Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)

1879-02-14 / 20. szám

szenved, míg az igazgatótanács valahol fris cse­heket nem fog a csorba kiköszörülésére. A ze­nedei igazgatótanács legutóbbi ülésében hosz­­szabb megbeszélésre adott alkalmat ez a baj és konstatáltatott, hogy ily viszonyok közepett a templomi zene ügye „csehül“ áll mindaddig, míg a zenekar állandósítása nem lesz biztosítva. E nehéz feladat megoldására javaslattétel végett egy szűkebb bizottság ki is küldetett.­­ Meg­említjük még ugyanezen ülésről, hogy az igaz­gatótanács, mely színházi ügyekben a tanácsnak véleményező közege, Aradi Gerő színigazgató úrnak egy a tanácshoz beadott s véleményezés végett áttett kérvényét is tárgyalta. Eszerint A­r­a­d­i úr a szegedi színházat ötévi évadra kéri a maga számára átengedtetni. A zenedei igazgatótanács ezen ügyet véleményezés végett a színügy-egylethez tette át.­­ Kákay Aranyos Nr. 3. nagyon el­­érzékenyült „Sz. Napló“ laptársunk tegnapi számában a „Színház“ rovatban, lapunk szerdai tárcaközleményének egypár csípős megjegyzése miatt. Polemizál ellene, de egészen szubjektív alapon, a­mi nem helyes. S mi valóban csudál­­kozunk Aranyos barátunk szertelen érzékenysé­gén. Higgye meg, nem jól áll neki, a­kinek pennája hegyét már nem egy ember érezte meg. Olyan embertől, a­ki a hírlapirodalom terén nem mai gyerek, elvárnánk, hogy — nyelv­tanilag szólva — ne az alanyt, ha­nem az állítmányt keresse. Azzal, hogy most lenézünk, nem leszünk nagyobbakká. S kérjük, szíveskedjék tudomásul venni, hogy a­ki lapunkban tollával helyet foglalhat, az nem akárki, hanem valaki. Többet, a békés­ség okáért, nem mondunk. De igen, még vala­mit : azt t. ill., hogy Aranyos kollegánknak a mi magyarságunk és hazafiságunkra való reflektálását a szóban forgó incidensből, magyarázat nélkül, nem értjük. _ Az iparügyek rendezése tár­gyában Szeged város által alkotott s felsőbbi­­leg jóváhagyott szabályrendelet nyomtatásban már megjelent és legközelebb ki fog osztatni. — Tömeges hymen. Az idei farsang nemcsak táncvigalmakban gazdag, hanem, a­mi jó­ dolog és elsőrendű kelléke ez évadnak , igen termékeny a menyegzőkben is. Régóta fűzött össze Karneval annyi rózsaláncot a sze­rető szívek közt, mint az idén. A fiatalság ked­vet kapott a nősüléshez és tömegesen határoz­zák el magukat a családalapításra. Különösen az utóbbi napokban sűrűn esett az esküvő. Múlt hétfőn például a felsővároson nem kevesebb mint harminchárom új pár tartotta ösz­­szeketését. Ez a körülmény magasabb nemzeti és állami érdekek szempontjából igen örvende­tes és a farsang eseményei közt sokkal több jelen­tőséggel bír , mint valamennyi élete­, karton­­sat­ bál. — Élénk konkurrencia. Mai nap­­ság minden téren igen élénk a konkurrencia. Kereskedelem, ipar folyton haladásra sarkaltatik az üzleti verseny által, — hanem talán mégis legélénkebb a konkurrencia a hivatalke­­resésben. Példa rá a köztörvényhatósági közgyűlés napirendje , mert valahányszor segéd­hivatali állás betöltéséről van szó , nagy a bő­ség a jelentkezőkben , s jellemző tünemény, hogy minél alsóbb rendű a hivatal s e szerint minél kevesebb képzettséget igényel annak el­látása , annál több kompetens jelentkezik. A vasárnapi közgyűlés kétrendbeli állás betöltését fogja eszközölni, s nem kerül sok fejtörésbe, hogy hol vesz rájuk embert, mert a fogalmazói állásra hét, a segéd adótiszti állásra pedig ti­zenhat folyamodó jelentkezett. — Ilyen nagy számból csak telik egy-egy ember. (K.) A kiknek bűzös a bukkancs. Strokmann János és Nagy János makói fiatal suhancok nem igen tudtak megbarátkozni a ka­tonai mondarral s a hadi szolgálat dicsőségével. A kópék, féltve a bőrüket, abban egyeztek meg, hogy a sorozó bizottság előtt nem fognak megjelenni. Nem is jelentek meg. De az igazság­szolgáltatás árgus­ szeme csakhamar utolérte buj­­dosásukban a gyáva fickókat, a­kik aztán hopp­kénytelen nem örömest, sőtígybevágott fejekkel állottak a sorozó bizottság elé, a­mely őket testi hibájuk miatt a katonai szolgálatra alkalmatla­noknak találta. A vitézek erre örömtől sugá­roztak, azt hivén, hogy most már árkon-bokron túlvannak. De nem oda Budai A büntetést nem kerülhették el. A helyb. kir. törvényszék a na­pokban tárgyalta a nyulfiak fenyitő ügyét. A kir. ügyész vádolta őket a véderőről szóló tör­vény 47 ik §-ának tudatos megszegésével s in­dítványozta, hogy szökés vétsége miatt 10—10 napi fogságra ítéltessenek. A törvényszék az ügyészi vádra panasztottakat az 1868. 40. t. c. 47. §-a alapján 8—8 napi fogságra ítélte el. — A rendőrség köréből. K. H. helybeli vőföskereskedő a napokban a bolti áll­ványokat fordíttatta át. Sajgó Ferenc és Krágl József asztalostanulók azonban, míg az áll­ványokon dolgoztak, az őrizetlen pillanatokat arra használták föl, hogy a portékák közt gaz­dálkodjanak, s mialatt az állványokat átfordí­tották, a boltból nem kevesebb mint 4 drb se­lyem- és 25 drb cérna- és pamutkendőt kifor­dítottak. A bolttulajdonos nem vette észre a lopást, szerencséjére azonban a rendőrség nyo­mára jött s a két cinkossal együtt a lopott por­tékák egy részét is megker­té­k a többivel Hor­vát Ferenc nevű, szentesi illetőségű, asztalos­segéd megszökött. Ezt most nyomozzák. — Denique az alkalom tolvajt csinál, s azért jó az emberek körmeire nézni. — A pincér­bál rendezősége beküldte hozzánk számadását, mely szerint a bevétel 416 frt 64 kr, a kiadás 284 frt 18 kr volt, s igy maradt tiszta jövedelem a betegsegélyző egylet javára 132 frt 46 kr. A bevételhez f­ö­ülfizetéssel járultak: Mólt. Dáni Ferenc 1 frt, Okerny Gyula 8 frt, Stein Antal 1 frt, Nagy Pál 2 frt, Ferencsevics György 8 frt, Deutsch N. 1 frt, Risztó Pál (Temesvár) 2 frt, Gombos Gyula, Zrínyi József 1 —­1 frt, Sicher­mann J. 3 frt, Kiss István 5 frt, N. N. 10 frt, N. N. 13 frt, Kiss Ferenc 1 frt, Sebőn Adolf 3 frt, Fournier Károly 1 frt, Springer S. 3 frt, Kass testvérek (Kikinda) 8 frt, Kohn Márton 2 frt, Ifj. Kass János 8 frt, Juhász György 2 frt, Juranovics F. 8 frt, Laskovits J., Baresitz Lő­rinc 3—3 frt, Balázs Farkas 1 frt, Grünfeld J. 3 frt, Fischer N., N. N., N. N. hadnagy, Sin­ger J. 1—1 frt, Zobel Lipót 8 frt, Brücker M., Kramer J. 1—1 frt, Altman G. 2 frt. Ada­koztak: Allemann 5 frt, Weisz J. (Szabadka) 3 frt, Virágh J. biztos 1 frt, Névtelen 3 frt. — A rendezők a t. fölülfizető és adakozó uraknak, a betegség­ egylet nevében, meleg köszönetüket nyilvánítják. Szinház. A keddi előadásról (A falu roszsza) csak azért emlékezünk meg, mivel B. Nikó Lina assz. lépett föl mint vendég Finom Rózsi szerepében, a­melyben az előző években nálunk annyi tapsot aratott. Most is a régi kedves kackiás, szeretetreméltó menyecske volt, minden szavában és mozdulatában találó és jellemzetes. A szinház egészen megtelt s a közönség virág- és tapszáporral fogadta régi kedvencét. — A többi szereplők közül, ha Rét Marit kiemeljük szép és érzésteljes játékáért, azután bízvást fátyolt boríthatunk az előadásra. A változott szereposztással ,s csak agyonpuffan­­tották a darabot. Meg is kérjük, Tóth Ede szel­lemének nevében, Aradi urat, hogy „A falu roszszát“ az idén hagyja nyugodni. B. N­i­k­ó Lina asszony, mint értesülünk, szombaton még egyszer föl fog lépni „A plébá­nos szakácsnéjá“-ban. Irodalom. — A „Képes Csalá­di L­apok“ folyvást gaz­dag szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal jelennek meg A legutóbbi, 8-ik szám tartalomjegyzékét itt közöl­jük : A legyőzhetetlen. Elbeszélés. Irta Balázs Sándor. (Folyt.) Adrienne grófnő. Elbeszélés Méry-től. Fordította Ujváry Ferenc. (Folyt.) Az eltemetett gyémánt. Tör­ténet az uruguayi pusztáról. Rosenthal L.-tól. (Vége.) A kis vörös pipa. Tollrajz. Kompolthy Tivadar­tól. A puszta ház. Elbeszélés Blum L.-tól. Gyűrü-kaland Egy londoni ékszerész emlékeiből. Kertbeny Károly. Az uzsonna. Harc a magasban. Az ó­kor és korunk. A mount-washing­toni hegyi pálya. A természetből. Hasznos tudnivalók. Egy kutya életéből. Saját maga által elbeszélv­e (Vége.) Különfélék. Apróságok. Gondolatok. Képek: Kertbeny Károly, Az uzsonna, Harc a magasban, Forum Románum, A mount-washingtoni hegyi pálya, Asszonyom és leányok. Egy kutya életéből. Vegyes. * Föllázadt község. Nikolincze te­­mesmegyei faluban, Károlyfalva mellett, f. hó 7-én lázadás ütött ki s az elöljáróság által se­gélyül hivott katonák és parasztok közt véres összeütközés történt. Bánsági la­pok különféleképen adják elő a dolog eredetét. Mint a „Nera“ írja, a zavargásra az a körül­mény szolgáltatott okot, hogy a község egy 13 ezer frtos port a Bégaszabályozási társulat el­lenében elvesztett. A pörvesztés okozóinak a községi előjáróságot és jegyzőséget tartván, a községháza előtt nagy néptömeg sereglett össze és bántalmazni kezdték az elöljárókat, a kik ma­gukat védelmezték s végre a támadókra lőttek is. Erre borzasztó s elkeseredett támadás kö­vetkezett a lakosság részéről; többen szalmát hordtak össze, hogy az épületet meggyujtsák és a benne levőket kifüstöljék.“ Időközben azon­ban a lakosok egyike a szomszédos Károlyfal­­vára sietett, hol egy század huszárság van el­helyezve. A századparancsnok azonnal engedett a kérésnek s vágtatva ment legénységével a zavargás megszüntetésére, a­mit békében s szép szóval akart elvégezni. Azonban a felbőszült néptömeg egy kővel annyira megsértett egy hu­szárt, hogy az lováról leesett és eszméletlenül hevert a földön. Ez elég ok volt arra, hogy most már a huszárok is félretegyenek minden kiméletet. Borzasztó látványt nyújtott, mint ro­hanta meg a katonaság a község lakóit, villogó fegyverével levágott mindent, mi elébe jött, s nem sok idő múlva a sebesültek serege lepte el a csatatért. — A „Tem. L.“-nak egy táv­irata szerint a lázongás oka egyedül a jegyző, kit a lakosok erőszakosan akartak eltávolítani. E lap szerint a rend már helyre állíttatott s a főcinkosok elfogattak. * Magyar mágnás Ázsiában. A magyar földrajzi társulat legutóbbi közgyűlésén Hunfalvy János elnök megrótta gr. Széchenyi Bélát, a­ki tudvalevőleg a magyarok és­hazá­jának fölkutatása miatt járja Ázsiát, hogy út­járól a magyar földrajzi társulatot nem tudósítja. Mint a bécsi lapok írják, a gróf titkárától most tudósítás érkezett Bécsbe az osztrák földrajzi társulathoz. E tudósítás szerint az expedíció u­s­zása Jeszóból Khinába igen veszélyes volt, a hajónak 24 órán át kellett a Taifun ellen küz­denie. A vihar alatt a hajón tűz ütött ki, mely­­lyet csak nagy erőfeszítéssel sikerült eloltani. Alig hogy ezen a veszélyen túl voltunk, a hajó léket kapott és a víz már két lábnyira emelke­­­dett a hajó alsó téreiben. Csak a kapitány eré­lyének köszönhető, hogy az expedició szomorú véget nem ért. — Látni való, hogy a magyar közönségnek jó, figyelemmel kisérni a bécsi tu­dományos társulatok üléseit, hogy megtudhassa, vájjon gr. Széchenyi Béla fölfedezte-e a magya­rok őshazáját. * Rablási kísérlet vasúton. A Budapest és Bécs között közlekedő vonaton f. hó 9. és 10. közti éjjel a nagy-maros-szobbi vonalrészen egy eddig ismeretlen ember betört egy nőkocsiosztályba s az abban ülő nőke meg akarta rabolni. — A tettes valószínűleg Nagy-Maros mellett ugrott a vonatra s midőn az teljes sebességgel robogott tova, fölnyitotta a kocsiosztály ajtaját, az a mellett ülő nőre ütést mért, mi által az elszédült , a másik nő erre elájult, de a harmadiknak volt annyi bátorsága, hogy segélyért kezdett kiáltani. A szomszéd kocsiosztályból a segélykiáltásra kiugrott a vas­­uttársulat egyik hivatalnoka a vonaton végig­futó padlózatra; a rabló azonban ezt észre­vette s a padlón futni kezdett a vonat eleje felé. A szerkocsinál kénytelen volt megállni s itt utolérte a vasúti hivatalnok , kit ütlegekkel fogadott s véresre vert. A hivatalnok szeren­csére erősebb lévén, ledobta a gaz­fickót a vo­natról. A vonat kevéssel ezután Szobbra érkezett, a­hol rögtön intézkedés történt a tettes fölke­resésére. Ez az eset újólag mutatja, mily szük­séges az egyes kocsiosztályokon végigvonuló jelzőkészülék alkalmazása. * Kordon a pestis ellen. A had­ügyminisztériumban már megtörténtek a kellő intézkedések, hogy szükség esetén a pestis el­len azonnal föl lehessen a kordont állítani. A múlt héten Lembergben egy tábornokokból álló bizottság értekezletet tartott a kordon életbe­léptetésének módozatai tárgyában. Erről a kö­vetkező érdekes adatokat közlik : az osztrák­orosz határvonal 837.3 kilométer hosszúságú, ebből 266.5 kilométer folyó, vagy kisebb patak, a többi szárazföld. Korábbi tapasztalások azt mutatják, hogy a vizek mentén 50, a száraz­földi határon 120 ember kilométerenként telje­sen elégséges a kordonra , s így 81,750 ember vétetnék igénybe. A galíciai helyőrségek azon­ban eddig összesen 56 zászlóaljból állanak , e mellett van hét ezred és 42 század lovasság. Hogy tehát a helyőrségek tetemes kevesbítése nélkül a kordon fölállítható legyen, öt hadosz­tály mozgósítása volna elrendelendő. Első­sor­ban természetesen a Galiciában levő hadosztá­lyok mozgósíttatnának, s ha ez nem lenne elég­séges , a galíciai honvédség állíttatnék hadi lábra. * A rabbi és az uzsorások. Dr. Jelanek, bécsi zsidó rabbi, a napokban vidék­ről levelet kap, a melyben egy apa elpanaszolja neki a baját és segítségért folyamodik hozzá. Leirja, hogy neki fia van Bécsben, a ki ka­tonatiszt és uzsorásoknál fülig eladósodott , visszafizette már, a­mi készpénzt kapott, mind­azonáltal több még az adóssága, mint a­mennyi a kapott készpénz volt. A megszomorodott atya tehát hozzáfordul és fölkéri, érvényesítse lelki­atyai befolyását az uzsorásoknál és közvetítsen valami egyezséget. Jelynek elhivatatja az egyik uzsorást, beszél neki, hogy az uzsora a villásba ütközik, hogy a zsidó uzsorások miatt az egész fajnak kell szenvedni, hogy gyűlöltté válik, sat. Az uzsorás hajtott a szép szóra és ráállott a rabbi által ajánlott méltányos egyezségre. A fiatal tiszt eljön a rabbihoz, köszönetet mond neki a sikeres fáradozásért, de megjegyzi, hogy baján még nincs segítve, mert van még egy másik uzsorása is. Jelűnek elhívja ezt az uzso­rást is, szívére beszél, figyelmezteti a bibliára, mely tiltja az uzsorát, figyelmezteti őt is, hogy az uzsora rész hírbe hozza az egész fajt, sat. Az uzsorás végig hallgatja a rabbit és azután így felel: „De uram, én nem értem, hogy ön mit beszél, hisz én nem vagyok zsidó.“ És nem is állott el a maga 120 percentjétől. Erre Jeli­nek úr megírta az apának, hogy az egyik uzso­rással szerencsésen elintézte az ügyet. A­mi a másik uzsorást illeti, forduljon már most más paphoz. * 1008 áldozat. Kis-Kun Félegyházáról a roncsoló toroklori járványról kiállított leg­utóbbi hivatalos tudósítás szerint f. évi január 25 től február 2-ig ezen betegségbe 16 gyermek esett, kik közül meggyógyult 5, meghalt 10, egy pedig még ápolás alatt van. Az ezen jár­vány kiütése, vagyis 1877. jun. 26. óta megbe­­tegült 2277, ezek közül meggyógyult 1268, egy gyógykezelés alatt van, a többi 1008 elhalt. — Azt hiszszük, hogy ezért az ottani is megérdemelne egy kis vezeklést ! KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Cs. kir. szab. osztr. állam­­vasut-társaság. F. évi február 13-án az osztr.-magyar orosz­ szövetségi forgalomban gyors szállitmányok, továbbá I. és II. osztályú menet egyek és atimálhák után az orosz vasutak ré­­szére 25°­, szállítási adó fog behozatai á­tlépni, mely a temesvár-karansebesi vonal állo­másaitól a hollandiai állomásokhoz díjtételeket tartalmaz. Példányok az illető igazgatóságoknál és azok állomásain betekinthetők és az osztr. államvasut­­társaság forgalmi igazgatóságánál, Bécs, Pesta­­lozzigasse 8, megszerezhetők. — Vasúti úti­ térképek. A cs. k. szab. osztr. államvasut-társaság egy újabb úti­­térképnek kiadatását, valamint az osztr.-magyar vasutak és a határos országok szállítási szolgá­­ltai részére az állomások jegyzékét kieszközölte, Ezen térkép az osztrák-magyar monarchia, va­­amint Románia valamennyi vasútvonalait és ál­­omásait, úgymint a többi határos országok vo­nalait és főállomásait tartalmazza. Az állomásj­egyzék segélyével a térképen jelzett minden állomásnak úgy helyrajzi fekvése, mint a vasút­nak tulajdona azonnal és könnyen megtalálható. Oly állomások nevei, a­melyek magában a tér­képben térszűke miatt elhelyezhetők nem voltak, külön választott, nagyobb alakban rajzolt rész­­etes áttekintésekben találhatók föl. Példányok úgy az osztr. államvasúttársaság igazgatóságé­nál, Bécs, Pestalozzigasse 8, valamint Wald­­heim R­­ur kiadói üzletében, Bécsben, Schuler­­strasse 13. megszerezhetők.­ ­ — Németalföldi osztr.-magya­raknaforgalom. F. évi február 15-én németalföld-osztr.-magyar forgalomban kelt át szabályokhoz egy VH-ik sz. pótlék fog érvényb­­e­ Üzleti tudósitás Jakobius L. és fiaitól Berlin, Hamburg, Hamburg, 1879. február 6-án. Búza: csendes, sziléziai 170—190 m., osztrák, len­gyel 170—192 m., mecklenburgi 185-190­­ m.,­­ Niko­­lajeff 160-175 m. Rozs: csendes, orosz 118—126 m., mecklenburk­i 130—142 m. Árpa: csendes, új magyar 145-180 m., sziléziai osztrák, cseh és morva 185—190 m., finom 205—240 m. Zab: csendes, orosz 110-130 m., sziléziai és cseh 135—140 m., mecklenburgi 125—135 m. Bab: kis fehérnemű 180-200 m., közöns­ áru 140—160 m., nagyszemfi fehér 220—280 m. Borsó: csendes, takarmány: 142—150 m., főzni­­való 170—200 m. Tengeri: csendes , román és Cinquantin 127—132 m. H­e­r­e m­a­g: fehér, csendes, gyöngébb min. 40—50 m., közép fajú 50-60 m., finom 60—75 m., vörös csendes, uj 45 — 50 m., 50 kiló telysúly zsákkal együtt. A­­­s­i­k­e: csendes, 50—75 m. minőség szerint. Timothe: csendes, 24—25 m., Borszesz: tiszt, burgonyasz.­pr 100 lit. 46—50 m. » V répaszesz : 100% 46—47 m. Szilva: török 18-22 m. 50 kiló, más fajok 11—12 m. minőség szerint. Kömény: csendes, 22—26 m., 50 kiló, német 3­6—39 m. Var­juk ör­ö­m : 65—75 m. 50 kilója. Körisb­ogár (spanyol legyek): 410—415 m. 50 kiló. Február 7-én. Tojás: Minthogy Angolország minden piacairól kedvezőtlen tudósítások érkeztek és Angliában a jövő hét folyama alatt még további árcsökkenések várhatók, ezért itt is olcsóbb 3 , 40—3,30 fokonkénti árak mellett sür­gős kínálat következett be. Vaj, finomabb minőségek a kivitel részére a keres­let nagy és tulajdonosok magas árakat igényelnek Más fajokban az üzlet változatlan. Áraink schleswigi és hol­­steini 110—130 m., dán és mecklenburgi 115—125 m., pór­vaj 80—110 m., amerikai 40—60—90 m., galíciai és magyar névleges, 40—60 m. Február 8-án. A tényleges gabnaüzletben búza nem nagy kínálat mellett múlt heti árakat ért el, rozs is változatlanul fenn­­tartá árait, azonban csak gyenge kelete volt. Árpából még a legfinomabb fajok is kevés figyelemben részesül­tek, közönségesebb fajok igen keresetlenek és olcsóbban ajánltatnak. Zabban meglehetős szilárd az irány. Tenge­riben gyenge. Behozatal: Búza 3350 zsák, rozs 4500 zsák, árpa 4135 zsák, zab 3430 zsák, bab 1210 zsák, tengeri 455 zsák. Tojás: Berlin 342 láda, 290 hordó, Hamburg 216 hordó, 2314 láda. Nyilttér: HOLTZER ADÉL KLEIN ADOLF SZEGED NAGYLAK jegyesek. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. A Tisza vízállása. Szeged, febr. 12. 17' 5" 0"' rr 5.50 m. 0 fölött Szeged, febr. 13. 17' 9" 0"' r 5.61 m. 0 fölött

Next