljes fia és trónutódja — az „átusság“ és „humanitásáról“ oly híressé lett „szent szövetség“ megalapítója — egy mellékszobjan térdein imádkozva hallgatózott. I. Sándor, ki a most leírt módon lett cárrá, egy déloroszországi útjában méreg által múlt ki, s a jelenlegi cár atyja, Miklós, az utolsó török háború vereségei következtében valószínűleg szintén megmérgezés következtében halt meg. — Vájjon mily betegség fogja II. Sándor halálát előidézni ? Üzleti tudósítás. Szeged, 1877. június 30-án. Időjárás derült. Hőmérséklet reggel 20. fok meleg. A Tisza vízállása : 5 méter = 15' 10" 0'" 0 fölött. A múlt hét végén beállott termékeny eső a hőmérsékletet lényegesen lehűtötte és a mostani időjárás a vetésekre általában kedvezőnek mondható A búzanövényen mutatkozó rozsda és üszög iránt a panaszok szaporodnak s igy kitűnő terméshez való reményeink részben meghiúsultak, jó középtermésre azonban még mindig számíthatunk. Rozsból és árpából, amelynek vágása már foganatba vétetett, jó terméseredményt várunk. Zab- és kukoricanövények állása jó reményekre jogosítanak. A gabnakereskedésben üzletpangás uralkodik. A repce-üzletben a hangulat meglanyhult. Bánsági repcéből a készletek már csekélyek, holott káposzta-repce még alig hozatott a piacra. A gabnaárak névlegesek. Jelenlegi árak a helybeli vasúthoz szállítva a következők : Búza tiszai 76—77. kilograméterm. 12 frt —12 frt 20 kr. Búza bánsági 74—75.6 kilogr. métermázsa 11 forint 20—60 kr. Rozs 72—73 kilogramm métermázsa 8 frt 80 kr—9 frt. Árpa 60—62 kilogr. méterm. 5 frt 50—70 kr. Tengeri méterm. 6 frt— 6 frt 20 kr. Zab méterm. 6 forint 30—40 kr. — Köles métermázsa 5 forint 60—80 kr. — Bánsági repce 14 forint 70 —80 kr. — Káposztarepce 15 frt. Felelős szerkesztő : Nagy Nándor-